Tilos a 80 méter mélység!
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása - mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság.
2018. szeptember 16. 14:20

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán Áder János köztársasági elnök nyújtott be előzetes normakontrollra vonatkozó indítványt az Alkotmánybírósághoz. Megítélése szerint alaptörvény-ellenes azon rendelkezés, amely 80 méter mélységig lehetővé teszi vízi létesítmények engedély és bejelentés nélküli létrehozását.

Ma - még!- legfeljebb 50 méter talpmélységig ellenőrzött módon fúrhatók Magyarországon mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutak. Az ivóvíztermelés mintegy 94 %-a felszín alatti vízből, az ún. fő ivóvízadó rétegekből történik. A felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny, mivel olyan természeti-földtani környezetben találhatók, ahol a terepfelszín alá kerülő szennyeződés lejuthat a vízellátást biztosító víztérbe. Ezeknek a vízbázisoknak a nyilvántartása, a biztonságának biztosítása és speciális védelme különösen fontos állami kötelezettség.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvényjavaslat nem tesz eleget az Alaptörvényből következő állami kötelezettségnek, különös tekintettel a már elért védettségi szinttől való visszalépés tilalmára és az elővigyázatosság elvéből fakadó követelményekre. Sérül továbbá a jogállamiság és az abból következő jogbiztonság követelménye is, mivel a törvényhozó nem tartotta be a jogszabály jogrendszerbe illeszkedésének, előzetes hatásvizsgálatnak és a jogszabálytervezetek véleményezési kötelezettségeinek előírásait, a módosításhoz még szakmai indokot tartalmazó hatástanulmányt sem csatolt.Bianco felhatalmazást adva viszont a kormánynak úgy módosítja a vízgazdálkodásról szóló törvényt,  hogy „jogszabály alapján engedély nélkül [is] végezhető”-vé válnak az eddig bejelentéshez, vagy engedélyhez kötött vízjogi tevékenységek, ideértve a vízimunka végzését, a vízilétesítmény építését, átalakítását, használatbavételét, üzemeltetését, megszüntetését és a vízhasználatot..

A köztársasági elnök indítványa kiemeli: a törvényhozó a törvényben és indokolásában nem adta indokát a hatályos szabályozástól való eltérésnek, nem fogalmazott meg az ivóvízbázis védelme érdekében garanciákat és nem igazolta az engedély nélküli kútfúrás kényszerítő szükségességét és egyben a környezet állapotának megőrzését sem. Az ivóvízbázis védelmének jelenlegi helyzetéhez képest egyértelmű visszalépést, és meg nem engedhető visszalépést jelent az engedély (és bejelentés) nélküli vízjogi tevékenység. Az engedély és nyilvántartásba vétel nélküli, szakszerűtlen beavatkozás a vízrétegekbe a szennyeződés, és ezáltal az ivóvízbázis csökkenésének kockázatát hordja magában. Hasonló kockázatot jelent a mennyiségi ellenőrzés nélküli vízkivétel is. Mindez együtt az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét illetően egyértelműen visszalépésnek minősül.  

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésének és a XXI. cikk (1) bekezdésének sérelme miatt alaptörvény-ellenes.

A Taláros Testület határozatában kiemelte: a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. Minden olyan esetben, amikor a környezet védelmére vonatkozó szabályozást átalakítják, tekintettel kell lenni az elővigyázatosság és a megelőzés elveire is, lévén a természet és környezet védelmének elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg.

Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. A hatóság így tudja nyomon követni, milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető anélkül, hogy az a vízkészletet veszélyeztetné. A felszín alatti vizek használata ugyanis csak olyan mértékben fogadható el, amennyiben nem eredményezi azok túlhasználatát. A felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetesen kiadandó engedélyek révén meghatározhatják, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélküli, ellenőrizhetetlen vízkivételek végső soron az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra is, hogy a vizek minőségromlásán túl a törvény hatálybalépése közegészségügyi kockázatokkal is járhat. Magyarország felszíni vízkészletének mindössze 4 %-a keletkezik az ország határain belül, így kiemelt jelentősége van a felszín alatti vízkészlettel való felelős gazdálkodásnak.
A határozat szerint a már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, így alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését. Az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak okozta minőségi állapotromlás kockázata már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságok számára, hanem adott esetben takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek.

Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a törvény 1. §-a és 4. §-a azáltal, hogy megteremti a felszín alatti vizekből történő engedély és bejelentés nélküli vízkivétel lehetőségét, sérti a visszalépés tilalmának elvét, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését és XXI. cikk (1) bekezdését.  Az alaptörvény-ellenesség megállapítására tekintettel a törvény az Abtv. 40. § (1) bekezdése alapján nem hirdethető ki.(Megnyitás PDF-ként.)

***

A határozathoz Czine Ágnes, Schanda Balázs és Stumpf István párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András pedig különvéleményt csatolt.

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Az egyház nagyon is a modern világ része
    Prőhle Gergely immáron harmadik ciklusát kezdi meg a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjeként, vele beszélgettünk kereszténységről, hitről, az evangélikus egyház jelenéről, az adventről és arról, hogyan tudnak a hívők segíteni a migrációs válságban. Egyáltalán: kell-e segíteni?
MTI Hírfelhasználó