Adjuk össze a reményeinket a félelmeink helyett
Száz éve ért véget az első világháború
Emmanuel Macron francia államfő a béke megőrzésére, "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte vasárnap ünnepi beszédében az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségén a párizsi Diadalív alatt, az Ismeretlen Katona sírjánál megjelent csaknem száz ország képviselőjét, köztük 72 állam- és kormányfőt.
2018. november 11. 15:33

Az ünnepség helyszínére a díszvendégek buszokkal érkeztek a francia elnöki hivatalból a forgalom elől lezárt Champs-Elysées sugárúton, ahol az utolsó szakaszt gyalog tették meg a zuhogó esőben a Diadalív felé, miközben a francia légierő repülői köszöntötték őket.

… und laufen, nach einer kurzen Autofahrt, im Regen Richtung Triumphbogen

Foto: ERIC FEFERBERG / AFP

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök biztonsági okokból nem a többi államfővel, hanem külön-külön, saját konvojjal érkezett a Diadalívhez.

US-Präsident Trump und First Lady Melania stießen erst am Triumphbogen zu der wartenden Gruppe der Staatschefs

Foto: YVES HERMAN / Reuters

Russland-Machthaber Wladimir Putin traf als letzter ein

Foto: BENOIT TESSIER / Reuters

A jelentős biztonsági intézkedések ellenére - Párizsban mintegy 10 ezer rendőr biztosítja a centenárium ünnepségének helyszíneit - a Femen nőjogi szervezet három aktivistájának sikerült áthatolnia a biztonsági kordonon akkor, amikor Donald Trump konvoja megérkezett. A tiltakozókat a rendőrök azonnal előállították, az elnöki limuzint nem tudták megközelíteni.

Handschlag zur Begrüßung: US-Präsident Donald Trump und der russische Präsident Putin

Donald Trump és Vlagyimir PutyinFoto: POOL / Reuters

Az amerikai elnök külön köszöntötte a francia elnököt, Angela Merkel német kancellárt és VI. Mohamed marokkói királyt. Miután a vendégek a tribünön helyet foglaltak, néhány perces késéssel, utolsónak érkezett meg Vlagyimir Putyin, aki kezet fogott francia, német és amerikai kollégájával.

Az ünnepség kezdetén Franciaországban mindenhol megszólaltak a harangok, éppen úgy ahogy száz évvel ezelőtt, amikor a fegyverszünet megkötését jelezték.

Ergriffene Stimmung: Die rund 70 Staats- und Regierungsvertreter stehen auf der Tribüne am Triumphbogen

Foto: POOL / Reuters

Ünnepi beszédében Emmanuel Macron az első világháborúnak - amelyben szerinte "Európa majdnem öngyilkos lett" - a mai világra vonatkozó tanulságairól beszélt. A francia elnök úgy vélte, hogy a világban ismét a "történelem fenyeget", ezért a béke megőrzésére és "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit. Dicsérte a patriotizmust, amely szerinte "a nacionalizmus és az önzés teljes ellentéte".

"Adjuk össze a reményeinket a félelmeink helyett" - kérte Emmanuel Macron a konfliktusok és a diplomácia multilaterális megközelítése megőrzése érdekében, elsősorban az Európától elforduló Donald Trump amerikai elnökhöz intézve a szavait.

Az Ismeretlen Katona sírján a láng meggyújtását követően az állam- és kormányfők a francia elnöki hivatalba indultak, ahol Emmanuel Macron ebéden látja őket vendégül. A házastársakat az államfő felesége, Brigitte Macron a Versailles-i kastélyban fogadja.

Délután a vendégek egy része a párizsi La Villette csarnokba megy, ahol Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Párizsi Békefórum elnevezésű háromnapos rendezvényt, amelynek témája a multilaterális világrend megőrzése lesz. A rendezvényen Donald Trump nem vesz részt, de a kétoldalú kapcsolatok helyett továbbra is a multilaterális megközelítést képviselő csaknem száz amerikai civil, jogvédő és környezetvédő szervezet képviselője felszólal majd a nagy nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, ENSZ, Világbank, UNESCO) vezetőivel együtt. A találkozón ott lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök is.

Az amerikai elnök délután a Párizshoz közeli Suresnes amerikai katonai temetőjébe látogat el, ahol fejet hajt az első világháborúban elesett amerikai katonák emléke előtt. Donald Trump szombaton az időjárási viszonyokra hivatkozva lemondott egy másik emlékhelyen, az észak-franciaországi belleau-i erdő amerikai katonai temetőjében tervezett koszorúzást.

Száz éve ért véget az első világháború

Száz éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború.

Die drei deutschen führenden Köpfe des ersten Weltkriegs: Generalfeldmarschall Paul von Hindenburg (l.), Kaiser Wilhelm II. (m.) und General Erich Ludendorff (r.)

Generalfeldmarschall Paul von Hindenburg, Kaiser Wilhelm II. és General Erich Ludendorff (b-j) Foto: dpa / dpa

A háború a nyugati fronton gyorsan állóháborúvá merevedett, a patthelyzeten az időről időre megindított, rendkívüli véráldozatokat követelő offenzívák sem tudtak érdemben változtatni. Miután az antant (Nagy-Britannia és Franciaország) oldalán hadba lépő Egyesült Államokból 1917 végén kezdtek megérkezni az első csapatok, a német hadvezetés 1918 márciusában egy végső támadással akarta kierőszakolni a döntést. Az offenzíva újfent elakadt, júliusban a németeknek a Marne folyó mögé kellett visszavonulniuk.

Az antantnak viszont augusztus elején az amiens-i csatában sikerült az áttörés, és lassú, de kitartó hadműveletekkel felőrölték a németek erejét, harci szellemét. Amikor szeptember végére már a Hindenburg-vonalat is fel kellett adniuk, Erich Ludendorff és Paul von Hindenburg tábornokok, a hadsereg vezetői közölték II. Vilmos császárral, hogy azonnali fegyverszünetre van szükség. A feltételeket azonban – többek között a demokratizálást és a hadsereg visszavonását a régi határokra – Berlinben túl keménynek találták, a harcok folytatódtak.

A kompromisszumos béke reményében mégis reformokba fogtak: október 28-án a Reichstag alkotmánymódosítással korlátozta a császár jogköreit, Németország papíron parlamentáris monarchiává alakult át, a vereségekért bűnbaknak megtett Ludendorffot menesztették. Az új kormány, amelyben a szociáldemokraták is helyet kaptak, tárgyalásokat ajánlott az antantnak, amely ennek egyik előfeltételéül II. Vilmos lemondását szabta.

Október 30-án, miután elterjedt a hír, hogy a flottát egy utolsó nagy összecsapásra akarják kivezényelni, a kieli támaszponton a matrózok megtagadták az engedelmességet. November 3-án a lázadókra sortüzet adtak le, a felkelés másnap átterjedt a városra, majd egész Németországra. Tüntetések, sortüzek, sztrájkok követték egymást, katonatanácsok alakultak, Bajorországban november 7-én elkergették a királyt, de a császár húzta-halogatta a lemondást.

November 9-én Berlinben is általános sztrájk kezdődött, és az erre még mindig csak szóban hajlandó II. Vilmos helyett Max von Baden kancellár önhatalmúlag hirdette ki a császár lemondását, aki Hollandiába menekült. Néhány órával később a szociáldemokrata Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kikiáltotta a köztársaságot, a sokkal radikálisabb, Karl Liebknecht vezette „független” szociáldemokraták viszont a szocialista köztársaság létrejöttét deklarálták. Ezzel győzött a forradalom, és a mérsékelt szociáldemokrata Friedrich Ebert vezette új kormány mellett radikális tanácsok is alakultak. Ebert hamarosan kiegyezett a tábornokokkal, akik elismerték a politikai hatalom birtokosának, de ennek fejében autonóm tényezőnek kellett tekintenie a hadvezetést, és a hivatalnoki kar is a helyén maradt.

A németországi események láttán az antant is szorgalmazni kezdte a tárgyalásokat. A küldöttségek november 8-án a Párizstól alig száz kilométerre fekvő compiegne-i erdőben, az antant főparancsnok Ferdinand Foch marsall szalonkocsijában ültek össze. A háromnapos tárgyalás eredményeként 1918. november 11-én aláírt fegyverszüneti szerződés úgy rendelkezett, hogy a nyugati arcvonalon hat órán belül be kell szüntetni az ellenségeskedést a szárazföldön és a levegőben, a német hadseregnek 15 napon belül ki kell vonulnia Belgium, Franciaország és Luxemburg megszállt területeiről és Elzász-Lotharingiából.

A frontvonal ekkor még Antwerpentől, Brüsszeltől, Luxembourgtól és Strasbourgtól 40-47 kilométerre nyugatra húzódott. Az 1914. augusztus 1. előtti német határok mögé történő visszavonás az Oroszországban tartózkodó német erőkre csak egy olyan időpontban vonatkozott, amelyet „az ottani helyzetre való tekintettel” a szövetségesek megfelelőnek fognak találni.

A német hadsereg jó állapotban volt köteles átadni a nyugati hatalmaknak 5000 tüzérségi löveget, 25 ezer géppuskát, 3000 aknavetőt, 1700 vadász- és bombázó repülőgépet, továbbá 5000 mozdonyt, 150 ezer vasúti kocsit, 5000 teherautót, az összes tengeralattjáróját és 74 korszerű felszíni hadihajót. Az eredetileg 36 napra kötött fegyverszünetet az 1919-es versailles-i békeszerződés megkötéséig sorozatosan meghosszabbították.

Érdekesség, hogy a második világháborúban, 1940. június 22-én a hitleri Németország bosszúként ugyanebben az erdőben, ugyanebben a vasúti szalonkocsiban íratta alá a Franciaország feltétel nélküli megadásáról, területe kétharmadának német megszállásáról szóló fegyverszüneti egyezményt.

Az első világháború szomorú egyenlege: mintegy 10 millió elesett katona a frontokon, ugyanennyi ember halt meg járványok, főként az 1918-19-es spanyolnátha miatt és éhezés következtében. A harcok során vetették be először a tankot és a vegyi fegyvert, valamint nagy számban harci repülőgépeket és tengeralattjárókat.

A háborúban négy birodalom omlott össze: a német, az osztrák-magyar, az orosz és az oszmán, ezek romjain ugyanakkor Finnországgal, a balti államokkal, Lengyelországgal, Ausztriával, Magyarországgal, Csehszlovákiával és a későbbi Jugoszláviával kilenc „új” állam jött létre. A háborút követő béke legnagyobb vesztese Magyarország lett, amely elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és hárommillió magyar került kisebbségi sorba.

A győztesek a békeszerződésekben mit sem törődtek a wilsoni igazságosság és önrendelkezés meghirdetett elveivel, a diktált „béke” nyomán egyenes út vezetett a két évtizeddel később kitört újabb világégéshez.


   

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
  • Célt értek a pályázati források
    Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek.
MTI Hírfelhasználó