I. Szóltak, kérdeztek, láttatták a ”cifra” világot!
A kérdések zöme költőnek is mondható volt, szerepelt már bennük az „ítélet”.
2018. október 3. 17:55

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések óráját. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége van a menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számít. Nem okoztak csalódást, szeptemberi zárásként., minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.

 

 

Számíthatnak-e Magyarország kormányának támogatásra a következő időszakban is az autóipar hazai szereplői?

SIMON RÓBERT BALÁZS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Győr város országgyűlési képviselőjeként pontosan tudom, hogy a 25 éve Győrben működő Audi Hungaria Zrt. mennyire fontos és meghatározó szereplője városunk, a nyugat-dunántúli régió és országunk gazdaságának. A vállalat az elmúlt héten ünnepelte 25 éves jubileumát, egy negyedszázados autóipari történelmet. Az Audi magyar leányvállalatának 1993-as megalapításával a négykarikás márka globális termelési hálózatának első mérföldkövét tette le. 25 éve kis motorgyárként indult a győri üzem 700 munkatárssal, 60 ezer négyzetméteren, napi 2 ezer erőforrást előállítva, amely napjainkban összességében, több mint 8 milliárd eurós beruházásokat követően, 5 millió négyzetméteren 12,5 ezernél több munkatársat foglalkoztatva 9 ezer motort és 500 járművet bocsát ki naponta. Az elmúlt negyedszázadban 33 milliónál több motor és több mint 1,1 millió autó készült Győrben.

- A 25 éves jubileumi ünnepségen a kormány képviseletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr elmondta, hogy 7 százalékkal nőtt idén az első félévben az autóipari termelés értéke Magyarországon a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az autóipari termelés értéke már most elérte a 4500 milliárd forintot, míg tavaly ez egész évben 8000 milliárd forint volt. A feldolgozóipar teljesítményének közel 30 százalékát adja az autóipar, ahol jelenleg több mint 167 ezer ember dolgozik.
- A modernkori ipari forradalmat az autóipar vezényli, és a világ vezető autóipari vállalatai szerint Magyarországon érdemes beruházni. A világgazdaságban zajló, a gazdaság szereplőit és a szabályozókat is komoly kihívás elé állító versenyben a siker záloga az, hogy minél több, az új ipari korszakot meghatározó beruházást vonzzunk magunkhoz! Mindezek alapján kérdezem:

- Számíthatnak-e Magyarország Kormányának támogatására a következő időszakban is az autóipar hazai szereplői? (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

MENCZER TAMÁS, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Egy lépéssel korábbról indulva: 2014-ben állítottuk külpolitikánk fókuszába a külgazdaságot, a magyar külgazdasági érdekek képviseletét. Kaptunk is ezért bírálatot akkoriban, pedig ez valójában nem a klasszikus diplomáciai feladatok leértékelését jelenti, éppen ellenkezőleg: mindezek felértékelését! Pontosan tudtuk már akkor is, hogy külgazdasági sikereket csak akkor tudunk elérni, ha a klasszikus diplomáciai feladatokat hiánytalanul elvégezzük.

- Az eredmények és a számok nem maradtak el: a befektetési ügynökségünkön keresztül a tavalyi évben 96 beruházás, az idei év első felében már 46 beruházás érkezett Magyarországra. Összértéke a tavalyi 96 beruházásnak 3,5 milliárd euró, az idei első félévben pedig már elértük a 2 milliárd eurót. Tavaly 17 ezer munkahelyről született döntés, idén az első félévben pedig 7 ezer új munkahely bejelentésére került sor. A tavalyi évben Magyarország a világon a hetedik legkedveltebb befektetési helyszín volt az amerikai multinacionális vállalat, az IBM listája alapján!

- Képviselő Úr! Az autóipar a magyar gazdaság gerincoszlopa, az egyik legfontosabb gazdasági szektorunk! Termelési értéke, kétségtelen, tavaly elérte a 8000 milliárd forintot, az idei év első hat hónapjában pedig 7 százalékkal nőtt ez az érték is, tehát jó esélyünk van arra, hogy az idén is rekordot döntsünk az autóipar termelési értékét tekintve. Kijelenthető tehát: Magyarország európai autóipari nagyhatalom! Ez természetesen nem magától történt így, olyan adó- és gazdasági környezetet kellett teremteni amelyben megéri befektetni. Magyarországon van jelenleg Európában az egyik legkisebb személyi jövedelemadó, a legkisebb társasági adó, és a szociális hozzájárulási adó is folyamatosan csökken. Emellett, bevezettük a duális szakképzést és ennek eredményeképpen egyre jobb munkaerővel tudjuk kiszolgálni azokat, akik idejönnek hozzánk. Az új típusú ipari forradalomban tehát igyekszünk helytállni  ezt mutatja, hogy a multinacionális vállalatok és azok magyarországi beszállítói is egyre többet fordítanak kutatás-fejlesztésre! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mikor szólal meg a vészcsengő? Mikor veszik észre, hogy az egyre nagyobb munkaerőhiány végképp tönkreteszi a családi gazdaságokat?

APÁTI ISTVÁN: (Jobbik): - Államtitkár Úr! Gyakran halljuk önöktől, hogy Magyarország jobban teljesít, gyakran mondogatják ezt miniszterek, államtitkárok, sőt maga a miniszterelnök úr is. Az önök magatartása abban foglalható össze, hogy úgy érzik, csak a sikerekhez van közük, ugyanis a gazdasági mutatók legkisebb javulását rögtön kisajátítják, saját érdemként tüntetik fel, ugyanakkor a forintgyengülésért, az üzemanyagok árának emelkedéséért vagy az egyre drasztikusabb munkaerőhiányért nem vállalják a felelősséget! Amikor erről kérdezzük önöket, akkor nemzetközi folyamatokra, Európai Unióra vagy éppen a magyar ellenzékre mutogatnak meglehetősen álságos módon.

- Államtitkár Úr! Egy olyan ágazatról beszélünk, ahol nagyon gyenge lábakon áll a szakképzés, a szakemberek utánpótlásával is komoly gondok vannak, ahol a fideszes oligarchák garázdálkodása egyre nagyobb károkat és problémákat okoz! Úgy néz ki, hogy a munkaerőhiány meg fogja fojtani a magyar vidéket, és tönkreteszi a még állva maradt kis és közepes családi gazdaságokat is, és a kisgazdákat is.

- Ha megnézzük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkanélküliségi rátáját, akkor azt látjuk, hogy tavaly az országban itt volt a legnagyobb a munkanélküliség, 8,5 százalékkal. Budapest és Borsod megye mellett Szabolcs megyében okozza a legnagyobb problémát a munkaerőhiány, amelynek egyik fő oka a közmunka nagyon rossz megszervezése, rossz gyakorlati lebonyolítása. Nem azt mondjuk, hogy nincs szükség közmunkára, még mielőtt félremagyaráznák a szavaimat, de azt sokkal profibb módon kellene megszervezni! Több kötelező vagy kedvezményes elemet kellene belevinni a törvényi szabályozásba annak érdekében, hogy a közmunka és a mezőgazdasági idénymunka vagy általában a mezőgazdasági munka közötti átjárást meg tudjuk teremteni, ugyanis amíg közmunkások sokszor halált megvető bátorsággal vizet gereblyéznek, addig a parasztgazdának nincsen munkáskéz például a gyümölcsszüretek elvégzéséhez. Jól járna ezzel a közmunkás, mert sokkal többet keresne, mint a közmunkán. Jól járna a kis és közepes családi gazdaságok tömege, hiszen  akkor lenne munkáskéz, és jól járna az állam, is, mert nem közmunkán kellene tartani százezreket: Önök ehhez eddig, szavazatmaximálási  okok miatt azonban nem mertek, nem akartak hozzányúlni! Várom tehát érdemi válaszát arra:

- Mit kívánnak tenni ezzel a helyzettel?

***

FARKAS SÁNDOR, (Agrárminisztérium államtitkára:) - Képviselő Úr! Csak a statisztikai adatokat mondom először, mert úgy gondolom, azok a legfontosabb dolgok, mivel a növekedés fokozatos a magyar gazdaságban: tavaly 4 százalékkal bővült. 2018-ban a második negyedéves adatok is ehhez hasonló bővülésről tanúskodnak, azaz a lendületes teljesítmény nem egyszeri folyamatok eredménye, hanem tartósan pozitív elmozdulást tükröz. A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé emelkedett. 2018. május-július hónapban 715 ezer fővel több foglalkoztatott volt, mint 2010 azonos időszakában.

- A mezőgazdaságban is dinamikus a foglalkoztatás bővülése, a munkaerőért folyó verseny éleződése azonban általános érvényű és nem korlátozódik a mezőgazdaságra. A közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka között a képviselő úr által javasolt rugalmas átjárás lehetősége jelenleg is biztosított. Ennek ellenére tárcánk folyamatosan tesz javaslatokat annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban kialakult munkaerőhiányt minél rugalmasabban lehessen kezelni. Jelenleg folyamatban van a jogszabályok oly módon történő módosítása, hogy az a közfoglalkoztatott is jogosulttá váljon 2000 forint/nap összegű elhelyezkedési juttatásra, aki egy hónapban legalább 14 napig idénymunkában dolgozik.

- Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság ma nem kellően attraktív a fiatal pályaválasztók számára, munkaerő-megtartó képessége sajnos alacsony. A fiatal termelők zöme meglévő gazdaságot vesz át, nem pedig újonnan kerül az ágazatba. Az egyik legfontosabb kihívásunk, hogyan tudunk fiatalokat arra ösztönözni, hogy a magyar agrárium szolgálatába állítsák életüket. Olyan életpályát kell tudnunk felmutatni a fiataloknak, amely jobb életkörülményeket, több jövedelmet biztosít számukra. Meg kell nekik mutatnunk, hogy a XXI. századi agrárium  nem egyenlő a korábbi hagyományos mezőgazdasággal. Ezért dolgozik a kormány, és kérem ebben a munkában képviselőtársam segítségét is! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Miért nem biztosítanak elegendő forrást a településeknek önkormányzati kötelező feladatuk ellátására?

SZABÓ SÁNDOR: (MSZP): - Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy közeledve az önkormányzatok napjához, mindenképpen legalább ilyenkor szükséges egyfajta mérleget vonni a települések működéséről, illetve az állam által biztosított forrásokról. Ugye, ha jobban teljesít a kormány, jobban teljesít az ország, immár három éve, akkor, azt gondolom, hogy sokkal több illethetné meg az önkormányzatokat is. A valóságban pedig azt látjuk és azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerben évről évre változatlan formában kapnak támogatást a települések. Egyes feladatok a mai napig nem vagy csak minimális mértékben finanszírozottak. Ilyenek például a szociális és gyermekjóléti feladatok, amelyekből, látjuk, hogy szinte teljes egészében kivonult az állam, a településekre bízza, hogy a települési támogatás keretében biztosítsanak forrásokat. Idesorolhatnánk a háziorvosi központi ügyeletet a 30 ezer fő alatti településeken, a gyepmesteri szolgálatot, a közös önkormányzati hivatalokat és még a könyvtári és kulturális tevékenységek nem kellő finanszírozását is.

- Államtitkár Úr! A költségvetéshez módosító javaslattal éltünk, amit egyébként évek óta megteszünk, hogy az önkormányzatok finanszírozása nagyobb legyen. Ez történetesen összecseng a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének a megállapításaival is, ami pedig arról szól, hogy a személyi jövedelemadó egy jelentős részét lehetne helyben hagyni, mint ahogy az korábban is volt, valamint a gépjárműadó 40 százaléka helyett 80 százalék maradjon a településeken, infrastrukturális fejlesztésekhez és beruházásokhoz egyaránt. Nekünk az a célunk, hogy a települések előrelátható, kiszámítható módon gazdálkodhassanak, ez pedig nem megy másképpen, mint a források méltányos, észszerű és igazságos elosztásával! Éppen ezért kérdezem államtitkár urat:

- Támogatja-e az ismételten benyújtott javaslatunkat, hogy az önkormányzatok nagyobb forráshoz jussanak?

- Biztosítanak-e több forrást különösen a kistelepülések számára, hogy a működésüket el tudják látni? (Taps az MSZP, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

***

POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára):- Képviselő Úr! Volt egy időszak, amikor az ön jó szándéka és a javaslatai nagyon sokat használhattak volna az önkormányzatoknak és az önkormányzati rendszernek. Akkor nem sikerült, hiszen az önkormányzati rendszer teljes mértékben eladósodott és a csőd szélére került. Elég csak arra utalni, amikor 2008-ban a megyei önkormányzatok finanszírozásából nemes egyszerűséggel kihúzták az illetménybevételeket, és ezzel a megyei önkormányzatok gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Mindezt azért, mert az önkormányzati választásokat nem önök nyerték!

- Képviselő Úr! Az önkormányzati rendszer működése ma, elmondhatjuk, hogy stabil, a finanszírozás három fő alapon nyugszik. Egyfelől a feladatfinanszírozás biztosítja a feladathoz szükséges forrást, másfelől az önkormányzatok saját bevételei. Azok az önkormányzatok pedig, amelyek nem rendelkeznek megfelelő saját bevétellel, és a feladatok ellátásában pillanatnyi zavar keletkezik, rendkívüli támogatásából juthatnak forráshoz. Bár a rendkívüli támogatást igénylő önkormányzatok száma nagyon lassan ugyan, de csökken, ám az is látható, hogy a zárszámadásoknál az elmúlt három évben folyamatosan növekedve, pozitív szaldóval zártak az önkormányzatok.

- Az önkormányzati rendszer finanszírozásában nyilvánvalóan szükség van differenciálásra, különösen a bevétellel nem rendelkező kistelepülések esetén szükséges a pozitív támogatás. A 10 ezer forint/fő adóerő-képesség alatti önkormányzatok egy-egy feladatra adott esetben 100 százalék fölötti támogatást is kapnak, míg a 32 ezer forint/fő fölötti adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok adott esetben nem kapnak támogatást vagy csökkentett támogatást kapnak. Ez a kiegyenlítő rendszer működik és segíti az önkormányzatok működését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Hány helyen van veszélyben az egészségügyi ellátás biztonsága?

LÁSZLÓ IMRE, (DK): - Államtitkár Úr! A közelmúltban súlyos hasi fájdalmakkal vittek be a Honvédkórházba egy férfit a gyermekei, és  csak félnapi várakozás után került a műtőbe. Ezt az 58 éves családapát másnapra a családja elveszítette. A szakértők csak diagnosztikai hibát tártak fel, így arra jutottak, hogy a kórház nem hibás a halálában. Tehát a kórház rossz diagnózist állított fel, egy ember meghalt, és nincs felelős! Azt csak őszintén remélem, hogy az államtitkár úr nem hozza kapcsolatba az én 1995-2001-es tevékenységemmel, hiszen ennek az intézetnek akkor én voltam a parancsnoka.

- De nemcsak arról szólnak a híradások, hogy valakit a sürgősségin ér a halál, hanem arról is, hogy az otthonában, mivel egy rossz diagnózist követően ellátás nélkül küldték haza. Ez pedig arra utal, hogy az egészségügyet leromboló kormányzatnak már az is elég, ha valahol darabra megvannak az orvosok és ápolók, azzal már nem foglalkoznak ‑ és itt van a legnagyobb probléma -, hogy az érintettek az adott szakterülethez tartozó szakképesítéssel, illetve képesítéssel egyáltalán rendelkeznek-e. Egy 2015-ben kiszivárgott ÁNTSZ-jelentés szerint csak elvétve akadt olyan kórház Magyarországon, amelynek minden osztálya megfelelt volna a minimumfeltételeknek! Ezért is kérdezem:

- Ma ezzel kapcsolatban mi a helyzet Magyarországon?

- Hány olyan kórház van, amely megfelel a minimumfeltételeknek? (Taps a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Nyilván az ellenzéki pártok ott próbálnak fogást találni a kormányon, ahol csak lehet, de én mégsem tartom helyesnek azt, amikor emberi tragédiákból akarnak önök politikai tőkét kovácsolni. Lehet a kormányt sokféleképpen támadni, de szerintem nem az emberi tragédiák ennek a legfőbb módjai!

- Képviselő Úr! Ön is említette, hogy ennek az intézetnek ön vezetője volt. Itt most a saját volt munkatársairól beszél, és a politikai haszonszerzés érdekében vagy nem tudom, milyen megnyilvánulásnak az érdekében akár őket is azzal vádolja, hogy valamit nem szakszerűen tettek vagy valamit nem jól csináltak. Ön ezek között az emberek között dolgozott, ön az ő kollégájuk volt  és most, eltávozva abból az intézményből már jó pár éve, rájuk mutogat vissza! Nyilván az ön dolga, hogy megítélje, ez helyes vagy nem helyes cselekedet, de szerintem azokat az orvosokat, ápolókat, akik a sürgősségin vagy más osztályokon dolgoznak, elismerés illeti. A kormány ezért is tett meg mindent azért, hogy a lehető legnagyobb béremelési programot indítsa el az ő esetükben. Két év alatt az orvosoknak az alapbérét, ügyeleti és egyéb díjak nélkül az alapbérét 207 ezer forinttal emeltük, az ápolók esetében  pedig 65 százalékos béremelési folyamatban vagyunk benne, amelynek az utolsó 8 százalékos része a következő évben fog megvalósulni. Mindemellett sok más fejlesztést is igyekeztünk nemcsak vidéken, hanem a budapesti kórházakban is megtenni.

- Képviselő Úr! Ha csak azt nézem, hogy az „Egészséges Budapest” program keretén belül, ami például a műszerellátottságban, felszereltségben a budapesti kórházaknak egy nagyon fontos forrása lesz, mennyi áll rendelkezésre a jövő évi, tehát az elfogadott 2019-es költségvetésben, azt láthatjuk, hogy 42 milliárd forint az a többlet, amit műszerekre, informatikára és sok minden másra is tudunk költeni.  Úgyhogy én azt javaslom, hogy ennek az országos centrumnak a munkáját inkább ismerjük el, és azt is ismerje el ön, hogy több tíz milliárd forinttal többől gazdálkodik, mint az ön igazgatósága, parancsnoksága idején! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Megteszi-e a kormány a szükséges intézkedéseket, hogy ne hagyják el tömegesen a rendőrök a pályát?

DEMETER MÁRTA, (LMP): - Államtitkár Úr! A kormány felelőtlen politikája összeomlásba sodorhatja a rendvédelmi szerveket! Ha nem változtatnak azonnal, akkor a rendvédelmi szervek állománya tömegesen hagyhatja el mind a rendőrséget, mind a büntetés-végrehajtást, mind pedig a katasztrófavédelmet, tehát lényegében nem lesz rendőr az utcán, aki ellássa a közrendvédelmi feladatokat, és nem lesz tűzoltó, aki eloltsa a tüzet! A jelenleg hatályos törvény szerint 2019. január 1-jétől ugyanis megszűnik a túlszolgálat  pénzbeni megváltása, tehát nem fogják kifizetni már a túlórát az állomány számára, az kizárólag szabadságban adható ki. Ez Magyarország biztonságát veszélyeztetheti! Tömegesen hagyhatják el a rendőrök a pályát, és  egyszerűen nem lesz annyi ember, hogy meg tudják szervezni a szolgálatot.

- Államtitkár Úr! A rendvédelmi állomány több ezer fős létszámhiánnyal küzd, és óriási a fluktuáció is, tehát nagyon sokan már akár pár hónap szolgálatot követően elhagyják a rendvédelmi szervek állományát. Emellett pedig éves szinten 10-12 millió túlórát dolgoznak a rendőrök, a büntetés-végrehajtásnál és a tűzoltók is a katasztrófavédelemnél. 2016-ban önök azt ígérték, hogy nem lesz több túlóra, és meg fog szűnni a létszámhiány. Nem így lett, a helyzet sokkal rosszabb, tehát azonnali megoldást várunk önöktől, nem kommunikációs trükköket, hanem az állam komplex gondoskodását célzó javaslatokat!

- Államtitkár Úr! Szeretném kérni azt is, hogy ne jöjjön az 50 százalékos bérfejlesztéssel, mert az nem igaz,  hiszen tudjuk, hogy bruttó 9000 forintot kapott átlagban a rendvédelmi szervek állománya. Ide azonnali megoldás kell! Törvényjavaslatot nyújtottunk be azért, hogy január 1-jétől kifizethető legyen továbbra is a túlóra. A kérdésem tehát:

- Támogatják-e ezt a javaslatunkat?

- Elfogadják-e ezt a törvényjavaslatot, és biztosítják-e a rendvédelmi szervek állománya számára, hogy 2019. január 1-jétől is pénzben megváltható legyen a túlszolgálat? (Taps az ellenzék soraiban.)

***

KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára):- Képviselő Asszony! Ön sem 2015-ben, sem 2016-ban, sem 2017-ben nem szavazta meg a rendőrök következő évre vonatkozó béremelését. Tehát miről beszél? Vajon hogyan számol el ezekkel a döntéseivel?

- Ami a kérdéseit illeti: az ön állításaival szemben az új szolgálati törvénynek köszönhetően 2015 és 2019 között átlagosan 50 százalékos illetményemelés zajlott a hivatásosoknál, ebből 45 százalék már meg is valósult! 2018-ban is lehetőség van a teljesítményjuttatás kifizetésére, erre 12 milliárd ‑ még egyszer mondom: 12 milliárd ‑ forint áll rendelkezésre. Lakhatási támogatásként 2018-ban több mint 2,8 milliárd forint többletforrás is áll a hivatásos állomány rendelkezésére.

- Képviselő Asszony!  Ma több mint 7000 fővel több rendőr teljesít szolgálatot, mint 2010-ben. Nem igaz, hogy több ezren elhagyják a pályát, nem igaz az a fluktuációs jóslat sem, amit ön állít! Sajnálatos, hogy rémhíreket terjeszt ahelyett, hogy támogatta volna a rendőrök illetményemelését, amikor erre lehetőség nyílt.

- Az elmúlt nyolc évben egyébként közel felére csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, javult a nyomozás eredményessége és mindezek hatására együttesen nőtt a lakosság rendőrség iránti bizalma. A rendőrség visszaszerezte a társadalom tiszteletét, azt a tiszteletet, amelyet 2006-ban önök veszíttettek el a rendőrséggel! 2010 előtt, amikor az ön korábbi pártja volt kormányon, jelentős volt a létszámhiány, a fluktuáció, sem béremelés nem volt, sem a túlszolgálat megváltásáról nem beszélhettek.

- Képviselő Asszony! Hamarosan belügyi törvénycsomagot terjesztünk a Ház elé, aminek része lesz a 2019-es illetményemelés, akkor önnek színt kell vallania! (Taps a kormánypártok soraiban.)

750 ezer magyar gyermek él a létminimum alatt - jól van ez így a kormány szerint?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Az iskolakezdés a magyar családok nagy többségének alig elviselhető terhet jelent. Szeptember végén járunk; tudják, ez az a hónap, amikor nem kapnak családi pótlékot a gyerekek után, hiszen az úgynevezett dupla családi pótlék augusztusban csak a szeptemberi pótléknak az előrehozását rendezte. A szegénység vállalását jelenti tehát a gyerekvállalás, nemcsak szeptemberben, de gyakorlatilag egész évben! Ha tényleg kíváncsiak rá, hogy miért nem születik több gyerek Magyarországon, akkor figyeljenek jól, mert elmondom: azért, mert a magyar fiatalok nem érzik úgy, hogy megfelelő színvonalon fel tudnának nevelni egy vagy több gyereket!

- Ma Magyarországon a gyerekvállalás a szegénység vállalását jelenti!  Bár a Fidesz-kormány megtiltotta a KSH-nak a létminimum-számítást, egy független kutatóintézet számításaiból tudjuk, hogy a gyerekes családokban a gyerekek 42 százaléka él létminimum alatt, ez a teljes népességben 30 százalék! Tehát az, hogy valaki gyereket vállal, közel másfélszeresére növeli annak a kockázatát, hogy a létminimum szintje alá süllyed. Egyébként az a 42 százalék a nagycsaládosoknál 49, a falvakban élőknél 54 százalék, és ha az alsó középosztálybeli életszínvonal elérését tűznénk ki célul, a gyerekes családok kettőharmada, 68 százaléka ezt nem tudná megugrani.

- Államtitkár Úr! A Fidesz-kormány népesedéspolitikája, családpolitikája, szociálpolitikája egyaránt megbukott! Hiába kiáltotta ki 2018-at a családok évének a kormány, ha összesen annyit tudnak tenni, hogy ingyentankönyvet osztogatnak, amit egyébként az érintettek elég vegyes érzésekkel fogadnak. A Párbeszéd szerint a családi pótlék megduplázására és az alapjövedelem bevezetésére lenne szükség ahhoz, hogy a családok válságát kezelni tudjuk. Kérdésem tehát:

- Támogatják-e ezeket az intézkedéseket, vagy a Fidesz szerint rendben van-e az, hogy 750 ezer magyar gyermek él létminimum alatt? (Taps a Párbeszéd soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Minden mérvadó magyar és európai adatgyűjtés alapján elmondhatjuk, hogy érezhető mértékben csökkent azoknak a családoknak a száma és azoknak a 18 év alattiaknak, tehát gyerekeknek a száma, akik nélkülözésnek vannak kitéve. Ön egy Policy Agenda nevű szervezetnek a számait idézte itt, nem a KSH-ét, nem az Eurostatét, hanem ennek a szervezetnek a számait. Nyilván mindenki találhat egy olyan szervezetet, amelynek a vezetője Bajnai Gordon-fejű plüssmacival hajtja álomra a fejét, és ahhoz a korszakhoz rendkívüli mértékben lojális, és megpróbál számokat is találni arra, hogy igazolja, miért az az időszak volt a jobb, csakhogy ezeket az adatokat mind az Eurostat, mind a KSH cáfolja!

- Képviselő Úr! Ha ön megnézi azt, hogy mennyien vannak azok még az Európai Bizottság kimutatásában is ‑ ők aztán végképp nem elfogultak a magyar kormány irányába -, akik kevésbé vannak kitéve a szegénység kockázatának vagy a társadalom peremére szorulás kockázatának, azt láthatja, hogy 375 ezerre csökkent azoknak a száma, akik ilyesfajta mélyszegénységi kockázatnak ki vannak téve. Ezeken belül gyűjtötték természetesen a gyerekek arányát is. Itt 40 százalékkal, majdnem a felével csökkent 2010 óta az úgynevezett AROPE-kimutatásban azoknak a száma, azoknak az aránya, akik a gyermekek közül nélkülözésnek vannak kitéve; nyilván ez a szám is még tovább csökkentendő. Csak az elmúlt évekre visszautalva, tisztelt képviselő úr, ön az előjelet tévesztette el, hiszen itt még, ahogy mondom, a nemzetközileg validált számok alapján is egy 40 százalékos csökkenésről beszélhetünk.

- Képviselő Úr! Ha pedig a felnőtteket is nézzük és az anyagi nélkülözés kockázatát, akkor azt látjuk, hogy 1,3 millióval kevesebb ember az, aki ki van téve ennek a kockázatnak! Ez nem önmagától jött létre, ehhez kellett a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség leszorítása kétszámjegyűről 4 százalék alá, kellett a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmény, a fizetésemelések, a minimálbér-emelés, az ingyenes tankönyv, az étkezés  és még sorolhatnám, hogy mennyi kormányzati intézkedés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mikor vehetik végre igénybe Siófok, Balatonfüred és Keszthely lakosai, valamint a desztinációban tartózkodó vendégek a beígért elektromos buszokat?

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,  (Jobbik): - Államtitkár Úr! Nagy öröm számunkra, hogy most már több mint három éve, hogy bejelentésre került a balatoni fejlesztési program, és ebben a desztinációban számos infrastrukturális beruházás valósulhat meg. Gondolunk itt a kerékpárútra, a vasútfejlesztésre vagy akár a Sió-csatornán lévő műtárgyak cseréjére. Öröm volt Siófok, Balatonfüred és Keszthely számára, amikor látták a kormányhatározatban, hogy 2 milliárd forint értékben elektromos buszok beszerzésére is nevesítetten szerepel ez a három település.

- Államtitkár Úr! Eltelt jó pár év, mióta ez a kormányhatározat megjelent. 2017 februárjában a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese bejelentette, hogy európai uniós forrásmegjelölés helyett hazai forrásból fog az elektromos buszok beszerzése megtörténni. 2017 februárja óta eltelt már másfél év, de érdemi választ, érdemi lépéseket a kormányzat nem tett. Elmaradt az elektromos buszok beszerzésre, holott a pályázatot, a konzorciumi megállapodást a három település már nagyon régen benyújtotta. Ezért is kérdezem:

- Mikor utazhatnak Siófok, Balatonfüred és Keszthely lakosai az elektromos buszokkal? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Először is szeretném megköszönni, hogy méltatja azt a munkát, amit a kormány a balatoni közlekedés területén kifejtett. Számtalan olyan fejlesztés történt az elmúlt időszakban, amiket nem említett meg, éppen ezért hadd soroljak fel néhányat.. 2014 szeptemberében kezdődött a Lepsény-Szántód-Kőröshegy, majd Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vonalszakasz rekonstrukciója. 2018 nyarán óránként jártak az expresszvonatok és a Flirt típusú modern motorvonatok is a Balaton déli partján. A beruházások lezárása után a gyorsvonatok menetideje Budapest és Siófok között 25 perccel, Balatonszentgyörgyig 44 perccel csökkent. 2016 áprilisában kezdődött a Kaposvár-Fonyód vasútvonal felújítása, amelynek köszönhetően a másfél órás menetidő 20-31 perccel lett rövidebb.

- Mindezek mellett a járműállomány további megújítására is kiemelt figyelmet fordítunk. A Balaton térségében számos vasútállomás újult meg, Keszthely városában előbb felújításra került az autóbusz-állomás, majd felülvizsgáltuk az autóbuszos és vasúti csatlakozásokat, ezt követően 2017-ben közel félmilliárd forintból a vasútállomás is megújulhatott. Balatonfüred városában ugyancsak ehhez hasonló fejlesztések történtek meg.

- Képviselő Asszony! Bizonyára nem ezekre az ön által közvetett módon jelentéktelennek mondható fejlesztésekre gondolt, amikor számonkérte az ön szerint elmaradt beruházásokat. Mindazonáltal kérdésére válaszolva az elektromos buszok ügyében elmondhatom: ezen a területen a Magyar Turisztikai Ügynökség vállalt komoly szerepet, és jelen pillanatban az ő közreműködésükkel folyik a közbeszerzés, folyik a fejlesztés. Előbb-utóbb a három városban elektromos buszok is rendelkezésre állnak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mit kíván tenni az M0 autóút, valamint a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakaszfelújítása során tapasztalható közlekedési káosz enyhítése érdekében?

MOLNÁR GYULA, (MSZP): - Államtitkár Úr! Ha bármilyen módszerrel megkérdezzük a fővárosi embereket, hogy mi a legnagyobb problémájuk, akkor nagy valószínűséggel a közlekedés az első háromban szerepelne. Ez azt jelenti, hogy aki a fővárosban bármit akar tenni, annak nagyon körültekintően és nagyon óvatosan kell hozzányúlni ahhoz a kérdéshez, ami bármilyen módon a közlekedést érinti. A kelenföld-százhalombattai vasútvonal felújítását is meg kell csinálni!  Az a kérdés csak, hogy ennek kapcsán hogyan, miképpen figyelünk arra, hogy a környéken lakók, az ezt használók vagy az ezzel érintett területeken mi is történik, tájékoztatják-e őket, milyen ütemben készítik el a munkát, és milyen alternatív megoldásokat találnak az ott élők.

- Államtitkár Úr! Amióta beadtam a kérdést, foglalkozott vele az egyik kereskedelmi tévécsatorna, és ennek kapcsán tudom azt, hogy a rendkívül sok alvállalkozó miatt gyakorlatilag tervezhetetlen a fővállalkozó számára az, hogy melyik munka mikor történik meg. Tehát itt még inkább felelős a minisztérium, még inkább felelősek azok a kormányzati szervek, akik ezeket a munkákat össze kell hogy fogják!  A kérdésem tehát nagyon egyszerű:

- Miért nem a nyári időszakban végeznek egy olyan munkát, amely rendkívüli módon érinti azokat, akik az iskolába viszik a gyermekeiket?

- Mit kívánnak tenni azért, hogy a közlekedési káoszt ezen a területen enyhítsék?

- Mikorra várható ebben az ügyben végleges és megnyugtató megoldás a környéken lakók számára? (Taps az MSZP soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Bizonyára ön is tudja, hogy az M0-ás autóút Magyarország egyik legforgalmasabb útszakasza. A déli szektor forgalma az elmúlt években megkétszereződött, elérte a napi 120 ezer járművet. A pályaszerkezet és a 30 éves hidak felújítása nem tűrt tehát halasztást. A kivitelező technológiai okokból csak a bal útpálya teljes lezárásával végezheti el a feladatokat. A Szigetszentmiklósnál kialakult torlódások kezelése érdekében azonnal bevetettük az elérhető eszközöket. Szeptember eleje óta többek között átalakított, forgalomfüggő jelzőlámpaprogramok, rendőri forgalomirányítás és átszervezett közösségi közlekedés segíti a közlekedést. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium beavatkozása nyomán emellett a hárosi Duna-hídon a Csepel-szigetről az M1-es autópálya irányába már nem kettő, hanem három sávon haladhat a forgalom. A szigetszentmiklósi Massányi Károly utcában pedig újra korlátozás nélkül közlekedhetnek az autósok, mivel az önkormányzat befejezte az útfelújítási munkákat. Szeptember végéig a Magyar Közút is befejezi a körforgalom kivitelezését.

- Ami pedig a vasúti közlekedést illeti: a Kelenföld-Százhalombatta vonalszakaszon a régi helyett új pályaszerkezetet építenek, ehhez ideiglenesen a tervek szerint egy hónapra le kellett zárni az Angeli úti átjárót is. A gyalogos- és kerékpáros forgalom átvezetése a lezárt átjáróban biztosított, csakúgy, mint a buszközlekedés az átjáró mindkét oldalán.

- Képviselő Úr! A válaszomat összegezve: a kivitelezők megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük azokat az átmeneti kellemetlenségeket, amelyeket a felújítások okoznak, a kormány számára ugyanis, ellentétben önökkel, valóban fontos a hazai közlekedési infrastruktúra állapota! 2022-ig éppen ezért összesen 4000 milliárd forintot fordítunk a közúti és a vasúti hálózatok fejlesztésére! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mi akadályozza a kormányt az otthoni ápolás foglalkoztatási jogviszonyként történő elismerésében?

SZÉKELY SÁNDOR, (DK): - Államtitkár Úr! Eddig több mint 16 ezren támogatták aláírásukkal azt a petíciót, hogy az otthonápolást ismerjék el foglalkoztatási jogviszonyként, és így járjon érte legalább minimálbér. Az otthoni ápolás kemény munka, nehezen tagadható, hogy méltányos lenne érte munkabért fizetni. Észszerű is lenne ugyanakkor, hiszen az otthoni ápolás előnyös az ápoltnak, aki otthon lehet a szerettei körében, előnyös az államnak, minthogy a rászorulók intézménybeli ápolása sokkal drágább lenne, és érzelmileg előnyös az ápolónak is, akinek viszont jelentős anyagi veszteséget jelent ahhoz képest, mintha ehelyett munkát vállalhatna. Ha tehát az otthoni ápolás foglalkoztatási jogviszonyként történő elismerése és legalább minimálbérrel történő honorálása ezt a kieső jövedelmet részben pótolná, azzal minden érintett jól járna. Ehhez képest ma a legmagasabb úgynevezett kiemelt ápolási díj mindössze 52 800 forint, ami alig fele a szintén nagyon kevés minimálbérnek, ami nettó 92 ezer forint.

- Államtitkár Úr A Költségvetési Felelősségi Intézet számításai szerint mindez a jelenlegihez képest 6 milliárd forint többletkiadást jelentene a költségvetésnek, ami nagyjából egy fél stadion ára, viszont nem néhány száz embernek jelentene hétvégi szórakozást, hanem 12 ezer otthon ápoltnak és családjának jelentene könnyebbséget! Az otthoni ápolási díj egyébként a környező EU-tagországok mindegyikében lényegesen magasabb nemcsak a jelenlegi hazai díjnál, de a követelt nettó minimálbérnél is. Kérdezem ezért:

- Miért nem fogadja el a kormány azt a humánus javaslatot, ami nemcsak a 12 ezer nehéz helyzetű család életét könnyítené meg, de újabb családokat ösztönözne az otthoni ápolásra, és bizonyára a költségvetést is tehermentesítené? (Taps a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):- Képviselő Úr! A kérdés maga fontos, hiszen az elmúlt hetekben itt a parlamentben is beszéltünk már róla, és a korábbiakban is szó volt róla. A kormányzat az elmúlt években is igyekezett folyamatosan, évről évre emelni azt a díjat, amit 2010-ben megörökölt. Sőt, nemcsak emeltük az otthonápolási díjat, hanem új kategóriát is vezettünk be, az alap és az emelt kategóriájú ápolási díj mellé a kiemelt kategóriájú ápolási díjat is bevezettük, hogy így is tovább tudjuk emelni azok havidíját, akik otthon ápolják a hozzátartozójukat.

- Képviselő Úr! Akik a leginkább nehéz helyzetben, legsúlyosabb egészségi állapotban lévő hozzátartozójukat ápolják, most már 37 ezer forint helyett 58 680 forintot kapnak, tehát 60 százalékkal emelkedett az ő esetükben az az összeg, amit otthonápolási díjként megkaphatnak. A kormánynak szándéka a további emelés, ezért folytatunk folyamatos egyeztetéseket több szervezettel, Autisták Országos Szövetségével, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetségével, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, valamint a Siketvakok Országos Szövetségével is. Ezek közül a MEOSZ nyilatkozott az egyeztetések után, és azt mondták, hogy komplex megbeszélésről volt szó, előrevivő, a jövőre nyitott javaslatokkal találkoztak. Az ősz folyamán ezt a kormányzat meg is fogja tárgyalni, tehát most már heteken, hónapokon belül, és az idei évben döntés is fog születni arról, hogy a következő évben vagy években hogyan folytatódik az otthonápolási díj emelése. Az emelések mellett 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést is kapnak azok, akik legalább 20 éven keresztül a gyereküket otthon ápolták, illetőleg egészségbiztosítási járulék is jár, szolgálati időnek is számít ugyanis ez az időszak.

- Persze én is megkérdezhetném öntől:  mi akadályozta a korábbi MSZP-SZDSZ-kormányokat abban, hogy például 2005-ben bevezessék azt, amit ön most követel, amikor december 13-án egy országgyűlési szavazáson konkrétan leszavazták a baloldal képviselői ezt a javaslatot.(Taps a kormánypárti padsorokban.)

Hogyan képviseli a Nagy Brittaniában dolgozó magyarok érdekeit a kormány?

UNGÁR PÉTER: (LMP): - Államtitkár Úr! Egyre inkább közeleg a brexit időpontja, tudjuk azt, hogy egyre kétségesebb az, hogy létrejön-e bármiféle megállapodás a brit kormány és az Európai Unió között. Ami Magyarországot érinti ebben a kérdésben, az az, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, azzal a több százezer ott dolgozó magyar emberrel, illetve magyar diákkal, akik az önök kormányának következményeként kellett hogy kivándoroljanak Nagy-Britanniába, és ott élnek, dolgoznak. Úgy állunk jelen helyzetben, hogy nem tudjuk, a magyar kormány milyen minimumkövetelményeket határozott meg az ott dolgozó magyar állampolgárok érdekében, és nem tudjuk azt sem, hogy milyen stratégiája van a magyar kormánynak a Nagy-Britanniával való együttműködésre a brexit utáni időre. Bár Theresa May kijelentette, hogy akik 5 éve ott élnek, jogosultak ugyanazokra a szociális támogatásokra, mint korábban, de mi van azokkal, akik kevesebb ideje élnek ott?

- Arra szeretném önöket kérni, hogy bár a Martonyi-korszak óta az önök külügyminisztériuma nem foglalkozik klasszikus diplomáciával, mégis, ha az év végére valamilyen stratégiát esetleg az ott dolgozó és tanuló magyaroknak tudnának arra mondani, hogy hogyan fogja a magyar kormány képviselni az ő érdekeiket, az nagyon jó lenne. Nagy bizodalmunk persze nincs, ugyanakkor a kérdést mégis  föltenném, és ha szakmai módon válaszolna megtisztelné azokat a kint dolgozó magyar állampolgárokat, akik önök miatt vándoroltak ki.

- Milyen egyeztetéseket folytatott le az Európai Unió különböző fórumain a magyar kormány ez ügyben?

- Volt-e erre esetleg idejük az elmúlt időszak nagyon fontos külügyi munkájában?

- Egyeztetett-e az ott élő, dolgozó, tanuló magyarokkal bármilyen szinten a külügyminisztérium?

- Esetleg tudnának-e időt szakítani erre a klasszikus, fontos diplomáciai munkára? (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

***

MENCZER TAMÁS, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Mindenképpen egy tisztességes brexitben vagyunk érdekeltek, egy tisztességes és fair brexitmegállapodás a Nagy-Britanniában dolgozó és tanuló magyarok érdeke, a magyar gazdasági érdek is ezt diktálja. Egyébként az Európai Unió egészének érdeke is ezt diktálja, és vannak biztonsági okok is, amelyek emellett szólnak. Tehát egy fair és tisztességes brexitben vagyunk érdekeltek, ami mindenki számára fair!

- Mit is jelent ez? Egy tisztességes brexitbe beletartozik természetesen az is, hogy sikerül megóvni és megvédeni a Nagy-Britanniában dolgozó és tanuló magyar állampolgárok jogosultságait, természetesen viszonossági alapon. Ugyanazokat a jogokat kérjük és várjuk, amiket az Európai Unió többi országa is megadna az itt lévő briteknek. Magyarországnak az is érdeke, hogy a brexittárgyalások eredményeként mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ellenkező esetben ugyanis tovább gyengülhet az EU versenyképessége, különös tekintettel arra, hogy a brit gazdaság az EU teljes gazdasági teljesítményének 14 százalékát adja.

- Képviselő Úr! A magyar álláspont szerint a tisztességes brexit olyan gazdasági együttműködést jelent Nagy-Britannia és az EU között, már a jövőre nézve természetesen, amely nem a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályrendszere, hanem egy szabadkereskedelmi megállapodás alapján szabályozná a kétoldalú kereskedelmet. Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a Nagy-Britanniával folytatott biztonsági együttműködés fenntartásának és folytatásának is, különös tekintettel arra, hogy nagyon komoly biztonsági kihívásokkal néz szembe a kontinens, Nagy-Britannia hírszerzése és védelmi kapacitása természetesen nem hagyható figyelmen kívül.

- Képviselő Úr! A megállapodás nélküli brexitkilépés lehetőségét mindenáron elkerülendőnek tartjuk, de amennyiben egy ilyen sajnálatos forgatókönyv valósulna meg, akkor is kétoldalú alapon arra törekednénk, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogait ne vegyék el, azok ne csorbuljanak! Természetesen, viszonossági alapon törekednénk erre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter folyamatosan tárgyal, kapcsolatban van a brit kormány minisztereivel, illetve a különböző uniós fórumokon is felszólal a magyar érdekek védelme érdekében. Ha már ilyen lelkesen követi a sajtóközleményeinket, akkor biztos ezeket is tapasztalta! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Várhatóak-e fejlesztések a Magyar Államvasutak nyári járatainak üzemelése kapcsán?

KOCSIS-CAKE OLIVIO, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A nyári szezonban számos panaszról lehetett hallani a MÁV működésével kapcsolatban, amelyek közül a balatoni járatokon tapasztalt zsúfoltság, a légkondicionált kocsik hiánya, illetve a tájékoztatás hiánya volt a legjellemzőbb. Ez ügyben államtitkár úrhoz írásban is feltettem pár kérdést. Többek között, hogy várható-e a MÁV-nál a következő nyári időszakban a járatok sűrítése, további kocsik hozzáadása, mikor várható a balatoni járatokon klímaberendezéssel rendelkező kocsik beállítása, illetve tervezik-e korszerűbb, átláthatóbb utastájékoztatási rendszer kiépítését. A kapott válaszban írt mondatok nem kielégítőek. Ön azt válaszolta, hogy a kétóránként Keszthely és Budapest között közlekedő vonatot most már egyórás idősűrűségre állították be, de nemcsak Budapestről járnak a Balatonhoz az emberek, hanem máshonnan is. Azt szeretném kérdezni:

- Mi a helyzet a többi vonallal?

- Nem minden kocsi légkondicionált?

- Lehet-e az expresszvonatok szerelvényeit meghosszabbítani?

- Aki nem használ mobiltelefont, online mobiltelefont, hogyan tud tájékozódni?

- Nekik milyen tájékoztatási rendszert kívánnak kiépíteni?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Igen, írásban már megfogalmazódott a válasz a kérdéseire, ettől függetlenül újra válaszolok önnek, hátha most jobban ki tudom elégíteni a kíváncsiságát.

- A balatoni térség a magyar gazdaság számára kiemelten fontos turisztikai ágazat, a további bővülésnek a sarokköve, nagyon-nagyon fontos nemzetgazdasági szempontból is ennek a területnek a turisztikai fejlesztése. Éppen ezért döntött úgy 2016-ban az Országgyűlés, az ön frakció- és kvázi párttársai nemleges voksai ellenére is, hogy 2020-ig 365 milliárd forintot biztosít kifejezetten a balatoni beruházásokra.

- A balatoni közlekedésfejlesztést e keretből és más forrásokból 2010-től összesen 456 milliárd forint szolgálta és szolgálja. E tetemes összeg jelentős hányadát a vasúti korszerűsítésre fordítottuk. A Kelenföldtől Székesfehérváron át a Balaton déli partjáig, egészen Balatonszentgyörgyig több ütemben elvégzett pályafejlesztések összértéke 284 milliárd forint. Ez a legnagyobb forgalmú vonal. Kétóránkénti közlekedési időszak helyett most már óránként közlekednek Budapesttől -Keszthelyig a égkondicionált kocsikkal is ellátott szerelvények.

- Várhatóan a növekvő utazási igényekhez igazodva további fejlesztések folytatódnak. Az utasok az ön állításával ellentétben viszont nemcsak a minden állomáson és megállóhelyen kihelyezett információs tábláról, hanem online Vonatinfó applikációból is tájékozódhatnak, valamint a balatoni vonatközlekedés rendjéről és feltételeiről más módon is megtehetik ezt. Ajánlom minden lehetőség figyelembevételét akkor, amikor tájékozódni kíván a balatoni forgalomról, a balatoni menetrendről. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó