Nem akarunk többé vesztesek lenni
Európa középső, keleti és déli részén szoros együttműködésre van szükség ahhoz, hogy véghez lehessen vinni azokat a projekteket, amelyek a térség energiabiztonságát szolgálják – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Belgrádban szervezett eurázsiai energiabiztonsági fórumon.
2018. október 26. 14:11

Rámutatott: a világon jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az energiaellátás biztosítása, ami mindig fontos kérdés volt Közép-Európában.

Kiemelte: a térségben diverzifikációra van szükség az energiahordozók forrását, származását és útját illetően is.

Kifejtette, négy elvet kell tiszteletben tartani: az energiabefektetési kérdéseket a közép- és kelet-európai országok érdekeivel összhangban kell meghozni, fel kell számolni a kettős mércét, egy-egy országnak kell döntenie arról, hogy milyen forrásokból állítja össze az energia összetételét, illetve szükség van az eurázsiai együttműködésre.

A kettős mércével kapcsolatban elmondta, azt sokszor senki nem bírálja, amit a nyugat-európai országok tesznek energiabiztonságuk biztosítása érdekében, a közép- és kelet-európai országokat azonban a hasonló lépésekért többször kritizálják. Érthetővé kell tenni, hogy a kelet- és közép-európai országoknak ugyanolyan jogaik vannak, és ugyanolyan elbírálás alá kell esniük, mint a nyugat-európai országoknak – magyarázta.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy bármikor, bármilyen konfliktus volt Kelet és Nyugat között, akkor Közép-Európa veszített. „Nem túlzás azt állítani, hogy nem akarunk többé vesztesek lenni” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: Magyarország nem Oroszország vagy Amerika mellé akar állni a döntéshozatalkor, hanem a magyarok érdekei mellé. A lényeg az, hogy egyensúly legyen Kelet és Nyugat között, ehhez pedig kölcsönös tiszteletre van szükség – húzta alá.

Közölte, fennáll a lehetősége annak, hogy hamarosan új forrásokat tárnak fel, és amennyiben a Romániához tartozó fekete-tengeri területeket kiaknázzák, az új energiaforrás lesz a térségben. Hozzátette, a Gazprom két Török Áramlatot épít, az egyik a török piacot szolgálja majd ki, a másik pedig a remények szerint a Balkánt és Közép-Európát. Ez a gázvezeték Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra, onnan pedig Szlovákiába és Ausztriába szállíthatja a gázt.

Úgy vélte, ezt projektet sok támadás éri, aminek a képmutatás és a kettős mérce az oka. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a legnagyobb energetikai befektetés folyik Nyugat-Európában, az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése. Ezen keresztül Oroszországból Nyugat-Európába jut a gáz, ezzel biztosítva a nyugat-európai országok energiaellátását.

„Azt kell követelnünk, hogy ilyen fejlesztés Közép-Európában is lehetségessé váljon” – hangsúlyozta a miniszter, kifejtve, hogy ez a projekt a Török Áramlat lenne.

A két befektetés ugyanazokat az elemeket tartalmazza, vagyis orosz gázról van szó, a Gazprom mindkettőben részt vesz, és mindkettő új útvonalat irányoz elő – mondta.

Ha az Európai Bizottságnak nincs kifogása a nyugat-európai gázvezeték ellen, akkor miért kifogásolja a kisebb, közép-európai országok által tervezett új gázvezetéket – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter.

Elmondta, sokszor azért bírálják a közép- és kelet-európai országokat, mert együttműködnek Oroszországgal az energia területén, holott Nyugat-Európában vannak olyan országok, amelyeknek sokkal szorosabb az együttműködésük Oroszországgal. Nem lehet kettős mércét alkalmazni – szögezte le többször is Szijjártó Péter.

A miniszter az atomenergiáról elmondta, Magyarország az 1980-as évek óta használ atomenergiát, és jelenleg a villamosenergia-ellátás 40 százalékát ebből fedezi az ország, és a tervek szerint hosszú távon ezt az arányt növelni szeretné.

Ez a befektetés és fejlesztés nemcsak energetikai kérdés, hanem gazdaságfejlesztési is – mondta. Hozzátette, ebben a térségben, ahol nagy a versengés, a gazdasági fejlődés is gyorsabb. Közölte, a térség országaiban, a versengésnek köszönhetően, a gazdasági fejlődés is gyorsabb, mint Nyugat-Európában.

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • A „dollárbaloldal" továbbra is magyarellenes
    Gyurcsány Ferenc és a „dollárbaloldal" - úgy, ahogy korábban más nemzeti sorskérdések esetén - most is a magyar emberek érdekével szemben határozza meg a politikáját – fogalmaz Hollik István.
  • Életveszélyes az EP vérgőzös javaslata
    Hidvéghi Balázs azt mondta: a javaslat szövege egészen elképesztő állításokat és felhívásokat tartalmaz például a fegyverszállítások tekintetében, nemcsak üdvözli például a tankok Ukrajnába küldését, hanem kifejezetten felhív vadászrepülőgépek és nagy hatótávolságú rakétarendszerek szállítására is.
  • Erdélyben utakat zártak le a hóviharok miatt
    A Fogarasi-hasokban lavina temetett maga alá egy turistákkal teli menedékházat, vasárnap délelőtt még folyt a mentés. Vasárnap reggel mentőcsapat indult a mintegy 2000 méter magasan rekedt turisták kimentésére.
MTI Hírfelhasználó