Alkotmánybíróság: unalom száműzve!
Legfrissebb határozatok és az október 2-i teljes ülés tárgyalandó témái.
2018. szeptember 30. 08:47

Mottó: Közember nem győz azon csodálkozni, hogy mi mindenhez kell érteniük. Arról nem is beszélve, hogy nem tetsző döntések esetén még a parlamenti pártok jelesei is kiforgatva a valóságot szidalmukkal tündökölnek. Pedig…

 

 

Árvaellátás…

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95/A. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.  

A perbeli felperes árvaellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be a perbeli alpereshez, aki kérelmét elutasította a támadott rendelkezésre hivatkozással. A döntés ellen az indítványozó bírósághoz fordult. A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírója a 2018. július 4-én kelt végzésével az előtte folyamatban lévő per tárgyalását felfüggesztette és kezdeményezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény  95/A. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárását az előtte folyamatban lévő ügyben. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való alapvető joggal.

***

Az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatában megállapította:  a sérelmezett törvény 95/A. § (2) bekezdése szükségtelenül korlátozza az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette és a folyamatban lévő ügyekben alkalmazásának kizárását elrendelte. (Megnyitása: PDF-ként.)

Parkolási pótdíj...

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/C. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.  

A Budai Központi Kerületi Bíróság bírója az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. § (1) bekezdése alapján – a folyamatban levő per felfüggesztése mellett – egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a közúti közlekedésről szóló a 1988. évi I. törvény 15/C. § (2) bekezdésével összefüggésben.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az alperes várakozási díj megfizetése nélkül parkolt, azonban – állítása szerint – a pótdíj kiszabásáról szóló, a szélvédőjére helyezett értesítést nem kapta meg, így a pótdíjtartozásról csak a fizetési felszólításból értesült. A parkolási díjat és az alap-pótdíjat ezután megfizette, indokolatlannak tartja azonban, hogy a felperes a 15 napon túl fizetendő, emelt összegű pótdíjat is követel tőle.

Az indítványozó  bíró szerint a támadott rendelkezésben  foglalt „emelt pótdíjért való felelősség alaptörvény-ellenes. A támadott szabályozás – megsértve az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdéseit - észszerű ok nélkül tesz különbséget az első értesítéshez hozzájutók és az ahhoz hozzá nem jutók között, utóbbiak ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy eldöntsék, befizetik-e az pótdíjat vagy sem. Az indítványban kifejtettek szerint a vonatkozó szabályozás alapján ugyanis vélelmezni kell, hogy a járművön elhelyezett értesítést az érintett valóban meg is kapta, a felróhatóság hiányát pedig nem bizonyíthatja, mert nemleges bizonyításnak nincs helye. Ez pedig az indítványozó megítélése szerint sérti a jogállamisághoz és jogbiztonsághoz való jogot, a fogyasztói jogokat, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

***

Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést nem találta megalapozottnak. A vonatkozó szabályok alapján a gépjárművel várakozó személy által meg nem fizetett parkolási díj polgári jogi jogviszonyból eredő kötelmi jellegű pénzkövetelés, amely a kötelem alanyainak akarata – szerződése – alapján jön létre. A parkolás tényével az adott helyen várakozó személy tudomásul veszi, hogy a feltüntetett tájékoztatás szerinti várakozási díj fizetésére köteles. Amennyiben a díjat a szolgáltatást igénybe vevő nem fizeti meg, szerződésszegést követ el, emiatt pedig pótdíj fizetésére köteles. Kétségtelen, hogy az értesítésnek a szélvédőlapáton történő elhelyezése nem jelenti szükségképpen, hogy a szerződésszegő fél megfelelő időben (még a 15 nap elteltét megelőzően) értesül a pótdíj kiszabásáról (pl. mert az értesítést valaki leveszi a gépjárműről), a szerződésszegés tényével (vagyis a díj meg nem fizetésével) azonban tisztában van. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság tanácsának megítélése szerint a bírósági eljárás egészének a tisztességességével összefüggésben nem ébreszt alkotmányos kételyeket, ezért határozatában az indítványt elutasította. (Megnyitása: PDF-ként.)

Kártalanítás a fogvatartás körülményei miatt…

A  büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 10/A. § (4) bekezdés  és  a 436. § (11) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés vizsgálata.  

A kártalanításra vonatkozó új magyar szabályozást követően a panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó szabadságvesztés végrehajtását követően az alapvető jogait sértő fogvatartási körülményeire hivatkozva a büntetés-végrehajtási bíróhoz kártalanítási kérelmet nyújtott be. Ezt a Zalaegerszegi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja elutasította. Fellebbezése folytán eljáró Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a támadott jogszabályok alaptörvény-ellenessége érdemben befolyásolta a bírói döntést, mert olyan körülményekre utal, amelyekre visszamenőleg nem lehet hatást gyakorolni, vagyis visszaható hatályú jogalkotás valósult meg. Az elítéltek azonban az új kártalanítási szabályok alapján visszamenőleg nem tudják befolyásolni, hogy a méltatlan elhelyezési körülményeik mikor értek véget, illetve utána mennyi időt töltenek még büntetés-végrehajtási intézetben a szabadulásukra, egyben annak lehetőségére várva, hogy megindíthassák a kártalanítási eljárást.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések visszamenőleges időpontra tartalmaznak jogvesztő rendelkezéseket, és ezáltal kizárják a jogosultat jogaik érvényesítéséből. Mindez az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének és a IV. cikk (4) bekezdésében rögzített jogának sérelmével jár.

***

 Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás jogintézménye új jogosultságot állapít meg az elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak számára. A kártalanításra vonatkozó szabályok kizárólag jogot megállapító jogszabálynak minősülnek, amelyek nem hordoznak hátrányos tartalmat.

A kártalanítási igényt elbíráló, az indítványozó által támadott jogszabályok visszamenőleges hatályúként nem értelmezhetők, mivel a kártalanítás szempontjából lezárt jogviszonyok alapján rendelkeznek kártalanítási összeg jövőbeni kifizetése iránti kötelezettségről vagy a kártalanítási igény elutasításáról.

A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált bírói jogértelmezés nem sértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.  (Megnyitása: PDF-ként)

Október 2.-i teljes ülés tárgyalandó témái.

Mozgalmas első félévet követő nyári szünet után sem számíthat nyugalmasabb napokra az Taláros Testület. Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a kedden tárgyalandók serege.

Zajterhelés, versenypálya…

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (6a) bekezdése és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) kormányrendelet 1. számú mellékletének 2.1.1. és 2.2.1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

 A perbeli alperes az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, amely sporttevékenységet végez, nemzetközi licenccel rendelkező versenypályát üzemeltet. A perbeli felperesek a perbeli alperes által működtetett sportpálya zajterhelése miatt pert indítottak és kérték megállapítani, hogy a perbeli alperes jogellenesen környezetszennyező és károsító magatartásával folyamatosan megsérti a perbeli felperesek egészséges környezethez való jogát. 

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezések felvetik az egészséges környezethez való jog sérelmét, mivel a rendelet támadott melléklete rendelkezik a zajkibocsátási határérték megállapításának módszeréről, és a zajterhelési határérték megemelése az elért védelmi szint csökkentését jelenti. törvény támadott rendelkezése pedig a bírósághoz való fordulás jogát sérti, mivel az nem ad a polgári bíróság számára teret a  tisztességes bírósági eljárás lefolytatásához, amelyben a szükséges bizonyítás eredményeképpen döntés születhetne. A kereseti követelés jogalapját megszüntetve elutasító ítélet determinál, ezért bár a bírósághoz fordulás önmagában nem kizárt, de hatékony bírói jogvédelmet nem biztosít, a bírói utat üresíti ki. A kártérítési felelősség kizárása a szennyezés jogszerűvé minősítésével azt eredményezi, hogy az Alaptörvény XXI. cikk (3) bekezdésében foglalt ”szennyező fizet” elve sem érvényesülhet.

Kényszertörlési eljárás, vezető tisztségviselő eltiltása…

A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. § első mondatában a „vagy az azt megelőző évben” szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a támadott rendelkezés szerint ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos alapjogot azért sérti, mert a társaságok volt tagjai és volt vezető tisztségviselői sem a kényszertörlési sem az azt megelőző egyéb bírósági vagy közigazgatási eljárásban félként nem szerepelnek, az eljárás megindításáról nem is szereznek tudomást, a törvényes működés helyreállítása iránt nem intézkedhetnek. A kényszertörlési eljárás szabályai nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a felelősség alól magukat kimentsék, nem teszik lehetővé, hogy a volt tag és a volt vezető tisztségviselő bizonyítsa, hogy vétlen a kényszertörléshez vezető körülmények létrejöttében.

Egyházi fenntartóként történő elismerés, egyházi jogállású intézményfenntartó…

A Kúria által alkotott Kfv.III.37.515/2015/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 Az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban ítéletét, annak alaptörvény-ellenessége okán semmisítse meg. Álláspontja szerint a Kúria támadott ítélete sérti az indítványozónak az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogát, valamint ezzel összefüggésben a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmat, mivel az alkalmazott jogszabályok a panaszos egyházi fenntartóként történő elismerését nem zárták volna ki. .

Forgalomba hozatali engedély visszavonása…

A Kúria által alkotott Kfv.II.37.070/2016/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó mint felperes pénztárgép forgalomba hozatali engedélyének visszavonása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert bár elismerte a hatóság eljárási jogszabálysértéseit, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok érdemben nem befolyásolták a hatóság döntését. Kifogásolja a szakértő kiegészítő szakvéleményét is , és azt, hogy az ítélet nem adta indokát a magánszakértői vélemény figyelmen kívül hagyásának, s ennek kapcsán nézete szerint az ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Álláspontja szerint az ítélet ellentétes a jogbiztonság követelményével, mert nem értékelte megfelelően a hatósági eljárás megindításáról szóló, meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező értesítés megküldésének elmaradását..

Adózás…

A Kúria  által alkotott  Kfv.V.35.113/2016/9. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: az adóhatóság másodfokon arra a megállapításra jutott, hogy az alvállalkozói által kibocsátott és az indítványozóra áthárított adót magába foglaló számlák áfa tartalmát az indítványozó nem helyezhette volna levonásba, mert azok a számlakibocsátók által elvégzett szolgáltatások az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ban foglaltak szerinti fordított adózás hatálya alá tartoznak. Az indítványozót ezen okból kifolyólag az adólevonási jog nem illette meg.

Az adóhatósági döntéssel szemben keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, mely a határozatot részben hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az adóhatóság ezen határozat ellen felülvizsgálati kérelemet nyújtott be a Kúriához, mely az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria indokolása hiányos, és nem is a per tárgyához köthető..

Ösztöndíj szerződés, szolgálati viszony meghosszabbítása…

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (280. § 1. bekezdés első mondata) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró megítélése szerint a jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk 1) bekezdését, a jogállamiság és jogbiztonság követelményét, mivel a sérelmezett rendelkezés visszamenőleges érvényűnek tekintendő, figyelemmel arra, hogy a 2012. január 1. napján hatályos ösztöndíjszerződések egyes elemeit módosítja, azaz ezen jogszabályi rendelkezéseket a módosító rendelkezés hatályba lépése előtt létrejött ösztöndíjszerződésekre is alkalmazni rendeli.

Személyhez fűződő jogok megsértése…

A Kúria által alkotott Pfv.IV.20.306/2017/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: egy országos napilap és a hozzá kapcsolódó internetes portál vele kapcsolatos tudósítást tett közzé, amelyben hozzájárulása nélkül hozta nyilvánosságra az nevét, korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét, élettársának nevét. Álláspontja szerint a közlésekkel a magánélethez, illetve személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogai sérültek.

A bíróság - jogerős döntésében - megállapította, hogy a nyilvánosságra hozott adatok, az indítványozó neve, családi kapcsolatai, szerelmi viszonyának ténye és párjának neve az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a Ptk. 2:43. § által védett magánélet részét képezik.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntés mégis alaptörvény-ellenes, sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, illetve a VI. cikk (1) bekezdése szerinti jó hírnévhez való jogát. A jogerős ítélet nem foglalt állást a szükségesség-arányosság kérdésében, vagyis hogy szükséges volt-e és milyen indokok alapján az adott ügyben a közvélemény tájékoztatása során felfedni és nyilvánosságra hozni az indítványozó legbensőbb magánéleti vonatkozásait. Álláspontja szerint a jogerős döntés abban sem foglalt állást, hogy az okozott sérelem arányos volt-e a magánéleti adatok közreadásával okozott nyilvánvaló hátrányhoz képest. Az adott alapjogi tesztet az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok az ítélet indokolása szerint nem végezték el, ezzel megsértették az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti, az alapvető jogok korlátozhatóságának általános elveit..

Közszereplő, képfelvétel felhasználása…

A Fővárosi Ítélőtábla  által alkotott 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a sérelmezett bírói döntés kizárta, hogy a közéleti szereplőről a közhatalmi tevékenységével kapcsolatban indult büntetőeljárás során készített képfelvétel, amennyiben az nem megalázó, az ábrázolt személlyel kapcsolatos közéleti vita során az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül is felhasználható legyen.  Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírói döntés sértette az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogát..

Belterületi, művelés alatt álló ingatlanra kivetett telekadó…

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által alkotott 6.K.27.146/2017/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót egy belterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló földterület után az elsőfokú önkormányzati adóhatóság telekadó fizetésre kötelezte. A határozat ellen fellebbezést nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy a bírósági gyakorlat értelmében a tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, egy hektár alatti, kivett belterületi telkek után nem áll fenn adófizetési kötelezettség. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot - kisebb pontosításokkal - helybenhagyta. Az indítványozó keresetet nyújtott be a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Keresetét a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt egyenlő bánásmód követelményét, és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot..

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó