A Corvinus célja a világszínvonal
Az egyetemnek fontos szerepe lehet az agyelszívás megállításában
A magyar felsőoktatás sokkal jobb, mint amit terjesztenek róla, ám ha még kiválóbbá akarunk válni, fejleszteni kell. A Corvinus egyetem válaszol a nemzetközi kihívásokra, és ki akar munkálni egy olyan nemzeti modellt, amely az egész intézményrendszert tovább erősítheti – nyilatkozta a Magyar Időknek Lánczi András. Az egyetem rektora hangsúlyozta: megszűnik a túlszabályozottság, a döntések helyben születnek. Az ösztöndíjprogramnak a jövőben is fontos eleme lesz, hogy a térítésmentes tanulás lehetősége mellett kiválósági és rászorultsági alapon lehessen ösztöndíjakat kapni, s a hallgatóknak ne kelljen a tanulmányaik mellett főállásban dolgozniuk, a tanároknak pedig olyan fizetést kell biztosítani, hogy ne szoruljanak rá a mellékállásokra. A cél a világszínvonal. Az állam nem szakítja meg a kapcsolatokat az egyetemmel, amely továbbra is jogosult lesz állami vagy uniós forrásokból folyósított támogatásokra.
2018. november 2. 09:05

– Az ellenzék azt a hatást kelti, hogy az alapítványi fenntartásúvá váló Budapesti Corvinus Egyetem elindult a totálisan fizetős egyetemmé válás útján. Kvázi elengedi a nem tehetős hallgatók kezét, és megszűnnek az államilag finanszírozott ösztöndíjak. Mi az igazság?

– Ha valaki azt hiszi, hogy kirántjuk a talajt és az ösztöndíjakat a hallgatók alól, az súlyosan téved. A jelenlegi hallgatóinkat nem érinti a változás. Fontos körülmény, hogy a 2019-es felvételi időszakban még állami finanszírozású helyeket hirdet meg a Corvinus, míg 2020-tól kezdve az alapítvány forrásaiból működő Corvinus-ösztöndíjprogram segítségével tudnak majd a hallgatók térítési díj nélkül tanulni nálunk. A Corvinus megújulása arról is szól, hogy jelentősen több külföldi hallgatónk legyen, ezzel pedig egy valóban nemzetközi tudásintézménnyé váljon az egyetem.

– Az iméntiekből nem vonható le az a konzekvencia, hogy inkább a külföldiekre hajtanak, és nem olyan fontosak önöknek a hazai diákok?

– A hazai és a nemzetközi diákok bizalmának elnyerését célzó törekvéseink nemhogy nem zárják ki egymást, hanem egymást erősítik. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a legjobb középiskolásaink Magyarországon maradjanak, és ne menjenek külföldre a magasabb színvonalú oktatás reményé­ben. A közelmúltban hír volt, hogy Szegeden egy végzős gimnáziumi osztályból majdnem mindenki külföldre megy egyetemre. Nevezhetjük ezt agyelszívásnak is. A Corvinus megújulásának célja, hogy hitelesen tudjuk azt az ajánlatot tenni a legtehetségesebbeknek: ne menj el, megkaphatod idehaza is a nyugat-európai színvonalú oktatást.

– Mindez azt is jelenti, hogy a Corvinus-ösztöndíjak anyagilag is inspirálóbbak lesznek?

– Az ösztöndíjprogram részleteit még ki kell munkálni, de valóban fontos eleme, hogy a térítésmentes tanulás lehetősége mellett kiválósági és rászorultsági alapon lehet majd rendszeres ösztöndíjakat kapni. Ez egyébként ma is így van. Az ösztöndíjrendszer logikájában mindenképp meg kell majd jeleníteni azt a szempontot, hogy lehetővé tegye, a hallgatóknak ne kelljen a tanulás mellett főállásban dolgozniuk. Fontos mindemellett, hogy egy jó egyetem a hallgatóknak nemcsak pénzbeli szolgáltatásokat nyújt. A Corvinus egyetemnek jelenleg is kimagasló színvonalú tehetséggondozó programjai vannak. Olyan szakkollégiumi rendszerünk van, amely párját ritkítja. Büszkék vagyunk arra, hogy a hallgatóink milyen sikeresek az Országos Tudományos Diákköri versenyeken. Szem előtt kell tartani persze azt is, amit Lord Falkland mondott a XVII. században, hogy „ahol nem szükséges változtatni, ott nem is szabad”.

– A külső szemlélő nem érti a negatív híreszteléseket, hiszen miért nem egyenértékű, ha a hallgató nem az államtól, hanem az egyetemtől kapja az ösztöndíjat?

– Az a hamis hírek oka, hogy bajban vannak az örökös kritikusok. Eddig az volt a gondjuk, hogy nincs elég egyetemi autonómia, most viszont, amikor kiterjeszti azt a kormány, az a bajuk, hogy miért van. A közvetlenül az egyetemhez kötődő ösztöndíjrendszernek egyébként egy olyan előnye is van, hogy a diákok jobban kötődhetnek az alma materhez. Érezhetik, hogy az iskolájuk törődik velük, nem csak az állami nagy kalapból részesülnek a nekik járó juttatásokból.

– Ön szerint általában is ráfér a hazai egyetemekre a megújulás?

– Mást sem hallani hosszú évek óta, mint hogy nem versenyképes a magyar felsőoktatás. Ez téves beállítás, mivel sokkal jobban teljesít, mint amit terjesztenek róla. Ám ha még kiválóbbá akarunk válni, fejleszteni kell. Amiről itt szó van, hogy a Corvinus válaszol a nemzetközi kihívásokra, és ki akar munkálni egy olyan nemzeti modellt, amely az egész magyar felsőoktatást tovább erősítheti. Az új működési modellben meg fog szűnni a mindennapi életet gúzsba kötő túlszabályozottság, a szubszidiaritás elve alapján a döntések helyben születnek majd, ahol pontosabban lehet látni az igényeket, feladatokat. Egy példa: megsüvegelem, aki ma egykönnyen, a végeláthatatlan bürokratikus procedúrát végigküzdve képes egy külföldi professzort alkalmazni. Mostantól a többi felesleges adminisztratív kötöttség is feloldódik, ami nehézkessé tette a problémákra, kihívásokra való reagálást. Ha pedig nálunk beválik, a modell vagy annak egyes elemei irányadók lehetnek a többi egyetem számára is. Sőt, talán ennél többről is szó van: az egész közösségről. Ez egy nemzeti vállalkozás, amelynek a pozitívumaiból mindenki részesülhet. Egy élvonalbeli universitas még színvonalasabb lesz. A cél a világszínvonal. Ha sikerül, kihúzhatja magát az egész ország.

– Nem lehet, hogy csak attól tartanak a bírálók, hogy ha úgymond kivonul az állam, bizonytalanság költözik a felsőoktatási intézményekbe?

– Alaptalan ez a félelem, mert az állam nem szakítja meg a kapcsolatokat az egyetemmel. Egyrészt a felsőoktatási törvény a nem közvetlen állami fenntartásban működő egyetemekre is vonatkozik, amely megadja a működés alapvető kereteit, stabilitását. Ezenfelül az egyetem jogosult lesz továbbra is állami vagy uniós forrásokból folyósított támogatásokra, például a kutatási tevékenységünkkel összefüggésben. A Corvinus az átalakulás eredményeképpen nem lesz profitorientált intézmény, hanem továbbra is közhasz-
núan fog működni.

– Talán éppen a siker az, amit nem látnak szívesen azon a politikai oldalon, amely nincs kormányon?

– Remélem, ez nincs így. A Corvinus prosperálása politikai oldaltól függetlenül támogatható, hisz minden színű kormányban jó pár itt végzett miniszter volt, illetve nyilván nem függ politikai oldaltól az sem, hogy közös érdekünk, hogy jó vezetők legyenek a magyar gazdasági életben. Akik a közös, konszenzusos témák hiányán szoktak borongani, végre megragadhatják az alkalmat, hogy bizonyítsák konstruktivitásukat, fogékonyságukat az össznemzeti ügyek iránt.

„A magyar felsőoktatás sokkal jobban teljesít, mint amit terjesztenek róla” Fotó: Havran Zoltán

– Nem az a vízválasztó e tekintetben is, hogy valaki fejlődéspárti vagy nem? Vagyis nem feltétlenül a politikai oldalhoz tartozás a meghatározó.

– Valóban fontos volna, hogy ez legyen a meghatározó. Az egyetem mindenesetre megkezdte a fejlesztéseket. Már régebben egy 250 férőhelyes kollégium építéséről döntöttünk, jövőre kezdődnek a munkálatok. Komolyan foglalkozunk azzal továbbá, hogy a Lónyay utcában található egyetemi telken sportcentrumot építsünk a diákoknak. El akarjuk érni minden infrastrukturális fejlesztéssel, hogy a hallgatók otthon érezzék magukat az egyetemen, minél gazdagabb közösségi életet tudjanak élni és a legjobb teljesítményt tudják magukból kihozni.

– A tanárokat miként érinti az új modell?

– Az oktatók hosszú évtizedeken át megszokták, hogy volt egy főállásuk és közben voltak másod- és harmadállásaik. Ezalatt a tudományos tevékenység csökkent, pedig ha nincs kutatás, az egyetem egyik lába hiányzik, és jórészt emiatt vannak a nemzetközi ranglistákon lemaradásaink. Itt is az a megoldás, hogy a tanároknak olyan fizetést kell biztosítani, amelynek eredményeképpen nem szorulnak rá a mellékállásokra. A Corvinus már elindult ebbe az irányba, az oktatók egzakt teljesítménymérés mellett dolgoznak, amelynek segítségével differenciáltan többletjövedelemhez juthatnak azok, akik jól teljesítenek. Ez a logika a megújuló Corvinus fontos alapelve lesz.

– Nem amiatt maradt fenn a teljesítményelvűség iránti ellenszenv széles körben, mert a kontraszelekció a Kádár-rendszer egyik sarokköve volt?

– Lehet, de ennek véget vetünk, mert azt mondjuk: ha teljesítesz, itt a helyed. Létrehoztuk a Corvinus Institute for Advanced Studies kutatóintézetet, hasonlót a legtöbb olyan egyetemen alkalmaznak, amelynek komoly kutatási potenciálja van. Nagyfokú nemzetközi színterű szakembercserét tesz lehetővé, és ezzel a tudományos munkát tesszük intenzívebbé. A kutatási teljesítmény javítását célozza az egyetem doktori képzéseinek közel egy éve tartó megújítása is. Mindezt kiegészíti egy közösségépítési törekvés, amellyel az egyetem belső kultúráját, kohézióját kívánjuk erősíteni. Az alagsorban található hajdani pinceklubot is teljesen felújítottuk, professzori helyiséget, kis színháztermet, tudományos klubot, igazi közösségi teret hoztunk létre a helyén, amely méltó az Ybl Miklós tervezte Fővámpalota szellemiségéhez.

– Marx sem felügyeli már szobor formájában az aulából a diákságot.

– Még az előző rektor az egyetem múzeumában helyezte el. Valamikori helye mögött zöld falat alakítottunk ki valódi élő növényzettel, ezzel is jelezve az átfogó megújulást. Persze a pozitív történelmi hagyományokról sem feledkezünk el: decemberben ünnepeljük az egyetem 70. és 2020-ban az önálló magyar közgazdasági felsőoktatás 100. évfordulóját. Ez alkalomból történeti tanulmánykötet készül, illetve folyamatosan készítjük az interjúkat az egyetem korábban meghatározó tanáraival, vezetőivel, így lesz egy filmes archívumunk is, egyfajta tudás- és emlékezetleltárunk.

– A Corvinusnak a gazdaságtudományi képzés a fő profilja. Nem törekednek új képzésekkel a komplexebb tudás közvetítésére?

– Ez egyre inkább nagy kérdése a nagy egyetemeknek is. A magam részéről híve vagyok a generalista felfogásnak a túlzott specializációval szemben, hiszen az egyetem szó is a magas szintű tudás teljességének a tanítására utal. Nyugaton például bármilyen szakon, karon megszokott, hogy váratlanul megkérdik a felvételin: Who are you? Ki vagy? Erre pedig csak az tud válaszolni, aki gondolkodni szokott az élet egészéről. Ez a szemlélet megnyilvánul abban is, hogy – miként az angolok mondják – nagy könyveket olvasunk. Indított az egyetem egy ilyen programot, amelynek címe: Korszakos könyvek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy könyvet elemzünk egy féléven át. Platón Az állam című művével kezdték, nekem pedig lesz egy félévem, amikor Pascal Gondolatok című munkáját veszem végig a hallgatókkal. Egy másik aspektusból válaszolva: az, ahogyan a Bologna-rendszert bevezették Magyarországon, biztosan nem szolgálja a komplex tudásközvetítést, éppen ellenkezőleg: teljesen széttöredeztek a képzések. Mi a következő években törekedni fogunk arra, hogy javítsunk ezen a helyzeten, úgy látjuk, hogy a mi tudományterületeinken a 4+1-es szisztéma felé való elmozdulás jó irány lehet.

– Amiatt is aggódnak egyesek, hogy például elsorvadhatnak bizonyos alapképzéshez kapcsolódó kurzusok, és csak arra lesz pénz, amit az állam megrendel.

– Akik démonaikkal és fantáziájuk termékeivel küzdenek, azoknak Shakes­peare-t tudom idézni: „Ha valaki fölöslegesen képzelődik, kétszer kell elszenvednie: egyszer a fantáziában, egyszer a valóságban.” Ennél a felsőoktatás egy lényegesen bonyolultabb rendszer. Mi egy globális tudáspiacon működünk, ahol jogos és respektálandó igényei és szempontjai vannak a hallgatóknak, az oktatóknak és kutatóknak, a vállalatoknak, az államnak, ráadásul egy sajátos logikával működő, évszázados intézménytípus, az egyetem eszméjének is meg akarunk felelni. Ezek között kell egyensúlyt találni. A Corvinus megújítása szerintem lehetőséget ad arra, hogy egy olyan új egyensúlyt találjunk ebben, amelynek az eredménye egy világszínvonalon működő magyar egyetem lesz.

magyaridok.hu
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Gulyás: vegyék figyelembe a nemzeti régiókat az EU-ban!
    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap aláírta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel.
  • A Hitler elleni merénylet a német emlékezetpolitikában
    A miniszterváltás és az ezt övező kommentárok különleges megvilágításba kerülnek azáltal, hogy az új miniszter asszony első hangsúlyos politikai megszólalása ma, az 1944. jú­lius 20-án Hitler ellen elkövetett bombamerénylet 75. évfordulóján lesz.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
MTI Hírfelhasználó