Ma szavaz Macedónia
Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint ma, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától. Vasárnap azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek.
2018. szeptember 30. 08:59

A macedónok 75,8 százaléka vett részt azon a népszavazáson 1991. szeptember 8-án, amelynek a tétje az ország függetlenedése volt. A voksolók 95,5 százaléka szavazott arra, hogy szeretné, ha Macedónia függetlenné válna Jugoszláviától. Novemberig a parlament is döntött a függetlenségről, és az új alkotmány is megszületett.

Görögország tiltakozott

A nemzetközi közösség azonban 1993-ig nem ismerte el független államként Macedóniát, Görögország ugyanis azonnal tiltakozni kezdett a névhasználat miatt. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Az ENSZ közgyűlése végül 1993-ban felvette tagjai közé Macedóniát, az ország nevét azonban csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként lehetett használni.

A görög tiltakozás egészen idén júniusig tartott, a macedón és a görög miniszterelnök ugyanis akkor kötött megállapodást Macedónia nevének megváltoztatásáról, és abban állapodtak meg, hogy az év végéig a délszláv ország nevét Észak-Macedóniára változtatják. A megállapodás szerint az általuk beszélt nyelvet ezentúl is macedónnak fogják hívni, az állampolgárságnál pedig azt írja majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az ország neve mellett sehol nem lesz lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja majd az Észak-Macedónia, illetve az Észak-Macedón Köztársaság nevet.

A görög (b) és a macedón zászló a Preszpa-tó partján, a macedóniai Oteszovo közelében 2018. június 17-én. A macedón és a görög külügyminiszter aláírta a Macedónia nevéről a két ország között kialakult vitát lezáró egyezményt a görög-macedón-albán hármas határ térségében, a Preszpa-tó görög oldalán fekvő Pszaradesz faluban 2018. június 17-én. (MTI/EPA/Nake Batev)

A görög és a macedón zászló a Preszpa-tó partján (Fotó: MTI/EPA/Nake Batev)

Három évtizedes vita zárulhat le

A macedón–görög megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, a népszavazást követően azonban az ország alkotmányát is módosítani kell, ami nehéz feladat lesz, hiszen a megállapodás becikkelyezését a 120 fős parlament 69 tagja támogatta, az alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre lesz szükség. Amennyiben az alkotmánymódosítás sikerül, az ígéretek szerint az athéni parlament is ratifikálja az egyezményt, és ezzel elhárul minden akadály az elől, hogy folytatódjon Macedónia európai uniós és NATO-integrációja.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

Zoran Zaev balközép miniszterelnököt az utóbbi hetekben több európai politikus is támogatásáról biztosította, és a NATO-főtitkár is Szkopjéba látogatott, hogy voksolásra buzdítsa a macedónokat. A vezető politikusok támogatásából látszik, hogy az Európai Unió országai már nagyon szeretnék, hogy a majdnem három évtizede tartó vita lezáruljon, és eggyel kevesebb, konfliktusra okot adó ügy legyen a térségben. Egyebek mellett ezért is nevezte Angela Merkel német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is történelmi lehetőségnek a referendumot.

A macedón ellenzéki konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja, a VMRO-DPMNE pártszövetség kormányellenes tüntetése a szkopjei kormányépület előtt 2018. június 2-án. A tüntetők az ország nevének megváltoztatása ellen tiltakoztak és előrehozott választások kiírását követelték. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)

A macedón ellenzéki konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja kormányellenes tüntetése a szkopjei kormányépület előtt, 2018. június 2-án (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)

Elveszik az ország nevével az identitása is?

A vitás kérdések végére azonban várhatóan akkor sem kerül pont, ha a szeptember 30-i népszavazás érvényes lesz, a görög és a macedón ellenzék ugyanis tiltakozik a névváltoztatás ellen. A macedón jobboldal – és az azzal szimpatizáló államfő – ugyanis úgy véli, hogy alkotmányellenes az ország nevének megváltoztatása, mert azzal elveszik a macedón identitás.

A macedón kormánynak viszont nincs B terve arra az esetre, ha nem sikerülne a népszavazás. Mivel nem ügydöntő referendumról van szó, voltaképpen a voksolás kimenetele nem is számít, ám az eredmény tükrözni fogja a balközép kormány támogatottságát. Ha ugyanis a nemek kerülnek többségbe, vagy nem lesz legalább ötvenszázalékos a részvétel, akkor az azt jelenti, hogy Zoran Zaev és kabinetje elveszítette a macedónok támogatását.

A névváltoztatást mindezek ellenére véghez tudja vinni Zaev, ám azzal szembe kerülne az állampolgárokkal, és a két év múlva esedékes parlamenti választásokat biztosan elveszítené.

A közvélemény-kutatások szerint azonban nem kell erre számítani, a legutóbbi felmérések szerint a szavazók jelentős többsége igennel fog válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

********

Bár a nyugati közeledést a lakosság nagy többsége támogatja, a névváltoztatást sokan nemzeti büszkeségből elutasítják, hiszen úgy vélik, azzal a macedón identitás vész el. Így gondolkodik az ellenzéki jobboldal, illetve a szintén jobboldali államfő, Gjorge Ivanov, aki a napokban azt mondta: nemzeti öngyilkossággal érne fel az igenek győzelme.

A köztársasági elnök ezért a népszavazás bojkottjára szólított fel. A részvétel kulcskérdés, hiszen – bár a referendum eredménye semmire sem kötelezi a parlamentet – az aránynak el kell érnie az 50 százalékot ahhoz, hogy érvényes legyen. A legfrissebb felmérések szerint 57 százalékos lehet a részvételi arány, és a szavazók 70 százaléka voksol majd igennel.

Bár a megállapodást ezek után valószínűleg mind a macedón, mind a görög parlament ratifikálja majd, a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást kétharmados többséggel lehet csak elérni Szkopjéban, a 120 fős nemzetgyűlésben 49 mandátummal rendelkező jobboldal azonban nem akar asszisztálni ehhez.

– A jobboldal tíz évig volt hatalmon, ők is igyekeztek megállapodásra jutni a görögökkel, de nem jártak sikerrel. Eközben odahaza nacionalista kampányt folytattak, a macedón nemzeti identitás felépítése ebben az időszakban zajlott. Ezt az ő szemükben most le kellene bontani, amihez nem járulnak hozzá – magyarázta el lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

A szakértő emlékeztetett: amikor a régi Jugoszlá­viát létrehozták, annak vezetője, Joszip Broz Tito megpróbálta a nagy nemzeteket visszaszorítani – mint a szerbet vagy a horvátot – és a kisebbeket erősíteni; ilyenek voltak a szlovénok, később a macedónok, a bosnyákok.

– Ők voltak ennek a mesterséges identitáskreálásnak az alanyai. Valójában sosem létezett önállóan a mai Macedónia területe. Csak ezután alakult ki a saját nyelv, a mítosz, a múltépítés, Nagy Sándor örökségének a felfedezése. A függetlenség után, 1991-től pedig ráerősítettek ennek a kialakítására – hangsúlyozta a szakértő.

hirado.hu - MTI - magyaridok.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó