Magyarország költ a legtöbbet egyházi és kulturális célokra
2016-ban az Európai Unió bruttó össztermékének 1%-át fordították kulturális, egyházi és rekreációs célokra – ugyanannyit, mint az előző évben. Ez az összeg tartalmazza a sportra, szabadidős létesítményekre, könyvtárakra, múzeumokra, színházakra, rádió-televíziós szolgáltatásokra, vallási és más közösségi szolgálatokra költött kiadásokat. Magyarországon azonban több mint háromszor ennyit, ezzel messze kiemelkedünk az EU és az Európai Gazdasági Térség országai közül – derül ki az Eurostat, vagyis az Európai Bizottság statisztikákért felelős főigazgatósága jelentéséből.
2018. november 12. 12:54

A jelentésből kiderül, hogy 2016-ban az Európai Unió bruttó össztermékének 1%-át fordították kulturális, egyházi és rekreációs célokra – ugyanannyit, mint az előző évben. Ez az összeg tartalmazza a sportra, szabadidős létesítményekre, könyvtárakra, múzeumokra, színházakra, rádió-televíziós szolgáltatásokra, vallási és más közösségi szolgálatokra költött kiadásokat.

Magyarország a maga 3.3%-os összköltésével messze kiemelkedik nemcsak az EU 1%-os átlagából, de még a második Észtországhoz (2.1%), illetve a holtversenyben 3. Horvátországhoz és Dániához (1.8%) képest is a kulturális, egyházi és rekreációs célokra a nemzeti össztermék arányában elköltött támogatásokat tekintve. A kimutatásban szerepelnek az Európai Gazdasági Térség (EGT) nem EU-tag országai, a balliberális média kedvenc hivatkozási pontjául szolgáló Izland, Norvégia és Svájc is – egyikük sem költ annyit kulturális, rekreációs és vallási célokra, mint a magyar állam. Az utolsó harmadban, a sereghajtók között találunk olyan nagy múltú, jelenleg a tömeges bevándorlás frontországainak számító államokat, mint Németország, Olaszország, Görögország, az Egyesült Királyság vagy akár Írország.

A szakpolitikának magyar szempontból az is külön jelentőséget kölcsönöz, hogy hazánk jelölhette a terület EU-biztosát Navracsics Tibor személyében. A jelentés méltó mementó a most zajló Klebelsberg Kuno emlékhét szempontjából is. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter idejében ugyanis még ennél is nagyobb arányú, a GDP 10.5%-át (!) kitevő támogatást fordítottak a kultúra, az egyházak és az oktatás megerősítésére, ami lehetővé tette a Trianonnal megcsonkított ország talpra állását, a keresztény-nemzeti kultúra felvirágoztatását a nehéz gazdasági körülmények közepette is.

Forrás: Eurostat

hog

gondola.hu
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
  • Varga Judit lesz az igazságügyi miniszter
    Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök, miután a jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László elfoglalja képviselői helyét az Európai Parlamentben – derült ki szerda délután.
  • Kocsis: a legalkalmatlanabb lett az ellenzék főpolgármester-jelöltje
    A legalkalmatlanabb fővárosi polgármester lett az ellenzék jelöltje - reagált a Fidesz budapesti elnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában szerda este az előválasztásra. Kocsis Máté hozzátette: Gyurcsány Ferencnek mindegy volt ki nyer, mert "Karácsony Gergely pórázának a végén is Gyurcsány Ferenc áll".
  • Gyurcsány Ferenc markában a szocialista szavazók
    Az európai parlamenti választásokon elért eredményének köszönhetően a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy stabilan a baloldal vezető, sőt idővel kizárólagos erejévé váljon. A jelenség részben a politikai környezet számukra kedvező alakulásával, részben pedig tudatos taktikai döntések sorával magyarázható – írja legfrissebb közleményében a Századvég.
MTI Hírfelhasználó