Érdemi béremelkedés és adócsökkentés valósult meg
2017-ben érdemi béremelkedés és adócsökkentés volt, gyorsult a gazdaság növekedése és ennek hatását a családok, a vállalkozások és minden magyar ember egyaránt érezheti - hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es zárszámadási törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában.
2018. október 17. 12:36

A tárcavezető azt mondta, fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet.

2017 volt az első év, amikor a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság - közölte Varga Mihály.

Nem lett igaza azoknak, akik azt mondták, hogy ha 15 és 25 százalékkal nő a minimálbér, akkor csökkeni fog a foglalkoztatás - mutatott rá.

A miniszter szerint a hatéves megállapodás egyszázalékos növekedési pluszt adott a magyar gazdaság teljesítményéhez, ami tavaly jóval az unió átlaga felett, 4,1 százalékkal nőtt. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetés benyújtásakor 3,1 százalékos növekedéssel számoltak.

Hozzátette: az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 2,2 százalékában teljesült.

"Önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét" - fogalmazott a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy költségvetést tavasszal készítették, míg a bérmegállapodást novemberben kötötték meg.

Varga Mihály szólt arról is, az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent.

Megjegyezte, Magyarország vitatja az Eurostat módszertani eljárását, miszerint az Eximbankot is az államháztartáshoz kell számítani. A miniszter ugyanakkor jelezte: ha beszámítják a bank mérlegfőösszegét, ha nem, az adósságállomány akkor is csökkent.

Elmondta, 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult. Legnagyobb mértékben az építőipar nőtt - mondta - , a vállalati, az állami és az önkormányzati beruházások lendületes növekedése mellett a családi otthonteremtési program felfutása is jelentősen növelte az építőipar kapacitását. A pénzügyminiszter ismertetése szerint 2017-ben több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.

A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak - közölte.

A miniszter azt mondta, 2017-ben a foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé került, miközben 2010-ben 3,8 millió alatt volt ez szám. Kitért arra is, tavaly év végére 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.

Varga Mihály jó hírként számolt be arról, hogy az alkalmazottak bére is nőtt 2017-ben: a bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembe vételével számolt nettó reálkeresetek 10,1 százalékkal növekedtek.

Elmondta, bár tavaly az import jobban nőtt az exportnál, az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró, ezért aggodalomra nincs ok.

Szólt arról is, hogy az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 37 százalékra csökkent. Emlékeztetett arra, hogy az államadósság devizaaránya nyolc éve még 50 százalék felett volt.

Közölte, a nyugellátások 2,4 százalékos mértékben emelkedtek; 2017 novemberében - Magyarország történetében először -  minden nyugdíjas nyugdíjprémiumot kapott.

A tárcavezető közlése szerint a kormány kiemelt célja volt 2017-ben is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, valamint a gazdaság fehérítése. A bérmegállapodás keretében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, csökkent a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó, emellett ugyancsak csökkent a társasági adó.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1833 milliárd forintban teljesült - ismertette a miniszter, aki kitért arra is, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére tavaly 155 milliárd forintot fordítottak.

Elmondta, 2017-ben 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez; ezek az EU 2014-2020-as költségvetési ciklus előlegkifizetései, az előző időszak projektjei lényegében lezárultak.

Azt mondta, az Egészségbiztosítási Alap 2017-es kiadásai 2262 milliárd forintban teljesültek, ennek több mint 27 százalékát a pénzbeli ellátások kifizetésére, közel 72 százalékát pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használták fel.

Varga Mihály beszámolt arról, friss hír, hogy Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján a tavalyi 60. hely után idén a 48. helyen zárt a mért 140 országból. A miniszter magyarázatként hozzátette: változott a módszertan, több szempontot vesznek figyelembe a lista összeállításakor. Nem elégedettek, szeretnék, ha tovább javulna a versenyképesség - jegyezte meg.

ÁSZ: szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadásról szóló javaslat vitájában szerdán az Országgyűlésben.

A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak - jelentette ki az ÁSZ elnöke.

Domokos László elmondta: a törvényben előírt ellenőrzési kötelezettsége mellett az ÁSZ ezúttal is készített makrogazdasági elemzést a tavalyi év költségvetési és a gazdasági folyamatairól. Eszerint 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult, a GDP növekedési üteme az előző évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, 1 százalékponttal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél.

Közlése szerint a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 13 százalékkal.

A makrogazdasági folyamatokról szólva kiemelte azt is, hogy az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 2017-ben 10,3 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszáma - a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében - 3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig elérte a 68 százalékot - tette hozzá Domokos László, aki rámutatott arra is, hogy 2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent.

Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek - összegzett Domokos László, aki szerint a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát az ÁSZ a 2018-ról szóló elemzései is alátámasztják.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az ÁSZ jelentését ismerteti Magyarország 2017. évi központi költségvetése zárszámadásának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 17-én. MTI/Soós Lajos

Hozzátette: meggyőződése ugyanakkor, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, vagyis a kifehérítést, ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket és mérni kell a közpénzek felhasználásának eredményességét.

Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy a számvevőszéki ellenőrzés a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak.

Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás - emelte ki. Hozzátette: lényegességi szintet meghaladó összértékű megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél tárt fel az ellenőrzés.

Az ÁSZ elnöke a kitért arra is, hogy a tavalyi év végén, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az Európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos döntései következtében. Úgy értékelt: az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése, és ezáltal pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető.

Az uniós források megelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 2007-2013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a forrásfelhasználásban - jelentette ki. Az ÁSZ elnöke szerint az uniós források megelőlegezése tartalékképzésként is szolgált, mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára.

Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ makrogazdasági elemzése szerint az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016-hoz képest, kivéve az államadósság-kezelést. 2017-ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány. Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra 2017-ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát költötték, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több, miközben az államadósság-kezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek - ismertette.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szerinte érdemi vitát kell folytatni arról, milyen méretű állammal szeretne Magyarország versenyképes lenni a következő években.

Az-e a pozitív, hogy mindig minden területen többet költ az állam, vagy pedig az, hogy egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt? - Domokos László szerint ezt a kérdés a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kell helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy Magyarország hosszabb távú pályáját. Megjegyezte: a visegrádi és a környező országokban kisebb állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke és az adóbeszedés aránya is.


   

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó