Válaszolt a kormány Brüsszelnek: marad a Stop Soros
A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
2018. szeptember 19. 17:18
Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A kormánynak két hónapja volt válaszolni a felvetésekre.
Völner Pál közölte: a választ szerdán megküldték a bizottságnak. Mint mondta, ennek lényege, hogy nem vonják vissza és nem módosítják a "Stop Sorosban" foglalt korlátozásokat és a migránsok betelepítését tiltó alaptörvény-módosítást. Megjegyezte: sérelmezik, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Nehezményezik azt is, hogy a testület politikai tevékenységet folytat és támadja a határőrizetet segítő bevándorlás-politikai intézkedéseket; ennek legújabb eleme, hogy a határőrizet jogát előbb-utóbb el akarják vonni a Frontex segítségével.
Megjegyezte, a "Stop Soros" és az alaptörvény-módosítás elfogadása után "a Soros-hálózat legfőbb szerve", a Nyílt Társadalom Alapítvány az Európai Bizottsághoz fordult, amely négy héten belül megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az államtitkár szerint ez "statáriális gyorsaság" a korábbiakhoz képest.
A politikus szólt arról is, hogy várhatóan nem lesz kielégítő a bizottság számára a magyar válasz, és úgynevezett indokolt véleményt fog küldeni a testület.
Völner Pált kérdezték azzal kapcsolatban, hogy az EB azt közölte: a határőrizet megerősítésekor a Frontex a helyi törvények szerint végezné a munkát, a helyi rendvédelmi szervekkel együttműködésben, és nem lenne intézkedési, döntési jogköre. Az államtitkár erre azt felelte, hogy a Frontex emberei most is Magyarországon vannak megfigyelőként, és az elmúlt három évben nem érte kifogás a magyar határőrizeti szervek munkáját. Ha az Európai Bizottság át akarja venni a határőrizetet, annak az az oka, hogy "másként akarják értelmezni a szabályokat" és olyan "portaszolgálatot" akarnak létrehozni, amelyek arról dönthetnének, ki jöhet be az országba és ki nem - jelentette ki. Az államtitkár kiemelte: az elmúlt három év gyakorlata alapján az unió illetékesei jóval liberálisabban értelmezik a határvédelem kérdését, hiszen azonosítás nélkül százezreket engedtek be Európába. Ez nagyon rossz előzmény ahhoz, hogy megbízzunk bennük - jegyezte meg.
Azok a tagállamok, amelyeknek nincs megfelelő határvédelmük - mint Olaszország és Görögország -, igénybe vehetik a Frontex segítségét, de nem kell rákényszeríteni azokra, akik ezt meg tudják oldani - jelentette ki.
Az államtitkárt kérdezték az alkotmányrevízióval kapcsolatban is; erről annyit mondott, hogy szélesebb körű előkészítő munka előzi majd meg.
Völner Pál kérdésre válaszolva közölte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után két hónapja van Magyarországnak bírósághoz fordulni, és már tart is az érvek összeállítása.
Az évszázadok során sokszor bebizonyítottuk egymásnak, hogy barátok vagyunk, és ha kell, kiállunk egymás mellett. Egy lengyel számára valahogy természetes, hogy a magyar csak jó ember lehet.
"Csúnyán belerúgott" a főváros vezetése az egyébként is "földön fekvő" vendéglátósokba: a cégek számlájára éppen megérkeztek a kormány által folyósított bértámogatások, amikor a főváros inkasszózta a tavalyi iparűzésiadó-előlegeket.
"Versenyt futunk az idővel, tovább gyorsítunk az oltáson" - mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.