Szijjártó: Európa két táborra szakadt
c abból a szempontból, hogy egyik oldalon állnak az Európai Egyesült Államokat akaró erők, míg a másikon azok, amelyek erős nemzetállamokra épülő Európát akarnak – mondta Szijjártó Péter az Origónak. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ebben a vitában a Sargentini-jelentés volt az egyik elem.
2018. szeptember 24. 16:14

– Mekkora esélyt ad arra, hogy a Soros-Sargentini jelentésről szóló szavazás eredményét eljárási hibára hivatkozva megsemmisíti az EU bírósága?

Mivel jós nem vagyok, ezért a kérdésre nem tudok válaszolni. Azt viszont mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy már több kormány kiállt Magyarország mellett, mondván: ha hazánk ellen szankciókat akarnának bevezetni, ők vétóznak. Ami az Európai Parlamentben zajlik, az egy politikai bosszú, mert nemet mondtunk a bevándorlásra. Ezért fogadták el csalással a Sargentini-jelentést.

– Szűkíti, vagy éppen tágítja a magyar külpolitika mozgásterét, hogy a következő hónapokban mindenképpen napirenden marad a jelentés körüli vita?

Semmilyen módon nem befolyásolja, mivel az Európa jövőjéről szóló vita mindenképpen itt marad velünk a következő időszakban. Sorsdöntő választás előtt áll a kontinens, mivel történelmi kihívások tornyosulnak előttünk. A migráció, a terrorfenyegetettség, a brexit, az energiabiztonsági kérdések fogják meghatározni az EU-ban zajló vitákat. Egyértelműen két táborra szakadt a kontinens abból a szempontból, hogy egyik oldalon állnak az Európai Egyesült Államokat akaró erők, míg a másikon azok, amelyek erős nemzetállamokra épülő Európát akarnak. Ebben a vitában a Sargentini-jelentés volt az egyik elem. Soha ekkora tétje nem volt még a közelgő európai parlamenti választásnak, ezért a szembenálló felek erősebb fegyverekkel küzdenek egymás ellen, mint a korábbi időszakban.

– Mi a problémája a kormánynak azzal, hogy az EU meg akarja erősíteni a külső határvédelemért felelős Frontexet?

A Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy beutaztatási ügynökség. A Frontex még soha nem védett meg egyetlen határt sem. Arra van szükség, hogy minden ország tartsa be a kötelezettségét, és ezt uniós szinten kérjük számon. Mi azt javasoljuk, ha egy schengeni tagország a külső schengeni határát nem tudja megvédeni, akkor függesszük fel a schengeni tagságát, és akkor vegyük át a határvédelmét. Magyarország azonban meg tudja védeni a határait, ezért mi nem adunk át semmilyen hatáskört Brüsszelnek.

Ha átadjuk a határvédelem jogát idegeneknek, könnyen lehet, hogy ők nem védeni fogják a határt, hanem beengedik a migránsokat. Brüsszel továbbra is migrációpárti, és meg akarja változtatni az európai lakosság összetételét. Azzal, hogy Magyarország védi a saját határát, azzal megakadályozza a brüsszeli terveket. Ha ezeket a jogköröket elveszik az adott tagállamoktól, akkor az azt jelenti, hogy könnyebb lesz a migránsoknak Európába jönni.

– Mennyiben számíthatunk a V4-ekre az Ukrajnával való konfliktusaink során?

Mennyiben mérgesítheti el a helyzetet a beregszászi magyar konzul esetleges kiutasítása? Ezeket a vitákat elsősorban magunknak kell megvívnunk. A V4-ek a különböző történelem és földrajzi elhelyezkedés miatt bizonyos dolgokat más aspektusokból néznek, de ebben nincsen semmi különös. Ukrajna európaiatlanul viselkedik, és a nemzetközi jogszabályokkal szembemegy, amikor a magyarok jogait csorbítja. Ukrajnában a magyar nemzeti közösség napi szintű megfélemlítése zajlik. Az egy új szint, amikor a magyar konzulátuson megrendelésre titkos felvételeket készítenek. Természetesen, ha az ukránok további lépéseket tesznek, akkor viszonozni fogjuk azokat. Az ország európai és euroatlanti integrációját továbbra is blokkolni fogjuk.

– Ön szerint az elmúlt években mennyire nőtt meg a magyar külpolitika mozgástere? Mit tart négyéves minisztersége legnagyobb eredményének?

Négy évvel ezelőtt egy meglehetősen nehéz nemzetközi helyzetben találtuk magunkat, amelynek számos kiváltó oka volt. Egyrészt a migráció, a nemzetközi gazdasági verseny és az egyre durvább hangnemre váltó európai viták jellemezték az akkori állapotokat. Sikerült elérni, hogy a magyar külpolitika legfontosabb szempontja az lett, hogy nem a vesztesek, hanem a nyertesek logikája szerint kell eljárnunk. Nem úgy nézünk rá egy kétoldalú kapcsolatra, hogy ahhoz mit szólnak mások, hanem, hogy mi Magyarország érdeke. A magyar érdekeket képviseljük, mert csak így lehet sikeres az ország.

Az interjú teljes tartalma IDE kattintva érhető el.

Origo
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: A törvény jót fog tenni a munkavállalóknak
    Fontos és jó törvényt alkottunk – nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, miután a képviselők megszavazták a munka törvénykönyve módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
  • Példátlan cirkusz a parlamentben
    Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek a parlament szerdai üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját.
  • Újracsomagolt Merkel-korszak
    A CDU-kongresszus személycseréi a folytonosságot garantálják a radikális irányvonallal szemben.
MTI Hírfelhasználó