A magyar kormány az egyik legstabilabb Európában
Magyarországon van Európa egyik legstabilabb kormánya – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-török üzleti fórumán, amelyen részt vett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.
2018. október 9. 14:25

A kormányfő azt mondta, Törökországnak is stabil a kormányzati rendszere, és egy erős felhatalmazású vezetője van, és abban bízik, hogy a stabil kormányok gazdasági együttműködése nagy sikerre vezet majd.

A miniszterelnök arról is beszélt, a magyar gazdaságnak kulcskérdés a versenyképesség, és bár Magyarország ma már egy versenyképes országnak tekinthető, de "egyáltalán nem vagyunk megelégedve a mostani állapotokkal". A magyar gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, ezért a kormány hamarosan - talán már ezen a héten - elfogad egy versenyképességet segítő akciótervet - közölte.

Orbán Viktor szólt továbbá arról, hogy a nyugati világban a politika nyelvezete és a politikai küzdelem is durvább lett, időnként egészen brutális. Új technológiák jelentek meg a hatalmi vetélkedésben: "szociális média és a kormányokat is elérő fake news-világ jelensége" - mondta.

Az európai középosztály tekintélyes része szavai szerint az elmúlt húsz évben nem tudott előrejutni, ráadásul a kontinens határai felé nagy tömegek mozognak ellenőrizetlenül.

Azt is látni, hogy a korábbi uralkodó eszme, a globális kormányzás korszaka után vannak visszatérési kísérletek a nemzeti keretekhez - tette hozzá, jelezve, hogy szerinte a nyugati világban erről szól Donald Trump amerikai elnökké választása és a Brexit is.

A nyugati világnak alapérzése a bizonytalanság - mondta a kormányfő -, ami próbára teszi az európai politikai-gazdasági élet szereplőit: Európában egybehangzóan mindenki biztonságot és kiszámíthatóságot akar, minden vezető arra keresi a választ, hogyan tudna a saját népének biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtani.

A magyar kormány 2010-ben úgy döntött: egy sajátos magyar, a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre és a béremelésekre épülő modell felépítésén keresztül fogja ezt megteremteni - közölte a miniszterelnök, kiemelve, hogy a magyar gazdaság bővülése stabil, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, és jövőre folytatódnak az adócsökkentések.

A magyar-török gazdasági együttműködésről szólva kifejtette: Magyarországon több mint ezer ember dolgozik török vállalatok alkalmazottjaként, 8 jelentős török relációjú projekt van tárgyalás alatt, és jó remény van arra, hogy ezek eredményeként mintegy félmilliárd dollárnyi befektetés létre is jön.

Orbán Viktor végül tudatta: Magyarország évi 150 államilag finanszírozott ösztöndíjat ajánl fel török fiataloknak.

A fórumon felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a magyar és a török üzleti közösség tagjai régi jó ismerősként üdvözölhették egymást, tekintettel arra, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere a térségben Törökország, amellyel tavaly "minden idők legmagasabb kereskedelmi forgalmát tudtuk elérni".

A lendület pedig kitart, amire bizonyíték, hogy az idei első hét hónapban a két ország közötti kereskedelmi forgalom 19 százalékkal nőtt - tette hozzá a tárcavezető.
Szijjártó Péter kiemelte: a magas hozzáadott értéket képviselő török vállalatok is megtalálhatják Magyarországon a számításaikat és az együttműködés lehetőségét.

Úgy összegzett: a jó gazdasági kapcsolatokhoz fontos feltétel a kiegyensúlyozott és kölcsönös tiszteleten alapuló politikai együttműködés. Magyarország és Törökország esetében ez adott - jelentette ki a magyar és a török üzleti élet szereplői előtt.

Magasabb szintre kell emelni a török-magyar gazdasági kapcsolatokat

Magasabb szintre kell emelni a török-magyar gazdasági kapcsolatokat - mondta Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke a magyar-török üzleti fórumon kedden Budapesten.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) által szervezett üzleti fórumon Recep Tayyip Erdogan megnyitójában hangsúlyozta, hogy erősek a kapcsolatok a két ország között. A török államfő köszönetet mondott a magyar népnek, hogy a közös történelmi örökséget törődéssel ápolja.

Hozzátette, hogy a kétoldalú  kereskedelmi kapcsolatoknak magasabb szintre kell fejlődniük, a baráti kapcsolatokra építve. Ehhez minden támogatást megadnak - jelezte.

Hangsúlyozta: a magyar és a török gazdaság nem versenytársai egymásnak, hanem egymást kiegészítve még átfogóbb együttműködést képesek megvalósítani. Hozzátette, hogy ebben számítanak a fórumon jelen lévő üzletemberekre.

Recep Tayyip Erdogan elmondta: a két ország között élénk a gazdasági kapcsolat, számos ágazatban működik közös bizottság, így a turizmus és a közlekedés területein, továbbá Afrikában közös munkacsoportban dolgoznak helyi projekteken. A török-magyar kereskedelmi forgalom a tavalyi évben 2,6 milliárd dollár volt, idén már 1,8 milliárd dollárt ért el, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Emlékeztetett arra a célkitűzésre is, hogy a kereskedelem volumenét hatmilliárd dollárra emeljék. Ezt az értéket mielőbb el kell érni, és a jelenlegi tendenciák elégedettségre adnak okot - jelentette ki.

Üdvözölte, hogy az üzleti fórumon az MNKH és a török kkv fejlesztési ügynökség, a KOSGEB együttműködési megállapodást kötött.

A török államfő a kétoldalú együttműködési területek közül a turizmus, a logisztika területeit emelte ki. Hozzáfűzte, hogy a török-magyar cégek együttműködésére az oktatás, az építőipari kivitelezés vagy az energetika területén is jó lehetőségek vannak, és erősíteni kell a pénzügyi intézmények kapcsolatait is.

A kétoldalú és a tranzit áruszállítás is jelentős, az okmányproblémákat végérvényesen fel kell számolni. Törökország európai exportjában és az áruk tárolásában is nagyobb szerepet szánnak Magyarországnak egyfajta kereskedelmi bázisként - mondta.  

Kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban a török gazdaság ellen spekulatív támadások történtek Törökország terrorizmus elleni fellépése miatt. Ez ellen minden intézményük megtette a szükséges lépéseket, új gazdasági programot hirdettek, aminek nyomán a gazdasági egyensúly helyreállítása kedvező jeleket mutat.

D__AS20181009033

Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédet mond a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-török üzleti fórumán a Budapest Marriott Hotelben 2018. október 9-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

A török elnök beszélt arról is, hogy a Törökországban lévő mintegy 4 millió menekültre 33 milliárd dollárt költöttek saját költségvetésből, minden nemzetközi segítség nélkül, az európaiak pedig 1,7 milliárd eurót biztosítottak mindehhez a megígért 6 milliárd euró helyett.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház  a két ország vállalkozásai közti partnerkapcsolatok további élénkítése érdekében rendezte meg magyar-török üzleti fórumot, amelyen mintegy 150 magyar és török cég, és több mint 300 üzletember vett részt. A kooperáció célja a magyar és a török kkv-szektor közti befektetések elősegítése, naprakész piaci, jogi  és gazdasági információk biztosítása.

Szijjártó: közvetlen légi járat indulhat Budapest és Mumbai között

A világ egyik legnagyobb légitársasága, a Turkish Airlines közvetlen járatot indít Budapest és az indiai gazdasági élet központja, Mumbai között - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a Budapesten rendezett magyar-török üzleti fórum szünetében újságírók előtt.

Jelezte, a szükséges tárgyalásokat haladéktalanul megkezdik a Turkish Airlinesszal és az indiai hatóságokkal.

Szijjártó Péter indoklásában hangsúlyozta: az indiai beruházói közösség érdeklődése Magyarország iránt dinamikusan bővül. Így - értékelése szerint - a Budapest-Mumbai közötti járat a magyar-indiai és általában a magyar-keleti gazdasági, kereskedelmi, befektetési kapcsolatok szempontjából komoly előrelépést fog jelenteni.

Emlékeztetett, hogy a Malév csődje óta - a Budapest-Peking-járatot leszámítva - nincs hosszú távú, keleti irányú járat Budapestről.

Ez Magyarországnak kifejezetten hátrányos, hiszen kelet felől egyre több a beruházási, befektetési és kereskedelmi szándék Magyarország és Közép-Európa irányába - mondta a miniszter.

A gázellátás kérdésére rátérve arról is szólt, hogy Magyarország energiaellátását tekintve rendkívül fontos az a kérdés, hogy a 2020-as évek elejétől kezdve déli irányból érkezik-e majd gáz.

Az egyik forgatókönyv a Török Áramlat gázvezetékek megépítése, majd azokból gáz szállítása Közép-Európa irányába - közölte a tárcavezető.

A török külügyminiszter tájékoztatására hivatkozva azt mondta: a Török Áramlat második gázvezetékének építése mintegy 50 százalékos készültségben van, így az jövőre elérheti Törökország partjait. Onnantól kezdve pedig egy fontos orosz-török-bolgár-szerb-magyar együttműködés veszi kezdetét annak érdekében, hogy az az évi körülbelül 16 milliárd köbméter gáz, amelyet a Török Áramlat második vezetékszála fog szállítani, eljusson Közép-Európába - fejtette ki.

"Erre vonatkozólag már egy egyetértési nyilatkozattal bírunk a Gazprom, valamint a bolgár és a szerb gázvezetékeket üzemeltető hatóságok részéről" - jelezte a külgazdasági és külügyminiszter.

A folytatásban a török külügyminiszter össze fogja hívni az orosz, a török, a szerb, a bolgár és a magyar oldalról azokat az érintett kormánytagokat, akiknek az együttműködése szükséges ahhoz, hogy a Török Áramlat második vezetékszálából hamarosan Közép-Európába is jusson gáz - ismertette.

Szijjártó Péter ezt Magyarország elemi érdekének nevezte, hozzátéve, Magyarországnak egy minimális, körülbelül 5 millió eurós beruházást kell végrehajtania ahhoz, hogy déli irányból 6 milliárd köbméternyi gázt tudjon fogadni évente.

MTI
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó