Ujhelyi István és a hazaárulás egészen perverz módja
Az MSZP-s EP-képviselő 1848-as kokárdával a ruháján harcol a magyar függetlenség ellen.
2018. szeptember 15. 11:24

Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő a nemzeti kokárdát magára tűzve követelte azt, hogy az uniós képviselők szavazzák meg a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, és hívják fel az Európai Tanácsot arra, hogy írja elő hazánknak, milyen jogszabályokat kell elfogadnia.

Ha pedig az ország nem hajlandó teljesíteni az Európai Unió követelését, akkor fosszák meg Magyarországot a tagállami jogaitól.

Az Ujhelyi óhaját beteljesítő Sargentini-jelentés szerint hazánk bűne az, hogy a három ízben kétharmados mandátumtöbbséggel megerősített demokratikus közjogi intézményrendszer működése során olyan tagállami döntések születnek, amelyek az úgynevezett uniós alapértékekkel nem egyeztethetők össze.

A jelentéstevő politikai meggyőződése szerint a demokrácia szempontjából a népképviselői választások jelentősége csak annyi, mint hab a tortán. Annak lényeges eleme ugyan, de a demokratikus értékek, a jogállamiság, a valódi demokrácia eszményének érvényesülése a meghatározó.

Kétségtelen tény, hogy az EU alapszerződése felsorolja azokat az értékeket, amelyeket minden tagállam, így Magyarország is magára nézve kötelezőnek fogadott el.

Azonban ezeknek az értékeknek a pontos tartalmát, érvényesülési kereteit az uniós szerződésekben és más dokumentumban sem rögzítették. Ennek megfelelően eltérő értelmezések léteznek ezeknek az előírásoknak az alkalmazásáról, céljáról, a demokratikus társadalmak életében betöltött szerepéről.

Minthogy nincs egységes tartalmi meghatározás, ezért az EU-ban annak a kérdésnek, hogy mely tagállamok nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, már a felvetése és a megítélése is a mindenkori értelmezési többség döntésétől függ.

Az uniós hatásköri szabályok folytán az Európai Parlament és a tanács tagjai rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy ezekben a testületi szervekben az ilyen döntéshez szükséges többségi értelmezés kialakuljon.

Értelemszerűen, ha a döntéshozók között azok vannak többségben, akiknek a demokratikus és uniós értékek érvényesüléséről eltérő felfogásuk van, mint a vizsgálat alá vont tagállamot irányító politikai erőnek, akkor megállapítják ezeknek az értékeknek a megsértését. Ez pedig a Sargentini-féle felfogás szerint azt a kötelezettséget vonja maga után, hogy minden olyan közhatalmi döntést meg kell változtatni a „demokrácia eszményét” értelmező uniós politikai akaratnak megfelelően, amit az érintett tagállam jogalkotó és jogalkalmazó szervei a választóktól kapott megbízásból eredő kötelezettség alapján, az annak megfelelő értékfelfogásuk szerint meghoztak és végrehajtottak.

Vagyis alá kell rendelni a „demokrácia eszményéből” levezetett külső hatalmi döntésnek a választók demokratikus többségi akaratát, hiszen az csak „hab a tortán”.

Ha Magyarország utat enged ennek a felfogásnak a belső demokratikus működésébe, az a képviseleti demokrácia megszűnését jelenti. A választójog a képviseleti demokrácia fundamentuma, annak gyakorlása a népszuverenitás legközvetlenebb megnyilvánulása. Tehát nem „hab a tortán”.

A népszuverenitás pedig semmilyen módon nem vonható el, és arról lemondani sem lehet – amíg önálló államiságról beszélünk.

Ha a népszuverenitásra visszavezethető közjogi döntések külső hatalmi eszközökkel felülírhatók, akkor az állami önrendelkezési jog megszűnéséről, annak külső hatalmi akarat alá rendeléséről van szó.

A háromszori kétharmados mandátumtöbbséget biztosító döntésükkel a választók nem egyszerűen ellenzéki pártokat, politikai formáció­kat iktattak ki a társadalom irányításából, hanem azokat az elképzeléseket, azt a szellemiséget, politikát, amelyet ezek a pártok képviselnek. Ezt nyilvánították olyan alkalmatlannak és nemkívánatosnak, hogy elvették tőle az állami irányításba való érdemi befolyás lehetőségét.

Azt a helyzetet, amikor a választók így járnak el, és immár harmadszorra (tehát megfelelő tapasztalatok alapján) egyetlen politikai erőt ruháznak fel olyan mandátummal, amelynek révén semmilyen jogszerű döntését nem kell alárendelnie a többség által elutasított ellenzéki politikai akaratnak, a kívül rekedtek a jogállam megszűnésének, hibrid demokráciának, autokráciá­nak, fasizmusnak stb. minősítik.

Az ilyen választói bizalmat nyert politikai közösség vezetőjét lediktátorozzák, a megbízást adó választókat pedig lehülyézik.

Számonkérik a legitim hatalomtól, hogy miért a saját meggyőződése szerint értelmezett demokratikus, jogállami, társadalomszervezési értékek határozzák meg a jogalkotási, a kormányzati (kulturális, az oktatási, a külpolitikai, a családpolitikai, migrációs, biztonságpolitikai stb.) intézkedéseit, a személyek kinevezési gyakorlatát.

Azzal az igénnyel lépnek fel, hogy a választók egyértelmű döntése ellenére az állami irányításban a demokratikus, jogállami elvek az általuk értelmezett tartalommal érvényesüljenek. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy ezt az értékvitát a demokrácia szabályai szerint a választók újabb négy évre eldöntötték, és egyelőre nagyon nem akarnak az ellenzék által erőszakolt elvek mentén szervezett társadalomban élni.

Jelenleg az EU parlamentjében többségben vannak azok a képviselők, akik a demokratikus értékeket a magyar választók által elutasított felfogás szerint értelmezik.

Köztük tűzte magára az 1848-as kokárdát Ujhelyi, hogy a „demokrácia eszménye” nemzetközi jelszavával agitáljon az önrendelkezési jog gyakorlásában megnyilvánuló magyar függetlenség ellen. A kokárda a nemzeti függetlenség, a választóknak felelős kormány, az elszakított nemzetrészekkel való egyesülés iránti hazafias elkötelezettség jelképe.

Ezekért a törekvésekért ezrek adták az életüket. Ehhez képest a „demokrata” és „hazafi” Ujhelyi 2000 és 2010 között az MSZP elnökségi tagjaként egyik legfőbb felelőse és irányítója volt annak a politikának, amely a határon túli magyarokkal történő közjogi egyesítés ellen küzdött, amely kormányba emelte és az őszödi beszéd után felelősségre vonás helyett hatalomban tartotta Gyurcsány Ferencet, amely eladósította és kiszolgáltatta az országot a Nemzetközi Valutaalapnak, amely a rendőrséget használta fel arra, hogy békés tüntetőket lövessen és brutálisan megveressen, amely a választóknak hazudott „reggel, éjjel meg este”, amely rászabadította a magyarokra a devizahiteleket, amely részese volt a 4-es metró beruházása során 165 milliárd forintnyi nagyságrendű korrupciónak, és amelynek idején „Magyarországon a közszolgálati televízió – az új finanszírozási mechanizmuson keresztül – a burkolt politikai ellenőrzés alól a nyílt politikai ellenőrzés alá kerül”, és „az állami nagyvállalatok hirdetései röviddel a 2002-es kormányváltás után már a baloldali és liberális lapokban tűntek fel” (Bajomi-Lázár Péter–Monori Áron: Médiaháború vagy médiabéke?).

Ujhelyi István az ezek alapját képező demokratikus felfogás hatalmi restaurációját nemzetközi segítséggel, a magyar önrendelkezés kiszolgáltatása árán is el akarja érni.

Az, hogy ez az ember éppen a demokratikus értékekre hivatkozva és ’48-as kokárdával a ruháján harcol a magyar függetlenség ellen, összességében a hazaárulásnak valami egészen perverz módja.

Ádám Attila

A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász

magyaridok.hu
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó