Deák Ferencet egy véletlen sodorta a politikához?
215 éve született a haza bölcse
Deák Ferenc nem tervezte, hogy feltétlenül politikus lesz, bár a közéletben ügyvédként, jegyzőként, alispánként aktívan részt vett. Egy betegségnek „köszönhető”, hogy részt vett az 1833-as pozsonyi országgyűlésen.
2018. október 17. 18:18

Deák Ferenc épp 215 évvel ezelőtt, 1803. október 17-én született Söjtörön, egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként. Édesanyját nem ismerhette, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Édesapját pedig mindössze ötévesen veszítette el, ettől kezdve Antal bátyja, Klára nővére és Hertelendy György gyámkodtak felette.

Tizenévesen Deák Ferenc Keszthelyen, Pápán, Nagykanizsán lesz gimnazista, majd a győri királyi akadémia jogi karának hallgatója. Tanulmányai befejeztével 1821-ben visszatér Zala megyébe, az ottani főügyész gyakornokaként. Később Pesten jegyző, nem sokkal ezt követően Zala megyei alügyész lesz.

Aktív politikai pályafutása kissé a véletlennek is köszönhető:  ugyanis bátyja, Antal, aki betegség miatt lemond országgyűlési követi megbízásáról, magánleveleiben öccse megválasztását javasolja. Így kerül az 1833-ban a pozsonyi országgyűlésbe Deák Ferenc.

Deák Ferenc államférfi, politikus, jogtudós, akadémikus, a „haza bölcse”  (Fotó: MTI)

Az alsóház politikai küzdelmeiben: a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakja lesz. Évekkel később jelentős tekintélyt szerez magának azzal, hogy eléri a Budán raboskodó Kossuth és a Lovassy-per elítéltjeinek szabadon bocsátását.

A Deák-kúria barokk műemlék épületegyüttese, amely 1808 és 1854 között Deák Ferencnek volt az otthona. Az 1740-es években emelt épület ma múzeum (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Az 1840-es években Deák visszavonul a politikai szerepléstől, majd 1848 márciusában visszatér a nagypolitikába, és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere lesz. Ám hiába próbál rendíthetetlen nyugalommal közvetíteni a bécsi udvar és a magyar kormány között, Jellasics bevonulása után levonja a konzekvenciát – távozik a miniszteri székből.

A magyar forradalom után visszavonul, ám még így is a magyar közélet vezéralakja marad, a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lesz. Változatlanul ragaszkodik a ’48-as státusz visszaállításához – szigorúan békés eszközökkel. Kehidai remeteségét és vidéki nyugalmát feladva újra felköltözik a fővárosba, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában maga köré gyűjti a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét.

Deák Ferenc (1803–1876) mauzóleuma a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

A császár 1860-ban Bécsbe rendeli kihallgatásra Deákot, azonban ő – a nemzet támogatásával – elutasítja a centralista átszervezést. Ugyanakkor eléri, hogy az uralkodó új, felelős magyar kormányt nevezzen ki, így Deáknak köszönhetően megszületik a dualista rendszer. Az 1867-es kiegyezéssel ugyan „engedni kénytelen a negyvennyolcból”, ám végre törvényes keretek között rendeződnek az osztrák birodalom és a magyar királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatok.

Deák utoljára 1873-ban tart országgyűlési szónoklatot, ezt követően – idős kora és megrendült egészségi állapota miatt – végleg visszavonul. 1876. január 28-án bekövetkező halálával Magyarország a 19. század legjelentősebb politikusát veszíti el, aki  az ország átalakulásának és fejlődésének rendíthetetlen motorjaként joggal érdemelt ki a „haza bölcse” címet.

hirado.hu
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
MTI Hírfelhasználó