Nem a stresszel magával van a baj
„A stressz az élet sava-borsa” - vélekedett Selye János, a stressz „felfedezője”, valaha élt legnagyobb kutatója. Eszerint a stressz nem rossz, sőt, ez tesz minket fejlődésre képes élőlényekké. A stressz elkerülhetetlen, de valójában ne is akarjuk elkerülni – nélküle szörnyen unalmas lenne az életünk.
2018. október 31. 11:36

Selye János figyelte meg, hogy az emberek és állatok sok különböző stresszingerre ugyanolyan testi reakciót adnak, ugyanaz a folyamat játszódik le bennük. A stresszinger nemcsak negatív, például sérülés, trauma, hanem pozitív is lehet: egy új kihívás, izgalom, az, ha kilépünk a komfortzónánkból.

Tulajdonképpen testünk ugyanúgy reagál arra, ha megütjük a lottó főnyereményt, mintha hirtelen baleset éri a kutyánkat. A pozitív stresszt nevezzük eustressznek, míg a negatívat distressznek. Az azonban, hogy ki mit tekint jó vagy rossz stressznek, egyénenként is változik. Például míg sokak számára egy ejtőernyős ugrás igazi eustressz, izgalmas és felemelő élmény, addig másokat még a gondolat is elborzaszt, hogy sok ezer méter magasból a semmibe vessék magukat.

Minden minket érő stresszinger megkíván valami reakciót: vagy igyekszünk alkalmazkodni a helyzethez, vagy ellenállunk. Esetleg el is menekülhetünk, azonban ez legfeljebb ideiglenes megoldás lehet. A stresszel való megküzdésnek több módja is van, személyiségünktől, otthonról hozott mintáinktól függ, mi melyiket alkalmazzuk. Az érett megküzdési módok úgy viselkednek, mint egyfajta „lelki lengéscsillapítók”, amik megóvnak attól, hogy őrültséget tegyünk a stressz hatására.

Ilyen érett megküzdés lehet például a szublimáció, amikor értéket teremtve alakítjuk át a negatív érzéseket – amikor a citromból limonádét készítünk. Szintén jó, ha a humor eszközével csökkentjük a ránk nehezedő feszültséget, vagy ha elnyomjuk, és csak kisebb, kezelhető adagokban hagyjuk felszínre kerülni. A tudatos tervezés is nagy segítséget jelent a stresszel való megküzdésben.

Külső tevékenységekbe is becsatornázhatjuk a stressz keltette negatív érzéseket. Megtanulhatjuk levezetni a jóga vagy meditáció által, elterelhetjük róla a figyelmünket testedzéssel, rosszabb esetben alkoholba vagy egyéb káros tudatmódosítóba fojtják egyesek az indulataikat.

Mielőtt azonban a stressz által keltett rossz érzéseket akarnánk csillapítani, vizsgáljuk meg: nem megoldható, elkerülhető-e a stresszforrás? Hiszen jobb lenne az okot megszüntetni, mintha csak a tüneteket kezelnénk.

Tehát alapvetően nem a stresszel van probléma, hiszen szükség van rá a fejlődéshez, magához az élethez is. Ha sosem mozdulunk ki az egyensúlyból, sosem kell megtanulnunk, hogyan kerüljünk bele vissza – azaz nem haladnánk semerre. A probléma tehát nem itt keresendő, hanem abban, mi van akkor, ha a distressz állandósul az életünkben.

Érett megküzdési módok ide vagy oda, a krónikus stressz kimeríti a szervezetünket. Ez immunrendszerünk gyengülésével jár, hormonjaink összekuszálódnak, krónikus betegségek alakulhatnak ki a szervezetünkben. A rohanó életmód, a multitasking, az állandó online jelenlét mind hozzájárul, hogy állandóan úgy érezzük, készenlétben kell állnunk. Ha nem tanulunk meg pihenni, kikapcsolódni, nem találjuk meg a helyet és az időt a feltöltődésre, hamar belekerülhetünk a krónikus stressz okozta negatív spirálba, ami testi és lelki egészségünket is megviseli. Éppen ezért, ha a distresszt nem is szüntetjük meg az életünkben, vizsgáljuk felül, mi az, amivel csökkenteni tudjuk a distressz állandó jelenlétét, és hogyan tudunk kicsit több nyugalmat és eustresszt becsempészni a mindennapjainkba.

csalad.hu - hirado.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Orbán: csak egy Európa van
    Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.
  • Magyarország Európában jelenleg a világító fáklya
    Udvarnoky László hangsúlyozta, hogy Magyarország már most fáklya a hanyatló Európában. Szerinte éppen ezért kétségbeesnünk nem szabad, mert igenis van esélyünk arra, hogy fennmaradjunk.
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
MTI Hírfelhasználó