Kontra, rekontra…
Látványos és fölöttébb hangzatos napirend előtti szónoklattal köszöntötték az Országgyűlés őszi ülésszakának negyedik találkozóját.
2018. október 4. 18:07

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát fölöttébb nem könnyű.  Klasszikus siker az, amikor egyik hibát a másik után fedezik fel a „másik oldalon” töretlen lelkesedéssel. - Mentelmi jog híján a szónoklatokat kísérő hangokat azonban csak  óvatosan jelezzük.

 

 

A Brüsszel-Strasbourg-Soros triumvirátus továbbra is ránk akarja erőszakolni bevándorláspárti politikáját!

Dr. VEJKEY IMRE, (KDNP): - Hölgyeim és Uraim! Napjaink és az elmúlt évek nem másról szóltak, mint arról, hogy a Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle kozmopolita triumvirátus egyre nagyobb nyomás alá helyezte és helyezi hazánkat annak érdekében, hogy ránk erőszakolja bevándorláspárti politikáját, ránk kényszerítse a migránsok befogadását, végül elvéve tőlünk a határvédelemhez való jogosultságunkat is.

- Hölgyeim és Uraim! Ők most ünnepelnek, mert a Sargentini-jelentésben a triumvirátus álláspontja győzött. Ők most ünnepelnek, mert azt hiszik, hogy a nyílt társadalmuk megvalósítása győzött az európai őshonos népekkel és nemzetekkel szemben. Azt hiszik, hogy győztek és a gyökereinket képező keresztény civilizációt el tudták pusztítani. Azt hiszik, hogy megtörtek bennünket, azonban tévednek! Tévednek, mert nem győztek, mert még az atombombának minősített 7. cikkellyel sem törték meg a gerincünket. Mi továbbra is a magunk útját járjuk, kitartva ezeréves nemzeti keresztény értékeink mellett, megvédve a szuverén Magyarországot minden honpolgárával együtt!

- Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, a szabadságharcaink mindig arról szóltak, hogy ne mások döntsenek helyettünk. Most is ezért vívjuk a szabadságharcunkat a BSS-féle triumvirátussal szemben, mert ők el akarják venni tőlünk és a tagállamoktól a menedékkérelmek lefolytatásának a jogát, mert ők legalizálni akarják az Európa felé irányuló gazdasági bevándorlást, mert ők szervezett migrációs útvonalakat akarnak létrehozni, mert ők meg akarják szüntetni a büntethetőségét az illegális határátlépésnek, az illegális migráció szervezésének!

- Hölgyeim és Uraim! A BSS-féle triumvirátus még több pénzt és még nagyobb befolyást akar adni a bevándorlást szponzoráló Soros-szervezeteknek. Erről szól az Európai Bizottság legújabb javaslata, és erről szól a brüsszeli migrációs biztos ENSZ-ben mondott beszéde, a Brüsszel által is támogatott ENSZ globális migrációs csomag és az Európa Parlament előtt fekvő bevándorláspárti javaslatok, valamint a Soros-hálózat által kiadott nyilatkozatok is. Ne feledjék, a brüsszeli Bizottság migrációs biztosa az ENSZ Közgyűlésén elmondott felszólalásában már arról beszél, hogy azért akarják elvenni a tagállamoktól a határvédelmet, hogy aztán beengedjék a migránsokat! Dimitrisz Avramopulosz arra is kitért, hogy szervezetté akarják tenni, legalizálni akarják a gazdasági migránsok beáramlását, továbbá sürgette az áttelepítési programok végrehajtását.

- Hölgyeim és Uraim! Nem azért akarják elvenni a tagállamoktól a határvédelmet, hogy lezárják a határokat és megállítsák a migrációt, hanem éppen ellenkezőleg, csak azért, hogy megnyissák a határokat a migráció előtt!

- Hölgyeim és Uraim! A BSS-féle triumvirátus tehát továbbra is azon dolgozik, hogy ránk kényszerítse bevándorláspárti politikáját. Ne engedjünk a kényszerítésnek! Ne hagyjuk, hogy a BSS zsarolja Magyarországot! Küzdjünk, mert rajtunk múlik, lesz-e jövőnk, lesz-e a jövőben is nemzeti keresztény Magyarországunk, vagy csak egy romhalmaz áll majd a helyén! Legyünk bátrak, és álljunk ki a magyar és keresztény értékeink mellett! Ne feledjük a Pál apostol rómaiakhoz írt levelében foglaltakat : „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat!”  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A idősek tisztelete!

 KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! Az idősek világnapján innen, a Házból is köszöntenünk kell idős honfitársainkat. Mintegy 2,6 millió emberről beszélünk, közel a társadalom egyharmadáról. Ugyanakkor el kell hogy mondjuk, hogy nagyon sok nyugdíjas honfitársunk borzalmasan rossz körülmények között él, alacsonyak a jövedelmek, alacsonyak a nyugdíjak, körülbelül 600 ezer ember a nyugdíjasok társadalmából, akinek a nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot, és azt is pontosan tudjuk, hogy immáron kilencedik éve az öregségi legkisebb nyugdíj összege egy jottányit sem mozdult el! Egy szociológiai felmérés éppen azt demonstrálta a közelmúltban, hogy az egyszemélyes nyugdíjas-háztartás létminimuma, meghaladja a 80 ezer forintot. Itt meg kell hogy jegyezzem: ezt a vizsgálatot és ezt a mérést civil szervezetek végzik, ugyanis harmadik éve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal, amit én egyébként stílszerűen csak kormányzati statisztikai hivatalnak szoktam hívni, nem végzi el ezeket a számításokat.

- Képviselőtársaim! Egy másik felmérés azt mutatja, hogy amikor megkérdezték a nyugdíjasokat, hogy véleményük szerint mekkora az a nyugdíj, amelyből kényelmesen meg tudnának élni, akkor rendszerint a 240 ezer forintot említették, és amikor azt kérdezték meg, hogy melyik az a legkisebb nyugdíj, amelyből még emberhez méltó életet lehet élni, akkor pedig azt mondták, hogy ez a 100 ezer forint. Meglehetősen nagy a differencia a 28 500 forintos legkisebb öregségi nyugdíj, illetve a 600 ezer embernek a 100 ezer forintnál is kisebb nyugdíja és a nyugdíjas-létminimum között!

- Többször említettem már különböző parlamenti műfajban azokat az intézkedéseket, amelyeket az önök kormánya a két ciklus alatt meghozott. Eltörölték a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, ezzel megszüntették a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjat, és nincs ember szerintem Magyarországon, függetlenül attól, hogy melyik padsorban ül a Parlamentben, aki meg tudná magyarázni annak az embernek, akinek több mint 45 év ledolgozott ideje van, hogy mégsem tud nyugdíjba menni. Igaz, hogy bőven elmúlt 60 éves, de mindig emelkedik, évente fél évet emelkedik a nyugdíjkorhatár, és nem tud elmenni nyugdíjba csupáncsak azért, mert a kormány intézkedése következtében ma nincs sem előrehozott öregségi nyugdíj, sem korkedvezményes nyugdíj, sem korengedményes nyugdíj, nincs csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Ezen túlmenően a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat megszüntették.

- Képviselőtársaim! Európában, de a civilizált világban sincs egyetlenegy olyan ország sem, ahol ne lenne valamilyen rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, magyarul: biztosítási jogviszony!  Egyoldalúan kizárólag a nőknek tették lehetővé azt, hogy 40 év jogosultsági idővel, ha úgy döntenek, elmehessenek nyugdíjba, és a férfiaknak viszont minden lehetőséget eltöröltek a rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségnek a megszüntetésével!

- Képviselőtársaim! Csak ebben a kormányzati ciklusban  21 indítványt nyújtottam be arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne segíteni az idősek, a rászorultak, a nyugdíjasok és a rokkantak helyzetén. És valamennyi alkalommal semmitmondó válaszokat kaptam. Szeretnék ebből idézni: „A társadalombiztosítás… - egy nyugdíjrendszerben minden módosítás, kedvezmény bevezetését hosszú előkészítő munka előzi meg, tekintettel az érintettek létszámára, a több évtizedre szóló hatásokra, mindezek pénzügyi fedezetére.”

- Kérem szépen, én ezt értem, mert beszélek magyarul, és a kapott információkat is tudom dekódolni. De mondják meg nekem, hogy a fenébe lesz ebből a 28 500 forintból egy magasabb öregségi nyugdíj!? Mert azt értem én, hogy itt számolni kell, nem is felelőtlen döntéseket várok a kormánytól. De az mégsem járja, hogy az egyik oldalon lehetővé teszik például a több millió forintos nyugdíjak meglétét és kifizetését, a másik oldalon pedig 600 ezer ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot! Ahhoz nem kell fejszámolónak lenni, hogy az úgynevezett nyugdíjkasszához hozzá sem kell érdemben nyúlni, abból lehetne finanszírozni az alul lévők nyugdíját. Nem véletlen, hogy a nyugdíjasszervezetek már évek óta követelik a vegyes indexálás visszaállítását, egy nyugdíjkorrekciós programot, és mindenekelőtt a milliós nyugdíjak megszüntetését! (Taps az MSZP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön is valami hasonló tudathasadásos állapotban lehet, mint Varju László képviselőtársa, hiszen név szerinti szavazás volt ebben a teremben, itt a parlamentben arról, hogy ki akarja elvenni a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjukat és ki nem. Ön bizony abba a frakcióba tartozik, amelynek a tagjai egyenként felálltak itt a parlamentben 2008 táján, és úgy szavaztak, hogy igen, minden magyar nyugdíjastól vegyenek el egyhavi nyugdíjat! Arra példa Magyarországon a rendszerváltás óta nem volt, hogy valakik külföldi tanácsadók utasítását követve a magyar nyugdíjasoktól elveszik egyhavi jövedelmüket, és ezzel akarnak megfelelni a valódi gazdáik, a külföldi befektetők, pénzemberek, politikusok irányába!

- Képviselő Úr! A nyugdíjasok ezt önöknek sohasem fogják elfelejteni! S ön bármilyen szép szónoklatot elmondhat itt a parlamentben, vagy bármely másik képviselőtársa, önök tényleg azon a szégyenpadon ülnek, egyetlenegy kormányként, szocialista politikusok és egykori szabad demokrata tettestársaik, akik nemhogy elinflálták a nyugdíjak értékét, hanem elvettek, tételesen elvettek a nyugdíjakból. Ehhez képest mi 2010 óta összességében 23 százalékkal emeltük a nyugdíjakat, amit ha a nyugdíjas-vásárlókosárhoz hasonlítok, akkor közel 10 százalékos valódi reálérték-emelkedést jelent.

- Képviselő Úr! Ma volt az Idősek Tanácsának az ülése, ahol megerősítésre került az, hogy szerencsére ma már teljesít olyan jól a magyar gazdaság, hogy nemcsak a fizetések, a bérek tudnak nőni - 2010 óta összességében 51 százalékkal nőttek a fizetések Magyarországon -, nemcsak az adók tudnak csökkenni a családi típusú adókedvezmény következtében, hanem ebből a többletből már a nyugdíjasok is tudnak részesülni! Nemcsak a bérek nőnek érezhető mértékben, hanem a nyugdíjasok is ennek a növekedésnek egy részét nyugdíjprémium formájában megkaphatják. Ez az idén novemberre várható, ahogy az a tavalyi évben is megtörtént, és mivel magasabb gazdasági növekedéssel számolunk, ezért az is lehetséges, hogy az idén akár magasabb is legyen a nyugdíjprémium, mint a tavalyi évben.

- Ez egy jó hír, ennek érdemes mindnyájunknak örülni! Már csak azért is, mert ha az összegeket nézem, amikor kifizettük 2017 novemberében első alkalommal a nyugdíjprémiumokat Magyarországon, soha semelyik kormány korábban nyugdíjprémiumot nem fizetett csak a Fidesz és a KDNP.  (Derültség az MSZP-frakció soraiban.) És nem azért, mert egész egyszerűen egy ilyen döntést hoztunk, hanem azért, mert a gazdaságnak már van olyan teljesítménye, amivel többletet kaphatnak a nyugdíjasok. Lehet, hogy ezen a 10 ezer, vagy több mint 10 ezer forintos összegen nevetnek szocialista képviselőtársaink, de bizony a nyugdíjasok számára fontos, hogy nyugdíjprémiumot most már a második évben is tudnak kapni. Tavaly ennek az összege összesen 24 milliárd forint volt. Emellett 2016 és 2017 karácsonyán is tudtunk a gazdaság teljesítményének következtében Erzsébet-utalványt adni a nyugdíjasoknak, és ezt 2018 húsvétján is meg tudtuk ismételni. Ez 2,7 millió főnek összesen 81 milliárd forintos többletet jelent. Amikor önök spórolni akartak a nyugdíjasokon és 2,2 millió embertől elvettek egyhavi nyugdíjat, akkor 82 milliárd forintot húztak ki a nyugdíjasok zsebéből! Csak a nyugdíjprémium, a nyugdíj-kiegészítések és az Erzsébet-utalvány összesen 129 milliárd forint, tehát jóval több, és ehhez számítsák hozzá a nyugdíjak 9,5 százalékos vásárlóérték-növekedését!

- Képviselő Úr! Ha önök az idősekre olyan nagy figyelemmel lennének, akkor miért nem szavazták meg a „Nők 40”-et itt a parlamentben? Egy egyszerű gombnyomással bizonyíthatták volna, hogy szembefordulnak akár korábbi önmagukkal is, és nemcsak elvenni tudnak a nyugdíjasoktól, hanem adni is tudnak nekik! 229 ezer nő vette igénybe azóta ezt a nagymama-nyugdíjat, és tud segíteni a családnak, akár az unokák gondozásában. Önök ezt nem tették meg. Amikor azt kiabálja be, hogy „szégyen”, amikor valószínűleg a képviselőtársainak kiabálja be, hogy ilyen döntést hoztak ezelőtt nyolc évvel, hogy még azt se tudták támogatni itt a parlamentben, hogy a nők negyven év után nyugdíjba menjenek, és a családdal, az unokákkal tudjanak foglalkozni. És ha már a havi átlagnyugdíjak összegét nézzük, ott is érezhető a különbség akkor, ha hozzátesszük a különböző egyéb juttatásokat.

- Képviselő Úr! Az ön számításai nyilván csalókák, hiszen sem az özvegyi nyugdíjat, sem a nyugdíjprémiumot és egyéb jogosultságokat vagy juttatásokat nem veszi figyelembe. És azt se vette figyelembe, hogy könnyebb már a megélhetés is egy idős ember vagy idős házaspár számára a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Azt se vette figyelembe, hogy az Erzsébet-program keretében 260 ezer nyugdíjasnak tudtunk üdülési, pihenési, fürdőzési lehetőséget kínálni. És még sorolhatnám, hogy mennyi minden pozitívum történt!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mennyit ér egy ledolgozott élet?

SNEIDER TAMÁS,  (Jobbik): - Tisztelt Ház! Az idősek világnapja alkalmából sok szeretettel köszöntöm szüleim és nagyszüleim korosztályát! Azokat a generációkat, amelynek tagjai voltak azok, akik két kézzel felépítették hazánkat. Ma ők már nyugdíjasok, akik ledolgozott éveik után méltán várják el, hogy megfelelő anyagi körülmények között nyugodt, békés életet élhessenek. Ez a jogos elvárás azonban sokszor elmarad a valóságtól. A nyugdíjas-társadalom egyharmada létminimum alatt él, és közel fele szegénynek tekinthető. Egy ilyen helyzetben egy gondoskodó állam számtalan intézkedést tesz az idősek életének javításáért, de sajnos Magyarország ebből a szempontból 2008 óta semmiképp sem nevezhető gondoskodó államnak! Ekkor kezdődött az idősek és a nyugdíjasok helyzetének romlása. Mint ismert, a Szocialista Párt alatt a 13. havi nyugdíj elvételével, a nyugdíjkorhatár emelésével kezdődött ez a történet. Mindez folytatódott a jelenlegi kormány alatt, a 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjbiztosítási vagyon elvételével, a szolgálati és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével. Lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül érintették a mai időseket, a nyugdíjas-társadalmat. Ugyanis a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább csökken, és egyáltalán nem tud lépést tartani a bérek növekedésével.

- Tisztelt Ház!  Közismert, hogy ma Magyarországon az általános inflációhoz kötött nyugdíjemelés létezik. A nyugdíjak folyamatos értékvesztése azért zajlik, mert eleve a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított infláció kellene hogy alapja legyen a nyugdíjemelésnek. Ezért rengetegen részesülnek olyan megalázóan alacsony nyugellátásban, ami az alapvető megélhetést sem teszi lehetővé! Mindeközben a szakadék egyre nő, az emelések mértékét csak a luxusnyugdíjban részesülők érezhetik. 3 százalékos emelés egy 60 ezer forintos nyugdíj esetében 1800 forintot jelent, egy 1 milliós juttatás esetében 30 ezer forintot. A Jobbik ezért elengedhetetlennek tartja a kis és közepes nyugdíjban részesülők kedvező, differenciált nyugdíjemelését! Ezzel rövid távon el kell érni, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj ne lehessen 50 ezer forintnál kevesebb. Határozott véleményünk szerint a bérektől való leszakadás megszüntetése hosszabb távon a magyar indexálással érhető el. Ennek lényege, hogy a nyugdíjemelés mértékét egyrészt a nyugdíjasok által fogyasztott termékek árnövekedése, másrészt a reálbérek együttesen határoznák meg.

- Tisztelt Ház! A Jobbik régi követelése, hogy a tisztességesen felnevelt, taníttatott gyermekek után nyugdíj-kiegészítés járjon! Ez egy fontos igazságtalanságot orvosolna, a megbecsülést jelentené azok számára, akik vállalják a gyermeknevelés nehézségeit. Ezen felül a társadalmi szemléletváltozásnak is fontos eleme lenne.

- Tisztelt Ház! Vannak munkakörök, amelyek annyira megterhelőek, hogy azok sem tudják elvégezni már közel 60 évesen, akik mindezt el szeretnék végezni. Kilátástalan helyzetbe kerül rengeteg olyan magyar munkavállaló, aki 55-60 éves korában veszíti el a munkahelyét. A Jobbik ezért tartja fontosnak, hogy a férfiak számára is legyen lehetőség nyugdíjba vonulni 40 év munka után! A család egységét is erősítené, ha a férfiak 40 ledolgozott év után feleségükkel együtt élvezhetnék a nyugdíjat, és többet foglalkozhatnának unokáikkal.

- Tisztelt Ház! Az időseknek biztonságra van szükségük. A jelzőrendszeres segítségnyújtást modernizálni kell. Elérhetővé kell válnia mindenki számára. Elengedhetetlen az ápolási díj emelése és a szociális szférában dolgozók bérének emelése! Az idősotthonba költözőknek méltó elhelyezésre van szükségük. Azonnal el kell indítani egy idősotthon-építési és -bővítési programot, hiszen jelenleg is több mint 28 ezren várnak arra, hogy bentlakásos idősellátásban részesülhessenek! Jelenleg a kormányzat az uniós átlagnál jóval alacsonyabb összegeket költ a nyugdíjakra. Míg az uniós átlag a GDP 11 százalékát teszi ki, Magyarországon ez már csak 9 százalék, és jövőre mindössze 8,5 százalék lesz. Van tehát elmaradása a magyar államnak, amit minél hamarabb pótolni kell! Az idősek világnapja alkalmából erre hívjuk fel a figyelmet  (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr!  Azt hiszem, a szülők, édesanyák és édesapák tisztelete elsősorban itt a parlamentben az ön szájából kicsit furcsán hangzik. De ettől függetlenül nekünk, mindnyájunknak meg kell becsülnünk azokat az embereket valóban, akik a vállukon vitték az ország terheit éveken, évtizedeken keresztül, nemcsak szavakban, de tettekben is. Emlékeztetnék arra, hogy önnek is volt egy őszinteségrohama Szekszárdon korábban, amit egy hangfelvétel tudott bizonyítani. Ezen ön is kifejti, hogy kedves, aranyos gyereknek kell itt a parlamentben a jobbikos képviselőknek látszaniuk. Ön is szívesebben lenne radikális, mint a Betyársereg, de amit a Betyársereg megtehet, azt ön itt sajnos a parlamentben nem teheti meg. Amikor ön itt mindig feláll és megpróbál - a saját szavait idézem - kedves, aranyos gyereknek látszani mind politikusként, mind emberként, akkor mindig visszaemlékezhetünk arra, hogy ön ezt egyfajta felvett póznak tartja, egyfajta politikai haszonlesésnek, szavazatszerzési lehetőségnek. (Vadai Ágnes: Úristen! Úristen!)  Erről beszélt évekkel ezelőtt Szekszárdon is, hogy ez a Jobbik stílusváltásának egy fontos eleme. De amikor itt a parlamentben esetleg döntésekkel, szavazatokkal is ki lehetne állni az idősek mellett, önök ezt egyszer sem tették meg! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem igaz!)  Nem tették meg akkor, amikor a „Nők 40” bevezetésénél igennel szavazhattak volna erre a felvetésre! Nem szavazták meg, az egész Jobbik nem szavazta meg, és láthatóan a lelkiismeretüket ez még mindig furdalja, nyolc évvel a rossz döntésük után!  (Z. Kárpát Dániel: Magadat pszichologizáld, ne minket, légy szíves!)  Amikor a nyugdíjasok számára is előnyös áfacsökkentéseket meg kellett volna szavazni a parlamentben, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen, önök ezt nem szavazták meg. (Z. Kárpát Dániel: Miért ne szavaztuk volna meg?)  Amikor költségvetési forrást kellett volna, mondjuk, az „Egészséges Budapest” programra megszavazni, hogy Budapesten és Pest megyében épüljenek új, korszerűbb kórházak, újítsuk fel a régieket, ami az idősek számára nagyon fontos kérdés lett volna, önök ezt itt a parlamentben nem szavazták meg, ezeket a kormányzati javaslatokat nem támogatták, és még sorolhatnám. (Mirkóczki Ádám: Csak azért nincs nyugdíjemelés, mert mi nem szavaztuk meg?)

- Képviselő úr! Ön a Magyar Szocialista Párt nyugdíjemelési javaslatát, úgy látom, nagyon magáévá tette. Az MSZP ugyan már nem hozta elő, de a Jobbik előhozta ezt a szocialista javaslatot. Kicsit XV. kerületi déjà vu érzése van az embernek ilyenkor. Nos tehát, önöknek ez a javaslata, pontosabban ez a szocialista javaslat, amit most a Jobbik kér számon a kormányon, a magyar nyugdíjasok zsebéből 2011 és 2016 között átlagosan havonta 4090 forintot húzott volna ki,  azaz éves szinten 49 080 forinttal rövidítette volna meg a nyugdíjasokat!  ez a javaslat. A szocialisták, úgy látszik, már elvetették, önök felmelegítették. Lehet, hogy még lesznek ilyen csereszabatos árucikkek a Jobbik és a baloldal között, mint ahogy erre a kampányban is láttunk már nem egy példát.

- Képviselő úr! Az idei évben is teljesít úgy a magyar gazdaság a kormány jó gazdaságpolitikájának és a magyar emberek szorgalmának következtében, hogy nyugdíjprémiumot tudunk fizetni. Tudják, amikor elfogadta az Országgyűlés azokat a javaslatokat, amelyek a gazdaságot élénkítették, és amelyek következményeként most nyugdíjprémiumot tudunk fizetni az idős embereknek, akkor önök azt mondták ezekre a javaslatokra, hogy egyenként és összességében sem támogatják őket, mert fél év múlva össze fog omlani tőlük a magyar gazdaság. Nemhogy nem omlott össze, nemhogy szinten maradt, , hanem olyan mértékben bővült, hogy még nyugdíjprémiumra is sok-sok tíz milliárd forintnyi többletet tudtunk betenni az idei évi költségvetésbe is, és ezt az év végén a nyugdíjasoknak oda is fogjuk tudni adni!

- Képviselő úr! Ha önökön múlt volna, nemcsak „Nők 40” nem lenne, nemcsak rezsicsökkentés nem lenne, nemcsak Erzsébet-program nem lenne, hanem bizony a nyugdíjprémium fedezete sem lenn, hanem lehet, hogy önök is a londoni befektetők és az IMF-tanácsadók javaslatait keresgélnék, hogy hol mit szorítsanak meg a nyugdíjasok számára is fájó módon. Ahogy említettem már korábban: a Fidesz-KDNP-kormány döntései értelmében Erzsébet-utalványt is kaphattak már három ízben a magyar nyugdíjasok, ami az általunk őszintén is érzett tiszteletnek egy konkrét megnyilvánulása volt. Ugyanígy a nyugdíjprémium tavalyi 24 milliárd forintos összege, ami idén több tíz milliárd forint lesz, szintén a nyugdíj-kiegészítés és még sorolhatóan a többi intézkedést a nyugdíjemeléssel együtt. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Lukács László György: Szégyelld magad! Szomorú!)

Százezrek várják, hogy az Országgyűlés megoldja a problémáikat!

CSÁRDI ANTAL, (LMP): - Tisztelt Ház! Évekkel vagyunk az után, hogy a magyar parlament a végtörlesztésről döntött, és évek teltek el azóta, hogy a devizahiteleket forintosították. És mégis ma a devizahitelezés következtében körülbelül 200 ezer végrehajtás van folyamatban! Ha megnézzük a kilakoltatások számát, akkor ki lehet jelenteni, hogy ebben az ütemben a ciklus végéig több mint tízezer család lesz kilakoltatva!  Ez körülbelül 30-40 ezer embert érint, ami azt jelenti, mintha Cegléd teljes lakosságát csecsemőtől az aggastyánig, vagy Pápa teljes lakosságát csecsemőtől az aggastyánig az utcára tennék!

- Tisztelt Ház! A múlt héten, szeptember végén egy nagyon fontos előrelépés történt az ügyben. Az Európai Bíróság szeptember 20-ai IC/51/27-es határozatával egy olyan döntést hozott, amely egyértelművé teszi azt a kötelezettségét a magyar törvényalkotásnak, az egész Országgyűlésnek, hogy itt most újra kell nyitni a devizahiteles szerződések ügyét. Engedjék meg, hogy idézzek néhány mondatot ebből a döntésből: „Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára abban az értelemben, hogy az általánosan tájékoztatott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem tudnia kell értékelnie a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatását és az erre vonatkozó gazdasági következményeket is.”

- Tisztelt Ház! Aki látott életében devizahitel-szerződést, az pontosan tudja, hogy ilyen szerződés Magyarországon nincs! Nincs olyan szerződés ma Magyarországon a devizahiteles ügyletekben, amely pontosan, átélhető módon bemutatta volna a fogyasztó, tehát az adós számára, hogy milyen gazdasági következményekkel jár annak a kockázata, hogy ő devizában vett fel adósságot. Azt gondolom, hogy itt lép be a magyar parlament felelőssége, a magyar kormány felelőssége, mert most újra van egy lehetőség a kezünkben!.  Újra van egy lehetőség a kezünkben, hogy meghallva a bírósági döntést, könnyítsünk a magyar adósok helyzetén, hogy ne kelljen egyenként bírósághoz fordulniuk. Felelősségünk, hogy segítsük azt a több mint 200 ezer adóst, akire igazságtalan módon tájékoztatás nélkül rá lett tolva a teljes kockázat. Költői kérdés: ismeri-e a magyar kormány ezt az európai bírósági ítéletet, és ennek ismeretében kíván-e valamit tenni azoknak a devizahiteleseknek a megsegítése érdekében, akik ma minden este úgy fekszenek le aludni, hogy nem tudják, holnap nem kapnak-e levelet a kilakoltatásról!

- Tisztelt Ház! Kormánypárti képviselők! Kormány! Nagyon fontos ügyről van szó, nem politikairól, és nagyon remélem, hogy a kapott válaszban nem az „elmúltnyolcévezés” különböző módjait fogom válaszul hallani! (Taps az LMP soraiból.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr!  Szeretném önt biztosítani afelől, hogy a kormány, miképp eddig is, minden lehetőséget megvizsgál a tekintetben, hogy hogyan tud segítséget nyújtani a hiteleseknek, de azt azért önnek is érdemes látnia, hogy amikor ilyen összetett kérdésről beszélünk, mint a lakhatás, mint a hitelek kérdése, akkor egyáltalán nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy milyen helyzetből indultunk. Ön erről egyáltalán nem beszélt!  (Csárdi Antal: Mert ez nem számít! Ez nem számít!)  Ez a kormány volt az, amely tucatnyi intézkedéssel próbálta elérni azt, hogy végleg elszakadjunk a devizahitelek rémséges korszakától! Ön is nagyon jól tudja, hogy azok idejében növekedett százszorosára a devizahitelek mértéke, akikhez az ön pártja csatlakozott!  Ez a kormány volt viszont  az, amely először hirdetett kilakoltatási moratóriumot, bevezette az árfolyamgátat, és a végtörlesztést is!  2014-ben jöttek az újabb intézkedések, például a forintosítás, amely 3600 milliárd forint értékű hitelt érintett. Csak ezzel körülbelül 500 ezer család került jobb helyzetbe. Ezután került sor a banki elszámoltatásra, amelynek köszönhetően az emberek visszakaphatták azt a pénzt, amit a bankok tisztességtelenül vettek el tőlük. A törlesztők átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhettek. Ön ezekről nem beszélt.

- Képviselő Úr! Ezek jó irányba tett lépések voltak és ha van egy perce figyelni, akkor engedje meg, hogy idézzem önnek: 2012 második negyedévében a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya még 367 milliárd volt, 2018 második negyedévére ez az állomány 72 milliárdra csökkent. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt hat évben ötödére csökkent a késedelmes lakáshitelek állománya!. Hogy máshonnan is megközelítsem: a devizahitelek aránya a 2010-es 70 százalékról 1 százalék alá csökkent! Azért mondom el ezeket, tisztelt képviselő úr, mert az ellenzéki pártok, bármit is állítson ön, ezt a küzdelmet egyáltalán nem támogatták! A devizahitelek betiltását és a bankok általi egyoldalú kamatemelések korlátozását az MSZP például nem szavazta meg. Az önök szövetségeséről van szó! Az árfolyamgát bevezetését és ezzel a devizahitelesek megsegítését nem támogatta szavazatával sem a Jobbik-frakció, sem az MSZP, de ami az ön pártját illeti, önök nem szavazták meg az eszközkezelőt, a végtörlesztőt és a forintosítást sem, mint ahogy ez utóbbit egyetlen ellenzéki frakció sem. Szóval, az ellenzéki pártok körében azért indokolt lenne némi óvatosság, amikor bárkit is számon kérnek az otthonteremtés és a hitelek ügyében!

- Képviselő Úr! A jelenlegi kormány volt az, amely az eddigi legjelentősebb otthonteremtési programot indította el. Van egy filozófiai különbség a pártjaink között. Mi a magántulajdont részesítjük előnyben, önök pedig bérlakásrendszerben gondolkodnak. Én mindenesetre komoly eredménynek tartom, hogy a CSOK-on és a kedvezményes hitelen, valamint a kedvezményes áfán alapuló otthonteremtési program eddig mintegy 80 ezer családnak segített. Az ön felszólalásából mindez kimaradt!. Az elmúlt évben 30 százalékkal több lakás épülhetett, mint egy évvel korábban. Ez persze egy percig nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, hogy ne lenne még teendő. Sőt, ezért is gondolkozik a kormány azon, hogy hogyan lehetne tovább bővíteni az otthonteremtési programot például a vidéki településeken élő családok célzott támogatásával. Ez is ehhez kapcsolódik, az előkészítő munka már gőzerővel zajlik, és várhatóan még az ősszel megszületnek a vonatkozó döntések.

- Képviselő Úr! Nem biztos, hogy minden szakmai kérdésben egyetértünk, túlzó lenne ezt állítani. Nem is feltétlenül kell hogy így legyen, de egy dologban biztosan nehezen áthidalható az ellentét közöttünk. Önök a választási kampányban belengették, hogy megszüntetnék a jelenlegi otthonteremtési programot. Azt a programot, amely arra hivatott, hogy felváltsa a devizahitelezés időszakát, mi pedig foggal-körömmel ragaszkodunk ehhez!. Azt tudom önnek mondani: ha valóban fontos önöknek a magyarok lakhatása, az otthonteremtés, akkor hívjanak össze egy elnökségi ülést, vonják vissza a megszüntető javaslatot, nyugodtan vegyék fel ezt is diktafonnal és hozzák nyilvánosságra!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Üzenetet hoztam egy otthonápolótól!

VARJU LÁSZLÓ, (DK): -Kormánypárti képviselők! Nem láttam önöket múlt héten pénteken a Ház előtt, amikor az otthonápolókkal tüntettünk itt. Nem láttam önöket, mert nem voltak itt; elmenekültek az elől a pillanat elől, hogy találkozhassanak velük, találkozhassanak azokkal, akiknek a szemébe kell nézni, akiket önök nem vesznek emberszámba. Mivel önök túlságosan gyávák voltak ahhoz, hogy ezt a találkozást létrehozzák, ezért elhoztam egy levelet önöknek, hogy ezt itt végighallgassák. Ez elől nem tudnak elmenekülni, idézem azt, amit üzentek önöknek!

„Azért fordulok önhöz, mert semmilyen kiutat nem látok a helyzetemből otthonápolóként. Kisfiam tízéves, koraszülöttként jött világra, amit agyvérzés követett. Egy fertőzés következtében aztán kómába esett, immáron tíz éve él magatehetetlenül. Látása nincs, a hallása az egyetlen, ami működik. Sajnos ő is hallja, amikor néha-néha egy pillanatra nem tudom erősnek mutatni magam, és sírva fakadok. Mostanában egyre többször van ez így. Kisfiamat speciális tápszerrel kell etetnem, és oxigénpalackkal kell lélegeztetnem. Nekem nincs reggel, nincs este, nincs hétköznap, nincs hétvége. Minden nap minden órájában azért küzdök, hogy életben tartsam a kisfiamat. Tíz éve csinálom ezt. Tíz éve nem volt olyan, hogy négy óránál többet aludtam volna egyhuzamban. Nyugdíjam nem lesz, mert az állam azt mondja, hogy ez nem munka. Az ápolási díj, amit ezért kapok, 52 ezer forint. Ez nemcsak az életünket, hanem a tápszert, az oxigénpalackot és a gyógyszereket sem fedezi. Az ápolási díjat azzal egészítem ki, hogy díszpárnákat készítek gyerekeknek, ezeket próbálom eladni. Ebből lesz gyógyszer, oxigénpalack, pelenka, görcsoldó. Ha nem tudom majd eladni, akkor nem tudom, mi lesz. Az államtól én is és a kisfiam is meghalhatnánk, senki sem kérdezné meg, hogy hová lettünk, mi lett velünk. Nem bírom ezt így tovább. Ha a kisfiam kórházba kerül - sajnos gyakran előfordul -, ne higgye, hogy én pihenhetek! A kórházban is nekem kell ápolnom, mert nincs ott annyi ember, hogy valaki folyamatosan segíteni tudjon. Oda is nekem kell bevinnem a gyógyszereket, a pelenkát, mert nekik nincs. És közben azon kell idegeskednem, hogy ne tartsák bent a gyereket három hónapig, mert akkor automatikusan megvonják az ápolási díjat. Nem tudom felfogni, hogyan lett az ország ilyen embertelen és szívtelen hely, hogy senkit sem érdekel, holnap életben lesz-e még a gyermekem. Képviselő úr, kérem, csináljon valamit, mert nem fogjuk ezt sokáig bírni. Tudom, hogy nem vagyunk ezzel egyedül.”

- Államtitkár Úr! Ezt tették önök, képviselőtársaim, az ilyen sorsú emberekkel, pedig ők nem kértek sokat! Azt kérték önöktől, hogy azonnal emeljék meg 50 ezer forinttal az ellátásukat, a díjukat. Én elmentem egy családhoz ezen a héten, hogy lássam mindazt, amit itt leírva is hallottak, hogy hogyan élik a mindennapjaikat. Abba most bele se megyek, hogy az 50 ezer forintos ápolási díjból hogyan lehet kifizetni a 60 ezer forintba kerülő gyógyszereket! Amit az otthonápolók ma csinálnak, az embertelenül nagy munka, mondhatnám, nem is élet! Én ismerem ezt a kemény munkát, én bányászcsaládban nőttem fel, tudom, hogy mi az, de én nem cserélnék velük, és meg vagyok róla győződve, hogy önök sem cserélnének velük.

- Államtitkár Úr! Miért ágálnak ennyire az ellen, hogy ezek az emberek 50 ezer forinttal többet kapjanak? Szép szavak helyett most kell lépni, és nem pedig várni! Mi abban olyan nagyon megterhelő ennek a sikertől harsogó kormánynak, ami ebben az országban működik? Mert mennyi pénzről is beszélünk összesen? Egy félstadionnyi árról! Arról, hogy ”valakinek” a kezén egy luxusóra működik, és abból egyetlen családnak tíz évre megemelhetnék az ápolási díját! Hol veszett ki önökből az ember képviselőtársaim? Hogyan lehet az, hogy most unottan a telefonjukat nyomkodják, vagy nézik kétkedve, hogy miről beszélek? (Cseresnyés Péter: Senki nem nézi a telefonját!)

- Képviselőtársaim! Nézzenek tükörbe, és azonnal cselekedjenek! Adják meg az otthonápolóknak azt, amit követelnek, vagy szégyelljék magukat örökre! (Taps az ellenzék soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Abban semmilyen jóérzésű emberben nincs vita vagy nincs kétség, hogy azok, akik valóban otthon ápolják akár a gyereküket, akár a hozzátartozójukat, emberfeletti erőfeszítéseket tesznek azzal, hogy a gyermeküknek, szüleiknek vagy bármilyen más hozzátartozójuknak könnyebbé, élhetőbbé tegyék a hétköznapjait. De ha már megemlítette a tükröt, hadd tartsak önnek egy tükröt! Ön itt fölállt, és most érzelmesen szónokolt. De amikor ön három éven keresztül a Gazdasági Minisztériumnak az államtitkára volt, akkor egyetlenegy fillérrel egyetlenegy ápolási díjat sem emeltek! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Most ön itt nyilván úgy szónokol, amivel minden jóérzésű ember egyetért, hogy legyen emelés, minél hamarabb, minél nagyobb arányú emelés legyen, minél több segítséget nyújtsunk azoknak, akik otthon ápolják a gyereküket. De ha ön tükörről beszél, megnézte, hogy amikor saját maga ott volt, és az EU-s pénzekről is dönthetett, milyen döntéseket hozott akkor, amik ezeknek az embereknek a javát szolgálták? Hogy a miniszterelnöke erre használta-e a hatalmát, vagy arra, hogy nagyobb osztalékot vegyen ki a saját cégeiből, meg különböző állami vállalati kedvezményeket kapjon? Vagy felszólalt akkor, amikor Mátrai Márta képviselőtársunk 2004 környékén javaslatot nyújtott be, hogy emeljék ezeknek az embereknek a juttatásait?

- Képviselő Úr! Kérem, amikor feláll, és megpróbál  minket egyfajta kioktató hangnemben számonkérni, azért gondoljon vissza a saját hároméves államtitkárságára, és arra, hogy akkor nulla forinttal emelték ezeknek az embereknek a juttatásait! Mi viszont nemcsak emeltük tételenként az ápolási díjat, hanem egy új kategóriát is bevezettünk, a kiemelt ápolási díjat, pontosan azért, hogy akik a legsúlyosabb helyzetben lévő gyermeküket, hozzátartozójukat ápolják, azoknak magasabb összegű juttatása legyen. Az alap ápolási díj is 28 500-ról 32 600 forintra nőtt, az emelt 37 ezerről 48 900-ra, azoknak pedig akik a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolják, 37 050 forintról 58 680 forintra emelkedett az ápolási díj. Valóban lehet ezen emelni, ebben nincs közöttünk - és soha nem is volt - semmifajta vita. De mégiscsak, az elmúlt években 60 százalékkal növeltük ezt a tételt. És azt fogjuk folytatni, hogy a következő években is érezhető emelések legyenek!

- Képviselő Úr! Tisztában vagyunk mindnyájan ezzel az élethelyzettel. Ön is találkozott velük, én is találkoztam velük. Ön is egyeztetett velük, én is egyeztettem velük, és nemcsak én, hanem a minisztériumunk más államtitkára is, más tisztségviselője is. Az önök által említetteken kívül az Autisták Országos Szövetségével, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetségével, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, valamint a Siketvakok Országos Szövetségének képviselőivel; és ők másfajta hangnemben szóltak, mint amit ön itt most előadott. Ők azt mondták, hogy valódi megoldásra törekvő, konstruktív egyeztetések zajlanak. A kormány a következő hetekben ezt az előterjesztést meg fogja tárgyalni, döntést fog róla hozni, erről még az ősz folyamán minden érintett tájékoztatást fog kapni, és januártól ennek fényében tovább emelkednek az ápolási díjak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Aktuális ügyekről!

 Dr. MELLÁR TAMÁS, (Párbeszéd): - Képviselőtársaim! A Századvég-sztoriról szeretnék néhány szót ejteni. Mint ismeretes, a Századvég 88. száma elkészült, ennek nyomdakész változata is létrejött, aztán mégsem került kinyomtatásra, hanem kukába rakták. Az elektronikus változat egy nagyon rövid ideig ugyan, de fent volt a világhálón, aztán utána levették, a szerkesztőbizottságot pedig teljes egészében átalakították. Miért érdekes ez a hír? Nyilván azért, mert a Századvég nem egy közönséges folyóirat, hanem a kormány ideológiai lapja! A korábbi szerkesztőbizottságokban olyan emberek szerepeltek, mint Orbán Viktor miniszterelnök úr és Kövér László házelnök úr. Tehát az egy igen fontos kérdés, hogy vajon mi is történik a Századvég környékén? A  konzervatív sajtóval elindult a leszámolás: megszűnt a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, átalakították a Mandinert, hogy csak egy-kettőt említsek a nemrég múltból, és meglátjuk, hogy mi fog még ezek után következni.

- Mi ütötte ki a biztosítékot kormánypárti körökben, hogy a Századvégnél ez a történet végbemehetett? Ez a 88. szám a járadékról szól, a járadék különböző formáiról, amelyek közül talán a legfontosabb az, hogy ha monopolpozícióba kerül valaki, akkor járadékot tud realizálni, és ha a politika rátelepszik a piacra, akkor szintén járadékszerű jövedelmek képződhetnek, szemben a normál profittal. S természetesen a korrupció is egy ilyen járadéktípusú dolog. Ezekről a kérdésekről értekezett ebben a számban Mihályi Péter és Szelényi Iván, ők írták az első nyitó tanulmányt, valamint Bod Péter Ákos is. Információk szerint ez a két tanulmány volt az, amelyeket a kormányzati körök nem nagyon tudtak tolerálni, s ezért léptek közbe a történetben. Szelényi Iván egyébként nagyon büszke lehet magára, hiszen ő megérte azt hosszú élete során, hogy a kommunista rendszerben is betiltották, és most is betiltották a tanulmányt. Természetesen, persze magyar sajátosság az, hogy miközben ezt a lapszámot betiltották, ugyanakkor pedig vészesen terjed, és rengeteg letöltést lehet látni, merthogy mégiscsak valahogy át tudták játszani a bürokráciát és szamizdatként terjed. Ebből következik az is, hogy egyre többen és többen olvassák el, ami egyébként örömteli dolog lehet, hiszen így legalább eléri a dolog a célját. De nekem mint öreg embernek, déjà vu érzésem van, hiszen ilyet mi már láttunk korábban is. 1984-ben például a Mozgó Világ egyik számát bezúzták, és a Kulin Ferenc által vezetett szerkesztőbizottságot menesztették, és helyette párthű katonákkal töltötték azt föl.

 - Kérdezem én: tulajdonképpen most mi történik itt? Tessenek már nekem ezt megmondani! Mert azt megtanultuk a történelemből, hogy a bolsevik forradalom felfalja gyermekeit, de vajon a fülkeforradalom is felfalja gyermekeit? (Taps a Párbeszéd és az LMP soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Nem tudom, hogy jó helyre címezte-e és jó helyen mondta-e el ezt a fölszólalását, mert talán a szerkesztőségnek kellett volna ezt megszövegezni, és megkérdezni, hogy mi történt. De hát, úgy látszik, ön már a múlt alkalommal is az egyik fölszólalásában némi nosztalgiával viseltetett a Kádár-rendszer iránt, és most is talán ebbe az irányba elmozdulva fogalmazta meg…(Kunhalmi Ágnes folyamatosan közbeszól. ELNÖK: Államtitkár úr, egy kis türelmet kérnék szépen. Eddig méltányoltam az ellenzéki képviselők visszafogottságát, hogy viszonylag keveset kiabáltak be, de nem szeretném, ha elharapózna ennek örvén a bekiabálás. Képviselő asszony, majd ha szót kap, akkor mikrofont is kap mellé. Hagyja, hogy államtitkár úr válaszoljon, ha szabad kérnem… Kunhalmi Ágnes: Kommunista tempó!… Hát, ön csak tudja! Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. Parancsoljon, államtitkár úr!)

- Köszönöm szépen! Óvatosan próbálok fogalmazni, és kettős idézőjelbe tenném, hogy tolvaj kiált tolvajt, ahogy itt elhangzott az MSZP-s padsorokból. Tehát úgy látszik, hogy bizonyos nosztalgiával élnek a Kádár-rendszer iránt, de tudomásul kell vennie, hogy sajtószabadság van. Minden cikket, minden egyes tanulmányt, minden egyes olyan összegzést, ami megfogalmazódik tudósok, újságírók vagy éppen közélettel foglalkozó emberek tollából, azt szabadon kiadhatja egy szerkesztőbizottság, vagy pedig azt mondhatja, hogy ezzel ők nem foglalkoznak. De ma Magyarországon sajtószabadság van …(Kunhalmi Ágnes folyamatosan közbeszól.)…minden folyóirat szabadon dönti el, hogy adminisztratív, jogi, gazdasági korlátozásoktól mentesen működik. Önök bizonyították azt, hogy a jelzett tanulmány olvasható, tehát hozzáférhető, nem tiltotta senki sem le. Úgy látszik, hogy valami probléma van az önök gondolkodásával. Nálunk ugyanis nincsenek kimondatlan kérdések… (Közbeszólások, zaj az ellenzéki pártok soraiból.)…nincsenek olyan problémák, tabutémák, amelyeket ne ismerhetne meg senki sem, aki tájékozódni akar.

- Képviselő Úr! Például az illegális bevándorlás ügyeivel kapcsolatban önök teljesen más véleményt fogalmaznak meg, mint a magyar emberek többsége. Közel 90 százaléknyi magyar polgár azt mondja, hogy nincs szükség ide az országba behozni illegális bevándorlókat, az önök csoportosulása, a Párbeszéd meg kiáll emellett, és harsányan hirdeti, hogy ezekre az emberekre Európának és a magyar társadalomnak szüksége van. Erről kellene beszélni, képviselő úr, szembenézni a magyar polgárokkal, elmondani nekik azt, hogy önök pontosan őellenük, az ő akaratuk ellen tesznek! De hát azért Mellár Tamástól szokatlan, hogy vitába száll a Századvég folyóirat mögött álló értelmiségi körrel.

- Képviselő Úr! Talán csak nem azért teszi ezt, nem azért kritizálja a szerkesztőbizottság munkáját, mert köztudott, hogy nem elfogulatlan a Századvéggel? Nem elfogulatlan, hiszen még pert is veszített annak idején a Századvéggel szemben. Ön ugyanis valótlanságot állított, ezzel megsértette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. jó hírnevét, és elnézést kellett kérnie, hangsúlyozom, elnézést kellett kérnie a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től. Csak nem emiatt mondta el ezt a felszólalását, képviselő úr, keresve az alkalmat, hogy mikor vághat vissza a közvélemény előtt, és mondhat megint valótlanságokat vagy híresztelhet olyan sejtetéseket, aminek semmiféle valóságalapja nincs?

- Képviselő Úr! Úgy látszik, az ön magánvitáját a közélet szintjére, a közbeszéd szintjére akarta felemelni. Nem először fordult elő egyébként az önök csoportosulásában, ezt már megszoktuk. A legközelebbi időszakban is természetesen így kezeljük az önök fölszólalásait. És még egy személyes megjegyzés. Ha ön konzervatívnak tartja önmagát, magyarázza már meg, hogy mit keres egy szélsőbaloldali csoportosulásban a parlamentben? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Aktuális kérdésekről!

KOCSIS MÁTÉ, (Fidesz): - Képviselőtársaim! Elindult az európai parlamenti kampány, és bár távolinak tűnik a jövő májusi időpont, de mégis mindennapjaink részét képezi. Nyitányának tekinthetjük az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést.  Azonban már a kampány elején minden európai polgár számára világos, hogy az eddig legnagyobb téttel rendelkező európai parlamenti választás lesz. A kérdés az, hogy a bevándorláspárti vagy a bevándorlásellenes erők lesznek többségben? Ma még a lejárt szavatosságú Európai Parlamentben a bevándorláspárti képviselők vannak többségben, és mindent megtesznek azért, hogy minden lehetséges eszközzel megbüntessék vagy megbélyegezzék azokat, akik az ő véleményükkel szemben állnak.

- Képviselőtársaim! Magyarország szemben áll!  És bizony nem pusztán a magyar kormány áll szemben, hanem a magyar választók többségének az akarata, amelyet több fórumon, többször egyértelműen már kinyilvánítottak. A bevándorláspárti brüsszeli európai politikusok egyik utolsó, kétségbeesett kísérlete volt, amikor az uniós migrációügyi biztos, Dimitrisz Avramopulosz a múlt héten az ENSZ közgyűlésén egyértelművé tett három dolgot. Az első, hogy el akarják venni a tagállamoktól a határvédelmet, a második, hogy legalizálni akarják a migránsok beáramlását, a harmadik pedig, hogy sürgetik az áttelepítési programok végrehajtását. Ez már a sokadik politikai nyilatkozat, amely kétségkívülivé teszi számunkra, hogy mi is a valódi szándék. És bizony a fejétől bűzlik a hal! Ez a fej pedig Brüsszel és annak politikai elitje! Az is mindenki számára világos, hogy ennek az elitnek a mecénása, ennek az elitnek a politikai-, ideológiaialap-öntője az amerikai tőzsdespekuláns, Soros György, aki hálózatán keresztül  demokratikus legitimáció nélkül akar beavatkozni, nyomást gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek a terve útjában állnak, és amelyek nem akarnak lemondani a határőrizet jogáról! (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) Ezen érdekek mentén aktivizálódott a Soros-hálózat és a hazai ellenzék is. Belföldi politikai álmaikat még mindig külföldön dédelgetik, itthon pedig kampányblöffökkel terelik el a figyelmet a valódi európai vitáról, támadják a magyar miniszterelnököt. Az ellenzéki felháborodás azonban nem mást jelent, mint hogy igazat mondunk!

- Tisztelt Országgyűlés! Ezen a héten az Országgyűlés elkezdi tárgyalni azt a határozatot, amely visszautasítja a hazug támadásokat, amely visszautasítja a valótlan állításokat, amelyeket az Európai Parlament elfogadott  és visszautasítja a nemzeti szuverenitás talaján állva azt a szándékot, hogy elvonják Magyarországtól a határőrizet jogát. Ujhelyi István szocialista képviselő úr jelezte európai parlamenti képviselőként, hogy szeretné, ha uniós napirendként tárgyalná az Országgyűlés ezt az országgyűlési határozatot. Innen üzenem Ujhelyi képviselő úrnak, hogy ennek az égvilágon semmi akadálya nincsen, támogatni fogjuk a kezdeményezését, már csak azért is, mert szeretnénk módot adni neki arra, hogy elmondja a Magyar Országgyűlésben, hogy miként változott meg 2015-2018 között az a véleménye, hogy semmilyen 7. cikkely szerinti eljárást nem támogat. Lehetőséget kell neki arra is biztosítani, hogy beszámoljon, hogy ez a véleményváltozás milyen háttérrel bír, és lehetőséget kell neki arra is biztosítani, hogy elmondja nekünk, milyen megfontolásból szavazott Magyarország ellen, és milyen megfontolásból követett el - morális értelemben mindenképpen – hazaárulást!  (Taps a kormánypártok soraiból.)

- Ujhelyi képviselő úrnak valószínűleg meg kell küzdenie majd az európai parlamenti listás helyéért, ezért, ha jól nézem, a legagresszívabb politikai támadástól sem riad vissza. Azt azonban szeretnénk világossá tenni számára is, hogy a magyar álláspontot a jövőben éppoly következetesen fogjuk képviselni nemcsak Európában, de itt, sajnos a magyar parlamentben is ezt kell tennünk, még Ujhelyi Istvánnal szemben is, aki teljesen világosan Magyarország ellen adta le a voksát! Szeretettel várjuk őt is a szerdai vitában.. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: A törvény jót fog tenni a munkavállalóknak
    Fontos és jó törvényt alkottunk – nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, miután a képviselők megszavazták a munka törvénykönyve módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
  • Példátlan cirkusz a parlamentben
    Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek a parlament szerdai üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját.
  • Újracsomagolt Merkel-korszak
    A CDU-kongresszus személycseréi a folytonosságot garantálják a radikális irányvonallal szemben.
MTI Hírfelhasználó