Karafiáth sem egy Beatrix
2018. október 1. 00:09

Szívem legmélyéig megrázott Orbán Viktornak a pénteki, a Kossuth Rádióban elhangzott interjúja, melyből kiderült: megint támadják a magyart. Már ha szeretett vezetőnket és barátait egy az egyben azonosítjuk a magyarokkal.

Hogy így tegyünk, arra már rég megkaptuk a direkt és indirekt ukázokat. A kormányzati kommunikációs modell szerint életbevágó ezt sulykolni, hiszen a hatalmas fenyegetettség valóban csoportaktivizáló erejű: hogy a magyar megőrizze a magyarságát, össze kell zárni és fel kell zárkózni a nagy vezér mögé, csak így van mód arra, hogy legyőzzük a „másikat”, például az EU-t, Sargentini-t, Sorost, és így tovább.

Egységben az erő, a józanész ellenében is.

Védekezni, küzdeni, harcolni kell, mert veszélyben a haza.

Most a szokásosnál is nagyobb a baj, személyében támadták, immár sokadszor a hőst, ráadásul, jaj, bizonyítékok is vannak arra, hogy bizony a miniszterelnök úr nem úgy él, ahogy mi, egyszerű halandók. Annak ellenére, hogy ezt szereti sugallni a sok családlátogatós,  disznóvágós, országjárós, mátyáskirályos videó.

A minapi mondanivalóját szokás szerint teletűzdelte emberi elemekkel, melyeket mindenki ért, a suhintás, az adjonisten bizony ugyanazt jelenti a csehóban, mint a közszolgálatin. (...)

Megható. Mutatja azok világlátását, akiket ez a beszédmód megcéloz. „Mi is emberből vagyunk” – hangzik még el, és meg kell kapaszkodjak, hová lehet még lemenni. De, ah, igen, ebben is ott van, hogy az ember gyarló, szereti a szépet és a jót, ugye. És mi lenne szebb és jobb, teszem azt, egy Gucci táskánál vagy egy luxusjachtnál? Vagy annál, amikor az ember felszáll egy (magán)repülőre, és amerre ő és barátai járnak, bámul a világ.

Sajnos a bámulásnál (és dokumentálásnál és közzétételnél) többet nem tehet a világ, mert hiába minden disznóság, következmény nincs.

A kormánysajtóban elkenik az ügyet, hivatalos sajtótájékoztatón megy a mosdatás, és mint hallottuk, a legfelsőbb szintről hangozhat el (nem először) nyílt fenyegetés.

És a többség szerint ez rendben van így.

Valahogy nem jut el az agyakba, mit jelent a közszolgálat. És az sem, hogy nincs rendben, ha egy állami tendereken nyertes nagyvállalkozó ajándékot, esetünkben ingyen meccsre reptetést ad a miniszterelnöknek. A közvélemény elfogadja a dolgot, mondván, a barátság szent, a saját fészkünkbe nem szarunk, a mi kutyánk kölyke, etető kézbe nem harapunk, jótett helyébe jót várj, ami az enyém, az a tiéd is, és így tovább.

Ez nem ajándék, hanem baráti gesztus.

Természetesen baráti gesztus a gázszerelő kistafírozása és a családtagok (első a család!) saját lábra állítása is. Hát, ki tudna vitatkozni ezzel? Ki mondaná, hogy mindez nem életszerű?

Amikor a fél országot kizárták a magyarságból, amikor kultúrharcos zászlók alatt már a saját embereiket is megharapják, amikor gyakorlatilag mindenre izomból és hatalmi szóval jön a felelet (vagy mostantól ellencsapás), nehéz higgadtan hallgatni. (...)

 

 

Karafiáth: Orbán bizony nem Mátyás király

24.hu
Címkék:
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
MTI Hírfelhasználó