Áder: tartós kihívás marad a migráció problémája
A visegrádi négyek (V4) országai egyetértenek abban, hogy tartós kihívás lesz a migráció problémája Európában, ezért a megoldást nem "ad hoc módon, napi aktualitásként" kell kezelni - mondta a magyar köztársasági elnök a V4 országok államfőinek kétnapos csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón pénteken, a szlovákiai Csorbatón.
2018. október 12. 17:46

Áder János Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szavait idézve azt mondta: a visegrádi országoknak "elégtételt" jelent, hogy a migrációval kapcsolatban évek óta hangoztatott véleményükkel most már az Európai Unió (EU) valamennyi vezetője egyetért.

A visegrádi országok már három éve szorgalmazzák a külső határok védelmét, a származási országok támogatását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a további migrációs hullámoknak. Valamint az illegális bevándorlás kontrollálásához hot spotok létrehozását, hogy el lehessen dönteni, ki politikai menekült, és ki az, aki csak a jobb élet reményében akar idejönni, illetve azon államok - például Törökország, Jordánia, Libanon - támogatását, amelyek első biztonságos országként fogják fel meg a migránsokat - idézte fel az államfő.

Ezekben az elvi kérdésekben végre egyetértés van, ugyanakkor jó lenne, ha tettek, határozott lépések, cselekvések is történnének végre a migrációval kapcsolatban - hangsúlyozta Áder János.

Az államfő szerint a tanácskozás mindhárom témája - az unió jövője, szociális kérdések, valamint a technikai fejlődés, a foglalkoztatottság növelése és az életszínvonal emelésének lehetőségei - a közös jövőről szóltak, arról, hogyan képzelik el a jövőt nem csak a V4-es formációban, hanem az EU tagjaként is.
Az unió helyzetéről azt mondta, az alapító atyák szelleme és öröksége elég ahhoz, hogy megalapozottan gondolkodhassanak az EU jövőjéről.

A balkáni országok felé azonban komoly adóssága van az EU-nak, ugyanis ezeket az országokat évtizedek óta hitegetik a csatlakozás lehetőségével, emiatt pedig Macedóniában, Montenegróban, Albániában és Szerbiában "hiteltelenné" vált az unió - mutatott rá Áder János.

Arra az újságírói felvetésre, hogy egyre többen szorgalmazzák az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepének megerősítését, az államfő azt válaszolta, a magyar álláspont szerint a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie. Ha azonban egy ország nem képes erre saját erejéből, mert gyenge a hadserege vagy nem állnak rendelkezésre elég költségvetési források, akkor segítséget nyújthat a Frontex - tette hozzá.

A V4-ek államfői csütörtökön kezdődött találkozójukon három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2017. október 14-én találkoztak Szekszárdon, amikor a biztonságpolitika, a körforgásos gazdaság és az információs technológia volt a tanácskozás fő témája.   

Zeman Brüsszel beavatkozásáról, Duda az Északi Áramlat károsságáról, Kiska az EU megosztása ellen beszélt

Milos Zeman cseh államfő a visegrádi országok belügyeibe történő brüsszeli beavatkozásról, Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök az Északi Áramlat-2 gázvezeték káros mivoltáról beszélt azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a négy visegrádi ország államfője tartott a szlovákiai Csorbatón folytatott kétnapos megbeszéléseik után. Andrej Kiska szlovák elnök ugyanakkor az Európai Uniónak a szélsőségességgel szembeni védelmét sürgette.

Andrej Kiska szlovák elnök (j2) sajtótájékoztatón beszél, mellette Áder János magyar (j3), Andrzej Duda lengyel (b), valamint Milos Zeman cseh köztársasági elnök (j) a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján a szlovákiai Csorbatón (Strbské Pleso), a Magas-Tátrában 2018. október 12-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

"Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban" - jelentette ki Zeman.

A cseh államfő példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól.

"Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta álláspontunkat, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni" - fejtette ki.

"Találkozónk megerősítette a V4-ek összetartását, amely rendkívül fontos, ha sikert akarunk elérni az EU-ban. Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk" - hangsúlyozta a cseh elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett, bírálva az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.

Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök szerint az Északi Áramlat-2, nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára.

"Nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi, hanem politikai jellegű beruházásról van szó" - mondta Duda.

Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót "helyez kiemelt, előnyös helyzetbe" és ez "függő helyzetbe hozza Európai Uniót a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben".

"Oroszország nagyon agresszív politikát folytat az EU-val szemben, károkat okoz és veszélyes, mert legfőbb célja a szervezet felbomlasztása" - szögezte le Andrzej Duda.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska szlovák elnök is.

"Álláspontunk világos: az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezeték is csak 50 százalékban van kihasználva" - mutatott rá a politikus.

Kijelentette: az északi földgázvezeték megépítésével "Oroszország nagyon erős fegyvert kap a kezébe, hogy zsarolhassa Ukrajnát". Kiska múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy "Oroszországnak nem lehet hinni", mert ígéreteit, kötelezettségeit rendszerint megszegi.

Áder János magyar államfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a földgázvezetékek kérdésében ne alkalmazzon kettős mércét. Emlékeztetett arra, hogy a múltban volt egy Déli Áramlat nevű energiavezeték projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták - kíváncsian várja, hogy a brüsszeli döntéshozók hogyan foglalnak majd állást az Északi Áramlat esetében. A magyar vezető azt is hangsúlyozta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.

Milos Zeman cseh elnök bizonyos értelemben elhatárolta magát a nyilatkozatoktól kijelentve, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem volt témája a csorbatói tanácskozásnak.

Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió rendkívül sikeres projekt, de szükség van a védelmére, mert Európában növekszik az idegengyűlölet, a szélsőségesség és a nemzeti egoizmus.

"Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül sikeres projekt, amely azonban védelemre szorul. A visegrádi országoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek hozzájárulni Európa egységesítéséhez" - mondta Kiska.

A szlovák elnök kifejezte meggyőződését, hogy az olyan viták helyett, mint például az EU régi és új tagjaira osztása, egymás jobb megismerésére, megértésére van szükség, s Brüsszelnek is jobban meg kellene ismerkednie az egyes tagállamok konkrét helyzetével.

"Szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást, jobban megismerjük egymást, empátiával viszonyuljunk egymáshoz" - szögezte le Andrej Kiska.

A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy népszerűsíteni kell, mit is hozott az egyes visegrádi országoknak, lakosságnak az EU-tagság.

Áder János köztársasági elnök és Andrej Kiska szlovák elnök a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján a szlovákiai Csorbatón (Strbské Pleso), a Magas-Tátrában 2018. október 12-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az államfői találkozón - fejtette ki a szlovák vezető - az időszerű európai helyzet megvitatása mellett fontos téma volt a gazdaság korszerűsítése, a robotozáció, az automatizáció, és a vállalkozói környezet fejlesztése, valamint a szegénység elleni küzdelem.

A vállalkozó környezettel foglalkozva Kiska bírálta Nyugat-Európát, amely az alacsonyabb költségek érdekében előszeretettel helyezi keletre termelési kapacitásait, de már nem a kutatásokat. "Ezen a helyzeten változtatni kell" - húzta alá az idei visegrádi elnöki találkozó szlovák házigazdája.

MTI
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó