Visszaesés után sikertörténetek várhatóak
Hosszú évek visszaesését követően sikertörténetek jellemzik majd a magyar-orosz kapcsolatokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével.
2018. október 4. 00:00

Rámutatott: sikerült megállapodni arról, hogy Magyarország 2020-tól több mint 4 milliárd köbméter gázt vásárol majd Oroszországtól, továbbá közvetlen légi járat indul majd Budapest és Kazany között, és megállapodás született arról is, hogy egy magyar-orosz konzorcium több mint 1 milliárd euró értékben 1300 vasúti kocsit szállít majd Egyiptomnak. A miniszter elmondta, hogy közös erőfeszítéssel Közép-európai Onkológiai Központ létesül Budapesten, ahol központot hoz létre a Nemzetközi Beruházási Bank is.

Szijjártó Péter hozzátette: mindezt azokra a tárgyalásokra alapozza, amelyeket az elmúlt napokban három orosz miniszterrel folytatott.

A külgazdasági és külügyminiszter Lavrov mellett az elmúlt két nap során Alekszandr Novak energiaügyi és Gyenyisz Manturov iparügyi tárcavezetővel tárgyalt.

Lavrov a kétoldalú kapcsolatok alakulásával kapcsolatban egyebek között azt méltatta, hogy a két ország hamarosan kétoldalú bizottságot állít fel a régiók közötti együttműködés felfuttatására. Méltatta, hogy nemrégiben Budapest-napokat tartottak Moszkvában és Szentpéterváron.

Szijjártó az MTI-nak az uniós-orosz energiaügyi együttműködés perspektívára vonatkozó kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Oroszországi Energiahét elnevezésű fórum főrendezvényén Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett ott ültek a pódiumon a legnagyobb nyugat-európai energiacégek, a Total, az Enel es a Shell vezetői, akik a Gazprommal együtt készítik elő az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítését.
„Tehát Nyugat-Európa energiabiztonságában lesz ez nagy előrelépés, és mi azt szeretnénk, hogyha Közép-Európa energiabiztonsága terén is lenne egy nagy előrelépés. És ahogy a nyugat-európaiak északon most új útvonalon is vásárolhatnak gázt, mi közép-európaiak is követeljük ezt a jogot magunknak” – mondta Szijjártó Péter.

„Azt követeljük, hogy a nyugat-európaiak és Brüsszel ne lehetetlenítsék el azt, hogy mi pedig délről kapjunk egy új szállítási útvonalat (.), és ne bojkottálják a Török Áramlat második vezetékszálából a balkáni és a közép-európai gázvásárlást” – tette hozzá.

„Megállapodtunk Szerbiával és Bulgáriával, hogy mindannyian fejlesztjük belső csővezeték-hálózatunkat, hogy a majdan megépülő Török Áramlat második vezetékszálából mi is tudjunk gázt venni. Ha a nyugat-európaiak vehetnek gázt a Északi Áramlat 2-ből, mi is akarunk venni gázt a Török Áramlat 2-ből” – fogalmazott a tárcavezető

„És reméljük, hogy egyszer majd Közép-Európa energetikai együttműködése Oroszországgal is olyan szépen fog bővülni, mint Nyugat-Európa energetikai együttműködése Oroszországgal. Minden más csak szöveg, minden más csak képmutatás” – hangoztatta.

Lavrov a perspektívákkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Oroszország mindig is megbízható energiaszállító volt, és hogy az orosz-európai együttműködést fejlesztését mindig is elsősorban a tengerentúlról ellenezték. Reményét fejezte, hogy az európai országok önállóan, gazdasági és nem politikai megfontolások alapján döntenek a gázimportról.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Szergej Lavrovval kiemelt figyelmet fordítottak a közel-keleti keresztények biztonsága védelmének kérdésére. Az orosz diplomácia vezetője elmondta: magyar partnerével megállapodott arról, hogy a fenyegetett keresztények érdekében együtt fognak működni a nemzetközi szervezetekben. Hangsúlyozta, hogy tárgyalópartnerével az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban egyetértett azzal, hogy a minszki megállapodásokat maradéktalanul végre kell hajtani.

Magyarország számára az energiabiztonság kérdése szuverenitási kérdés

A nemzeti energiamix, az energiaforrások összetételének összeállítása a nemzeti kompetenciához tartozik, amit tiszteletben kell tartani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában, az Oroszországi Energiahét elnevezésű konferencián elmondott felszólalásában.

„Nagyon világosan ki kell jelentenem, hogy a nemzeti energiamix összeállítását a nemzeti kompetencia kérdésének tekintjük” – mondta a miniszter.

„Mindenkitől elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben ezt a kompetenciát minden ország esetében” – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar kormányzat sohasem kommentálja a nemzeti energiamixeket, és elvárják másoktól is, hogy így tegyenek, és ne ítélkezzenek a magyar energiamixszel kapcsolatban, „amelyben a nukleáris energia meghatározó szerepet fog játszani”.

Elmondta, hogy Magyarországon, ahol jelenleg a villamos energia csaknem felét Paks állítja elő, 2030-ra 90 százalékra fog emelkedni széndioxid-kibocsátástól mentes energiatermelés.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország számára az energiabiztonság a nemzeti szuverenitás kérdése, ezért az energiaellátásnak tisztának, biztonságosnak és olcsónak kell lennie. Rámutatott, hogy Közép-Európában az energiaellátás diverzifikálása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel főleg észak-déli irányban.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország számára létfontosságú a gázellátás diverzifikálása, mind a források, mind az útvonalak szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal sikerült megállapodni a jövő évi szállítás nagyságáról, 4,3 milliárd köbméterről, és megkezdődtek a tárgyalások a 2020-as évi mennyiségről is. Hangot adott bizakodásának, hogy négy évvel meghosszabbítják majd Magyarország és a Gazprom orosz állami gázipari vállalat szerződését, amely az év végén jár le.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az energiabiztonság szempontjából Magyarország három projektben érdekelt: a Török Áramlat második csővezetékének megépítésében, amelyen át 2021-re már gáz érkezhet Magyarországra, továbbá költséghatékonyság esetén a cseppfolyós földgáz fogadására képes horvátországi terminál megépítésében, valamint a romániai fekete-tengeri gáz perspektivikus kitermelésben.

Aláhúzta, hogy a nukleáris energiát nem szabad negatívan diszkriminálni, és hogy Magyarország növelni szeretné ennek súlyát a nemzeti energiamixben. A Paks-2 beruházással kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány erre nemcsak úgy tekint, mint az orosz-magyar együttműködés zászlóshajójára és az ország legnagyobb gazdaságfejlesztési projektjére, hanem úgy is mint lehetőségre a Kelet és Nyugat közötti pragmatikus együttműködés helyreállítására.

Paks-2 fő kivitelezője a Roszatom, de az alvállalkozók között nyugat-európai és amerikai cégek is vannak, és a szerződés értelmében a beruházást 40 százalékban magyar vállalatoknak kell megvalósítaniuk – közölte a politikus.

A miniszter a fórumon újságíróknak elmondta: arra számít, hogy az erőmű két blokkja a legközelebbi jövőben megkapja az engedélyt, aminek nyomán azonnal megkezdődik építésük. Szijjártó Péter kifejezte reményét, hogy a Paks ellen benyújtott osztrák keresetet el fogják utasítani, és úgy vélekedett, hogy a szomszédos ország jogi lépése nem fogja késleltetni a munkát.

Szijjártó Pétert, aki az orosz fővárosban mások mellett megbeszélést folytatott Gyenyisz Maturov ipari és kereskedelmi miniszterrel, Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával és Mohammed bin Száleh al-Szada katari energia- és iparügyi miniszterrel, délután fogadja majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó