I. Egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek
A kérdések zöme költőnek is mondható volt, ráadásként szerepelt már bennük az „ítélet” is.
2018. november 8. 23:04

Mottó: a”mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések e héten sem nem öltek, nem gyilkoltak, ”csupán” jeleztek, időnként persze alpári módon, ám a T. Házban - a mentelmi jog birtokában  - ez megszokott dolog. Mi viszont ennek híján,  most "csak" az elégedettséget kifejező tapsokat jelezzük. 

 

 

Milyen lépéseket tervez tenni a kormány a Szombathely-Kőszeg közötti közúti kapcsolat fejlesztése érdekében?

ÁGH PÉTER, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya az elmúlt években elkötelezett munkát végzett annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendszerét fejlessze. Megépült és előkészítés alatt lévő autópályák, autóutak tanúskodnak minderről országszerte. Vas megye szempontjából is fontos fejlesztések tudtak megvalósulni, hiszen megépülhetett az M86-os út a megyeszékhelyig, amely révén a települések felszabadultak az elviselhetetlen átmenő forgalomtól, emellett pedig könnyebben lehet közlekedni Szombathely és Budapest között.

- Választókerületemet érintően a következő komoly lépést az jelentette, amikor a „Modern városok” program keretén belül a Szombathely-Kőszeg közötti közúti kapcsolat fejlesztése került meghatározásra. Ezzel a Vas megye és Bécs közötti elérés is gyorsabbá válhatna, mind az Ausztria és Magyarország közötti közlekedésben. Észak-Vas megyének is fontos lehetőségeket biztosítana ez a beruházás, köztük Kőszeg városának is, amely történelmi, építészeti, kulturális értelemben is kiemelkedő helyszíne Magyarországnak. Ezen örökség megőrzésért kezdte el a kormány a KRAFT-program megvalósítását is. Tisztelettel kérdezem tehát:

- Szombathely-Kőszeg közötti közúti kapcsolat fejlesztése érdekében milyen lépéseket tervez a kormány?

- Az előkészítés milyen ütemezésben zajlik? (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Magyarországnak 2010 óta újra olyan kormánya van, amely tisztában van vele és vallja is egyben, hogy erős, vonzó és versenyképes vidék nélkül nem lehet gyarapodó és élhető országot építeni! A vidék helyzetbe hozása az elmúlt nyolc év meghatározó és jelentős eredményeket hozó kormányzati célja volt, amely többek között a közlekedéspolitika irányainak kialakításában is érvényesült. Ennek köszönhető, hogy évtizedes adósságot pótolva 2016 őszére Vas megyét is bekötöttük a gyorsforgalmi hálózatba. E kormányzati logikából következik az is, hogy a „Szombathely és Kőszeg közötti közúti kapcsolat fejlesztésének előkészítése” projekt szerepel a Magyarország rövid és középtávú közútfejlesztéseit tartalmazó kormányhatározatokban.

- Képviselő Úr! A 16,3 kilométer hosszú projekt műszaki tartalmát a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után lehet meghatározni. Az előkészítés becsült összege 1,8 milliárd forint, amelyhez a kormány a hazai költségvetés forrásaiból biztosítja a szükséges finanszírozást. A projekt végleges műszaki tartalmához szükséges a 87-89. számú főút Szombathelyt elkerülő hiányzó északkeleti szakasz környezetvédelmi előkészítése, valamint Szombathely város ipari területeinek feltárása. Ennek érdekében tanulmányterv keretében vizsgálják meg a kapcsolódó projektek lehetséges nyomvonalváltozatait. A tanulmányterv készítésére idén szeptemberben aláírták a tervezési szerződést. Az építési engedély megszerzése 2020 első negyedévében, a kiviteli terv elkészítése pedig 2020 harmadik negyedévében várható.

- A képviselő úr által említett gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a „Modern városok” és a „Magyar falvak” programok kiváló példái a vidék támogatása melletti kormányzati elkötelezettségnek. Elkészülése után a Szombathely és Kőszeg közötti közúti összeköttetés korszerűsítése is csatlakozni fog e hosszú időre kiható, nagy horderejű fejlesztések sorába. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A kormány szerint összetartoznak-e a magyarok és a székelyek?

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Három hete nyújtottam be javaslatot azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa október 16-át, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdetét a magyar-székely összetartozás napjává. Az 1848-ban ezen a napon összeült mintegy 60 ezer székely ugyanis egyként foglalt állást az áprilisi törvények által megteremtett modern polgári Magyarország és annak megvédése mellett, és katonai segítséget nyújtottak a szorult helyzetbe jutott magyar szabadságharcnak. Furcsa véletlen okán éppen október 16-án tárgyalt az Országgyűlés egy másik, székelyekkel kapcsolatos javaslatot, amely a székelység önálló magyarországi nemzetiséggé nyilvánítását célozta volna, amely persze sok nemzeti gondolkodású ember szívét megdobogtathatja, de ezt az Országgyűlés, helyesen, elutasította, hisz annak elfogadása csak muníciót adhatott volna Románia számára az erdélyi magyarság további megosztására. Mi ezért is tartjuk fontosnak az összetartozásunk hangsúlyozását. A Jobbik szerint a székelyek a magyar nemzet részét képezik!

- Az emléknapnak javasolt dátum napján, október 16-án a frakciók egy-egy képviselőjének csatlakozását kértem javaslatunkhoz. Nagy öröm számomra, hogy ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője rögtön megtette, mint ahogy később Molnár Zsolt az MSZP és Kocsis-Cake Olivio képviselő úr a Párbeszéd részéről is csatlakoztak. Köszönöm nekik és frakciójuknak! Potápi államtitkár úr akkor válaszában úgy fogalmazott, hogy megismerkedne a javaslattal, a gondolatot el tudja fogadni.

- Tisztelt Ház! Szeretnék bízni abban, hogy az ukrán oktatási törvényt elítélő országgyűlési határozathoz vagy a Minority SafePack melletti egységes kiálláshoz hasonlóan a magyar-székely összetartozás napján is egy valódi nemzeti konszenzust tudunk kialakítani, úgy, ahogy 170 évvel ezelőtt tették a székelyek, amikor egyként álltak a magyar szabadság ügye mellé. A kérdésem tehát:

- Támogatja-e a kormány a magyar-székely összetartozás napjára vonatkozó javaslatunkat, és számíthatunk-e a kormánypártok egy-egy képviselőjének csatlakozására is? (Taps a Jobbik, valamint szórványos taps a Párbeszéd padsoraiból.)

***

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Köszönettel vettem képviselő úr kérdését, mert egy olyan ügyre vonatkozik, amelynek nemcsak szimbolikus jelentősége, hanem valós üzenete is van a székely-magyar közösség részére és az összmagyarság részére is természetesen. Sokszor és sokan beszéltek már arról, hogy a székelységnek különleges helye van a magyarság egészében, mégis mindenki kihangsúlyozta, hogy a magyar nemzet elválaszthatatlan részét képezik a székelyek. Támogatjuk ezt a kezdeményezést! Valóban legyen egy olyan nap, amelyen a magyar-székely összetartozást széles körben ki tudjuk nyilvánítani, amikor ez a nap a magyar közösségvállalásnak egy újabb példája lehet.

- Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés egy fontos mérföldköve volt a székely-magyar közös múltnak. Szeretnénk azt, ha a kezdeményezés is, illetve ennek az emléknapnak a megléte is minél jobban megismertetné a székelyeket is a saját történetükkel, természetesen az összmagyarságot is ennek az eseménynek a jelentőségével, és ezért a székely nemzetgyűlés emlékháza, illetve a múzeum létrehozását Agyagfalván 2019-ig 20 millió forinttal támogatjuk. Szeretnénk viszont egy módosító javaslatot is benyújtani ehhez a javaslathoz. A célja, hogy egyértelműsítsük: elválaszthatatlan részét képezik a székelyek a magyar nemzetnek! (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban is.)

Komolyan nincs másfél milliárd forint a legszegényebbek támogatására ott, ahol több száz milliárdot költenek stadionokra?

SZABÓ SÁNDOR, (MSZP): - Képviselőtársaim! A kormány szegényellenes társadalompolitikája a családtámogatáson túl a lakhatás támogatásán is érződik. Láttuk, hogy hogyan szántották be a lakás-takarékpénztári rendszert, láttuk, hogy növelték meg a CSOK-ot, amit - lássuk be - elsősorban csak a jómódú családok tudnak igénybe venni, miközben azt tapasztaljuk, hogy a legszegényebbeknek szinte semmi nem jut, vagy éppen alig jut valami! A magyar családok 41 százaléka szilárd tüzelőanyaggal fűt. Ha a szegényebb háztartásokat nézzük, akkor ez a szám magasabb: akár az 50 százalékát is elérheti a háztartásoknak ez az arányszám. Rajtuk, elsősorban, akik a legszegényebbek, a rezsicsökkentés sem nagyon segít, hiszen a fa ára 2010 óta 21 százalékkal emelkedett.

- Államtitkár Úr! Önök a héten bejelentették: 2320 önkormányzat jelentkezett szociális tűzifaprogramra. Az igényelt keretösszeg 5,5 milliárd forint volt, de a költségvetésben a már megemelt keret is csupán 4 milliárd forintra rúg, Hiányzik tehát másfél milliárd forint, ami számomra teljesen érthetetlen, hiszen a költségvetésből pótolni lehetne. Nemrégiben megérkezett a szociális tűzifára szánt pénz az önkormányzatokhoz, ott is több probléma van! A legnagyobb probléma természetesen az, hogy a települések nem tudják kiegészíteni ezt a támogatást.  kiszámolták, hogy 19 ezer forint támogatás jut egy köbméter tűzifára, miközben a piacon pontosan látjuk, hogy akár 25 ezer forintot is elkérhetnek egy-egy köbméter tűzifáért. Mindezek miatt kérdezem:

- Miért nem biztosítanak nagyobb keretösszeget a szociális tűzifaprogramra?

- Komolyan nincs másfél milliárd forint még a költségvetésben, ott, ahol egyébként százmilliárdokat költünk stadionokra?

- Miért nem hozzák vissza a lakásfenntartási támogatás rendszerét, ami egyébként régebben sokkal jobban működött? (Taps az MSZP, a DK, a Párbeszéd és az LMP soraiban.)

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A lakhatási költségek csökkentése, a lakásfenntartási költségek csökkentése érdekében ez a kormány nagyon sokat tett! Emlékeztetném önt arra, hogy a vezetékes szolgáltatások, a vezetékes energia árának a rezsicsökkentésbe való bevonásával megteremtettük annak a lehetőségét, hogy az árak az elfogadható és a kifizethető mértékben maradjanak. A szociális támogatási rendszer átalakításával a kormányzat azokat a szociális támogatási formákat, amelyeket taxatív módon alanyi jogon kapnak meg a családok, a járási hivatalokhoz telepítette, ugyanakkor az önkormányzatok számára a költségvetés több mint 30 milliárd forintot biztosít szociális támogatások biztosításának a fedezetéül, tehát az önkormányzatok a lakhatási támogatásokat saját maguk a saját rendeletükön keresztül hozhatják létre.

- Képviselő Úr! Amikor ön a lakhatási támogatásokat hiányolja, akkor ön az önkormányzatok azon jogát, lehetőségét és képességét, tudását vonja kétségbe, amellyel az önkormányzatok képesek arra, hogy saját szociális támogatási rendszerükön keresztül a rászorulókat támogassák. Az úgynevezett tűzifaprogramnak, amely során a leginkább rászoruló önkormányzatok számára biztosít a kormányzat 2011 óta - hangsúlyozom, hogy ez 2011 óta működő program - pénzügyi támogatást, az eredeti és elsődleges célja az volt, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol tanyás vidékeken elszórtan sokan élhetnek, és az ő elérhetőségük nehézkes, ezeknek a településeknek juttasson több támogatást a kormányzat, és erre megfelelő mennyiségű forrás rendelkezésre  is áll! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Politikai tisztogatás az ügyészségen?

ARATÓ GERGELY, (DK): - Legfőbbügyész-helyettes Úr! Munkaügyi per során nyilvánosságra került, hogy fegyelmi úton menesztettek egy 13 éve a pályán lévő ügyészt három közéleti témájú Facebook-posztja miatt, amelyeket kellő éberséggel akár ellenzéki jellegűnek is minősíthettek az ügyészség vezetői. Az ügyben számos eljárási furcsaság is van, de az még furcsább, hogy miközben az ügyészre hivatalvesztést szabtak ki büntetésként, ezt az eljárást annak egyik kulcsszereplője, az az Ibolya Tibor budapesti főügyész úr indította, aki több alkalommal is meglehetősen sarkosan bírálta a bíróságokat, amikor azok az ügyészség és nem mellékesen a Fidesz álláspontjával ellentétes döntéseket hoztak egyes ügyekben. Úgy látszik, neki szabad! A konkrét ügyben majd a bíróság hozza meg a döntését, az eljárás azonban fölvet általános kérdéseket is az ügyészség működésével kapcsolatban.

- Eltávolíthatnak-e valakit az ügyészségről politikai véleménye miatt?

- Lehet-e ügyész az Magyarországon, aki nem minden kérdésben osztja a kormány álláspontját?

- Terveznek-e az ügyészségen további politikai tisztogatást, vagy most már minden ügyész megbízhatóan hajtja végre a hatalom akaratát? Taps a DK, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

***

LAJTÁR ISTÁN, (legfőbb ügyész helyettese): - Képviselő Úr! Az említett fegyelmi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója az érintett ügyésszel szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, mert magatartásával az ügyészi hivatás tekintélyét sértette. Az ügyészségről szóló törvény értelmében az ügyészek munkájuk során és magatartásukkal az Alaptörvényt és a jogszabályokat kötelesek megtartani. Magyarország Alaptörvényének 29. cikke kimondja, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak! Ezen tilalom általános érvényű, és független a tevékenység formájától, tartalmától vagy annak irányultságától.  Minden ügyésszel szemben etikai elvárás, hogy magánéletében - ideértve a véleménynyilvánításhoz való jogának gyakorlását is - a tisztségéhez méltó magatartást tanúsítson, és tartózkodjon minden olyan megnyilvánulástól, amely az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, az ügyészi hivatás tekintélyét csorbítaná vagy annak látszatát keltené. A fenti elvárások figyelmen kívül hagyása nem egyeztethető össze az ügyészi hivatás gyakorlásával. A fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész bírósághoz fordult, a munkaügyi per a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon folyamatban van.

- Képviselő Úr! Kérdésére válaszolva tájékoztatom arról, hogy Magyarországon az lehet ügyész, aki az ügyészségi szolgálati viszony létesítésére vonatkozó törvényi feltételeknek mindenben megfelel, és akivel szemben törvényi kizáró ok nem áll fenn. Ezt meghaladóan a szakmai alkalmasság az ügyésszé válás kizárólagos feltétele. Szükségesnek tartom kiemelni továbbá, hogy a közel 4500 fős ügyészi szervezet fegyelmi helyzete stabil, az elmúlt öt évben összesen öt ügyésszel szemben került sor hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására, hasonló okból ügyésszel szemben fegyelmi eljárás nem indult. Végül szeretném hangsúlyozni: az ügyészi szervezetben nem politikai leszámolás van, hanem a politikával való leszámolás! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Támogatja-e a kormány az SNI-s gyermekek oktatását és az őket nevelő pedagógusokat?

UNGÁR PÉTER, (LMP): - Államtitkár Úr! Két törvénymódosításra, amit beterjesztettem, hívnám fel a figyelmét. Az egyik a ’93. évi szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, illetve a nemzeti köznevelésről szóló törvény. Az elsőnek az értelme az lenne, hogy jelenleg a fogyatékosok nappali otthonában foglalkoztatott gyógypedagógusok kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint amit egy speciális iskolában végeznek, pedig ugyanazt a tevékenységet fejtik ki. Ennek az az oka, hogy az egyik helyen a pedagógus-illetményalap alapján kapnak pénzt, a másik helyen meg a szociális alapján. Ezt módosítani kéne, ugyanis ennek következtében nagyon sok nappali otthonban nincs kellő számú gyógypedagógus, ami amúgy is hiányszakma, és ez nem jelentene jelentős költségvetési terhet Magyarországnak. Ez nagyon fontos lenne abban a tekintetben, hogy a nappali otthonokban fejlesztést kapjanak azok az emberek, akik ott vannak.

-  A másik javaslat egy tágabb problematikára utal. Arra, hogy a köznevelési intézmények alapító okiratába mindenféle feltétel nélkül lehet beírni azt, hogy SNI-s gyermekeket tud fogadni egy iskola. Sokszor van az, hogy nagyon-nagyon nehéz SNI-s gyermeket beíratni iskolába, mert beíratják, majd ezek után rögtön eltanácsolják őket azért, mert bár benne volt az alapító okiratban, hogy meg kell felelniük, sem például külön szoba, sem gyógypedagógus, sem egyéb rendelkezésre nem áll. Ezért egy olyan törvénymódosítással éltem, amely azt mondja, hogy a rendeletben meghatározott feltételeknek meg kell felelnie egy oktatási intézménynek ahhoz, hogy az alapító okiratába beírja, hogy SNI-s gyermekeket fogadjon. És meg kell határozni egy alapvető számot is, hogy hány ilyennek kell lenni megyei szinten, ugyanis Magyarországon jelenleg vannak megyék, ahol nem lehet SNI-s gyermekeket iskolákba íratni, mert nincs kijelölt ilyen oktatási intézmény. Úgyhogy összességében az lenne a kérdésem:

- Tudják-e támogatni ezeket a törvényjavaslatokat, illetve hogy van-e egyéb mód, ahol ezzel a két általam említett problémával szemben megoldásokat tudnak kínálni a családok évében? (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik segítése a kormány az elmúlt években is több intézkedést is tett. Arra törekedtünk, hogy az elmúlt években mind a szociális ágazatban, mind pedig a köznevelésben is érezhető béremelési programokat indítsunk. Ez több száz milliárd forint többletet jelentett az elmúlt esztendőkben. Az új fejlesztéseknél előírjuk, hogy minden fogyatékossági csoport számára kiterjedő, komplex akadálymentesítéssel rendelkező épületeket lehet csak építeni, és nyilván a felújításoknál is ez fontos szempont. Az ön javaslatai ha elfogadásra kerülnének, akkor jelen pillanatban több feljogosított intézményt kizárnának az ellátásból. Éppen ezért mi más típusú fejlesztésben gondolkozunk, a sajátos nevelési igényű tanulókat a pedagógiai szakszolgálat különböző projektjeiből is próbáljuk segíteni. Ezeknek az összértéke 12 milliárd forint.

- Képviselő Úr! A bérezés az intézménytípushoz, tevékenységhez, munkakörhöz kötődik. Nyilván, aki pedagógusként pedagógiai intézményben dolgozik, az pedagógus-bértábla szerinti fizetést kap, aki pedig szociális intézményben, az a szociális bértábla szerinti fizetést kap, illetménykiegészítéssel, egyéb illetménytöbbletekkel, amit az elmúlt években elfogadtunk. Mind a kettőnek a növelésére sor került az elmúlt években. Hogy mik a feltételek? Ön is azt mondta, hogy feltételek teljesítésére van szükség ahhoz, hogy valaki ezt az alapító okiratába beleírja. Ez felszerelés, helyiség, eszközfelszerelés; ellenőrzési és kontrollszabályokat jelenleg is tartalmaz a jogszabály, így törekszünk arra, hogy valóban a családok érezhető segítséget kapjanak. A magyar gyógypedagógiai ellátás pedig a nemzetközi szinthez képest is jobb mutatókkal rendelkezik. (Taps a kormánypárti képviselők soraiból.)

Miért a gettók Magyarországát kívánják építeni?

BURÁNY SÁNDOR, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A kőbányai Hős utcában kialakult helyzet oka a szociális válság, a kilátástalanság miatt nyúlnak ugyanis az ott élők droghoz! Aztán ön- és közveszélyessé válva valóságos zombikként lepik el a köztereket. Az alapproblémát kezelni kell és nem eltüntetni! Komplex, a szociális válságra is kiterjedő drogstratégiára van szükség, amellyel a Fidesz nem rendelkezik, de nem is törekszik ennek megalkotására. Ehelyett a legegyszerűbb megoldást választva - a Hős utcai lakók szavazataival egyébként ellentétben - fallal zárják körbe az ott élőket!

- Államtitkár Úr! Kőbánya önkormányzata mintegy 2 milliárd forint kormányzati segítséget kapott, amelyből az itt élők lakását megvásárolva, minden jogszerűen itt lakó problémáját megoldva számolhatnák fel a Hős utcai úgynevezett gettót. Ehelyett több mint 180 millió forintot fizetnének valakinek a falak építésére és őrzésére, létrehozva egy valóságos gettót! Külföldön prevencióval, ártalomcsökkentéssel, szociális és munkaerőpiaci programokkal több településen is sikereket értek el az elmúlt években. Számos példát lehetne adaptálni, önök viszont erre, úgy néz ki, hogy nem hajlandók. Segítségnyújtás helyett büntetik a bajba jutottakat, nem megszüntetik, hanem eltüntetni igyekeznek a problémát, nem csökkentik, hanem növelik a kilátástalanságot! Kérdezem tehát:

- Miért zárnak körbe fallal egy lebontásra ítélt tömböt, miért takarják el a problémát ahelyett, hogy szembenéznének vele és megoldanák azt?

- Szándékukban áll-e egy hatékony drogstratégia kialakítása, vagy ezzel ellentétben a gettók Magyarországának a felépítése a szándékuk? (Taps a Párbeszéd soraiból.)

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány rendelkezik korszerű drogstratégiával, és ennek végrehajtása folyamatos, és megfelelő módon haladunk is előre vele. Jelezném azt is, hogy miközben a világon mindenhol, így nálunk is problémát okoz a pszichoaktív anyagok jegyzékének a folyamatos változtatása, a jogszabályalkotásban megteremtettük annak a lehetőségét, hogy miniszteri rendelettel rendkívül gyorsan és rugalmasan tudja a minisztérium követni az új pszichoaktív anyagok megjelenését.

- Képviselő Úr! Tudja, én a nyolcvanas évek második felében voltam sorkatona ennek az épületnek a túloldalán az egyik őrszázadban. Ebben az épületben akkor is súlyos probléma volt már mind a közbiztonság, mind az akkori drogkérdés. Ön akkoriban nyilván közgazdászként azon dolgozott, hogy ez a probléma megszűnjön. Hát, nem sikeredett! Valóban nem nagy dicsőség ez Magyarországnak, hogy harmincegynéhány éven keresztül ezt az épületet és ezt a problémát nem sikerült megszüntetni, de most a kormány megteremtette a pénzügyi feltételét annak, hogy ennek a gócnak a megszüntetése megtörténjen. Az önkormányzat lokálisan és rövid távon a környezetben élőket, az ott közlekedőket és a kerület lakóit igyekszik megóvni, ezt a lakók jelenlétében, társasházi közgyűlésen döntötték el. A környezet és a környék védelme érdekében ideiglenes védelmet hoznak létre, a kormány által biztosított támogatás segítségével viszont a teljes problémát meg tudják szüntetni. Erre a forrás rendelkezésre áll! (Taps a kormánypártok soraiból.)

A Tajgetoszról lerugdalva. Avagy, miért nem intézkednek, hogy az SNI-s diákok megkapják az őket megillető fejlesztéseket?

ANDER BALÁZS, (Jobbik): - Képviselőtársaim! A történelmi hagyomány szerint a Taigetosz hegye mellett volt az ókori spártaiak gyermekkitevő helye, ahová a vének tanácsának döntése alapján rakták ki az életképtelennek ítélt csecsemőket. Mostani mércével nézve ez egy embertelen gyakorlat volt. Szégyen, gyalázat, hogy egyfajta modern Taigetosz a mostani, ami Magyarországon is működhet!

- Államtitkár Úr! Ugyan sokat vitatkozunk azon, hogy van-e tanárhiány - szerintünk van, a kormány persze ezt tagadja -, az viszont kétségtelen tény, hogy e speciális területen iszonyatosan rossz a helyzet. Fejlesztőpedagógusból döbbenetes a hiány, és ha nekem, ellenzéki képviselőnek nem is hisznek, kérem, fogadják el Aáry-Tamás Lajosnak, az oktatási jogok biztosának 2017-re vonatkozó jelentését. A Kulturális bizottság előtti beszámolójában egyértelművé tette, hogy milyen kevés a fejlesztőpedagógus hazánkban. Az oktatási jogok biztosa jelentésének jókora részét pontosan az olyan esetek taglalása teszi ki, amelyek azon panaszokról szólnak, amelyeket a törvény szerint járó, de a valóságban mégis elmaradó fejlesztések miatt tettek a családok. Ezért azok a szülők, akik a nersevik elittel ellentétben nem tudják milliós tandíjakat követelő luxus-magániskolákban taníttatni gyerekeit, és a közoktatás keretei között nem kapják meg azt a foglalkozást, azt a fejlesztést, ami ugyan járna nekik, joggal érzik úgy, hogy a magyar állam lerugdalta gyermekeiket a Taigetoszról. Szégyen, hogy egyre kevésbé érvényesül az esélyegyenlőség! Várom államtitkár úr cinizmus, mellébeszélés nélküli, őszinte válaszát!

- Miért nem tesznek annak érdekében, hogy egy valódi diákközpontú oktatásügy elvei érvényesüljenek, és a sajátos nevelési igényű diákok is megkapják azt a törődést, fejlesztést, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne pedagógiai elfekvő legyen az ő osztályrészük? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Először is, az ön hangnemével kapcsolatban, ki kell kérnünk azt, hogy szülőket és tanárokat, gyógypedagógusokat, iskolákban dolgozó embereket, szociális munkásokat illessen ilyen szavakkal. Azt hiszem, ezek az emberek mindent megtesznek azért, mint ahogy a kormány is erőforrásaihoz képest törekszik arra, hogy az SNI-s gyermekek és családjaik minél több támogatást és törődést érezzenek. Nemcsak úgy, mint a többi család az ingyenes tankönyvrendszerrel, a gyerekétkeztetéssel, a nyelvvizsgával, a KRESZ-tanfolyammal, nemcsak azzal a 125 milliárd forintos fejlesztési csomaggal, amellyel iskolákat újítunk fel, vagy a százezer új digitális eszközzel, hanem például azzal is, hogy a felsőoktatási intézményekben 150 ezer forint/fő kiegészítő normatív támogatást biztosít a fogyatékossággal élő hallgatók után.

- Képviselő Úr! 6813 gyógypedagógus és konduktor vesz részt az iskolai ellátásban, és 2622 gyógypedagógus és konduktor pedig a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozik, amikor speciális diagnosztikai vagy speciális terápiás feladatokra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es 5700 fővel szemben ma már 9435 fő foglalkozik SNI-s diákok segítésével, ez érezhető emelkedés. Az is érezhető emelkedés, hogy mennyi diákkal foglalkoznak integráltan: az ő arányuk 2010-ben 61 százalék volt, most már ez 71 százalék. A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmények száma pedig az összes nevelési-oktatási intézmény 76 százalékát éri el. Új szakemberigény keletkezik, ezért voltak ezek a bővítések: míg bő tíz évvel ezelőtt egy egyetemen folyt képzés, most már hét egyetemen, míg 2013-ban 867 hallgató vette fel a képzésben ezt a szakot, most már 1778. Tehát a jövőben is arra törekszünk, hogy minél nagyobb legyen a növekedő szakemberigényre a szakember-utánpótlás! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért kell szenvedniük a budafokiaknak a légiforgalom miatt?

MOLNÁR GYULA, (MSZP): - Államtitkár Úr! Augusztusban megváltoztatták a ferihegyi repülőtér repülési irányait, a felszállási és leszállási irányokat. Az elmúlt hónapokban a X. kerületből és a XVIII. kerületből már hallottuk a nyilvánosság előtt érkezett panaszokat, az elmúlt hetekben azonban hozzám is elérkezett a budafokiak, tétényiek kérése és panasza, miszerint ott is jelentősen nőtt a zajterhelés kora reggeltől gyakorlatilag késő estig. Az egyik helyi lakos egy hosszú levélben végig is elemezte, hogy hova mindenkihez fordult, és gyakorlatilag semmilyen érdemi választ nem kapott, ezért is kérte ő is, és magam is így gondolom, hogy érdemes ezt akkor a parlament szintjére emelni, és érdemes meghallgatnunk azt, hogy önök, hiszen az önök egyik főosztálya felel hatóságként az ilyen típusú döntésekért, hogyan és miképpen látják a helyzetet. Az igazi kérdések tehát:

- Ha hozzá kell nyúlni egy ferihegyi repülőtér szintű területen a repülési irányokhoz, akkor miért nem arra törekednek, hogy lehetőség szerint a fővárost minél inkább elkerülő megoldásokat próbáljanak találni?

- Miért van az, hogy egyik megoldás helyett olyan lesz, amelyik adott esetben még inkább terheli a főváros bizonyos részeit?

- Amikor egy ilyen döntést meghoznak, egyeztetnek-e az illetékes önkormányzattal vagy a település lakóival?

- Amikor egy ilyen döntést meghoznak, van-e bármilyen hatástanulmány, akár zaj-, akár pedig egyéb típusú hatástanulmány a háttérben?

- Várható-e, hogy még egyszer hozzányúlnak, várható-e egy olyan megoldás, ami alapján adott esetben ezek a területek tehermentesítődnek? (Taps az MSZP padsoraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Számontartani is nehéz, hogy hányszor próbálta meg már az ellenzék a saját kicsinyes politikai haszonszerzése céljára használni azt, hogy Magyarország rendelkezik egy forgalmas nemzetközi repülőtérrel, amely a világ bármely másik légikikötőjéhez hasonlóan elkerülhetetlenül terheli a közeli települések lakóterületeit. Akárhányszor teszik is fel megjátszott értetlenkedéssel ugyanazt a kérdést, a tény attól még tény marad: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedéséből, tájolásából következően ma már nincs akkora összefüggő lakatlan területsáv, amely fölött a repülők senkit sem zavarva hagyhatnák el vagy közelíthetnék meg a légikikötőt.

- Képviselő Úr! El kell mondanom, újra meg kell erősítenem azt, amit önök nem vesznek figyelembe: a légi forgalmi útvonalakat szigorú nemzetközi és hazai előírásokhoz igazodva alakítják ki, amelyek figyelmen kívül hagyása többek között egy európai uniós kötelezettségszegési eljárást is eredményezhetett volna Magyarországgal szemben. Az önök által kifogásolt módosítás oka is egy ilyen nemzetközi felülvizsgálati eljárás. A felülvizsgálatból fakadó módosítások többek között éppen a zajcsökkentésre irányultak. Az útvonalak kialakításakor a HungaroControl Zrt. több lakosságiérintettség- és zajterhelés-vizsgálatot készített a szakmai szervezetekkel, a felügyeleti jogkört gyakorló hatósággal és a repülőtér üzemeltetőjével egyeztetve. Az új nyomvonal kijelölése összességében csökkentette a földfelszínt érintő zajhatást és károsanyag-kibocsátást. A repülőtér kivédhetetlen mellékhatásai tehát a mérések szerint az érintett fővárosi és agglomerációs lakosság egészére nézve mérséklődtek. Mindemellett természetesen, a légi közlekedési szakmai szervezetek, ahogyan eddig, úgy a jövőben is nyitottak a párbeszédre a budapesti és a környező települések önkormányzataival és az ott élő polgárokkal. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Állami gondozásból az otthontalanságba?

ARATÓ GERGELY, (DK): - Államtitkár Úr! A hajléktalansággal kapcsolatos felélénkült viták, amiket az önök fölötte problematikus rendelkezése okozott, ráirányították a figyelmet a hajléktalan emberekkel kapcsolatos egyéb problémákra is. Ezek közül talán a legszívszorítóbb és legszomorúbb az a helyzet, hogy minden ötödik hajléktalan honfitársunk közvetlenül az állami gondozásból kerül ki, vagy néhány évvel az állami gondozás után kerül hajléktalan helyzetbe. Úgy is mondhatnánk, hogy a fiatal korosztályhoz tartozó hajléktalanok fele az állami gondozottak közül kerül ki.

- Nem kétséges, hogy miközben minden hajléktalan sors mögött egy-egy szívszorító emberi történet van, az ő esetük különösen szomorú és különösen nagy veszteség nemcsak a személyes sorsokban, hanem az egész nemzetnek. Tudjuk, hogy vannak olyan intézkedések, vannak olyan típusú, korábban elindult és akár új kormányzati intézkedések is, amelyek próbálják orvosolni ezt a helyzetet, és az is igaz, hogy az ebben a szférában dolgozók jelentős része nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy jobb esélyt nyújtson ezeknek a fiataloknak. Ugyanakkor az eredmény mégis szomorú, ezért arra kérem államtitkár urat, most - nem politikai csatát folytatva, hanem a megoldást keresve – kimondottan arra válaszoljon:

- Mit terveznek annak érdekében, hogy az állami gondozott gyerekek ne az utcán kezdjék el az életüket, hogy számukra is esély legyen arra, hogy otthont teremtsenek maguknak?

- Hogyan kell más, jobb intézkedéseket tenni, annak érdekében, hogy ezt a nagyon súlyos problémát orvosoljuk? (Taps a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány évek óta fokozott segítséget kíván nyújtani azoknak, akik a különböző állami gondozásból, gyermekgondozásból kikerülnek. Épp idén január 1-jén is hatályba lépett egy újabb kedvező törvénymódosítás az ő javukra, ami, úgy látszik, elkerülte a képviselő úr figyelmét. Ennek az a lényege, hogy nemcsak a 25. életévig, hanem a 30. életévig, illetve korábban a hallgatói jogviszony megszűnéséig igyekszünk biztosítani, pontosan azért, hogy minél inkább be tudjanak illeszkedni a társadalomba ezek a fiatalok, az utógondozói ellátás igénybevételét. Hiszen minden fiatalnak joga akár utógondozásban, akár utógondozói ellátásban részesülni, akkor is, amikor már nem egy bentlakásos intézményben élnek. Tehát ezeknek az igénybevételét további öt évvel kitoltuk abban az esetben, ha valaki mellette még tanul.

- Az is fontos, hogy pénzbeli ellátásként otthonteremtési támogatásra is jogosultak ezek a fiatalok, túl azon, hogy abból a 35 milliárdos keretből is, amely a települési támogatások általános kerete, és az önkormányzatoknak adja át teljes egészében a kormány, az ő lakhatásuk, otthonteremtésük segíthető. Ennek a személyenkénti összege 1,3-1,9 millió forint között van, attól függően, hogy az illetőnek van-e saját ingatlana vagy nincs, hogy milyen anyagi helyzete van. Egy több mint 1 milliárd forintos projektet indítottunk, amelynek a címe gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetekben elhelyezettek önálló életkezdési feltételeinek javítása. Tehát igyekszünk mindenhol, ahol erre lehetőség van segíteni, mert akit nem egy család segít az életben való elindulásban, az sok esetben hátrányból indul. Ezeket a hátrányokat igyekszik kompenzálni ez a program és ez a törvénymódosítás is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hogyan kívánja segíteni a kormány a háziorvosi praxisok megerősítését?

HOHN KRISZTINA, (LMP): - Tisztelt Ház! Magyarország települései segítségre szorulnak, hisz sok a betöltetlen háziorvosi praxis. Hatékony megoldásokat kell találnunk, mert betegek ezrei nem maradhatnak szolgáltatás nélkül. Talán sok képviselőtársam nem ismeri a háziorvosi praxisok finanszírozását, illetve kiadásait. Vegyünk egy vidéki praxist, amelynek havi OEP-finanszírozása 1 millió 200 ezer forint! Egy nővér, egy írnok és takarító alkalmazása esetén a bérköltség 850 ezer forint. Iroda- és takarítószerre, gépfenntartásra további 70 ezer, közüzemi díjakra és járműhasználatra 100 ezer forint, és ha az orvos bérköltsége 850 ezer forint, akkor ez több mint másfél millió forint egy hónapban. Áfa-visszaigénylésre nem jogosultak. Tehát az OEP-finanszírozás nem fedezi a háziorvosi praxis kiadásait. De akkor miből oldja meg az állagmegóvási és egyéb felújítási munkálatokat? Vannak olyan háziorvosok, akik kénytelenek másodállást vállalni, akár külföldi ügyeletet. Az elmúlt időszakban elkezdődött a szakorvosi bérek rendezése, de sajnos a háziorvosok finanszírozása ehhez még nem zárkózott fel.

- Államtitkár Úr! A másik gond az orvosi ügyelet ellátása. Problémát okoz, hogy szinte mindenhol kiszervezett ez az ellátás, ezért nagy nehézségeket okoz az orvosok bevonása az ügyeletellátásba. 24 órás ellátásra kötnek szerződést, de többségük sajnos nem hajlandó az ügyeletben közreműködni. A megoldás az lehet, hogy amelyik orvos területi ellátási kötelezettséggel ír alá szerződést, annak kötelezően szükséges lenne előírni ügyelet adását, természetesen megfelelő díjazás ellenében. Végezetül pedig fontos az újonnan induló praxisközösségek fenntartása, országos szintre történő kiterjesztése és fenntartható finanszírozása. Lényeges a működő praxisközösségeknél is a szektorsemleges bérkompenzáció, hogy hosszú távú fenntartásuk biztosítva legyen.Kérdezem tehát:

- Hogyan kívánja segíteni a kormány a háziorvoai praxisok megerősítését? (Taps az LMP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Ön is tudja, hogy egész Európában az alapellátásban a háziorvosok átlagéletkora miatt a háziorvosi pályára ösztönzés fontos feladat. Nemrég jelent meg Németországban a szövetségi orvosi kamara elnökének egy nyilatkozata, amely szerint a német háziorvosok harmada nyugdíjas korú, és öt éven belül visszavonul. Ez óriási probléma Németországban. Mi igyekeztünk az elmúlt években az alapellátás forrásait növelni több mint 70 százalékkal, és úgy változtatni a háziorvosi praxisok finanszírozását, hogy az minél inkább vonzó legyen egy fiatal számára.

- Képviselő Asszony! 2010-ben egy átlagos háziorvosi praxis finanszírozása, ha az országos átlagot nézem, 867 570 forint volt, ma ezzel a 867 ezer forinttal szemben 1 596 242 forint, tehát 74 százalékkal magasabb. Akkor bő 850 ezer forint volt, most pedig közel 1 millió 600 ezer forint, ami egy háziorvosi praxisnak minden hónapban a bevétele. Ez azokra a kiadásokra, amiket ön felsorolt, egy sokkal bővebb lehetőséget biztosít, és még inkább az orvos saját díjazására is bővebb lehetőséget biztosít. Mindemellett elindítottuk a praxisvásárlási támogatást 4 millió forintos vissza nem térítendő támogatással, a letelepedési pályázatot, amelyben 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap egy orvos, ha olyan praxist tölt be, amely hosszabb ideje betöltetlen volt. Ezeknek a programoknak köszönhetően 573 ezer ember háziorvosi ellátása és 175 ezer ember fogorvosi ellátása lett biztosítva.

- Képviselő Asszony! A praxisközösségek egy fontos program, amit elindított a kormányzat. Ezt most ön is támogatta; köszönjük szépen ezt a pozitív visszajelzését. Eddig négy praxisközösség került kialakításra 24 alapellátási praxis bevonásával. Az alapellátás fejlesztésén belül a praxisközösségek kialakítására további 6,7 milliárd forint áll rendelkezésre, és összességében uniós és hazai forrásból 49 milliárd forint áll rendelkezésre alapellátási fejlesztésekre. (Taps a kormánypártok soraiban.) 

Bartha Szabó József
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó