Íme a legújabb nemzeti konzultáció kérdései
- Európa nincsen könnyű helyzetben, mert egyetlen országban sem elegendő megszülető gyermek ahhoz, hogy a népességüket fent tudják tartani. Mondhatjuk azt is, hogy Európa az üres bölcsők kontinense, nincs elég gyermek. Hiába a jelentős népvándorlás Európa felé, Magyarország a belső erőforrásaira szeretne támaszkodni, mi a magyar gyermekekben látjuk a jövőt – jelentette ki Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a nemzeti konzultáció kérdéseinek bemutatásakor. A családtervezést, gyermekvállalást érintő nemzeti konzultáció kérdéseinek postázását már megkezdték, a héten már százezrek kézhez kaphatják az ingyenesen visszaküldhető dokumentumot.
2018. november 5. 11:06

A kormány nemzeti konzultációt indít, amellyel megismerhetik a magyar emberek véleményét erről a sorskérdésről, kijelölhetik a jövőbeni családtámogatási intézkedések alapjait. Erős üzenetet küldhetnek Brüsszelnek: azt, hogy Európa megújulása elképzelhetetlen a családok megerősítése nélkül, és Magyarország nem akar bevándorlást, nem akar népességcserét – tette hozzá az államtitkár.

A nemzeti konzultációs kérdőív tíz kérdést tartalmaz. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az új családtámogatási programokat a továbbiakban is munkavégzéshez kell kötni?”

A további kérdésekben felvetik felvetik a gyermeket vállaló családok életkezdési programjának, a valódi főállású anyaság intézményének a bevezetését, a gyermeküket nevelő nők munkavállalásának támogatását, és azt, hogy a legalább három gyermeket vállaló édesanyáknak kiemelt támogatást kell adni. Utóbbi kapcsán a Magyar Idők korábban az egyik tervezetet is megírta, mely szerint élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosítanának számukra. A családvédelmi nemzeti konzultáció papíralapú, illetve internetes kérdőíveinek visszaküldési és kitöltési határideje december 21. lesz. A sorban nyolcadik nemzeti konzultáció pontos kérdéssorát már a hét elején elkezdik postázni – ismertette Novák Katalin.

A Magyar Postának négy hét alatt mintegy nyolcmillió küldeményt kell eljuttatnia a címzettekhez. Mivel korábban is volt rá példa, lehetséges, hogy a várható nagy érdeklődésre tekintettel a kormány meghosszabbítja a válaszlevelek visszaküldésének, illetve az interneten érkező válaszok leadásának határidejét.

A mostani konzultációt is országos médiakampány vezeti fel. A kormány a megszokott fórumokon, a tévés, rádiós, online és nyomtatott felületeken, valamint óriásplakátokon is tájékoztat a konzultációval kapcsolatban. Hasonló kiadásokkal számolnak, mint az eddigi konzultációk során, a végleges költséget az határozza meg, mennyien vesznek részt rajta. Az új Alkotmányról 2011-ben, a szociális konzultációról 2011-ben tartottak nemzeti konzultációt, gazdasági konzultáció 2012-ben, bevándorlási konzultáció 2015-2016-ban volt, az internettel kapcsolatost 2016-ban, az „Állítsuk meg Brüsszelt”, és a Soros tervvel kapcsolatos konzultációkat pedig 2017-ben tartották, a két legutóbbin 1.6 – illetve 2.3 millióan vettek részt.

A héten indult konzultáció alapján hosszú távú intézkedéseket terveznek, mert nem szeretnék, ha még egyszer előfordulna az, ami az első polgári kormány időszaka után, hogy jól működő otthonteremtési és családtámogatási intézkedéseket felszámolnak – jelentette ki az államtitkár. Novák Katalin elmondta azt is, hogy amennyiben a konzultáció kérdéseire adott válaszok megerősítik elgondolásaikat, – mivel az intézkedéseket már kidolgozták – azok rövidesen a kormány elé kerülhetnek.

Mint ismert, a kormány 2010 óta számos döntést hozott a családok megerősítése érdekében, és 2019-ben már 2000 milliárd forint jut családtámogatásra, ami a 2010-es összeg duplája. Szeretnék elérni, hogy Magyarország családbarát ország legyen. A demográfiai helyzetet javító eddigi intézkedések sokrétűek: a kormány bevezette a családbarát adórendszert, a gyed extrát, elindította az otthonteremtési és bölcsődefejlesztési programot, valamint a munkahelyvédelmi akciót. A családokat segíti a kabinet a gyermekek ingyenes étkeztetésével, a térítésmentes tankönyvellátással, a nagycsaládosoknak pedig gyermekenként egy-egymillió forinttal csökken a jelzáloghitelük.

Az 1980-as évek elején az első gyermek születésekor az édesanyák átlagosan 21-22 évesek voltak, ma már harmincévesen szülnek először. A kormány a sokrétű intézkedéssel egyelőre csak lassítani tudta a népesség fogyását, és újabb problémát jelent, hogy 2060-ra a 65 évnél idősebbek aránya a népességen belül meghaladja majd a 30 százalékot, a szülőképes korú nők száma pedig a 2018-as 2,2 millióról 1,4 millióra csökkenhet.

Mint ismert, GDP-arányosan Magyarország fordítja a legtöbbet – öt százalékot – családtámogatásokra egész Európában. Míg 2010-ben a kormány 960 milliárd forintot fordított erre a célra, addig 2019-ben ez az összeg eléri majd a 2004 milliárdot. Mindez azt eredményezte, hogy a termékenységi mutató a 2010-es 1,23-ról 1,5-re nőtt, azaz 200 magyarnak 150 gyermeke születik. Mivel ez még messze van a természetes reprodukciótól, ezért további gyermekvállalást ösztönző intézkedések várhatók. Az már korábban eldőlt, hogy a a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) esetében a kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emelik meg.

Az eddigi intézkedések, az idei Családok éve erőfeszítései, és a nemzeti konzultációban meghatározott irányok azt mutatják, hogy a kormány a magyar gyermekekben látja a jövőt, hangzott el a mai rendezvényen.

Magyar Idők
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó