II. Egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek
A ”mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések e héten sem nem öltek, nem gyilkoltak, ”csupán” jeleztek, időnként persze alpári módon.
2018. november 8. 23:04

Mottó: a”mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések e héten sem nem öltek, nem gyilkoltak, ”csupán” jeleztek, időnként persze alpári módon, ám a T. Házban - a mentelmi jog birtokában  - ez megszokott dolog. Mi viszont ennek híján,  most "csak" az elégedettséget kifejező tapsokat jelezzük.

 

 

Várható-e a Jászságban további útszakaszok felújítása?

PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A kormány által jóváhagyott, összességében mintegy 6,1 milliárd forintos költséget jelentő beruházás értelmében a Jászságban régóta várt hiánypótló útfelújítások kezdődtek meg 2018 tavaszán. Örömmel mondhatom el, hogy megújult a Szolnok-Jászkisér összekötő út mintegy 7,5 kilométeres besenyszögi, továbbá a Szolnok-Tiszasüly összekötő út 5 kilométeres szakasza. Ezek az útszakaszok rendkívül rossz állapotban voltak, a kivitelezőknek egyes részeken gyakorlatilag teljesen új utat kellett építeni. A térségben élők már régóta várták az útfelújítások megkezdését. A megfelelő minőségű utak kialakítása kiemelten fontos ügy, ugyanis hiányuk a gazdasági szereplők és az ott élők mindennapi életére is jelentős hatással van. Kérdezem államtitkár urat:

- Várható-e a Jászságban további útszakaszok felújítása?

- Mely szakaszok érintettek, és mikor vehetik azt igénybe a jászsági lakosok?  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány kiemelt célja, hogy a gyorsforgalmi úthálózat bővítése mellett az országos közúthálózat más, meglévő elemeinek szolgáltatási színvonalát is magasabb szintre emelje. Hazai forrásból jelenleg is zajlik a 2017-2018. évi, 106 milliárd forintos keretösszegű, komplex útfelújítási program megvalósítása. Ennek részeként készült el a Jászságban a 3224. jelű összekötő út 5 kilométer hosszú szakaszának felújítása. Várhatón még idén lezárul egy másik, Tiszasüly közelében, részben a település belterületén haladó, 10,5 kilométer hosszú szakaszának tervezése is. A beruházás megvalósulására 2019-ben számíthatnak az ott élő és ott közlekedő polgárok. Ezen az úton előkészületben van egy harmadik, 3 kilométer hosszúságú szakasz felújítása is, a kivitelezés ütemezése a szükséges forrás meghatározásától, biztosításától függ.

- A 3225. jelű összekötő úton is megvalósult egy 7,5 kilométer hosszú szakasz megújítása. Ezen az úton a Jászkisért megelőző 2 kilométer hosszú szakasz rendbetételének kiviteli terve is elkészült, a kivitelezés 2019-ben várható. Tervezés alatt áll ugyanitt egy második, 9,2 kilométer hosszú és egy Jászkisér belterületén futó harmadik, 3,1 kilométer hosszú szakasz korszerűsítése is. Ezek szintén 2019-ben valósulhatnak meg. Mindezeken túl felújítjuk még a 32. számú, Hatvan-Szolnok közötti főút Jászfényszaru-Jászberény közötti szakaszát is 14,3 kilométer hosszúságban. Ez a beruházás várhatóan szintén befejeződik 2019-ben. A jövőbeni beruházások közül pedig mindenképpen érdemes kiemelni a jászberényi elkerülő út előkészítés alatt álló fejlesztését is. A folyamatos beruházásokkal a kormány a Jászságban és az ország más részein is tovább javítja az emberek életminőségét, a közutak szolgáltatási színvonalát és a közlekedés biztonságát.  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Azután sem érzi úgy a kormány, hogy fel kellene lépni az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, hogy az Európai Bírói Egyesület felügyeleti eljárást kezdeményezett az OBH és az OBT között kialakult helyzet kivizsgálására?

STAUDT GÁBOR, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Többször felvetettem az Országgyűlésben és többször vitatkoztunk arról, hogy a kormánynak van-e felelőssége, illetve van-e teendője a kialakult helyzetben, a bíróságok függetlenségét veszélyeztető helyzetben. Államtitkár úr korábban azt mondta, hogy nincs, én viszont továbbra is fenntartom, hogy a sarkalatos törvények kezdeményezési jogán keresztül a kormánynak igenis van felelőssége, hogy a bíróságok törvényes működését biztosítsa.

- Azt láthattuk, hogy akárhány kritika is érkezett az Országos Bírósági Hivatal és elnökének, Handó Tündének a tevékenysége kapcsán, önök nem érezték úgy, hogy be kellene avatkozni, vagy az Országgyűlés elé akár egy törvénymódosítást be kellene hozniuk. Kiderült, gyakorlatilag az utóbbi idők is megerősítették, hogy Handó Tünde egyszemélyes döntései kontroll nélkül vannak, és ezt nem csak mi mondjuk! Gyakorlatilag ott tartunk, hogy az Országos Bírói Tanács - amely a kontrollt kellene hogy gyakorolja - ellehetetlenítésére törekszenek, és azt látjuk, hogy tagjait egyesével vadásszák le, minősítik hazaárulónak, vagy éppen a legutóbbi időben már Soros-ügynöknek is. Mindeközben Handó Tünde évek óta egyetlen érdemi választ sem adott az ellenzéki képviselőknek az Igazságügyi bizottság ülésén. Integritási szabályzatát az Alkotmánybíróság elkaszálta, így bírók egyes csoportja Strasbourghoz is fordult. A legutóbbi sajtóhírek szerint az Európai Bírói Egyesület is eljárást indított az ügyben, és a Magyar Bírói Egyesület sem ellenezte ennek a folyamatnak a megindítását, és a hírek szerint levélben fogják kikérni a két magyar igazságügyi szerv működését. Felmerül a kérdés, államtitkár úr:

- Továbbra sem érzik úgy, hogy teendőjük lenne?

- A kormány továbbra sem érzi úgy, hogy tenni kellene az igazságügy megvédése érdekében?

- Megérkezett-e önökhöz az Európai Bírói Egyesület megkeresése?

- Beavatna-e minket, ha ez megérkezik, akkor mit kívánnak válaszolni? (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársam! Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvénye szabályozza a bíróságok jog- és hatáskörének, szervezetének, ítélkezésének, továbbá a bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit. A bíróságok igazgatásának és működésének, valamint a bírák jogállásának részletes szabályait a 2011-ben elfogadott és 2012-től hatályos sarkalatos törvények határozzák meg, ahogy képviselő úr is említette. Az Alaptörvény szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, rögzíti továbbá a bírói függetlenség személyi, illetve szervezeti garanciális elemeit.

–  A bírósági szervezeti törvény egy új igazgatási modellt vezetett be, amelynek eredményeképpen a központi igazgatási hatáskörök gyakorlójának személye változott, illetve a legfőbb igazgatási és a legfőbb szakmai vezetői funkció szétvált. Ennek következtében az ellenőrzési mechanizmusok is szükségszerűen átalakultak. A rendes bíróságok kettős vezetésének eredményeként a legfőbb szakmai vezetői feladatokat a Kúria elnöke, míg a bíróságok központi igazgatásának feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el. Az OBH tevékenységét az Országos Bírói Tanács felügyeli, továbbá az OBT is közreműködik a bíróságok igazgatásában. Az OBT egy 15 fős bírói tanács, amelynek tagjai a Kúria elnöke, valamint 14, a bírák küldöttértekezlete által választott bíró. Az OBH elnökét pedig az Országgyűlés választja meg a bírák közül kilenc évre.

- A bírói függetlenség tiszteletben tartása miatt a kormány nem tervezi, hogy bármilyen módon fellépjen vagy beavatkozzon az ön által is említett kérdésben, mivel ezt a rendes bírósági szervezet Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben is rögzített önálló igazgatási modellje alkotmányosan nem teszi lehetővé! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Miért lapítanak a kórházi fertőzésekről?

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! 2017-ben mintegy 15 389 kórházi fertőzést regisztráltak. A szakemberek azt mondják, hogy ezeknek a kórházi fertőzéseknek körülbelül 70 százaléka kiküszöbölhető lehetett volna akkor, ha megfelelő felszereléssel és felszereltséggel rendelkeznek ezek az intézmények. Sajnálatos módon a több mint 15 ezer fertőzés következtében mintegy 440 ember elhalálozott az elmúlt évben.

- Államtitkár Úr! Szeretném hangsúlyozni, itt kizárólag a kórházi fertőzésekről van szó. A szakemberek azt is mondják, hogy nagy valószínűséggel ez a szám lényegesen magasabb, mert itt kizárólag a kórházban regisztrált fertőzéseket dokumentálták. Tudom, hogy született egy új rendelet a kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében, ugyanakkor az intézmények arról panaszkodnak, hogy megnövekedtek az adminisztrációs terhek, és szinte képtelenek ezeket regisztrálni. Ebből adódóan kérdezem:

- Az ön véleménye szerint hogyan szorítható vissza a kórházi fertőzések száma, illetve aránya?

- Hogyan előzhető meg az a probléma, hogy az adminisztrációs terheket meg tudják oldani az intézmények?

- Mikor várhatók az első érdemi intézkedések, és ezeknek mikorra várható a nyilvánossága? (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az ön kérdésével, szóhasználatával ellentétben nem lapít a kormány, hanem minden jelentést kitesz az internetre az antsz.hu/jarvany oldalon. Tavalyi, tavalyelőtti adatokat is olvashat, és ha felmegy más országok egészségügyi hatóságainak honlapjára, nem fogja azt tapasztalni, hogy ennyi intézménytől ilyen részletességű adatokat gyűjtenének be más országok és ezeket nyilvánosságra is hoznák. Más országokkal azért tudja ön is nehezen összevetni ezeket az adatokat, egy-két pozitív példát leszámítva, mert más országok, tőlünk még akár nyugatra eső országok is, nem gyűjtik be ezeket az adatokat, nem teszik nyilvánossá ezeket.

- Képviselő Úr! Nálunk azonban évek óta ezek az adatok nyilvánosak. Ön is láthatja, hogy 2015 óta 10 százalékkal csökkent a kórházi járványok száma, negyedével csökkent az egészségügyi ellátással összefüggő járványok száma, és az egyik leggyakoribb fertőzés, a Clostridium difficile esetében pedig a finn és a német adatoknál is alacsonyabb a magyarországi adat. Ez azt mutatja, hogy 2014 óta, mióta nyilván erre többletfigyelem és többletforrás is szentelődik, hiszen a kórházak is jóval többől gazdálkodhatnak, mint korábban. Összességében az egészségügyre 648 milliárd forinttal költünk többet, nos, ez a megelőzési gyakorlatban is mutatja az eredményét, és ezzel embereket tudtunk megóvni a betegségtől, adott esetben a súlyosabb következményektől is.

- Képviselő Úr! További intézkedéseket és intézkedéscsomagot fogadott el a kormány, így nem csak a korábbiak pozitív hatásait láthatjuk a visszajelzésekben. Egyrészt az egyéni kockázatkezelés kapcsán, másrészről az alkoholos kézfertőtlenítő szereknek és adagolóknak az elérhetősége kapcsán a betegellátási pontokon az Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság feladatainak a pontosabb ismertetését, a tiszti főorvos módszertani levelének kiadását is tartalmazza. Tehát a betegágy mellett is, intézményi menedzsment szintjén is és országos irányítás szempontjából is újabb és újabb feladatokat fogalmazott meg, és ehhez bő kétmilliárd forintos forrást is rendelt, hogy ezek a pozitív számok még pozitívabbak legyenek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Meddig tart ez a szemétség?

 VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! A kormányzati megszorító intézkedések most már odáig fajulnak, hogy tulajdonképpen a szemetet sem tudják elszállítani az országban! Ma reggel Újpesten is azt látom, hogy nemcsak a szelektív hulladékgyűjtést nem tudják megszervezni, nem tudják megoldani, hanem most már a kommunális szemét is ott marad néhány helyen. Éppen ezért azt kell mondanom, hogy amint azt korábban jósoltuk, annak az átszervezésnek, amihez önök hozzáfogtak, az a következménye, hogy tulajdonképpen szétesett a rendszer. Nem tudják megoldani nemcsak a településeken a normális szemétszállítást, hanem fővárosi kerületekben sem. Újpesten is ez a helyzet.

- Államtitkár Úr! Sikerült tönkretenniük azt, ami volt. A rezsihazugságok eredményeként nem kevesebbet, hanem többet kell fizetni. Többet, mert azzal, hogy a költségvetésből finanszírozzák, nem lett olcsóbb az állampolgároknak, hanem sokkal többe kerül. Olyan sufni módszereket alkalmaznak, aminek az az eredménye, hogy másokkal akarják megoldatni a feladatot. Ezért is kérdezhetem:

- Önök tulajdonképpen az ebben közreműködő szolgáltatókat tönkreteszik szándékosan, hogy egyébként a haverjaikkal majd átvetethessék ezt a szolgáltatást?  

- Mikor viszik el végre a szemetet és szállítják el?

Mennyibe kerül nekünk és mennyi pénzt különítettek el erre egyébként a katasztrófavédelemnél, hogy végre megoldják ezt a problémát, akár Újpesten is? (Taps a DK padsoraiból.)

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A hulladékszállítás olyan kommunális feladat, amelynél a kormányzat nagyon fontosnak tartotta azt, hogy „a szennyező fizet” elv mellett a költségek, az árak a lakosság számára elfogadható mértékűek legyenek. Ezért kellett lépnünk, ezért kellett megállítani azt a folyamatot, amely során piacinak mondott szolgáltatási rendszerben, az árakat folyamatosan emelve, nagy profitot termelő külföldi cégek gyakorlatilag kivitték azt a pénzt, amit meg tudtak sarcolni a lakókon. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy az árakat kordában tudjuk tartani, ezért kellett a hulladékszállítás rendszerét is átalakítani. A hulladékszállításra szolgáló fedezetet egyébként a befizetések garantálják, a befizetések biztosítják, tehát ezek a források magára a hulladék szállítására megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. Az vitathatatlan, hogy a szelektív hulladék begyűjtésénél és a szelektív hulladék minőségének változása következtében a szelektív hulladék feldolgozásának átalakítására többletforrások szükségesek.

- Képviselő Úr! A hulladékszállítás az ön állításával ellentétben folyamatos. Az az állítás, miszerint az országot a kommunális vagy a lakossági hulladék, amely a lakók által kihelyezésre kerül, elöntötte volna, az tényszerűen nem igaz. A hulladékszállítást végző cégek az ország döntő részén a szerződéseknek megfelelően szállítják a hulladékot. A Zöld Híd Kft. esetében, ahol egyértelműen politikai szándék húzódott meg a szolgáltatások megtagadásában, ott pedig a katasztrófavédelem szervezésében a szállítás megtörténik.

- Képviselő Úr! Kettőnk között az a különbség, hogy mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a hulladékot elszállítsák, önök pedig abban, hogy a hulladék ott maradjon, hogy botrányt kavarhassanak!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Van a kormánynak bármilyen elfogadható magyarázata arra, hogy a hulladékszállítási és -gazdálkodási tevékenység környezetvédelmi közszolgáltatás helyett miért válik mind több településen katasztrófavédelmi kérdéssé, miközben a kormány két kézzel önti a közpénzt a feladatellátásra kijelölt „Kukaholding-ba?

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Az elmúlt egy héten nagyon sok szó esett arról, hogy több mint száz településen veszélybe került a hulladékok rendszeres elszállítása. Sok településen és Budapest számos kerületében pedig vagy meg sem nyíltak, vagy felszámolták a többnyire EU-támogatással épült hulladékudvarokat. A szelektív kukák kiürítetlenül állnak a lakóházak kapuiban, miközben a patkányok rég nem látott számban jelentek meg a fővárosban!

- Államtitkár Úr! Az úgynevezett rezsicsökkentés miatt a díjakat befagyasztották, miközben a szolgáltatókat új adókkal, járulékokkal és díjakkal büntették. Emiatt a közszolgáltatók többsége alulfinanszírozottá vált, és egy részük nemcsak a korábbi EU-támogatások felhasználásával nem tud elszámolni, de nem képes felújítani amortizálódó eszközállományát. A kukaholding által szó szerint bonyolított lakossági díjbeszedés akadozik, a beszedett pénzből pedig késve és keveset oszt vissza a tényleges szolgáltatóknak. A közszolgáltatók csődközeli állapota miatt egyelőre több mint száz településen akadozik a szemétszállítás, és a kritikussá váló helyzet megoldásaként a törvénymódosítás szerint a BM katasztrófavédelem kell hogy segítsen biztosítani a szolgáltatást.

- De kivel, miből és meddig?

- A minisztérium milyen lépéseket tervez az ügy rendezésére?

- Egyáltalán milyen mozgástere van, tekintettel arra, hogy a kormány 2011-ben a versenypiaci viszonyokat felrúgva államosította a hulladékgazdálkodási szektort, és a nem állami közszolgáltatók jelentős részének működését ellehetetlenítette?

- Milyen megoldásban gondolkodik a tárca és a kormány, hogy ne öntsön el minket a szemét! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Eddig sem lehetett kétségünk afelől, hogy az ellenzék bármire képes a politikai haszonszerzés reményében! A bevándorlás támogatása vagy éppen a Sargentini-jelentés óta különösen egyértelmű, hogy önös céljaikért bármikor készek szembemenni az emberek érdekeivel. A hulladékszolgáltatási közszolgáltatás ügyében sincs ez másképp! Talán az fájt az örökös károgóknak, hogy a rezsicsökkentés óta a magyar családoknak nem kell évről évre többet fizetniük a szemétszállításért, mint korábban, a szocialista-liberális kormányok alatt, önök alatt, amikor nyakló nélkül emelték a közszolgáltatási díjakat, nemcsak a hulladékszállítás területén, hanem más területen, például a villany és a gáz árában is. Amikor a szemétszállítással kapcsolatos, hónapok óta zajló pánikkeltés és rágalomhadjárat eredménytelennek bizonyult, önök nem restelltek odáig merészkedni, hogy a politikai játszmájuk érdekében veszélybe sodorják 120 ezer ember ellátását. És hogy miért? Mindannyian tudjuk, hogy miről van szó. hallgassanak, hogy értsék a dolgot, ha véletlenül nem lennének a háttérben!

- Képviselő Asszony! A Zöld Híd Kft. egész egyszerűen megkísérelte elszabotálni a hulladékszállítás működését, a kormányt állítva be felelősként. A próbálkozásuk viszont nagyon átlátszó, kilóg a lóláb, hiszen a társaság ügyvezető igazgatója az LMP korábbi képviselőjelöltje és az LMP-vel szövetséges Gémesi György valamikor alpolgármestere. Nem véletlen tehát, hogy a Zöld Híd az egyetlen olyan közszolgáltató, amely nem működött együtt az NHKB Zrt.-vel a saját finanszírozása rendezésében. Ehelyett újra meg újra olyan többletforrás-igényeket fogalmazott meg, amiket semmilyen gazdasági bizonyítékkal nem tudott alátámasztani.

 - Képviselő Asszony! A kormány gondoskodott a hulladékszállításról, és az ügy rendeződni fog, ezt fogják tapasztalni a következő napokban!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A kormány visszavonja a kafetéria adókedvezményének megszüntetését a szakszervezeti tiltakozások hatására?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A Fidesz, úgy látszik, nagyon komolyan veszi a megszorítás politikáját. A kormány őszi adócsomagja sem enyhít a nyáron elfogadott, kafetériával kapcsolatos megszorításokon. Olyan fontos és népszerű juttatások, mint a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési juttatás, a helyi bérlet, a lakhatási támogatás, a nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetés vagy a diákhitel-törlesztés munkáltatói átvállalása idén még kedvezményesen, jövőre azonban már bérjövedelem módjára adóznak. Ez egyértelműen adóemelés! Ezért is hirdettek „Nem kérünk az adóemelésből!” címmel demonstrációt a szakszervezetek. A Párbeszéd is elfogadhatatlannak tartja az újabb megszorítást, a kafetéria kicsinálását, és támogatjuk a szakszervezeti demonstrációt. A ma még a kafetéria keretében juttatásokat jövőre nem fogják megkapni a dolgozók, mert ha ez esetleg be is épül a bérükbe, akkor az adók és járulékok levonása után úgy is rosszabbul fognak járni. Az egyik szakszervezet számításai szerint a tagjaik éves átlagban 400 ezer forintot buknak ezen!

- Államtitkár Úr! A kormány korábban arra hivatkozott, hogy ezzel kívánják csökkenteni az adóadminisztrációt. Ennek az érvnek annyi értelme van, mintha azzal indokolnák a szomjazónak, hogy nem adnak neki vizet, mert meg akarják védeni attól, hogy leöntse magát! Amelyik munkáltató már most sem akar kafetériával foglalkozni, az nem bajlódik vele, de önök kétmillió magyar dolgozótól veszik el azt az éves szinten tíz- és százezer forintokra tehető kedvezményt, amit eddig megkaptak. Ha a kormány arra spekulál, hogy ettől több bevétele lesz a költségvetésnek, az rossz irány! Ezek csak elméleti pluszbevételek, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a megszüntetett juttatások beépülnek a bérekbe.

- Mi értelme tehát a kafetéria kedvezményes adóztatását eltörölni?

- Tényleg csak a megszorító politika iránti vonzalom mozgatja a Fidesz-kormányt? (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Szeretném először is leszögezni, hogy semmilyen megszorító politikáról és intézkedésről nincs szó a jelenlegi kormányzati tevékenység kapcsán! Ezt az előző kormányok, az önhöz közel álló baloldali kormányok tették!

- Képviselő Úr! Szeretném önt tájékoztatni: Varga Mihály pénzügyminiszter úr október 31-én találkozott szakszervezeti vezetőkkel, a LIGA szakszervezetek elnökével és a Munkástanácsok elnökével. Ezen a megbeszélésen a fő téma a bérmegállapodás volt, és a bérek jövő évi emelése. Mert nagyon fontos a kafetéria, de van ettől egy fontosabb: az, hogy mennyi lesz egy munkavállaló következő évi bére. És az, hogy mennyi lesz a minimálbér összege, a garantált bérminimum összege, abban meg kell állapodni; meg kell állapodni a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és természetesen a kormánynak kell ezt jóváhagyni, illetve végül dönteni!

- Képviselő Úr! Igen, fontos dolog a kafetéria rendszere. Átalakításáról már döntött az Országgyűlés. Elfogadta azt a kormányzati elvet, hogy tisztességes munkáért tisztességes bért kell alapvetően fizetni, meg kell szüntetni azt a rendszert, amikor a munkabér helyett különféle természetbeni juttatásokat, utalványokat adnak a dolgozóknak. A jövőben a kafetéria-rendszer bármely átalakítása csak ennek jegyében történhet! Egyébként a pénzügyminiszter úr közölte a szakszervezetekkel, amit ők el is fogadtak, hogy a kafetéria-rendszer átalakítására vonatkozóan bármilyen javaslatuk lesz vagy van, azt terjesszék elé, és azt a kormány meg fogja fontolni. Nem annyira rossz a helyzet egyébként, mint ahogy ön mondja: a BDO nevű szolgáltató cég, a világ ötödik legnagyobb cége szerint 2019-ben a kafetéria-rendszer ugyanígy meg fog maradni, hiszen a piaci verseny ki fogja kényszeríteni a munkáltatókból, hogy a munkavállalók részére továbbra is adják ezeket a kafetériajuttatásokat.  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Nemzeti dohányboltot igen, patikát viszont nem lehet nyitni, - jól van ez így?

STEINMETZ ÁDÁM, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a testi egészséghez! Hazánkban 3155 település található, ebből 2751 településen él kevesebb, mint 4500 lakos. A 2006. évi XCVIII. törvény értelmében településeink 87 százalékán nem lehet gyógyszertár létesítésére pályázatot kiírni. Közel hárommillió embernek, a lakosság 30 százalékának gyógyszerellátása lehetetlenül így el! A kisebb településen élő honfitársaink zömének jelenleg is más településre kell utazniuk a gyógyszerekért. A gyógyszertörvény miatt több városban sincs lehetőség gyógyszertárat létesíteni. A választókerületemben lévő Marcaliban a nemrég bezárt patika helyére pályázni sem lehet, pedig igény volna rá. Ebben a járásban 34 ezer ember él, akinek a gyógyszerigényét a Marcaliban üzemelő, legfeljebb kettő gyógyszertárnak kell majd biztosítania.

- Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy a helyzet abszurditására másképp is felhívjam a figyelmét. A trafiktörvény szerint dohányboltot mindenhol, egy pár száz fős településen is lehet nyitni, patika viszont csak 4500 fő felett üzemeltethető. Megdöbbentő, hogy a gyógyszerek forgalmazásának feltételei a dohánytermékekhez képest sokkal szigorúbbak. Több képviselőtársammal együtt úgy gondoljuk, indokolt a gyógyszertárak létesítése esetében is a 3000 fő lakost alapul venni, és a gyógyszertörvényt ennek megfelelően módosítani. Tisztelettel kérdezem:

- Miért tartottak fenn eddig egy olyan szabályozást, ami hátrányosan érinti a 4500 fő alatti településen élőket?

- Kinek az érdeke, hogy cigaretta jusson mindenhova, gyógyszer viszont nem?

- Támogatja-e a kormány az általunk javasolt módosítást? (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az ön kérdésfeltevése teljes tévedésen alapul! Magyarországon a legkisebb település is kiírhat gyógyszertárra pályázatot, országosan meghirdetheti, így gyógyszertár nyitható a legkisebb településen, közepes településen, és nagy településen egyaránt.  A 4500-as határ mindösszesen arról szól, hogy az országos lapban a hatóságnak kell meghirdetnie akkor a gyógyszerpályázatot, ha az önkormányzat nem hirdeti meg. Ezt 4500 fő fölött meg kell tenni, ott kötelező, 4500 fő alatt pedig olyan pályázatot hirdet meg az önkormányzat, amilyet és amikor szeretne.

- Képviselő Úr! Jelenleg is rengeteg gyógyszertár működik 5 ezer főnél kisebb településeken. Közforgalmú gyógyszertárból 577, fiókgyógyszertárból 345, kézi gyógyszertárból, 150, az azt jelenti, hogy az 5 ezer főnél kisebb településeken az ön által is említett bő 2 ezer település közül 1072 településen most is van valamilyen típusú gyógyszertár. Ha a 2 ezer és 5 ezer fő közötti településeket nézem, ezekből 478 van, azok közül 400 település van, ahol a legmagasabb szintű, tehát közforgalmú gyógyszertár található. Ez 83 százalékos lefedettség, hála Istennek. Ez azért is mondható ma már el, mert azzal a patikaliberalizációval szemben, amit a szocialisták és a szabad demokraták elindítottak, ami 600, azaz hatszáz magyar patikát sodort veszélybe, és a bezárás veszélye fenyegette, mi viszont igyekeztünk megtámogatni a magyar gyógyszertárosokat.

 - Képviselő Úr! Ön is ismeri, hogy több lépésben 50 százalék fölé kellett emelni a gyógyszertáros-tulajdont a gyógyszertárakon belül. Hitelprogrammal, más programokkal igyekeztünk ebben segíteni. Ma már sokkal stabilabb a patikák gazdálkodása is. De visszatérve az alapkérdésére: 4500 fő alatt is természetesen minden önkormányzat kiírhat pályázatot, és nyithat patikát a saját településén, mint ahogy erre több mint ezer példa van is ma Magyarországon!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Még mindig nem veszik komolyan a sürgősségi és intenzív ellátással kapcsolatos aggasztó jeleket?

LÁSZLÓ IMRE, (DK): - Államtitkár Úr! A Honvédkórház sürgősségi és az ajkai kórház intenzív osztályán történtek már jelezték az egészségügy fölött tornyosuló viharfelhőket. Itt a magyar egészségügy súlyos és rendszerszerű fogyatékosságairól is szó van, amelyek nem tudni, mikor és hol bukkannak fel újra. Sajnos e helytállónak bizonyuló diagnózishoz nem a jövőbe látásra, csak a helyzet pontos ismeretére van szükség. A Péterfy Kórház pedig milliárdos keretszerződést volt kénytelen kötni egy külső céggel aneszteziológiai szolgáltatás nyújtására, de így járt el korábban a ceglédi kórház is. Alapvetés, hogy aneszteziológia és intenzív ellátás nélkül nincs működő kórház. A piac törvényei pedig kíméletlenek: ha egy altatóorvos magáncéghez szegődik, azt lényegesen magasabb bérért teszi.

- Államtitkár Úr! Az a tendencia kezd kirajzolódni, és itt az óriási veszély, hogy a hiányszakmák esetében a szakorvosok magáncégekkel kötnek szerződést, és ezzel kiválnak a közalkalmazotti jogviszonyból, tovább növelve az ottani létszámhiányokat. A kórházak aligha vennék igénybe a magáncégek drága megoldását, ha az általuk adható bérérért kapnának elegendő szakembert. Ezért is volt komolytalan az az arcmentő bejelentés, miszerint az ajkai kórházból távozó szakorvosok helyére kétszer annyian jelentkeztek. Államtitkár úr, tudom, hogy önöknek nem erősségük a feltett kérdésre világos válasz megadása, mégis megkísérlem:

- Tudják-e önök azt, hogy jelen pillanatban hány magyar gyógyintézetben dolgoznak orvosok és nővérek, bérorvosok és bérnővérek?

- Minek kell még történnie ahhoz, hogy komolyan vegyék, hogy a kórházak folyamatos ellátásának biztosításához a finanszírozás radikális béremelésére és ezzel együtt pedig a rendszer alapoktól történő újjászervezésére van szükség? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Engedje meg, hogy pár számot, összeget, tényt mondjak azon két kórház kapcsán, amelyet ön említett. Az egyik a Honvédkórház. 2010-ben a Honvédkórház 16 milliárd forintból gazdálkodhatott, ma 33 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez 16 milliárd forintos, 101 százalékos költségvetési emelkedés. Az ajkai Magyar Imre Kórház 2012-ben 1,9 milliárd forintból gazdálkodhatott, most 3,5 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez 1,6 milliárd forintos, 82 százalékos finanszírozásemelkedés. Ami pedig az ön emlegetett híreket illeti, hadd idézzem Zacher Gábornak egy interjúját ezzel kapcsolatban: „Rengeteg torzított cikk jelent meg rólunk a sajtóban, miközben az intézmény sürgősségi centrumában az év minden napján 24 órában kemény munka folyik rengeteg beteggel és komoly szakmai kihívásokkal.” Folytatom Zacher Gábortól az idézetet: „Az ellenzéki médiumok előszeretettel nyúltak olyan témákhoz, amelyekről úgy gondolták, lejárathatják vele a magyar egészségügyet és ezáltal kétes értékű politikai előnyöket kovácsolhatnak.” Elmondja azt is, hogy évente 63 ezer beteget látnak el, közülük 0,6 százalék, akit nem tudnak megmenteni, tehát tényleg emberfeletti munkát végeznek. Ez történik valójában Magyarországon.

- Képviselő Úr! Önök egy-egy kiragadott esetből igyekeznek politikai tőkét kovácsolni, miközben önök a forráskivonások, a kórházbezárások, az elbocsátások és a vizitdíj korszakát vezették be a magyar egészségügyi rendszerben! Ezzel szemben a Fidesz-KDNP 647 milliárd forinttal többet költ a jövő évi költségvetésben egészségügyre, mint amennyit a szocialisták költöttek, ez 1,5 GDP-százalékkal magasabb, mint a szocialisták 2010-es költségvetése. Emellett nem elvettünk egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól, hanem az orvosoknak két év alatt 207 ezer forinttal növeltük a bruttó alapbérét, az ápolóknak pedig 2012 és ’19 között megduplázzuk, és a terveink szerint mind a két esetben ezeket tovább is folytatni fogjuk! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mit tesz a kormány és az egészségügyért felelős tárca azért, hogy egyes környezeti ártalmakból eredő, előre látható megbetegedések és halálozások csökkenjenek?

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Naponta kapunk híreket a hazai egészségügyi ellátás kritikus helyzetéről. Talán ezért esik ritkábban szó az egészségmegőrzésről, amelynek fontos tényezője a veszélyeztetett csoportok rendszeres egészségügyi szűrése. Évtizedek óta tudjuk, hogy az azbeszt mikroszkopikus méretű szálai a tüdőbe belélegezve nem tudnak lebomlani, ezért súlyos légzőszervi megbetegedéseket, kötőhártya-túlburjánzást, tüdőszöveti hegesedést, azbesztózist, mellhártyadaganatot és tüdőrákot okoznak. A veszélyeztetés az idő előrehaladtával nem csökken, így megbetegíthetik a most felnövekvő generációkat, gyermekeinket is. Ez a probléma ma Magyarországon több mint húszezer lakást, de emellett kórházakat, óvodákat, iskolákat, szállodákat, boltokat és irodákat is érint. Indult olyan azbesztper is Magyarországon, ahol a gyorsított eljárás ellenére a felperesek egyike sem élte meg az ítélethozatalt, mert belehalt az azbeszt okozta betegségekbe. A kilencvenes években már elindult egy országos azbesztmentesítési program, de a végrehajtása megszakadt a Fidesz-kormány idején. Ezért is kérdezem: 

- Az egészségügy foglalkozik-e annak nyomon követésével, hogy országosan hány, azbeszt okozta megbetegedést, halálesetet diagnosztizáltak?

-  A házi- és szakorvosok adatszolgáltatásai alapján megbecsülték-e, mekkora a baj?

- Milyen lehetőségeket látnak a veszélyeztetett emberek kiszűrésére, a megbetegedések előrehaladásának megfékezése érdekében?

- Tervez-e lépéseket annak érdekében a tárca, hogy a kiváltó ok, a szórt azbeszt mentesítése az országos program keretében mielőbb újra elinduljon? (Taps az LMP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! A 2014-2020-as időszakra elfogadott országos hulladékgazdálkodási terv külön programrésze, az azbeszthulladék-ártalmatlanítási program, amely három pontban foglalja össze azokat a célokat, amelyeket 2020-ra szeretnénk elérni. Az első az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása, a második pont az azbeszt jelenléte által okozott káros egészségügyi hatások minimalizálása Magyarország területén, a harmadik pedig az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése.

- Képviselő Asszony! Ön is kiválóan fogalmazott a felszólalásának az elején, amikor azt mondta, hogy a legfontosabb a betegségek megelőzése minden téren, így az azbeszt kapcsán is ez a fontos. Térinformatikai rendszerrel, térepidemiológiai rendszerrel vizsgálják a szakemberek azt, hogy a mellhártyadaganatok milyen területi különbségeket mutatnak, pontosan azért, hogy abból adott esetben az azbeszt jelenlétére is következtetni lehessen. Ezt a munkavállalók vonatkozásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálja, nyilván ők a munkahely-ellenőrzésekre is nagy figyelmet fordítanak, de az egészségügyi ágazat is mindennemű szakmai támogatást megad hozzá, hiszen közös érdekünk, hogy ezeket a betegségeket megelőzzük, ezeket az emberéleteket megmentsük.

- A negyedik nemzeti környezetvédelmi programban szerepel a már meglévő azbeszt tetőfedő építési anyagok mind eltávolításának, mind pedig szakszerű ártalmatlanításának az ösztönzésére vonatkozó előírás. A hulladékgazdálkodási tervünk is az ártalmatlanítást tűzi ki célul. Ahol a kormány tudott lépni, mindenhol lépett, akár Budapest belvárosában is, vidéki településeken is igyekszünk a munkavállalóknak, az ott élő embereknek az azbesztkitettségét, a szennyezettség veszélyét csökkenteni, megszüntetni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Be kell vezetni az őszi aszály fogalmát?

MAGYAR ZOLTÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az aszályhelyzet azóta ki lett hirdetve, néhány járást leszámítva az egész országban, miután egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál itt az időjárás, egyre nő az aszály kockázata is. Idén már odáig jutottunk, hogy az őszi csapadékhiány okozza a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb gondot. Ugyan a mögöttünk álló két hét hozott némi csapadékot, de a kiemelkedően sokáig tartó szárazság így is komoly gondokat okoz a mezőgazdaságban. Az őszi repce fejlődése megállt, az őszi búza pedig sok helyen ki sem kelt. Komoly mennyiségű csapadék esetén is kérdéses a megfelelő csírázás. A mögöttünk álló időszakban jellemzően 40-50 milliméterrel hullott kevesebb eső az átlagosnál, ami a megelőző csapadékhiányos időszakkal együtt a talajban súlyos vízhiányos állapotot eredményezett.

- Államtitkár Úr! Nagy, országosan átgondolt, EU-s és hazai forrásokkal megtámogatott, fenntartható és a többségi társadalom által is elfogadott megoldás kell. Tehát nem fogadható el az a jövőben, hogy szinte minden évben árvizek fenyegetnek egy-egy folyószakaszon minket, majd a tetőzést követő néhány hét múlva már az aszály sújtja ugyanazt a térséget. Ez nem észszerű, nem fenntartható és senkinek sem jó. Mindezek alapján adódik tehát a kérdés:

- A 2010 óta önök által folyamatosan ígérgetett nagy nemzeti öntözési stratégia miért nem indulhatott még el?

- Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, hogy azon minimális, néhány százaléknyi öntözhető terület, ami van ma Magyarországon, nagyon kevés, ezzel nem lehet a termelési biztonságot fenntartani, nem lehet versenyképességet növelni, és ez egyáltalán nem az az irány, ami a XXI. században egy modern és fenntartható mezőgazdaságot eredményezne? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

FARKAS SÁNDOR, (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az öntözésfejlesztés komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületeit is érinti, így a tárcánk szoros együttműködésben van a Belügyminisztériummal. A közös munkánk egyik eredménye a készülő öntözésfejlesztési stratégia, amelyre ön is utalt, amelynek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte a termelői öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg a rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet. A következő időszak fejlesztési irányait ezen felmérés eredményei alapján igyekszünk meghatározni.

- Képviselő Úr! Egy szeptemberben megjelent kormányhatározat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözési célú állami művek fejlesztésére. A fejlesztések sorrendjét a termelői igények figyelembevételével meghatároztuk, és az érintett állami művek fejlesztésének előkészítése a jövő évtől megkezdődhet. Az öntözővíz biztosítása mellett szükséges a termelői vízigények megszervezése, amelynek érdekében kidolgoztuk az öntözési ügynökségek koncepcióját is. Ugyancsak kormányzati törekvés az öntözés feltételeinek megkönnyítése, amelynek egyik elemeként a vízjogi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását is tervezzük.

- Képviselő Úr! Kiemelten kezeljük az aszálykárok utólagos enyhítését is, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben jelenleg is lehetőség van az aszálykárok kompenzálására. Az elmúlt években megközelítőleg 41,3 százalékát aszálykárra fizettük be a kárenyhítői juttatások közül. Az aszály definíciója egyébként nem évszakhoz kötött. Aszálynak minősül az a természeti esemény, amelynek során a 30 egymást követő napon belül lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 10 millimétert. Ezért az őszi aszálykárok kezelésére jelenleg is lehetőség van a kárenyhítési rendszerben, és a most jelentkező őszi aszálykárok már a 2019. évi kárenyhítési évhez számítanak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

I. Egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek

Bartha Szabó József
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is
    A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.
  • A történelemoktatásról – Hozzászólás a NAT-vitához
    Miért fontos, hogy történelmet tanuljunk? Milyen értékeket, ismereteket, tudásokat akarunk átadni, megtanítani az utánunk jövő nemzedékeknek és mi célból?
  • Bayer: Gruevszki bűne
    Gruevszki a migránsválság kellős közepén, országa jobboldali vezetőjeként kerítést épített a görög határszakaszra, és bejelentette, hogy mindenáron feltartóztatja az inváziót.
MTI Hírfelhasználó