Új, több pólusú gazdasági világrend van kialakulóban
Eurázsia építéséről, a közép-kelet-európai és balkáni országok, valamint Kína gazdasági közeledéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Budapesten megrendezett jegybankelnöki találkozón.
2018. november 9. 14:12

Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen - mondta Orbán Viktor, aki a kelet-közép-európai régió országait is felemelkedő erőközpontnak nevezte, rámutatva: azok a következő 5-10 évben Európa gazdasági motorját adják.

A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, "el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk", különbözően irányítjuk országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös érdekek keresése.

Orbán Viktor méltatta a Magyarország és Kína között fennálló 70 éves diplomáciai kapcsolatot. Emellett az új korszak sikertörténetének nevezte a térség és Kína gazdasági kapcsolatát.

A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett jegybanki konferenciájával kapcsolatban kijelentette: már nem elég befektetési és kereskedelmi téren keresni az együttműködést, azt a pénzügyek terén is meg kell tenni.

A balkáni országokról szólva közölte: azok gyors fejlődést mutatnak, a közép-európai országok pedig a leginkább elkötelezettek a régió uniós tagsága ügyében.
A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem "állócsillagnak" nevezte, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát - hangoztatta, de beszámolt arról is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson ki államkötvényeket.

"Ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, az a keleti irányba fog történni" - fogalmazott és elmondta: keresik a módját annak, hogy a kétoldalú kereskedelemben a jüan legyen az elszámoló pénz. Szerinte ebben inkább a lehetőséget, és nem a veszélyt kell látni.

Az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak kiemelkedő szerepe lesz - jelentette ki, hangsúlyozva: a szakemberekért folytatott egyre élesebb harcban Magyarország és a térség országai nem megvásárolni akarják a tudást, hanem létrehozni.

Célnak nevezte, hogy 2020-ra az ország a GDP 1,8 százalékát, vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordítson a kutatás-fejlesztés támogatására.

Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését.

Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai stabilitást, így védhetők ki a válságok - mutatott rá. Azon véleményének is hangot adott, hogy a jegybankok erőteljesebben is bekapcsolódhatnának a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésébe.

A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70 százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne legyen terve egy ilyen helyzetre.

"Kereskedelmi háborúkról" is szólt, rámutatva: az Egyesült Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: "ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk", ezért egyszerre kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt felekkel és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát, Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté tenni országunk és a térség sikeressé tételében - hangsúlyozta.

A migrációról is szólt a kormányfő, hangsúlyozva: az át fogja alakítani az életünket. Nyugat-Európa átalakulása szerinte megállíthatatlan, ezért, ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek, és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel kapcsolatban - vélekedett, és arról is szólt, hogy az afrikai és ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat vetítenek előre.

A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg "akarjuk építeni", ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét igényel. A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk ezen tőke előteremtésében, de olyan programokhoz is segítséget kell nyújtaniuk, amely a vállalkozásokat fejleszti, de szerinte a jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.

Matolcsy: példaértékű a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködés

Az elmúlt években példaértékűvé vált a 16+1-es Kína és Kelet-Közép-Európa (KKE) közötti együttműködés - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a csoport jegybankelnökeinek találkozóján pénteken Budapesten.

Emlékeztetett: a 16+1-es együttműködés 2011-ben indult, részét képezi a Selyemút-kezdeményezésnek, amely az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. A 16+1-es együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra kifejlesztése.

Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni - szögezte le.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a 16+1 Jegybankelnöki Találkozón, a Magyar Nemzeti Bank első alkalommal megrendezett tanácskozásán a Bölcs Várban, az egykori budai Óvárosháza felújított épületében a budai Várban 2018. november 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György szerint fontos a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság tanulságait is levonni. Helytelen volt az a feltételezés, hogy válság nem következhet be újra. Egy másik fontos tanulságnak nevezte, hogy minden kormány és központi bank felkészüljön a szűk esztendőkre is. Jól fel kell készülni egy olyan jövőre, amiben előfordulnak a pénzügyi-gazdasági válságok - közölte.

További lényeges elemnek nevezte, hogy az új "közellenség" az államadósság lett az infláció után, Magyarország 2010-óta több mint 10 százalékponttal csökkentette a GDP-arányos államadósságát. Az államadósság magas szintje ellen folytatni kell a küzdelmet - jelentette ki. Minden országnak szüksége van a kiegyensúlyozott költségvetésre, mert az hozzájárul az államadósság szintjéhez, és befolyásolja a gazdaság sérülékenységét. A régió és Magyarország kiváló eredményeket ért el ebben - húzta alá.

Magyarországon 2002 és 2010 között a gazdaságpolitikai katasztrófákból katalógust lehetne összeállítani, fontos megszabadulni a súlyos hibák és téves döntések árnyékától - mondta.

Rámutatott arra is, hogy szükséges a jól működő stratégiai szövetség a nemzeti bankok és a kormány között, Magyarországon ez megvan. A legfontosabb tényező, ami a pénzügyi válság elkerülését segíti, a politikai stabilitás - mutatott rá.

Ji Kang, a kínai jegybank (People's Bank of China - PBOC) kormányzója a 16+1 országok első jegybankelnöki találkozóján tartott előadásában elmondta: a két régió között évente 10 százalék felett nő a kereskedelmi forgalom, tavaly 68 milliárd dollárt tett ki. A növekedés minden más bilaterális kereskedelmi kapcsolatnál gyorsabb. Közölte: Kína már 10 milliárd dollár értékben fektetett be a térségben, a régiós országok pedig 1,5 milliárd dollár befektetést eszközöltek Kínában. A siker alapelvei közül kiemelte a nemzetközi szabályok követését, a piaci elvek tiszteletben tartását és a támogató szakpolitikai döntéseket. A pénzügyi együttműködés elmélyítésén dolgoznak, és az információáramlást is szeretnék elmélyíteni az együttműködés keretében - jelezte.

A pénzügyi szolgáltatások szorosabbra fűzését illetően kiemelte, a kínai Eximbank 3 milliárd dollár hitelt nyújtott, és létrehozták a KKE-alapot. Nemcsak a kétoldalú, hanem többoldalú kapcsolatokban is részt vesznek a pénzintézeteik - mondta. A Kína-KKE együttműködés a fintech területére is kiterjed, bővül a mesterséges intelligencián (AI), a big datán, vagy a felhőszolgáltatásokon alapuló alkalmazások köre. Hatalmas potenciál van a fintech területén a Kína-KKE együttműködésben - mondta.

Ji Kang, a kínai központi bank kormányzója beszédet mond a 16+1 Jegybankelnöki Találkozón a budai Várban 2018. november 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A kereskedelmi háborúnak, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének jelentős elbizonytalanító hatása van a nemzetközi kereskedelemre, a Kína-KKE együttműködés ezt a bizonytalanságot is csökkentheti - állapította meg.

Orbán Viktor miniszterelnök (első sor b4), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (első sor b5), Ji Kang, a kínai központi bank kormányzója (első sor b3), Boris Vujcic, a horvát jegybank elnöke (első sor b2), Senad Softic bosnyák (első sor b), Vitas Vasiliauskas litván (első sor j2) és Mugur Isarescu román jegybankelnök (első sor j)  a 16+1 Jegybankelnöki Találkozón, a Magyar Nemzeti Bank első alkalommal megrendezett tanácskozásán a Bölcs Várban, az egykori budai Óvárosháza felújított épületében a budai Várban 2018. november 9-én. A hátsó sorban balról jobbra: Juris Kravalis, a lett jegybank főosztályvezetője, Kalin Hrisztov, a bolgár jegybank helyettes kormányzója, Vladimír Tomsík, a cseh jegybank igazgatóhelyettese, Ülo Kaasik, az észt jegybank helyettes kormányzója, Nikola Fabris, a montenegrói jegybank igazgatóhelyettese, Anna Trzecinska, a lengyel jegybank igazgatóhelyettese, Zelko Jovic, a szerb jegybank igazgatóhelyettese, Miroslav Uhrin, a szlovák jegybank ügyvezető igazgatója és Arjana Brezigar Masten, a szlovén jegybank igazgatója. MTI/Koszticsák Szilárd

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Magyarok világvárosa
    Kész csoda, hogy az ellenzék nem támadja azzal is a kormányt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kvázi lenyúlták tőle a főváros fejlesztési terveit, a Világvárost építünk hangzatos nevű egykori projektet.
  • Történelmi utódlás Berlinben
    Friedrich Merz (b) Willkommenskultur helyett domináns német kultúrát akar.
  • Mátyás király-emlékév
    Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága.
MTI Hírfelhasználó