Orbán: a magyar állam nemzeti alapokon áll
Új korszak kezdődött Magyarország életében Orbán Viktor szavai szerint; a miniszterelnök a Figyelő hetilap csütörtök esti Top200 gáláján kijelentette, a magyar állam nem semleges, hanem keresztény értékrendet képvisel.
2018. október 13. 11:20

A figyelo.hu-n pénteken megjelent tudósítás szerint a kormányfő azt mondta, a "magyaroknak van mire büszkének lenniük, és ideje, hogy győztesként tekintsünk magunkra".
Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben, amikor a munkanélküliség 11 százalék volt, komoly vállalást tett a magyar kormány, a mutató pedig 2018 végére 3,5 százalékra csökken. A fiatalok munkanélkülisége nyolc évvel ezelőtt megközelítette a 30 százalékot, ma ez az adat 10 százalék alatt van. Az utóbbi egy évben 90 ezer új munkahely jött létre a piacon, 42 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatásban dolgozók száma és 9 ezerrel a külföldön dolgozók száma is - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor kiemelte a nemzeti önbecsülés megteremtését, mint a kormány egyik legfontosabb célkitűzését, amely erősen összefügg a gazdasággal. A közös nemzetgazdasági siker alapja a nemzeti önbecsülés, ehhez pedig az kell, hogy sikerként tekintsünk a saját életünkre - fogalmazott a miniszterelnök.

Megjegyezte, hogy a magyarok hosszú évtizedek óta önvédelemre rendezkedtek be, nemcsak a politikában, hanem a mindennapi életben. Ha továbbra is olyan sikeresek akarunk maradni, mint amilyen sikereket elért Magyarország az elmúlt években, akkor kultúraváltásra van szükségünk: a vesztesek kultúrája helyett meg kell honosítanunk a győztesek kultúráját - szögezte le.

Nekünk, magyaroknak ki kellene lépnünk a történelem balekjainak, balszerencsére ítélt szereplőinek ruhájából, és el kell kezdenünk győztesként viselkedni - mondta a miniszterelnök. "Nem mi látogattuk meg a Budán megmaradt magyar emlékeket, hanem a törökök látogatták meg Budán a megmaradt török emlékeket" - utalt ironikusan Recep Tayyip Erdogan török államfő budapesti látogatására a tudósítás szerint.

Az öngyűlölet helyett a hazaszeret talaján állunk - hangsúlyozta Orbán Viktor, és megjegyezte, az öngyűlölet kultúrája helyett a hazaszeretet kultúráját kell tanítani az iskolákban, képviselni a politikában, a kultúrában és a gazdasági életben.

A hazaszeretet kultúrája nem más, mint a mindennapi patriotizmus - folytatta. A mindennapi patriotizmus arról szól, hogy a hazánk minden magyar számára a büszkeség forrása is, mert a haza a mi közös teljesítményünk. "Ezért büszkék vagyunk arra, amit mi 30 nemzedéken keresztül itt a Kárpát-medencében hozzá tudtunk adni ahhoz, amit európai kultúrának, európai történelemnek, európai civilizációnak nevezhetünk" - hangsúlyozta a kormányfő.

Nyertesként kell kijönni a következő válságból

Újabb javaslatokat fogalmaz meg a kormányzatnak a Magyar Nemzeti Bank, így a korábbi gazdaságpolitikai eredményekre alapozva végbemehet a jelentős fordulat a versenyképesség javításában is. Matolcsy György, a jegybank elnöke szerint fel kell készülni a következő válságra úgy, hogy abból – számos történelmi példából okulva – győztesen kerüljön ki az ország. A nyilvánosság hamarosan megismerheti azt a tervezetet, amelyet többek között a jegybanki javaslatok alapján fogalmazott meg a kormány.

A történelmi példák azt mutatták meg, hogy fontos időszakokban nem szabad hibázni, legyen szó a politikáról vagy a gazdaságról. Akár egy komolyabb tévedés is megakaszthatja a folyamatban lévő versenyképességi fordulatot, amivel 2030-ra elérhető vagy meghaladható lehet Ausztria életszínvonala – mondta pénteken a Figyelő konferenciáján Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Kifejtette: az elmúlt száz év válságai között voltak olyanok, amelyeket az ország sikeresen, de olyanok is, amelyeket sikertelenül kezelt, azonban az közös, hogy a siker rövid életű volt, a kudarc viszont hosszú árnyékot vetett, amit ennek megfelelően hosszú ideig kellett megsínyleni.

Az MNB változatlanul támogatja a folyamatban lévő, sikeres versenyképességi fordulatot, ezért Matolcsy elmondása szerint a kormányzatnak eljuttatott korábbi, 180 pontos javaslatgyűjteményét 300 pontosra bővítette, újabb szerteágazó javaslatokat megfogalmazva.

Ennek része a pénzügyi rendszer reformja, csakúgy, mint az, hogy a mostani, amúgy kedvezőnek mondható alacsony devizahányadot az államadósságban nullára lehessen csökkenteni. Ehhez egy új lakossági állampapír-koncepciót tartanak szükségesnek, ami új termékkör bevezetését is feltételezi. Mindemellé az adórendszerhez is hozzá kellene nyúlni, az MNB szerint például elérhető távlat a személyi jövedelemadó további számottevő csökkentése.

Matolcsy György: Ugrás várható az életszínvonalban Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy szerint még sok más területre kiterjednek a javaslatok, amivel Magyarország évi egy-másfél százalékkal tudja javítani a felzárkózási ütemet, aminek a célja változatlanul az, hogy 2030-ra életszínvonalban beérjük Ausztriát. Rövid távon azt a hibát nem engedheti meg magának az ország, hogy elmulassza kihasználni mindazt a lehetőséget, amit a mostani globális gazdasági felívelés jelent, amivel megvalósítható az évi négyszázalékos vagy annál is nagyobb gazdasági növekedés – tette hozzá.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta: hamarosan a nyilvánosság is megismerheti a kormányzat összetett stratégiáját, amelyhez többek között a jegybank által felvetett szempontokat is felhasználták. György szerint fontos ugyan, hogy megmaradjon a négyszázalékos bővülés, azonban az is legalább ilyen fontos, hogy mindez milyen minőségi javulást idéz elő a társadalom életszínvonalában.

A kormányzat 15 program keretében 60 projektet határozott meg, ezeknek részleteit később ismertetik. Azonban általánosságban elmondható, hogy a versenyképesség javulása érdekében támogatásra számíthatnak a hazai innovatív cégek abban, hogy a kreatív ötletekből vállalkozások lehessenek, illetve hogy ezeket lehetőség szerint minél inkább itthon lehessen hasznosítani.

Kiemelt terület az oktatás, kiterjedtebbé válik a szakképzés rendszere, és újabb csatlakozási pontok jöhetnek létre, ahol a vállalati igények találkozhatnak az oktatási rendszerrel. Szintén kiemelt terület az infrastruktúra-fejlesztés, a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése és számos egyéb terület, ahol jelentős megrendelőként lesz jelen az állam.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó