Az IM arra reagált, hogy az AI petícióban azt kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.

Azt írták: Magyarországon a bíróságok függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.

A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát.

Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást. A támadók a magyar rendőröket kövekkel, betondarabokkal, üveggel dobálták, a rendőrök közül többen megsérültek. Ahmed H. megafonon keresztül hergelte a határnál összegyűlt bevándorlókat, így akarta a rendőrséget arra kényszeríteni, hogy engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget - írták.

Hozzátették: a szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án.

Petíciót adott át az AI az IM-nek a büntetés enyhítéséért

Petíciót adott át az Amnesty International (AI) két küldöttje az Igazságügyi Minisztérium (IM) képviselőjének kedden Budapesten, a tárca épületében a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. ügyében a minősítés megváltoztatásáért, a büntetés enyhítéséért.

Az eseményen Demeter Áron, az AI Magyarország szóvivője azt mondta, több mint 109 ezer aláírást gyűjtöttek össze mintegy 163 államból. A szignók közül ezer érkezett Magyarországról, a legtöbben Norvégiából és Hollandiából csatlakoztak a kezdeményezéshez - tette hozzá.

Az aláírók arra kérik a hatóságokat, hogy ne kezeljék terrorcselekményként Ahmed H. tettét.

Demeter Áron közölte, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan. Úgy vélekedett: vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta.

A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt. Megjegyezte, rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre.

Közölte: az aláírásokhoz egy Trócsányi László igazságügyi miniszterhez címzett levelet is mellékeltek, amelyben részletezték, hogy mi az AI problémája a férfi perével.

A dokumentumokat tartalmazó dobozon egyebek mellett az Ahmed H. nem terrorista! felirat szerepelt.

Szeptember 20-án tárgyalja a Szegedi Ítélőtábla az első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében bűnösnek talált Ahmed H. ügyét.

A Cipruson élő szír férfit első fokon a Szegedi Törvényszék március 14-én hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről. Az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Szegedi Törvényszék megismételt eljárásban tárgyalta az ügyet, miután a táblabíróság korábban hatályon kívül helyezte a férfit azonos bűncselekmények miatt tízéves fegyházbüntetéssel sújtó ítéletet.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz illegális bevándorló gyülekezett a lezárt Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket, akik közül többen megsérültek az összecsapásokban.

A bíróság megállapította, hogy a zavargások során a vádlott követ tört, és hatszor megdobta az egyenruhásokat. Később a férfi a mások által megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, de a rendőrök kiszorították a tömeget, és a vádlott is visszatért szerb oldalra. Csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.

A törvényszék kimondta: a férfi személy elleni bűncselekmény elkövetésével - a szolgálatukat ellátó rendőrök megdobálásával - akarta elérni, hogy megnyissák a lezárt határszakaszt; a vádlott célja mindvégig a határ átlépése volt, bármi áron.