Addig maradhatunk szabadok, amíg képesek vagyunk összefogni
Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.
2018. október 22. 23:01

Történelmünk legnagyobb tanulsága, hogy addig maradhatunk szabadok, addig őrizhetjük meg magyarságunkat, amíg képesek vagyunk összefogni - hangoztatta a miniszter Bem József szobránál a hagyományos fáklyás felvonulás térre érkező résztvevői előtt.

Kiemelte: minden magyarnak a világon tudnia kell, hogy számíthat az anyaországra, és "ezért kell ma minden erőnket latba vetni a kárpátaljai magyarság védelmében".

Az 1956-os forradalmárok azért harcoltak, hogy szabadok legyünk és magunk határozhassunk saját sorsunkról - hangsúlyozta, majd megjegyezte: az alkotmány is rögzíti, hogy mostani szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt.

Kijelentette: az emlékezés felelősség; amikor az előttünk járók áldozatai előtt fejet hajtunk, s a forradalom általuk kivívott győzelmére és a szabadságharc bukása után általuk megjárt pokolra emlékezünk, akkor egyben mércét is állítunk.

"Egy összehasonlíthatatlanul nehezebb kor elérhetetlennek tűnő magasságú mércéje" azt üzeni a mának, hogy a szabadság akkor is érték és áldás, ha a világ szabad felére tekintve gyakran meg kell állapítanunk, hogy nem így képzeltük a szabadságot. Mégis egy ma születő gyermek előtt nyitva álló lehetőségek és távlatok minden létező nehézség és társadalmi különbözőség ellenére összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az elmúlt évszázadban bármikor - mutatott rá Gulyás Gergely.

Kifejtette: erősödő és emelkedő nemzet lehetünk "egy, az önazonosságtudat elvesztésétől fenyegetett kontinensen"; e helyzeten létező vagy látszólagos ellentmondások nem változtatnak.

Mint mondta, az intézményesített európai együttműködés akkor is elengedhetetlen fontosságú, ha ma az Európai Uniót alkotó tagállamokat, különösen a közép-európaiakat az unió közös intézményeinek jelentős része nem szolgálni, hanem foglyul ejteni akarja.

"Európa akkor is fontos számunkra, ha a mai vezetői józan gondolkodás hiányában a kommunista, antiszemita Marx Károly szobrának lábaihoz térdelnek koszorúzni, feledve, hogy a 20. századi európai történelemben hány millió áldozatot követelt a kommunizmus, antiszemitizmus és általánosságban Marx tanai" - fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt mondta, a nosztalgiával, a balítéletekkel és az ideológiával szembe kell állítanunk a valóságot. Azt a teljes kudarcot, amely nemcsak a gazdaságban és államszervezésben érte a létező szocializmus diktatúrájával sújtott országokat, hanem a személyes, emberi létezés legfontosabb területén is: hitben, szabadságban, jogkorlátozásban és a közösségi életben. "Ismernünk kell a legyilkolt, az elrabolt és a megtört életek történetét, és ismernünk kell azokat is, akik a bűnöket az emberek ellen elkövették."

"A kommunizmus gyilkosait és gyilkos ideológiáját soha nem igazolhatjuk, és nem hagyhatjuk, hogy mások Európában bárhol igazolni próbálják" - fogalmazott Gulyás Gergely.

Bencze Norbert kárpátaljai egyetemista a határon túli magyar egyetemi hallgatók nevében azt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet soha nem adta el a szabadságát. Ugyan feldarabolták és eltiporták, ám a lánctalpak alatt újra kivirágzott a szabadság. Ez a szabadság pedig az 1956-os hősöknek köszönhető - fűzte hozzá.

Arról is szólt, hogy a polgárháborús Ukrajnában, Kárpátalján, ahol próbálják az igaz magyarokat megfélemlíteni, ma nem könnyű magyarnak lenni. Az ukrán kormányzat ugyanis - a többi közt az oktatási törvénnyel - mindent megtesz a magyarság ellehetetlenítése érdekében. Ám a meghunyászkodás nem összeegyeztethető a magyar jellemmel - szögezte le.

Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől indult fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre.

A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-i műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, illetve arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A most hétfőn több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek, illetve a korabeli slágereket és rádióadásokat sugároztak a teherautókon elhelyezett hangszórókból.

Egy régi villamos is kísérte a 62 évvel ezelőtti eseményt idéző felvonulókat.

A fáklyás felvonulás, illetve a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt. Az ünnepség résztvevői, köztük Gulyás Gergely és Németh Szilád, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, néma főhajtással emlékeztek az 1956-os hősökre.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepi fáklyás felvonulás résztvevői a fővárosi Fő utcában 2018. október 22-én. MTI/Balogh Zoltán

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepi fáklyás felvonulás résztvevői a fővárosi Raoul Wallenberg rakparton 2018. október 22-én. MTI/Mónus Márton
   

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó