Előretörnek a migrációellenes erők
Jelentősen növekedni fog a bevándorlásellenes politikai pártok és képviselők aránya a jövő májusban esedékes európai parlamenti választások után. A nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatások alapján a Magyar Idők számításai szerint a jelenlegi 22 százalékról 31 százalékra növekszik azon EP-képviselők aránya, akik egyértelműen állást foglalnak a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás megállítása mellett. Az Európát sújtó migrációs válság lesz minden bizonnyal a választások fő kampánytémája.
2018. október 20. 09:53

Az általunk készített összeállításban azokat a pártokat vettük figyelembe, amelyek a felmérések alapján esélyesek, hogy bekerüljenek az Európai Parlamentbe (EP), s azokat az erőket soroltuk a bevándorlásellenes alakulatok közé, amelyek – értékelésünk szerint – nyíltan elutasítják a migrációt.

A szóban forgó pártok között elsősorban jobboldaliak és radikális jobboldaliak szerepelnek, de Kelet-Európa esetében látható, hogy sok esetben a baloldalon is elvetik az EU jelenlegi menekültügyi politikáját.

Összeállításunkban nem kaptak helyet azok az euroszkeptikus – több esetben szélsőbaloldali – pártok, amelyek érzékenyek ugyan a nemzeti szuverenitásra, mégsem foglalnak állást a bevándorlók befogadása ellen.

Listánk tartalmaz ugyanakkor olyan pártokat, amelyek korábban az Angela Merkel német kancellár által vallott nyitott kapuk politikáját támogatták, elhatárolódtak a szerb határra felépített magyar kerítéstől is, majd 180 fokos fordulatot végrehajtva a bevándorlás megállításának szószólói lettek.

Figyelembe vettük azt is, hogy a menedékkérők kötelező elosztásáról szóló 2015-ös európai parlamenti határozatot mely képviselők támogatták, illetve ellenezték. Lapunk nem foglalkozott az EP-ben jelen lévő pártcsaládok lehetséges összetételével, csupán az egyes nemzetek pártjainak álláspontját vette alapul.

Az első, 1979-ben megtartott közvetlen EP-választások óta most először valóban fontos szerepet kap az európai politika, ezen belül a bevándorlás kezelésének kérdése, az eurózóna jövője, illetve a szuverenisták és föderalisták közötti harc, nem csupán az egyes tagországokon belüli belpolitikai témák befolyásolják majd a voksolás kimenetelét.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén a Kossuth rádiónak adott interjúban fogalmazott: a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a mérkőzést meg kell vívni, és májusban az európai parlamenti választáson meg kell változtatni az európai politikát.

A bevándorlásellenes erők aránya mindenképpen növekedni fog, és a 22-ről mintegy 31 százalékra történő ugrás már önmagában azért is látványos előretörés, mert Nagy-Britannia uniós távozásával a Nigel Farage vezette brit euroszkeptikus, bevándorlásellenes frakció, illetve a migrációt szintén korlátozni kívánó Konzervatív Párt – amelynek EP-képviselői elvetették a kötelező kvótákat – sem lesz már tagja a strasbourgi testületnek.

Ők ketten együtt összesen 43 mandátumot szereztek 2014-ben az akkor még 751 fős EP-ben. A parlament létszáma a britek kiválásával 705-re csökken.

A felméréseket figyelembe véve, a nagyobb tagállamok közül Lengyelország és Olaszország küld jelentős számú migrációellenes képviselőt az Európai Parlamentbe, előbbiben már évek óta toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat a Jog és Igazságosság, amely szoros szövetségese a Fidesznek többek között a bevándorlás kérdésében.

Utóbbiban nagy fordulatot vett a migrációs politika, amióta a jobboldali Liga tagja lett a kormánynak, annak vezetője, Matteo Salvini pedig a belügyminiszter.

Bár a Ligával együtt kormányzó Öt Csillag Mozgalmat nem annyira a migrációs, mint inkább a korrupcióellenes politikájával azonosítják, a párt egyszer sem mondott ellent Matteo Salvininek, aki többek között megálljt parancsolt a migránsokat Olaszországba szállító, civil szervezetek által működtetett hajóknak.

Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, Németországban az AfD az a párt, amely a leghangosabban szólal fel a tömeges migráció ellen, s bár a Keresztényszociális Unió számtalan alkalommal került összetűzésbe Angela Merkellel a bevándorlás okán, lapunk nem tekinti egyértelműen bevándorlásellenesnek a bajor alakulatot.

Ugyanez a helyzet a spanyol jobboldali Néppárttal, amely sosem szólalt fel élesen a berlini–brüsszeli menekültügyi politika ellen, annak ellenére, hogy új vezetője, Pablo Casado már embercsempészeknek minősítette a civil szervezeteket.

Közvetlen szomszédságunkban a cseh és a szlovák pártok a legelutasítóbbak a bevándorlást illetően – ideo­lógiai hovatartozástól függetlenül –, Ausztriában pedig láthattuk, hogy Sebastian Kurz vezetése alatt éles fordulatot vett az Osztrák Néppárt is – ez akkor is igaz, ha Kurz a Magyarországot elítélő, úgynevezett Sargentini-jelentés ügyében nem állt ki hazánk mellett.

Bár a román szociáldemokrata kormány 2015-ben elutasította a menedékkérők kötelező elosztását a tagállamok között, a román EP-képviselők közül csupán a ­Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai utasították el az erről szóló EP-határozatot. Az év elején ráadásul arról szóltak a híradások, hogy Bukarest teljesíti uniós kötelezettségét, ­szíriai menedékkérőket fogad be.

Végezetül: bár az északi tagországokban egyre szigorúbb határőrizeti, illetve az integrációt segítő – burkaviselési tilalom, gettótörvény stb. – intézkedéseket tesznek, gyakran bírálják az ottani kormányok a magyar bevándorlásellenes lépéseket, ezért az ő esetükben is csak a radikális jobboldal jöhet szóba migrációellenes erőként.

– Ha többséget nem is szereznek, a bevándorlásellenes erők arányának növekedése jelentős fejlemény, hiszen blokkoló kisebbséget alakíthatnak ki a nagyobb pártcsaládokkal szemben, amelyek a föderális EU kiépítésére vágynak – mondta a Magyar Időknek Kiszelly Zoltán politológus.

– Az arányuk a felmérésekben jövő májusig tovább növekedhet, hiszen nem várt események történhetnek: Törökország megnyitja határait az illegális bevándorlók áradata előtt, újabb terrorcselekményekre kerül sor, Spanyolország nem tud megbirkózni a rázúduló migránsok tömegével – sorolta a lehetőségeket a szakértő.

Kiszelly Zoltán szerint az EP-választások után valószínűleg a jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) marad a legnagyobb pártcsalád, a jelenleg második legnagyobb szocialista blokk viszont jelentős mandátumveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, ha abból indulunk ki, hogy például a holland, a német és a francia választásokon is hatalmasat buktak.

Az EPP sorsa mindenesetre kérdéses marad, hiszen Emmanuel Macron francia államfő új, liberális-centrista jellegű pártcsalád létrehozását tervezi, amelyhez a jobboldaltól is át akar csábítani képviselőket.

Mindeközben a néppárton belül a Fidesz kizárását szorgalmazzák egyesek. – A Fidesz kizárására elsősorban kisebb súllyal rendelkező országok – például a Benelux államok – kisebb pártjai törekednek, amelyek egyébként is Macron pártcsaládjához csatlakozhatnak a májusi választások után.

A Benelux államok hangosak, de pehelysúlyúak, szemben például a Fidesszel, amelyik tizenkét képviselőjével az egyik legerősebb párt az EPP-n belül – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Emlékeztetett: a Fidesz többször is világossá tette, hogy számára az A terv az EPP-ben maradás, B terv pedig nincs.

magyaridok.hu
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Novák: Párizs a média félretájékoztatásának az áldozata
    Önkéntesen döntöttünk arról, hogy az európai parlamenti választásokig hátralévő időszakban felfüggesztjük a kapcsolatainkat az Európai Néppárttal, és megvárjuk, milyen irányt vesz az a folyamat, amely egy támadássorozatot jelentett Magyarország ellen - jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Párizsban Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke.
  • Politológus: az Európai Néppárt veszít erejéből
  • Formálódik a magyar 5G stratégia
    Az 5G napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét alapjaiban megváltoztató innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek elterjedését teszi lehetővé. Kiemelt cél a piacképes üzleti modellek és technológiai megoldások kidolgozására alkalmas, világszínvonalú kutatás-fejlesztési és innovációs környezetek és tesztrendszerek létrehozása is.
MTI Hírfelhasználó