Előretörnek a migrációellenes erők
Jelentősen növekedni fog a bevándorlásellenes politikai pártok és képviselők aránya a jövő májusban esedékes európai parlamenti választások után. A nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatások alapján a Magyar Idők számításai szerint a jelenlegi 22 százalékról 31 százalékra növekszik azon EP-képviselők aránya, akik egyértelműen állást foglalnak a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás megállítása mellett. Az Európát sújtó migrációs válság lesz minden bizonnyal a választások fő kampánytémája.
2018. október 20. 09:53

Az általunk készített összeállításban azokat a pártokat vettük figyelembe, amelyek a felmérések alapján esélyesek, hogy bekerüljenek az Európai Parlamentbe (EP), s azokat az erőket soroltuk a bevándorlásellenes alakulatok közé, amelyek – értékelésünk szerint – nyíltan elutasítják a migrációt.

A szóban forgó pártok között elsősorban jobboldaliak és radikális jobboldaliak szerepelnek, de Kelet-Európa esetében látható, hogy sok esetben a baloldalon is elvetik az EU jelenlegi menekültügyi politikáját.

Összeállításunkban nem kaptak helyet azok az euroszkeptikus – több esetben szélsőbaloldali – pártok, amelyek érzékenyek ugyan a nemzeti szuverenitásra, mégsem foglalnak állást a bevándorlók befogadása ellen.

Listánk tartalmaz ugyanakkor olyan pártokat, amelyek korábban az Angela Merkel német kancellár által vallott nyitott kapuk politikáját támogatták, elhatárolódtak a szerb határra felépített magyar kerítéstől is, majd 180 fokos fordulatot végrehajtva a bevándorlás megállításának szószólói lettek.

Figyelembe vettük azt is, hogy a menedékkérők kötelező elosztásáról szóló 2015-ös európai parlamenti határozatot mely képviselők támogatták, illetve ellenezték. Lapunk nem foglalkozott az EP-ben jelen lévő pártcsaládok lehetséges összetételével, csupán az egyes nemzetek pártjainak álláspontját vette alapul.

Az első, 1979-ben megtartott közvetlen EP-választások óta most először valóban fontos szerepet kap az európai politika, ezen belül a bevándorlás kezelésének kérdése, az eurózóna jövője, illetve a szuverenisták és föderalisták közötti harc, nem csupán az egyes tagországokon belüli belpolitikai témák befolyásolják majd a voksolás kimenetelét.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén a Kossuth rádiónak adott interjúban fogalmazott: a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a mérkőzést meg kell vívni, és májusban az európai parlamenti választáson meg kell változtatni az európai politikát.

A bevándorlásellenes erők aránya mindenképpen növekedni fog, és a 22-ről mintegy 31 százalékra történő ugrás már önmagában azért is látványos előretörés, mert Nagy-Britannia uniós távozásával a Nigel Farage vezette brit euroszkeptikus, bevándorlásellenes frakció, illetve a migrációt szintén korlátozni kívánó Konzervatív Párt – amelynek EP-képviselői elvetették a kötelező kvótákat – sem lesz már tagja a strasbourgi testületnek.

Ők ketten együtt összesen 43 mandátumot szereztek 2014-ben az akkor még 751 fős EP-ben. A parlament létszáma a britek kiválásával 705-re csökken.

A felméréseket figyelembe véve, a nagyobb tagállamok közül Lengyelország és Olaszország küld jelentős számú migrációellenes képviselőt az Európai Parlamentbe, előbbiben már évek óta toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat a Jog és Igazságosság, amely szoros szövetségese a Fidesznek többek között a bevándorlás kérdésében.

Utóbbiban nagy fordulatot vett a migrációs politika, amióta a jobboldali Liga tagja lett a kormánynak, annak vezetője, Matteo Salvini pedig a belügyminiszter.

Bár a Ligával együtt kormányzó Öt Csillag Mozgalmat nem annyira a migrációs, mint inkább a korrupcióellenes politikájával azonosítják, a párt egyszer sem mondott ellent Matteo Salvininek, aki többek között megálljt parancsolt a migránsokat Olaszországba szállító, civil szervezetek által működtetett hajóknak.

Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, Németországban az AfD az a párt, amely a leghangosabban szólal fel a tömeges migráció ellen, s bár a Keresztényszociális Unió számtalan alkalommal került összetűzésbe Angela Merkellel a bevándorlás okán, lapunk nem tekinti egyértelműen bevándorlásellenesnek a bajor alakulatot.

Ugyanez a helyzet a spanyol jobboldali Néppárttal, amely sosem szólalt fel élesen a berlini–brüsszeli menekültügyi politika ellen, annak ellenére, hogy új vezetője, Pablo Casado már embercsempészeknek minősítette a civil szervezeteket.

Közvetlen szomszédságunkban a cseh és a szlovák pártok a legelutasítóbbak a bevándorlást illetően – ideo­lógiai hovatartozástól függetlenül –, Ausztriában pedig láthattuk, hogy Sebastian Kurz vezetése alatt éles fordulatot vett az Osztrák Néppárt is – ez akkor is igaz, ha Kurz a Magyarországot elítélő, úgynevezett Sargentini-jelentés ügyében nem állt ki hazánk mellett.

Bár a román szociáldemokrata kormány 2015-ben elutasította a menedékkérők kötelező elosztását a tagállamok között, a román EP-képviselők közül csupán a ­Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai utasították el az erről szóló EP-határozatot. Az év elején ráadásul arról szóltak a híradások, hogy Bukarest teljesíti uniós kötelezettségét, ­szíriai menedékkérőket fogad be.

Végezetül: bár az északi tagországokban egyre szigorúbb határőrizeti, illetve az integrációt segítő – burkaviselési tilalom, gettótörvény stb. – intézkedéseket tesznek, gyakran bírálják az ottani kormányok a magyar bevándorlásellenes lépéseket, ezért az ő esetükben is csak a radikális jobboldal jöhet szóba migrációellenes erőként.

– Ha többséget nem is szereznek, a bevándorlásellenes erők arányának növekedése jelentős fejlemény, hiszen blokkoló kisebbséget alakíthatnak ki a nagyobb pártcsaládokkal szemben, amelyek a föderális EU kiépítésére vágynak – mondta a Magyar Időknek Kiszelly Zoltán politológus.

– Az arányuk a felmérésekben jövő májusig tovább növekedhet, hiszen nem várt események történhetnek: Törökország megnyitja határait az illegális bevándorlók áradata előtt, újabb terrorcselekményekre kerül sor, Spanyolország nem tud megbirkózni a rázúduló migránsok tömegével – sorolta a lehetőségeket a szakértő.

Kiszelly Zoltán szerint az EP-választások után valószínűleg a jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) marad a legnagyobb pártcsalád, a jelenleg második legnagyobb szocialista blokk viszont jelentős mandátumveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, ha abból indulunk ki, hogy például a holland, a német és a francia választásokon is hatalmasat buktak.

Az EPP sorsa mindenesetre kérdéses marad, hiszen Emmanuel Macron francia államfő új, liberális-centrista jellegű pártcsalád létrehozását tervezi, amelyhez a jobboldaltól is át akar csábítani képviselőket.

Mindeközben a néppárton belül a Fidesz kizárását szorgalmazzák egyesek. – A Fidesz kizárására elsősorban kisebb súllyal rendelkező országok – például a Benelux államok – kisebb pártjai törekednek, amelyek egyébként is Macron pártcsaládjához csatlakozhatnak a májusi választások után.

A Benelux államok hangosak, de pehelysúlyúak, szemben például a Fidesszel, amelyik tizenkét képviselőjével az egyik legerősebb párt az EPP-n belül – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Emlékeztetett: a Fidesz többször is világossá tette, hogy számára az A terv az EPP-ben maradás, B terv pedig nincs.

magyaridok.hu
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó