Körbe akarják rajzolni a Fideszt az ellenfelei
Szalay-Bobrovniczky Vince: Transzparenciát kértünk a civil szervezetektől, semmi mást.
2018. szeptember 20. 10:48

Felértékelődött a kormány számára a társadalmilag hasznos tevékenységet végző civil szervezetekkel való együttműködés, a szféra a jövőben több állami támogatásra számíthat – mondta el a Magyar Időknek adott interjúban Szalay-Bobrovniczky Vince. A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára úgy látja, mindössze néhány olyan szervezet van a 61 ezerből, amely a legitim kormány hatalmát akarja aláásni külföldi segítséggel. Ezek a szervezetek törvényeken felül állónak képzelik magukat. A politikus szerint Európában dezintegrációs folyamatok zajlanak, ezért is fontos, hogy a magyar kormány visszaszerezze a rendelkezést az ország felett.

– Augusztus 1-jétől tölti be hivatalát. Miért hozták létre az ön posztját?

– Korábban nem volt civil ügyekkel foglalkozó külön állami vezető, a terület az Emberi Erőforrások Minisztériumában az egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkárhoz tartozott. Azzal, hogy a Miniszterelnökséghez került, külön felelőst kapott a civilek ügye a személyemben. Szervezetileg közvetlenül Gulyás Gergely miniszter úr alá tartozom, ezzel a civileknek szakmai és politikai szempontból is nagyobb jelentőséget adott a kormány.

– Nagykövet volt Bécsben és Helsinkiben. Miként tudja kamatoztatni új beosztásában a diplomáciai szolgálatban megszerzett tapasztalatait?

– Számomra ez új terület, de meg kell jegyeznem, hogy korábban voltam már helyettes államtitkár a Miniszterelnökségen és a Külügyminiszté­riumban is. A politikai terepen eligazodom, a civil szervezetekkel pedig most kezdem kialakítani az együttműködés formáit. Országjárásra indultam, a budapesti és Pest megyei szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás mellett voltam Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye pedig most következik. Rengeteg szervezettel szeretnék jó kapcsolatot kialakítani, néha pedig a nézetkülönbségeket kell megfelelően kezelnem.

Egyes szervezetek a törvényeken felülállónak képzelik magukat Fotó: Kurucz Árpád

– Hogy kell elképzelni a találkozókat? Hiszen megyénként akár több ezer aktív civil szervezet is lehet.

– Nem köztudott, de léteznek az úgynevezett Civil Információs Centrumok (CIC-ek), amelyeknek a működését a magyar kormány az általam felügyelt alapból támogatja. Minden megyében van ilyen központ, amelyek kapnak egy bizonyos pénzügyi keretet arra, hogy a mi megbízásunkból helyben – tanácsadással, prospektusokkal, infrastruktúrával – segítsék a civil szervezeteket. A hazai 61 ezer civil szervezet a CIC-eken és a minisztériumokon keresztül tud kapcsolatot tartani a kormánnyal. Mivel a civil szféra ezer szállal kapcsolódik az egyes szakminisztériumokhoz, a közeljövőben kezdeményezem egy tárcák közötti konzultáció összehívását, amelynek segítségével megpróbáljuk felmérni a civil szervezetek igényeit, elképzeléseit.

– Milyennek látja most a civil szféra összetételét a szervezetek tekintetében?

– Ebbe a halmazba minden nem kormányzati szervezet, vagyis NGO, többek között az alapítványok, egyesületek, szövetségek, röviden a klasszikus civil szervezetek is beletartoznak. Utóbbiak bátran pályázhatnak hozzánk. Nekem olyan civilekkel is tárgyalnom, egyeztetnem kell, akik nem éppen a kormány politikáját támogatják. A jó elképzeléseket fel szeretném karolni. Azonban azt is közölnöm kell velük, ha valamely elképzelésüket, projektjüket a kormány eltérő, szemben álló elvi álláspontja vagy pénzügyi okok, esetleg mindkettő miatt nem támogatjuk. Ez egy olyan terület, ahol sokat kell nemet mondani, itt talán tudom kamatoztatni a diplomáciai tapasztalataimat.

– Mekkora pénzügyi forrás felett rendelkezik?

– A NEA, a Nemzeti Együttműködési Alap, amely a Miniszterelnökség kezelésében van, kollégiumi rendszerben 2019-től már évi hatmilliárd forintot oszt szét a civil szervezetek között. A NEA-nak van egy egyedi kerete is, amely mintegy hatszázmillió forintot jelent, amit a javaslatomra a Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján ítélnek oda. A NEA alapkezelője január 1-jétől a minisztérium által működtetett Bethlen Gábor Alapkezelő lesz. A célunk az, és ez fontos, hogy minden civil szervezet tudja, pályázni a NEA-alapokra a korábbi, karácsony környéki időszakhoz képest január 1-jétől lehet majd. A kiírt pályázatok egy hónapig vannak nyitva, az elbírálásuk néhány hónapon belül várható.

– A jövőben bővülhet a civil szervezetek állami támogatása?

– Annyit már most elmondhatok, hogy forráskiterjesztés lesz a közeljövőben, több pénz fog jutni a civil szférának állami forrásból.

– Közben zajlik Magyarország ellen egy uniós eljárás a civiltörvény kapcsán, és az Európai Parlament által megszavazott Sargentini-jelentés is kemény bírálatot tartalmaz a kormány civil szervezetekkel kapcsolatos politikája miatt. Mi erről a véleménye?

– Szeretném javítani: nem a civiltörvény kapcsán zajlik eljárás, ezt a Soros-szervezetek szeretik így emlegetni, mert a valóság az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt támad Brüsszel – sok más migrációt érintő ügy mellett. A törvény kifejezetten a bevándorlást támogató szervezeteknek nem áll érdekükben és a bevándorláspárti brüsszeli politikusoknak. Ez egy politikai támadás, amit jogi eljárásnak álcáznak. A kötelezettségszegési eljárást a kormány részéről az Igaz­ságügyi Minisztérium viszi végig, de mi is véleményeztük, és megvan a magam sarkos álláspontja az EP-ben történtek kapcsán is. A Sargentini-jelentés egy hazugsággyűjtemény. Magyarországot azért akarják elítélni, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy a mi hazánk nem lesz bevándorlóország. Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége el akar hallgattatni minket, mert kerítéssel védjük hazánkat és Európát. A dokumentumban régi ügyeket elevenítenek fel, olyanokat, amelyeket már rég lezártunk az Európai Bizottsággal, és ezek kapcsán új elem sem merült fel. A holland képviselő által jegyzett jelentés a politikai nyomásgyakorlást, büntetést szolgálja, mivel a migráció területén a magyar kormány nem azt csinálja, amit az európai baloldal többsége és a liberálisok szeretnének.

– A Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a többsége is megszavazta a jelentést.

– A válasz egyszerű: sajnos a néppártban is sokan bevándorláspártiak, és megkezdődött a jövő májusi európai parlamenti választás kampánya, elkezdődött a hatalmi helyezkedés. Az Európai Néppártban az Angela Merkel fémjelezte liberálisabb polgári pártok a politikai közép felé törekednek, leszámítva a Fideszt és más kelet-közép-európai pártokat, amelyek a pártcsalád jobbszárnyát alkotják. Macronék hatalmat akarnak, ezért akár a baloldallal és a liberálisokkal is koalíciót kötnének. Ezzel párhuzamosan a Fideszt körbe akarják rajzolni, át akarják tolni egy másik jobboldali csoportosulásba. A törésvonal egyre inkább a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők között van az európai politikában.

Az EU intézményrendszere egyre kevésbé vehető komolyan Fotó: Kurucz Árpád

– Akkor miért nem hagyja ott a néppártot a Fidesz?

– A néppártban a Fidesz a hagyományos európai konzervatív politika mellett áll, azt képviseli. A belső feszültség a pártcsaládon belül 2015 nyarán, a migrációs válság kirobbanásával tört felszínre, odáig még úgy-ahogy meg lehetett vitatni a civilekről, a sajtótörvényről és bármi másról az eltérő álláspontokat. Három éve hatalmas politikai és diplomáciai nyomás alatt van a kormány, hogy fogadja be a bevándorlókat, tegye legálissá a migrációt. A brüsszeli elvárások, diktátumok a politikai észszerűtlenség világába tartoznak. Azzal, hogy Magyarország betartotta a schengeni határok védelmét, fenntartotta az ország közbiztonságát legitim eszközökkel, kikérte polgárai véleményét a bevándorlás kérdésében, politikai pária lett Nyugat-Európában. Káosz van, Lengyelországot az Európai Bizottság, hazánkat az EP ítélte el, mert mindkét ország bevándorlásellenes. Az unió intézményrendszere egyre kevésbé vehető komolyan. Közben, amint az jól látható, az állami szuverenitás egyik legfontosabb eszközét, a határaink védelmét is ki akarják csavarni a kezünkből.

– Mi a véleménye a kormány politikájával szemben álló, a legális migrációt támogató civilként szereplő szervezetek polgári engedetlenségéről?

– Ne gondoljuk azt, hogy egyes civil szervezetek – mint például az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság – egymástól függetlenül, teljesen véletlenül tagadják meg a magyar törvények betartását. A héten lejárt a határideje annak, hogy befizessék a bevándorlási különadót, ezek a szervezetek azonban megtagadták jogszabályban foglalt kötelezettségeiket; nyilván most erősnek érzik magukat a Magyarországgal szembeni eljárás kapcsán. Több szervezet azt is bejelentette, azt a törvényi kitételt sem fogadják el, hogy a 7,2 millió forintnál több, külföldről beérkezett támogatást be kell jelenteni és fel kell tüntetni a civil informá­ciós portálon. Transzparenciát kértünk, semmi mást. A törvények mindenkire vonatkoznak. Az adóhatóság nyilatkozatából úgy tűnik, hogy készek lépni.

– Hogyan szabályozzák a civil szervezetek működését az Európai Unió többi tagállamában?

– Az EU tagállamaiban is hasonló pénzügyi, támogatói átláthatóságra vonatkozó szabályozások vannak érvényben. A különbség az, hogy Magyarországon külföldi támogatással néhány civil szervezet a kormány legitim, választói többség alapján álló munkáját akarja szisztematikusan aláásni. Szervezik, segítik a bevándorlást, az elmúlt napokban az is kiderült, hogy bűnözőket is segítenek, ezzel szembe mennek a magyar emberek akaratával és Magyarország biztonságát veszélyeztetik. Az európai politikusok egy része rajta van mindenféle Soros-szövetségesi listán, tehát őket nem zavarja ez a jelenség, nem látnak benne veszélyt, mi több, érdekeltek ezeknek az NGO-knak a védelmében. Ráadásul, a legújabb brüsszeli tervek szerint, a Soros-hálózatnak még több pénzt és hatáskört adnának, hogy az Európába irányuló migrációt menedzseljék és szponzorálják. Ezt az állapotot tetézi, hogy a nyugati társadalmak feltett kézzel állnak azok előtt a bonyolult demográfiai, társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági folyamatok előtt, amelyek Európa teljes dezintegrációjával fenyegetnek. Úgy tűnik, megszűntek az önvédelmi reflexek. Ezért volt fontos számunkra, hogy a magyar kormány visszaszerezze a rendelkezést az ország felett, tudja, milyen folyamatok zajlanak, és a demokrácia csorbítása nélkül világos törvényi szabályozásokat vezessen be.

– Mi a kormány elvárása a civil szervezetekkel kapcsolatban? Mit jelent a civilség?

– A valódi, klasszikus civilség az, ha egy-egy szervezet a szakterületén komoly, a társadalom szövetébe ágyazott, a magyar emberek által is hasznosnak ítélt tevékenységet folytat, természetesen betartva a törvényeket. Azzal a programmal, amit csinálnak, terhet vesznek le az állam válláról, illetve felvállalnak eddig el nem látott feladatokat, ezért joggal tartanak igényt támogatásra. A kormány az általa képviselt célokkal egyetértő, nagy tömegeket elérő, a határokon túli magyarság körében is dolgozó szervezetek munkáját is fontosnak tartja. Vannak olyan szervezetek, mint a Rákóczi Szövetség, amelyek itthon és a határon túl tömbben, szórványban, valamint a diaszpórában élő magyarok érdekében tevékenykednek. Bécsben például, ahol nemrég jártam, az ausztriai magyar pedagógusok szövetsége ezen a támogatáson keresztül tud háromszáz olyan magyar fiatalt tanítani anyanyelvén, akiknek a szülei kint élnek, dolgoznak.

– A határon túl tevékenykedő civil szervezetek is külföldről, Magyarországról támogatott szervezetek, mégis ritkán hallunk arról, hogy az adott országban kritizálnák a tevékenységüket. Mi ennek az oka?

– A szomszédos országokban pontosan tudják, hogy ezek a szervezetek nem akarják megváltoztatni a politikai berendezkedést. Egy kérdés van azonban, amelyet konzekvensen képviselünk: az önrendelkezés joga, az autonómiatörekvések támogatása. Ettől nem tágítunk, mert ez az Európai Unió­ban és azon kívül is elismert, gyakorolt jog. Legitim társadalomszervezési forma, amelyet folyamatosan kérünk a szomszédos országoktól. Ami a pénzügyeket illeti: az általunk küldött támogatásokat legálisan tudják lehívni, felhasználni a kedvezményezettek. Az általunk támogatott civileket csak egy dolog érdekli: hogy a magyarok a helyi törvényeket tiszteletben tartva minél jobban tudjanak érvényesülni, élni.

magyaridok.hu
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó