I. Harcos pillanatok...
Fölöttébb harcos interpellációk ”színesítették” az Országgyűlés őszi ülésének első napját.
2018. szeptember 24. 17:28

MOTTÓ: Fölöttébb kedvelt, főszereplést kínáló műfaj az interpelláció. Hangzatos üzenetek váltják egymást. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni.  Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja és győztesként ünnepli szószólóját.

Mit tesz a kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében?

NACSA LŐRINC, (KDNP): - A technológiai fejlődés nem áll meg, beléptünk a negyedik ipari forradalom korszakába, a gőz az elektromosság és az elektronika után az ,,Ipar 4.0" lehetőséget teremt arra, hogy az innováció segítségével Magyarország Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra.

- Az ,,Ipar 4.0" az információs technológia és az automatizált berendezések egyre szorosabb összefonódását, illetve a gyártási módszerek alapvető megváltozását hozza el, magyarán a termelés egyre gyorsabb és önműködőbb lesz. Intelligens gépek szervezik és optimalizálják munkafolyamataikat, a termelési döntések pedig többé nem személyi megfontolások, hanem inkább az egyes munkafolyamatok legrelevánsabb, okos gépek által precízen rögzített adatai alapján történnek. A gépek munkafolyamatainak optimalizálásához szükséges folyamatos tanulás nem korlátozódik lokációra.

- Ehhez persze nem elég a kormányzati akarat, tudatos kutatás-fejlesztés stratégiára van szükség, aminek része a bruttó hazai termék (GDP) kutatás-fejlesztésre fordítandó összeg jelentős emelése, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, a XXI. századi kihívásokra hatékonyan reagáló szakképzési rendszer kialakítása, a magyar tulajdonú vállalatok erősítése, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő, növekedjen az exportképességük és termelékenységük.

- Államtitkár Úr! Számos további kapcsolódó területen is elengedhetetlen az átfogó stratégia és a fejlesztés, mint például az energia- és klímapolitika: a megbízható atomerőművi termelésre alapozva szükséges az energiaszektor klímabarát átalakítása, többek között a hazai megújuló energia és szénhidrogén források növekvő felhasználásával. De ugyanilyen fontos a gyorsvasúti és gyorsforgalmi utak fejlesztése, hogy a XXI. századi magyar vállalkozások XXI. századi logisztikai lehetőségekkel vehessék fel a versenyt a külföldi versenytársakkal. A digitalizáció a mindennapunk részévé vált, az ország versenyképességének megőrzéséhez gondolkodásmódunk vezérlő eleme is ez kell, hogy legyen. Éppen ezért kérdezem:

- Milyen intézkedésekkel fogja Magyarország megőrizni és tovább növelni a versenyképességét?

- Mit tesz a kormány a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében(Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A nemzeti célok elérése érdekében a Nemzeti Versenyképességi Tanács idén nyáron több gazdaságfejlesztési elképzelést tárgyalt meg, a jegybank és az iparkamara javaslatcsomagjai mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított gazdaságpolitikai stratégiát is. Az e kezdeményezések alapján készülő gazdaságfejlesztési, versenyképességi koncepciót még az ősszel megvitatja a kormány.

- Egy ország kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége és az erre szánt források tudatos, jól strukturált, a kiválóságot és a társadalmi hasznosságot egyaránt szem előtt tartó felhasználása meghatározó a versenyképesség szempontjából. Ezért foglalkozik önálló minisztérium a kutatás és tudományos haladás, előrelépés ügyével. A 2010 utáni időszakban helyreállítottuk Magyarország makrogazdasági stabilitását. Folyamatos a növekedés, és biztatóak az üzleti várakozások. Az elért eredményeknek köszönhetően a piaci szereplők egyre nagyobb összeget fektetnek be a kutatás-fejlesztésbe. Ráfordításuk már 2017-ben elérte a 272 milliárd forintot. Ez a teljes hazai kiadások 53 százaléka volt. A jövőben is várható a piaci fejlesztési költségek emelkedése. Az állam mindazonáltal továbbra is a legfontosabb és egyre bőkezűbb támogatója a hazai tudományos kutatásoknak és az innovációnak. Igen komoly súllyal esett latba e szektor az európai uniós operatív programok tervezése prioritásainak kijelölése során. A GINOP és VEKOP keretéből nagyszámú, akár sokévi munkát is magába foglaló kutatás-fejlesztési projekt valósulhat meg. Az uniós támogatás mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap is rendelkezésre áll, amely többek között alapprogramokat és egyetemi kutatásokat is finanszíroz. A kormány szándéka és az innovációs tárca stratégiai célja értelmében a következő években a nemzeti kutatás-fejlesztési ráfordítás még tovább fog növekedni.

- Képviselő Úr! A források gyarapítása azonban önmagában nem elég, arra is figyelnünk kell, hogy azokat felelősen, a lehető leghatékonyabban használjuk fel! E célt szolgálják az innovációs ökoszisztémát ösztönző kormányzati intézkedések is. Szorgalmazzuk tehát a szoros együttműködést az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalati szféra szereplői között. A kooperáció az igényeket közös nevezőre hozza és az erőforrásokat egyesíti. Olyan eredményeket érhet így el, amelyekre az egyes szereplők külön-külön képtelenek lennének. A felsőoktatási intézményi kiválósági program 2018-ban 15 milliárd forinttal segítette e cél elérését. Hasonlóan fontosak a felsőoktatási intézmények szakmai kiválóságát, nemzetközi versenyképességét erősítő pályázati konstrukciók is. Kiemelt cél továbbá a kutatási infrastruktúrák fejlesztése, az állami és a piaci szereplők hozzáférésének javítása, természetesen a minél hatékonyabb munka érdekében.

- Képviselő Úr! A kormány egyre több, stabilan rendelkezésre álló forrás biztosításával és azok észszerű, termékeny felhasználásának elősegítésével minden korábbinál többet tesz azért, hogy a tehetség és a tudomány iránti elkötelezettség Magyarországon is éppúgy kiteljesedhessen, mint Európa legversenyképesebb országaiban. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

NACSA LŐRINC: -  Köszönöm a választ, elfogadom! Jó hallani, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak van elképzelése a versenyképesség fejlesztésére. Mindannyian sokat várunk ettől a minisztériumtól. Fontos, hogy emelkedjenek a kutatás-fejlesztésre szánt források, de ez észszerű és célzott keretek között történjen, ahogy ezt az elmúlt években is láthattuk. Nem szégyen, mondjuk ki: az a célunk, hogy az innováció segítségével Magyarország Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Tömegek az út szélén?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik):  - Államtitkár úrhoz fordulok a tekintetben, hogy mennyiben tartja emberileg elfogadhatónak azt, hogy több mint 1300 családot május óta kilakoltattak az otthonából, és a moratórium meghirdetése híján a következő hetekben folytatódnak ezek a jelenségek. Azt kell hogy mondjam: a végrehajtói visszaélések összes verziója előfordul nagyon széles skálán. A közjegyzők esetében is sokszor tetten érhető, hogy egészen egyszerűen nem látták el törvényben vállalt feladatukat.

- Államtitkár Úr! Ha önök minimális fáradságot szentelnének rá és megvizsgálnák akár a törvényhozás szintjén ezen folyamatok jogszerűségét, több ezer magyar családot lehetne megóvni a kilakoltatástól. Gondoljon csak arra, hogy mi történik egy ilyen családdal az otthon, az élőhely elvesztése után. Nagyon sokan jellemzően nem tudnak hova menni, ez esetekben szétszakad a család, ha a gyámügy elviszi a gyermeket, akkor pedig a visszarendeződés esélye is minimális. Amellett, hogy értem én a gazdasági állítólagos sikerekről folytatott propagandájukat, de itt mégiscsak magyar emberek elvitathatatlanul nehéz sorsáról van szó. Elsősorban az érdekel: 

Morálisan hogyan tudnak elszámolni több mint 1300 család kilakoltatásával?  (Taps a Jobbik soraiból.)

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr!  Senki nem állíthatja azt, hogy akár a kormányzat, akár a parlament az elmúlt időszakban ne legjobb szándékai szerint és a lehető legtöbbet tette volna ebben a kérdéskörben. Ha csak arra gondolunk, hogy több mint egymillió adósról beszéltünk az elmúlt időszakban, akiknek a helyzetén sikerült javítanunk, és akiknek a nagy részét sikerült az adósságcsapdából is kiszabadítani akár a forintosítással, akár a bankok elszámoltatásával, végtörlesztéssel, és sorolhatnám tovább azokat az intézkedéseket, amelyeket számtalan felszólalásunkban a Tisztelt Ház elé tártunk, akkor látható, hogy nagy munkát végeztünk. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy jogállami keretek között nem lehet a piac viszonyait teljes egészében kizárni a jogi szabályozás köréből, meg kell teremteni azokat a jogszabályi garanciákat, feltételeket, kezdve a közjegyzők eljárásán keresztül, a bírói út folyamatos igénybevételén keresztül, a végrehajtói kar szakképzettségének a javításán át, amelyek garantálhatják azt, hogy senkit se lehessen akár a tulajdonától, akár a lakhatásától a jog ellenében megfosztani.

- Képviselő Úr! Az állam akár az eszközkezelőn, akár a magáncsőd intézményén keresztül folyamatosan keresi, megteremti azokat a lehetőségeket, amelyekkel a végképp bajba jutottaknak, akik teljesen anyagilag ellehetetlenültek, azoknak is még tudjon egy mentőövet dobni. Nagyon jól tudjuk, hogy több mint 30 ezer családnak sikerült az eszközkezelő segítségével a lakhatását megteremteni, megőrizni. Az, hogy vannak, akik még ebben a helyzetben, ebben a környezetben sem tudják a fenntartásukat, a folyamatos rezsiköltségüket biztosítani, természetesen eredményezheti azt, hogy az eszközkezelő sem finanszírozhatja ezeket a végtelenségig, hanem akkor más megoldásokat kell találni. Itt jött szóba a családsegítő szolgálatok, a gyámügy, az önkormányzatok segítsége, de a végképp nehéz helyzetnél például a téli kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is azt szolgálta, hogy ne akkor kerüljön valaki abba a helyzetbe, hogy költöznie kell, amikor adott esetben az évszaki nehézségek még jobban hátráltatnák és még nehezebb helyzetbe hoznák azokat az adósokat vagy azokat, akiknek el kell hagyniuk mások ingatlanát. Ebben a körben - erről természetesen keveset beszélünk - nemcsak a tulajdonjog elvesztése, nemcsak a lakás elvesztése, hanem a lakbért nem fizető bérlők esetében is, ahol magánszemélyek a sérelmezettjei ennek a helyzetnek, kérik a végrehajtást azoknak a lakóknak a tekintetében, akik nem teljesítenek a jogszabályoknak megfelelően.

- Képviselő Úr! Én nagyon remélem, hogy akár a kereszténydemokraták által szorgalmazott magáncsőd intézményének a könnyítése, akár a további lépések, amelyek idekerülnek a Ház elé, az ellenzék támogatását is bírni fogják a jövőben. Miniszterelnök úr is utalt arra, hogy számtalan esetben ezzel sem rendelkeztünk, amikor ezeket az adósságkönnyítő lépéseket tettük. Kérem az önök együttműködését is majd a jövőben! (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Államtitkár úr, szeretném leszögezni, nincsenek olyan körülmények, amelyek révén egy féléves időszakon belül több mint 1300 kilakoltatás igazolható lenne, mindamellett, hogy a szociális ellátórendszer ezeknek az embereknek szinte semmilyen formában nem segít. Én tehát azt kérem önöktől, hogy a kilakoltatási moratóriumot addig hirdessék meg, amíg meg nem tudják oldani ezt a problémát.

- Lehetne vitatkozni eszközkezelőről, hogy hogy kellene feltőkésíteni, illetve arról, hogy az EBRD-vel kötött paktumokat hogyan mondják fel, de, államtitkár úr, amellett, hogy a válaszát annak nem kellőképpen szakmai mivolta miatt nem tudom elfogadni, hadd éljek egy unortodox javaslattal. Ezen a héten, csütörtökön reggel hat órára hirdettek meg harmadik körben egy olyan kilakoltatást, amit már kétszer sikerült megakadályozni, amiatt, mert jogsértések ezreitől vérzik. Én ott leszek a XXIII. kerületben. Az a kérésem, hogy tartson velem, tartson velünk. Személyes csatornáimon keresztül mind a címet, mind az elérhetőséget természetesen prezentálni fogom önnek. Várom megkeresését, várom férfias kiállásukat! (Taps a Jobbik és a DK  padsoraiból.)

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 99 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta.

A megbukott reform!

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! Az előző egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán még 2016-ban egyfajta egészségügyi reformot hirdetett meg, és azt mondta, azt állította, hogy át fogják tekinteni a kórházi minimumfeltételek rendszerét, és ezek után meghozzák a szükséges intézkedéseket. A közelmúltban kiderült, hogy az ellátó szervezetek, a kórházak 25 százaléka sem tudja biztosítani a teljes minimumfeltételeket az ellátottak számára. Ebből kiderült: nemhogy felmérés nincs, nem csinálták meg a minimumfeltételek rendszerét, hanem semmiféle érdemi intézkedést nem hoztak ezen a területen.

- Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy két héttel ezelőtt a Honvédkórház sürgősségi osztálya majdnem összeomlott, hiszen 112 olyan orvos nyilatkozott, akik nem hajlandók az önkéntes túlórát vállalni, tekintettel arra, hogy az intézmény az addig elvégzett túlórákat nem volt hajlandó kifizetni. (Németh Szilárd István: Nem igaz!) De ez igaz, képviselőtársam! (Németh Szilárd István: Hazudsz, mint mindig!) Ezen túlmenően pedig megfenyegették ezeket az orvosokat…(Vadai Ágnes: Így van!)…hogy ha ennek ellenére elmennek az intézményből, akkor gondoskodni fognak arról, hogy semmilyen más egészségügyi intézmény ne alkalmazza őket!.

- Szeretném arra is emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy 2012-től államosították a teljes egészségügyi ellátórendszert, a kórházak állami kézbe kerültek, és egyéb intézmények is állami működtetés alatt állnak. De ehhez képest érdemi változást nem láttunk ezen a területen sem, már ami a reformokat illetné, azon túlmenően, hogy minden felelősség innentől kezdve az államé, hiszen minden feladatot és hatáskört is az állam magához vont.

- Ugyanilyen problémás ügy volt a közelmúltban a kórházi fertőzések ügye. Azért hozom szóba, mert többször interpelláltunk itt is az előző ciklusban és a tavaszi ülésszakon is, szinten minden parlamenti frakció a Fideszen kívül megszólalt ebben a kérdésben. Az új miniszter, Kásler miniszter úr az egyik legfőbb problémának tartotta, ugyanakkor a területet irányító egészségügyi államtitkár azt mondja, ő nem is érti, hogy miért kell ezzel foglalkozni, legjobb az lenne, ha a parlament tudomást sem szerezne a kórházi fertőzésekről, nem beszélve arról, hogy semmiféle összefoglaló adat nem áll rendelkezésére egyetlenegy szakembernek sem. Éppen ebből adódóan kérdezem:

- Mikor teszik rendbe a sürgősségi ellátást?

- Mikorra ígéri leghamarabb, hogy egy átfogó, részletes és közérthető jelentés készül a kórházi fertőzések elmúlt 8 évéről?

- Az egyetemes egészségügyi hozzáférést  - beleértve a költségteher elleni védelmet, a védőoltásokat és a biztonságos, hatásos, megfizethető minőségi gyógyszereket - mikor fogják tudni biztosítani? (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Amikor az interpellációja címét olvastam, hogy megbukott reform, azt hittem, hogy végre egy őszinte beismerő vallomás lesz a szocialista egészségügyről. Önök ugyanis többször megbuktak a saját egészségügyi elképzeléseikkel. Volt, amikor egy népszavazás szavazta le önöket, például 2004. december 5-én, amikor a fizetős egészségüggyel szemben először mondták ki a magyar emberek, hogy nem szeretnék, majd 2008 márciusában a szociális népszavazáson még egyszer megerősítették ezt…(Kunhalmi Ágnes: Fizetőssé tettétek az egészségügyet!)…amikor azt  mondták, hogy sem privatizációt nem szeretnének, sem pedig vizitdíjat, sem pedig kórházi napidíjat. A magyar emberek kétszer buktatták meg az önök különböző egészségügyi ámokfutásait, majd végül önöket is. Ezzel véget ért az a fajta reform, amit önök vezettek be az egészségügyben, amivel 600 milliárd forintot elvettek a magyar egészségügytől, bezártak négy kórházat, leépítettek 16 ezer aktív ágyat, elbocsátottak 6 ezer egészségügyi dolgozót, elvettek egyhavi bért, és fizetőssé akarták tenni szinte minden beteg számára az egészségügyi ellátást.

- Képviselő Úr! Önök fizetős egészségügyet akartak…(Kunhalmi Ágnes: Ti meg is csináltátok!)…mert alapvetően az egészségügyben kicsi profitot láttak, azt igyekeztek privatizálni, az egészet pedig egy problémás területnek gondolták. Éppen ezért a hasznot hajtó részét az SZDSZ megpróbálta kiszervezni, a többivel pedig önök lényegében és érdemben nem foglalkoztak. Ez meglátszódik a nemzetközi összehasonlításokban is, hiszen egyedül Magyarország volt az az ország a legfejlettebb országok közül, az OECD összes országa közül, ahol 2003 és 2010 között csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadás. Egyetlenegy ország az összes fejlett ország közül! 2010 után viszont a 7. legmagasabb mértékben nőtt az egy főre eső egészségügyi ráfordítás, mert egy új kormányzat kezdte meg munkáját Magyarországon!

- Képviselő Úr! A kórházi fertőzésekkel kapcsolatban ön is tudja, hogy az egyik rendelet már elfogadásra is került, emlékeim szerint 11-én, és meg is jelent a Közlönyben. A másik esetében pedig, amely a kórházi fertőzéssel kapcsolatban mind a kormányzatnak, mind a menedzsmentnek, mind pedig a betegágy mellett dolgozóknak az új feladatait rögzíti, annak társadalmi vitája folyamatban van. Az idei év folyamán valószínűleg ez is meg fog születni. De ettől függetlenül a leggyakoribb három kórházi fertőzés esetében a csökkenő tendenciát ön is felismerheti, azt hiszem, és itt a számaink igencsak jók, akár Finnországhoz is viszonyítva. 8 milliárd forintot a konvergenciarégióban, 1,5 milliárd forintot pedig a közép-magyarországi régióban fordítunk a betegbiztonság növelésére, többek között a kórházi fertőzések kiküszöbölésére is, higiénés szerek fejlesztésére, betegazonosító rendszer fejlesztésére, biztonságos gyógyszeradagolásra és laborfejlesztésekre.

- Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy amióta állami fenntartásban van az egészségügyi ellátórendszer, nem történt érdemi változás. Hadd mondjam el, hogy mi az, ami önnek nem érdemi változás. A bő száz kórházunk közül 77-et részben vagy egészben felújítottunk, de ön szerint nem történt érdemi változás. 54 rendelőintézetet felújítottunk, de ön szerint nem történt érdemi változás. 104 mentőállomást felújítottunk, de ön szerint nem történt érdemi változás. 23 teljesen új rendelőintézetet építettünk állami fenntartásban, de ön szerint nem történt érdemi változás. 31 teljesen új mentőállomást építettünk, de ön szerint nem történt érdemi változás. Megvásároltunk összességében, ha a jövő évet is ideszámolom, 793 mentőautót. Ezzel a mentőautók átlagéletkorát 8,3 évről leszorítottuk 6 év alá, és a jövő évben 5,5 év lesz., de ön szerint nem történt érdemi változás.

- Képviselő Úr! Az, hogy 650 milliárd forinttal költünk évente többet egészségügyre, mint amennyit 2010-ben önök erre szántak, ez GDP-arányosan 1,5 százaléknyi növekedés. (Vadai Ágnes: Nem igaz! Egész egyszerűen nem igaz!) A GDP 1,5 százalékával költünk többet most az emberek gyógyulására. Ami megbukott, az az önök egészségpolitikája képviselő úr! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

KORÓZS LAJOS: - Államtitkár úr, lehet vakolni, lehet festeni, lehet betonozni, de ha nincs benne orvos, nincs benne szakdolgozó, ha nincsenek benne nővérek, nincsenek benne a XXI. századnak megfelelő technikák, akkor cseszhetjük az egészet! (Felzúdulás a kormánypárti padsorokból. - Cseresnyés Péter: Hogy beszél, képviselő úr?!) Ez pontosan így van! Ez pontosan így van! (Rétvári Bence: Ez a stílus az egészségügyről, ez a vélemény az egészségügyről!) Kérem szépen, ma Magyarországon több mint 300 orvos hiányzik az alapellátásból! Több mint 300 orvosi praxis nincs betöltve azért, mert képtelenek olyan lehetőségeket biztosítani, hogy az orvosok elvállalják az alapellátást. (Rétvári Bence: Mert így beszélsz az egészségügyről például!) Magyarországon több ezer orvos hiányzik a szakellátásból, több ezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből. Kérem szépen, azt ne mondják nekem, hogy ha egy egészségügyért felelős államtitkár a finanszírozásért, a szakmai ellenőrzésért, a kórházfenntartásért és a betegjogok képviseletéért is felelős, akkor az egy érdemi intézkedés? Márpedig ma Magyarországon ez van! Nem fogadom el a válaszát! (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás kísértében elfogadta.

Miért nem hajlandóak munkaviszonynak elismerni az otthonápolást?

VARJU LÁSZLÓ, (DK)- Államtitkár Úr! Az otthonápolás munka! Végre vegyék észre azt, hogy több mint 50 ezer család várja, hogy azonnal ismerjék el azt, hogy az ő tevékenységük olyan munka, amit meg kell fizetni, amit honorálni kell! Mondom ezt azért is, mert önök itt az elmúlt hónapokban többször ígérték már, bizottsági ülésen, nyilvános üléseken, hogy tenni fognak valamit. Nos, itt az ideje végre, hogy feltűrjék az ingujjat, és végre csináljanak valamit!

- Államtitkár Úr! Önöknek azt kellene elvégezni, amit egyébként éveken át nem tettek. Itt van az a levél, amiben megígérték…(Felmutat egy iratot.)…a Költségvetési bizottság elnökének írva, hogy önök végre a bizottságok tagjait meghívják egyeztetésre, és azokat az érintetteket, akik ebben közreműködtek, és nyár óta vissza-visszatérő téma, hogy az otthonápolás díjazását önök felülvizsgálják.

- Az otthonápolás heti 7 napon át napi 24 órát jelentő munka. Tudja-e ön, államtitkár úr, hogy ha valaki a piacon ezt a munkát meg akarja fizetni, akkor az mennyibe kerül? Én elárulom önnek: 24 ezer forintba kerül, ennyit kérnek ma a szolgáltatók naponta! Ha viszont valaki maga végzi el ezt a munkát, akkor önök havi 53 ezer forinttal igyekeznek azt honorálni. Ez az oka annak, hogy itt hétről hétre szólunk azok érdekében, akik ezt a munkát végzik.

- Államtitkár Úr! Ma itt voltak az érintettek, azok, akikkel önök nem voltak hajlandók találkozni. (Rétvári Bence: Ki az? Hogy hívják?) Nem voltak hajlandók átvenni az egyesület képviselőinek a levelét. Ezt hoztam el önöknek újra és újra, át fogom adni önnek. Itt az ideje annak, hogy foglalkozzanak ezzel, mert Csehországban 180 ezer, Horvátországban 140 ezer, Szlovákiában 138 ezer forint az a munkadíj, amit ezért fizetnek. Éppen ezért önöknek nincs más teendőjük, mint hogy végre cselekedjenek, fogjanak munkához, és ne pedig letagadják magukat akkor, amikor erről szóló téma van. Kérem, tegyenek valamit! Ezért is kérdezem:

- Mi akadályozza a kormányt az otthonápolást vállalók munkájának tisztességes elismerésében? (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára)  - Képviselő Úr! Először is azt kérem öntől, hogy ne vonja kétségbe a kormánypártoknak a jó szándékát ebben a kérdésben, amelyet nemcsak a szavak szintjén  mutattunk ki az elmúlt években, hanem jogszabályalkotás szintjén is.

- Képviselő Úr! A Gazdasági Minisztériumban 2008 és 2010 között ön is államtitkár volt.  Emelték az otthonápolást vállalók bérét?  (Szászfalvi László: Egy fillérrel nem emeltétek! - Vadai Ágnes: Nem is volt 900 forint egy kiló őszibarack!) 2008-ban emelték? Nem! 2009-ben emelték? Nem! 2010-ben emelték? Nem! (Vadai Ágnes folyamatosan közbeszól. - Az elnök csenget.) Tehát amikor itt föláll és feltűri az ingujját akkor emlékezzen már azokra az évekre, amikor  egyetlenegy forinttal sem emelték ezt a tételt. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.)

- Képviselő Úr! Ön azt állította itt, hogy a kormány senkivel nem egyeztetett. Felolvasom önnek, hogy kikkel egyeztettünk: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, az Autisták Országos Szövetségével, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, valamint a Siketvakok Országos Egyesületének a képviselőivel. Azokkal is leültünk, akiknek a levelét ön most itt felmutatta, képviselő úr, és pontosan azért, hogy a lehető legszélesebb körű legyen az egyeztetés. (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) És azt azért el kell mondani, mert ön elfelejtette ezt megemlíteni, hogy az elmúlt évek költségvetéseiben emelkedő tételekkel számoltunk az ápolási díj tekintetében. Bevetettük 2014-ben az új kategóriát, a kiemelt ápolási díjat, így a legsúlyosabb helyzetben lévők havi juttatása 63 százalékkal emelkedett, és természetesen, ahogy az előző években is igyekeztünk évről évre ezeket a tételeket emelni, és a következő években is arra fogunk törekedni, hogy emeljük. Megvan hozzá most már szerencsére 2013 óta a gazdasági lehetőségünk is, hiszen a magyar gazdaság most már erősebb, és természetesen megvan a szándék is, mind a kettő találkozott.

- Képviselő Úr! A kormánynak a szándéka az elmúlt években is megvolt az emelésre, ezért volt a legsúlyosabb állapotúak esetében 63 százalékos emelés, azt pedig már felolvastam, hogy az érdekvédelmi szervezetek érdeminek, előremutatónak tartották az egyeztetést, és látják, hogy olyan komplex javaslat fog létrejönni, amelyik segíthet rajtuk. Szó szerint azt mondták, üdvözlik, hogy az egyeztetéseken eredményesen körvonalazódik az ápolás ügyének tényleges megoldása, és erre van kormányzati törekvés. Márpedig, ha az érintettek érdekképviseletei ezt mondják, az nekem hitelesebb, mint hogy ön ellenzéki képviselőként, aki államtitkárként semmit nem tett ebben az ügyben, mit mond! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARJU LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Igenis kétségbe vonom az ön szavait! Hónapok óta zajlik ez a vita, az érintettek és akár önök között is, és szót kell emelni és támogatni kell őket, mert önök mindezt figyelmen kívül hagyják! És éppen ezért lehetett az is, hogy például nemcsak mi mondjuk ezt, hanem a Sargentini-jelentés is megállapítja…(Felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Rétvári Bence: Ezt nem kellett volna idehozni!)…igen, megállapítja hogy önök a szociális jogok tekintetében kifejezetten negligálják, igen, a 12. fejezet is erről szól. Önök ezt ilyen módon végzik és csinálják. Éppen ezért ma, amikor itt voltak és tiltakoztak, önök nem foglalkoztak velük…(Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.)… ezért kell megtenni azt, hogy én adjam át önnek azt a levelet, hogy végre vegyék figyelembe azoknak az embereknek a kérését… (Rétvári Bence: Személyesen tárgyaltam velük!)…akik havi 50 ezer forintot kérnek önöktől azért, hogy egyébként meg tudjanak élni. Ezért kellene önöknek végre döntést hozni. Ezért nem is fogadható el az a válasz, amit ön mondott. Emlékeztetőnek pedig átadom önöknek az  üzenetüket! (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 2 tartózkodás kísértében elfogadta.

25 gyermeken múlik az ország nemzetbiztonsága?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP):-Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, hogy ha Orbán Viktor a magyar emberekkel foglalkozna, például azokkal a családokkal, akik szeretteiket otthon ápolják, és nem nemzetközi botrányhősi karrierbe kezdene, akkor nem kellene ma egész nap azzal foglalkoznunk, hogy Magyarországon milyen áldatlan helyzetben vannak azok, akik a szeretteiket otthon ápolják.

- Államtitkár Úr! Önök nem végzik el a kötelezettségüket! Akárhány tárgyalásuk is volt, eredményt még nem értek el vele. Tetteket várunk és nem szavakat, és egész addig az ellenzék ki fog állni ezért az ügyért, amíg önök nem lépnek, ha tetszik, ha nem! Országgyűlési képviselőként múlt héten kollégámmal ellátogattunk a tranzitzónába. Látni akartunk mindent, ami ott zajlik, és beszélni akartunk az érintettekkel. Aki a tranzitzónába bekerül és várja a döntést a saját sorsáról, az az ember jogosult arra, hogy a napi étkezését ott biztosítsák a számára. Nem bonyolult dolgok ezek egyébként, az emberiséggel és a civilizációval egyidős parancsok. Ráadásul előírások is vannak, nemzetközi szabályok is vannak, Ezek alapján, ha valaki fiatalabb gyermek, akkor napi ötszöri étkezés, ha pedig felnőttkorú, akkor napi háromszori étkezés jár az ott váró embereknek. Én személyesen találkoztam a kollégámmal együtt olyan asszonyokkal, akik a tranzitzónában három, illetve négy napig nem kaptak enni, éheztették őket!

- Külön szeretném kiemelni a zónában élő gyermekek ügyét. 61 ember volt a röszkei tranzitzónában, ebből 25 gyermek volt. Ezek a gyermekek sokszor hónapokon keresztül, volt, aki fél éven keresztül, ott vannak a tranzitzónában. Egy kicsiny baba éppen akkor született meg, ott álltunk vele és az édesanyjával. Szeretném hangsúlyozni: fél kosárlabda-pályányi terület van, mindenhol lezárva szögesdrótokkal és pengés drótokkal, és ezek a gyerekek onnan nem tehetik ki a lábukat hónapokon keresztül, csak abban az esetben, ha orvoshoz mennek. Súlyosan traumatizált gyermekek vannak ott, voltak, akik rendőri brutalitásnak estek áldozatul más országokban. Nem láttuk, hogy kellő pszichológiai segítséget kaptak volna. És azt is látjuk, hogy az édesanyák azt kérték, hogy ők maradnak bent a tranzitzónában, nekik nem probléma, de legalább a gyermekeket vigyék ki néha sétálni, hogy ne töltsenek az életükből fél éveket a magyar tranzitzónában.

- Államtitkár Urak! Én egyszer s mindenkorra tisztázni szeretném, hogy az ilyen elbánás nem elfogadható a magyar tranzitzónákban. Kérdezni szeretném önöket arról:

- Mit tesz a magyar kormány azért, hogy teljesen ártatlan gyermekek ne szenvedjenek traumát, és ne traumatizálódjanak egy életre a magyar zónákban?

- Mit tesz a magyar kormány azért, hogy önök el tudják mondani, hogy Magyarország ugyan nem támogatja a korlátlan bevándorlást, de az ideérkezőkkel szemben emberséges elbánást tanúsítunk, és mindenkinek tiszteletben tartjuk az emberi méltóságát? (Taps az LMP és a DK soraiban.)

***

KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára):- Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony cinikus felszólalását, valótlan állításait, a tények elferdítését visszautasítom! A Honvédelmi és rendészeti bizottság, valamint a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai is jártak korábban tranzitzónákban, de eddig egyetlen ellenzéki képviselő sem akart valótlan állításokra alapozva ebből politikai erényt kovácsolni. Nyilvánvalóan nem a gyerekektől kell megvédeni az ország biztonságát, hanem az illegális migránsoktól. Magyarország nemzetbiztonsága, nemzeti szuverenitásunk nem alku tárgya!

- Képviselő Asszony! A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a hazai és európai uniós, továbbá a többi nemzetközi jogszabály rendelkezéseinek megfelelően jár el, kiemelt figyelmet szentelve a gyermekek jogaira és a gyermekek mindenek felett álló érdekeire. A tranzitzónában a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő foglalkoztató helyiség, orvosi szoba, játszótér, közös étkezőhelyiség és imaszoba is rendelkezésre áll. Gondoskodunk a gyermekek életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő napi ötszöri étkezéséről. Ezt ön is tapasztalhatta és láthatta...

- Képviselő Asszony! A tranzitzóna Szerbia irányába bármikor elhagyható, ezért nincs szó személyes szabadság korlátozásáról sem. Ez a vád többször is elhangzott, de teljes mértékben megalapozatlan. A magyar hatóságok az eljárások során törvényesen, az emberséges bánásmód szellemében, és az emberi méltóság tiszteletben tartásával járnak el az eljárásuk során. Bízom abban, hogy a válaszomat elfogadják. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SZABÓ SZABOLCS, (LMP):  - Az a helyzet, államtitkár úr, hogy van egy rossz hírem: mi a képviselő asszonnyal együtt ott voltunk személyesen. Aki még nem volt ott, az menjen el! Államtitkár úr, nézze meg még egyszer, mert rossz helyen nézte! Lakattal le vannak zárva ezek az emberek. Ott posztol egy rendőr, pengés dróttal körbe van az egész véve. Be vannak zárva! A játszótér annyi, hogy a murvával felszórt placcon van kint két játék. Ennyi! Se fa, se semmi, se virág, se növény. Ezek a pici gyerekek be vannak zárva, pengés dróttal körbevéve! Gondoljon bele, ön a gyerekeit betenné ilyen körülmények közé?! Nem úgy van ám, hogy ő felkel és azt mondja, hogy elmegy. Lakattal le van zárva! Amikor mi bementünk, utánunk bezárták lakattal az ajtót. Így élnek ott hosszú hónapokon keresztül. Persze, hogy nem fogadjuk el a választ. Családok éve meg kereszténydemokrácia… Nem sül le a bőr a képéről? (Taps az LMP és a DK soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 2 tartózkodás kísértében elfogadta.

Ápolási díj: a hitegetésen és a hazugságokon túl mit várhatunk a Fidesz-KDNP-kormánytól?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Magyarországon több mint 45 ezer ember ápolja otthon a gyermekét, idős hozzátartozóját napi 24 órában az év 365 napján, szabadság és szünet nélkül. A gazdasági teljesítményére oly büszke Orbán-kormány ezért a munkáért 52 ezer forintot juttat. Szlovákiában 120, Romániában 130, Horvátországban 140 ezer forint az ápolási díj, ott munkaviszonyként ismerik el ezt a munkát, merthogy az otthonápolás munka. Az egyre erősebb társadalmi mozgalom és az ellenzéki pártok, köztük a Párbeszéd, továbbra is azt követelik, hogy 50 ezer forinttal emeljék meg a havi támogatási összeget minden kategóriában! A pénzügyi lehetőség adott erre, innentől kezdve nem tárgyalásokról kell bullshitelni, hanem cselekedni kell, kellett volna,  támogatni a Párbeszéd és más pártok költségvetési módosítóját, de még most sem késő.

- Államtitkár Úr! A Párbeszéd a maga részéről a végsőkig elkötelezett amellett, hogy mérsékelni kell az igazságtalanságokat a magyar társadalomban, csökkenteni kell az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket. A legsürgetőbb a kiszolgáltatottságban, mélyszegénységben élő vagy betegséggel, fogyatékossággal küzdő honfitársaink megsegítése, de ugyanilyen fontos az alulfizetett dolgozók bérének vagy az alacsony nyugdíjaknak az emelése.

 - Elutasítjuk azt a jobboldali fideszes politikát, ami a felső 1 százaléknak kedvez. Meggyőződésünk és a szociális demokrácia programjának alapja, hogy a 99 százalék érdekében kell dolgozni, a 99 százalék érdekét képviselve kell politizálnunk. Ezért sürgetjük az alapjövedelem bevezetését és ezzel az átlag alatti jövedelmek emelését, az óriáscégek profitjának valódi megadóztatását vagy a milliárdosokra, a fideszes oligarchákra kivetett vagyonadót. De nemcsak a baloldali értékek, hanem a józan ész is azt diktálja, hogy emberséges és gazdaságos megoldásokat találjunk a társadalmi problémákra. Ma a halmozottan sérült emberek intézményi elhelyezése annyiba kerül, mint a minimálbér nettója. Minden tekintetben kedvezőbb, ha ezt az összeget a betegek otthoni ellátásának biztosítására költi az állam. A környező országokban nem jelenti a háztartás, a család ellehetetlenülését anyagilag, ha tartós beteg él velük. Magyarországon viszont végzetes, ha egy szülő magára marad súlyosan beteg gyermekével.

- Államtitkár Úr! Anyagi és társadalmi megbecsülést követelünk az otthonápolást végző embereknek, a szeretetteljes törődés lehetőségét az ellátottaknak! Ennek alapvető feltétele az ápolás megfelelő anyagi hátterének biztosítása az állam részéről. Éppen ezért kérem, hogy most már konkrétan válaszoljon a következő kérdésekre:

- Mikor és mennyivel emelik az ápolási díjat?

- Mikor ismerik el munkaviszonyként az otthonápolást? (Gyér taps a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön itt arról beszél, hogy a Párbeszéd frakciója a végsőkig elkötelezett az ápolási díj kérdésében. Ez egy tiszteletre méltó kijelentés lenne az ön részéről, de nézzen körbe: ha ennyire fontos kérdésnek tartják, akkor önön kívül miért nincs itt senki a Párbeszéd frakciójából? Ha önök végsőkig elkötelezettek, az azt jelenti, hogy egyedül képviseli itt ezt az ügyet?

- Képviselő Úr! Azt kérdezi, hogy fogjuk-e emelni? Azért hitelesebb a mi igen válaszunk erre, mint ha, mondjuk, az önnek jobb kéz felé lévő erőket kérdezné, mert mi az előző négy esztendőben is emeltük az ápolási díjat, és a következő négy esztendőben is növelni fogjuk. Az adja meg ennek a hitelességét, hogy már tettek, konkrét jogszabály-módosítások és költségvetési többletek vannak mögötte! A nyár folyamán számtalan szervezettel egyeztettünk, tucatnyi szervezet is van, akikkel az ápolási díj kérdését megvitattuk. Ennek nyomán létre fog jönni egy komplex, nemcsak az ápolási díj mértékére vonatkozó, hanem egy összetettebb előterjesztés. Erről a kormány az ősz folyamán fog dönteni, és mindenki látni és tudni fogja, hogy a következő évben hogyan fog növekedni az ápolási díj mértéke. Az is lehet, hogy a kormány nemcsak egy, hanem több évre vonatkozó döntést hoz, mert nemcsak az ápolási díj a lényeges, hanem a különböző, egyébként más jellegű munkajogviszonyhoz hasonló kedvezmény is. Ezért vezettük be az 50 ezer forintos nyugdíjtöbbletet, ezért vezettük be az egészségbiztosítási jogosultságot, ezért vezettük be, hogy szolgálati időnek számít az otthonápolással eltöltött idő, hogy pontosan a későbbi nyugdíj és egyéb következményei is hasonlatosak legyenek az otthonápolási díjban eltöltött időnek ahhoz képest, ha valaki munkaviszonyban van. Azt az állítást pedig teljes mértékben elutasítom, képviselő úr, hogy ne emelkedett volna az elmúlt négy évben ez az összeg. Ön is tudja, tudhatná: az elmúlt négy esztendőben, 2014-től a legsúlyosabb egészségi állapotú személyek esetében 63 százalékos emelést hajtottunk végre, és a következő években ezt szeretnénk folytatni.

- Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy nem az óriáscégeknek kell kedvezni. Ha van olyan kormányzat, amely igyekezett az óriáscégek luxusprofitját csökkenteni és ezt a pénzt a magyar családoknak adni, akkor az pontosan a Fidesz-KDNP-kormány. Mert mi kiket adóztattunk meg, és kinek adtunk adókedvezményt képviselő úr? Megadóztattuk a bankokat, a biztosítótársaságokat, megadóztattuk a nagy kereskedelmi láncokat, megadóztattuk az energetikai cégeket és a közműcégeket. Ezzel kezdtük a kormányzásunkat. A gazdasági válságból való kilábalás módját abban véltük fölfedezni, és az elmúlt nyolc esztendő tényei minket igazolnak, hogy a nagy nemzetközi vállalatok is elkezdtek Magyarországon adót fizetni. Pereskedtek is, nagyon sok helyen próbálkoztak ezzel és mind a mai napig próbálkoznak. Mi viszont adócsökkentések formájában ellentételeztük a költségvetés másik oldalán azt amit a multiktól beszedtünk, például családi adókedvezményben a családoknak odaadtuk. Ezért van az, hogy családtámogatásokra a jövő évi költségvetés már több mint 2000 milliárd forinttal számol, míg 2010-ben az elfogadott költségvetés erre a célra akkor 1000 milliárd forintnál is kisebb összeget szánt. Azt tehát, amit mi a nagy nemzetközi multicégektől elvettünk, nemcsak az ápolási díj többletére tudtuk fordítani, hanem minden magyar család adóterheinek csökkentésére és a családtámogatások növelésére. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

TORDAI BENCE: - Államtitkár Úr! Maradjunk a tényeknél! Önök az embereket adóztatják meg! Növelték a kis- és közepes keresetűek jövedelemadóját, növelték a biztosítási adóval is például az emberek terheit. És ahol önök úgy gondolják, hogy megadóztatták a multicégeket, ott az történt, hogy a 19 százalékos adókulcs 5 százalékos effektív kulcsra csökkent, a bankok pedig 700 milliárdos történelmi csúcsra növelték az extraprofitjukat. Tehát, hogy kiket támogatnak önök az emberek helyett, azt nagyon jól látjuk! Maguk a gazdasági nagytőkét szolgálják ki, maguk a felső 1 százalékot szolgálják ki, és nem jut a 99 százaléknak, nem jut még a legnehezebb sorban élőknek sem! Majd a válaszát akkor fogom elfogadni, ha november 30-án azt mondja, hogy megvan az elfogadott törvény, és jövőre 50 ezer forinttal magasabb lesz az ápolási díj. Addig a választ nem tudom elfogadni! 

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 2 tartózkodás kísértében elfogadta.

Milyen érdekeket szolgál a Sargentini-jelentés?

Dr. SALACZ LÁSZLÓ, (Fidesz):- Államtitkár Úr! Most, öt év után ismét a szélsőségesen liberális zöldpárt soraiból került ki a Magyarországról jelentést készítő képviselő. Természetesen ebben az esetben is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó. A dokumentum kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy megtörje Magyarország önálló, szuverén bevándorláspolitikáját. A jelentésben szereplő kérdések jelentős részét Magyarország már a különböző nemzetközi szervezetek előtt korábban megvédte, és azok a kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek.

- A dokumentum olyan területeket vizsgál, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, tehát nem is képezhetnék a vizsgálat tárgyát. Ezzel Sargentini képviselő asszony durván megsérti a tagállami szuverenitás alapértékét. Nem elég, hogy a jelentés már korábban lezárt, valamint uniós hatáskört nem érintő kérdésekkel foglalkozik, de ezeket jelentős ténybeli tévedések kíséretében teszi meg. Hamisan állítja, hogy Magyarországon veszélyben vannak a civil szervezetek, hogy az új szabályozás aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba és a megkülönböztetés tilalmába ütközik. Továbbá hamisan állítja, hogy jelentős mértékben csökkent az Alkotmánybíróság jogköre. Mindenki számára világosan kitűnik, hogy a cél kizárólag Magyarország és a magyar emberek akaratának megtörése a bevándorlás elősegítése érdekében! Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:-

- Milyen módon védheti meg a kormány a magyar emberek akaratát a tisztességtelen eljárással elérni kívánt céllal szemben? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára) :- Képviselő Úr! Az ön interpellációjának címe arra vonatkozott, hogy milyen érdeket szolgál a Sargentini-jelentés. Számos érdeket szolgál, de bizonyosan nem szolgálja a magyar emberek érdekeit! Ez a jelentés nemhogy a magyar emberek és Magyarország érdekeit nem szolgálja, hanem az európai emberek és az Európai Unió érdekeit sem szolgálja és ezt három állítással szeretném megtámogatni.

- Az első: megítélésünk szerint ez a jelentés önmagában aláássa a jogállamiság fogalmát. Ugyanis az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 178. cikke teljesen egyértelműen fogalmaz: a minősített többség esetében a tartózkodásokat is be kell számítani! Az, hogy ez korábban nem így volt és az Európai Parlament ezt nem így értelmezte, az nem jelent semmit, ugyanis régi alapelv, hogy jogtalanságra jogot alapítani nem lehet!

- A második: ez a jelentés aláás megítélésünk szerint egy másik fontos európai értéket, ezt úgy hívjuk, hogy szabadság! Ugyanis a szabadság fejezi ki tulajdonképpen a szuverenitás fogalmát. Ugyanis az Európai Unióról szóló szerződésben nemcsak a 2. cikkben szereplő alapértékek vannak, hanem olyan elvek is, hogy a be nem avatkozás alapelve, a hatáskör-átruházás elve, az arányosság, a szubszidiaritás és a lojális együttműködés elve. Ezeket az alapelveket egy ilyen típusú jelentés, egy ilyen mechanizmus aláássa! Példa rá, ezért  Meg kell nézni azokat a tanulmányokat, amelyek a lisszaboni szerződés elfogadását követően és a Lengyelországgal szembeni hasonló mechanizmus elindítása után keletkeztek. Ez az eszköz alkalmatlan arra, amire kitalálták!

- És a harmadik: aláássa ez a jelentés a demokráciát is, ugyanis arról van szó, hogy olyan értékeket próbál megkérdőjelezni, olyan kereszténydemokrata politikát kíván megkérdőjelezni, amelyet a magyar nép által választott magyar kormány vall magáénak, és ilyen értelemben a magyar nemzet támogatását is bírja. Kritizálja a jelentés a hazafias nevelést, a „munka helyett segély” elvét propagálja, illetőleg felrója a nemzeti konzultáció intézményét. , miközben Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek szabad nemzeti konzultációt európai szinten indítania.

- Ennek a jelentésnek az a konklúziója, hogy itt nem a jogállamiságról szóló mechanizmusról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, a jogállamiságot, a demokráciát, szabadságot aláásó intézményről. Éppen ezért nekünk az az álláspontunk, hogy a magyar kormány egyrészt el nem fogadottnak tekinti ezt a jelentést az eljárási szabálytalanságok miatt, másrészt minden eszközzel fel fog lépni a jelentéssel szemben. A kormány a mai ülésén fog dönteni, hogy milyen jogi és/vagy politikai eszközökkel kíván fellépni. Ha az én személyes véleményemre kíváncsi a képviselő úr, akkor én azt mondom, hogy nem kell a jogi és a politikai eszközök között választani. Mindkét eszközrendszert használni kell, mert méltatlan az Európai Unióhoz, és hacsak radikális változás a jövő évi európai parlamenti választásokon nem következik be, tehát a bevándorlást támogató erők nem kerülnek végre kisebbségbe az Európai Parlamentben, akkor a demokráciát, a szabadságot és a jogállamiságot továbbra is aláásó mechanizmusok és eljárások fognak érvényesülni, amivel szemben mi szeretnénk fellépni, és ehhez kérjük az önök támogatását is! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Dr. SALACZ LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! A választ elfogadom. Jól kivehető, hogy a Sargentini-jelentésben elhangzott negatív észleléssel szemben az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. A jelentéssel ellentétben az Alkotmánybíróság új hatásköröket kapott a jogszabályi tervezetek előzetes, ex ante ellenőrzésének megkezdéséhez és a későbbi, utólagos törvényességi ellenőrzéshez való jogosultság megerősítéséhez, mindez a német modellhez hasonlóan. A Velencei Bizottság véleményeiben a reform számos pozitív elemét azonosította, mint például a költségvetési garanciákról szóló rendelkezéseket. Felelős képviselőként kérem államtitkár urat és a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a Sargentini-jelentés többé ne tartalmazzon káros hatást Magyarországra! A választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Az egyház nagyon is a modern világ része
    Prőhle Gergely immáron harmadik ciklusát kezdi meg a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjeként, vele beszélgettünk kereszténységről, hitről, az evangélikus egyház jelenéről, az adventről és arról, hogyan tudnak a hívők segíteni a migrációs válságban. Egyáltalán: kell-e segíteni?
MTI Hírfelhasználó