Magyarország nem fog változtatni álláspontján
Gulyás Gergely szerint továbbra is a migráció ügye miatt folyik kampány Magyarország ellen, amely minden vitás esetben nyitott volt a megállapodásra az Európai Bizottsággal, kizárólag a migráció kérdésében nem hajlandó a megegyezésre, ez pedig egy „politikai hecckampányhoz” vezet az országgal szemben.
2018. november 12. 22:14

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján mondta az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésével kapcsolatban.

A magyar álláspont szerint kizárólag a választóknak és a kormánynak a joga meghatározni, kivel akarunk együtt élni és kivel nem – közölte. Hangsúlyozta azt is, Magyarországnak vannak szövetségesei a küzdelemben.

Gulyás Gergely szerint az Általános Ügyek Tanácsának hétfői ülése és a hozzá kötődő események újabb lehetőséget adtak a migránspárti politikai erőknek, hogy a Magyarországgal szembeni harcot tovább folytathassák. Az érdemi nézetkülönbség ma Európában a migráció kérdésében áll fenn – tette hozzá.

A kormány szerint az EU jogi szolgálatának véleményével is ellentétes, hogy a Magyarországot elmarasztaló jelentést készítő Judith Sargentini EP-képviselő – egy külön megbeszélésen – találkozott az Általános Ügyek Tanácsának tagjaival. A miniszter ezért ezt egy újabb eljárási szabálysértésnek minősítette.

A politikus arról is beszélt, hogy a jövő évi európai parlamenti (EP) választásnak lesz egy közös európai kampánytémája, ez pedig a migráció. Azok az erők viszont, amelyek a migráció támogatói, lehetőséget látnak arra, hogy a migráció megakadályozásáért síkra szálló országokkal – különösen Magyarországgal – szemben fellépjenek – tette hozzá.

Értékelése szerint a Sargentini-jelentésnek továbbra is ez az a pontja, amely indítóoka a Magyarország ellen folyó kampánynak.

Az EP-választási kampány részeként pedig minél hosszabb ideig kívánják folytatni a Magyarországgal szembeni eljárást – jegyezte meg. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy a májusi választáson az EP jelenlegi migránsbarát többségével szemben egy migrációt elutasító többség jöhet létre.

Gulyás Gergelyt megkérdezték arról a kormányzati törvényjavaslatról, amely például a nemzeti ünnepek, gyász- és emléknapok helyszíneit kivenné a közterület fogalma alól. A miniszter erről azt mondta: a parlamentnek lehetősége van megvitatni, hogy az előterjesztés megfelelő vagy túlzott terjedelemben korlátozza-e a gyülekezési jogot. Közölte: ő mindig a gyülekezési jog gyakorolhatósága mellett áll, az viszont egy más kérdés, hogy az állami ünnepségek méltóságteljes megtartása alkotmányosan is indokolható érdek. Ezért támogatja, hogy az állami ünnepségek ideje alatt és a felkészülés óráiban az államnak elsőbbsége legyen a gyülekezés tekintetében.

Egyúttal hozzátette: aki a 2006-os őszi és a mostani magyarországi gyülekezési helyzetet tekintve hasonlóságot vél felfedezni, az vagy buta, vagy hazudik.

Magyarország nem fog változtatni a bevándorlással kapcsolatos álláspontján

Magyarország semmiféle politikai nyomásgyakorlás, vagy kötelezettségszegési eljárás megindítása ellenére sem fog változtatni álláspontján, amely szerint a tömeges migráció negatív jelentség, azt már az Európai Unió külső határánál meg kell állítani – jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára hétfőn Brüsszelben.

Az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén a figyelem középpontjában egyebek mellett a lengyelországi és magyarországi jogállamiság helyzetéről folytatott megbeszélés állt, amelynek keretében kitértek a Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikke szerint indított eljárásra is.

Az államtitkár az ülést követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, politikai vita zajlik az Európai Unióban, amelynek a fő témája a migráció és a bevándorlás, célkeresztjében pedig Magyarország áll.

A brüsszeli bevándorláspárti elit azért támadja Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy nem akarnak hazájukból bevándorló országot. Világos az is, hogy politkailag támadják azokat a tagállamokat, amelyek úgy döntöttek, hogy kilépnek az ENSZ migrációs csomagjából és nem vesznek részt annak további tárgyalásában – húzta alá.

Mint elmondta, a jogállamiságról folytatott, a közintézményekbe vetetett bizalmat vizsgáló általános éves napirendi pont tárgyalása alkalmával az ülésen hangsúlyozta, a bizalom alapja nemzeti és uniós szinten egyaránt az, hogy a döntésekbe a polgárokat mindig be kell vonni. Noha az Európai Unió iránti bizalom uniós átlagon felüli a magyarok körében, az uniós intézményekbe vetett bizalmukat jelentősen rontja, hogy az Európai Parlamentben a valóságnak nem megfelelő állítások hangzanak el Magyarországról – emelte ki.

Hozzátette, a közintézményekbe vetett bizalmat növeli az is, hogy Magyarország gazdasági tevékenysége jelentősen javul, már 2010-ben csökkentette az államadósságot és a költségvetési hiányt.

Takács Szabolcs a 2020 utáni hétéves uniós költségvetést érintően elmondta, addig, amíg az Európai Bizottság a következő költségvetésben az uniós intézményi bürokrácia növelését irányozza elő, addig Magyarország a kormányzati bürokrácia csökkentéséről döntött, és folyamatos lépéseket tesz a közigazgatás modernizációja érdekében.

Magyar és közép-európai szempontból aggasztó, hogy az Európai Bizottság javaslata „minden kétséget kizáróan a testület politikai ambícióit szolgálja, amelyeket az európai emberek érdeke elé helyez” – húzta alá.

„Noha még csak a tárgyalás kezdeti szakaszban vagyunk, biztosítani kell, hogy abban minden tagállam álláspontja egyenlő mértékben tükröződjön” – fogalmazott.

Magyarország úgy értékeli, hogy a tárgyalási keret nem kiegyensúlyozott, az jobban figyelembe veszi a nettó befizető országok elképzeléseit, ezért azt jelentősen módosítani kell – közölte az államtitkár.

„Elfogadhatatlannak és indokolatlannak tartjuk azt is, hogy az uniós bizottság Európa szegényebb régióitól a gazdagabbak felé csoportosítaná át a felzárkózást segítő forrásokat, amely elképzelés nyíltan szembe meg az uniós szerződésekkel és aláássa a belső piac és az egész unió érdekeit. Egy ilyen alapokon nyugvó többéves költségvetési keretet Magyarország nem fog tudni támogatni – tette hozzá Takács Szabolcs.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a tanácsülést megelőző, de a tanács részének nem tekinthető, az osztrák elnökség által összehívott külön ülésen Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő és Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke arra szólították fel az uniós ügyekkel foglalkozó tagállami képviselőket, állapítsák meg, hogy Magyarországon veszélyben vannak-e az uniós értékek.

Az ülésen részt vevő Judith Sargentini kijelentette, a jelentés elfogadása egyértelmű jel, hogy határozott vonalat kell húzni, amikor egy tagállamban megsértik a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok közös értékeit.

”Most a tagállamoknak kell gyorsan, nyíltan és hatékonyan cselekedniük„ – fogalmazott.

A képviselő aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon további fejlemények történtek a jelentés elfogadása óta. Egy nemrégiben megszavazott új törvény például tovább sérti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét – jegyezte meg. Sargentini hozzátette, arra kéri a tagállamokat, hogy hívjanak össze formális tanácsülést is a magyar jogállamiság kérdésének megtárgyalásáról.

Claude Moraes felszólalásában aláhúzta, a tagállamok képviselőivel folytatott hétfői előkészítő megbeszélés semmiképpen sem tekinthető hivatalos tanácsi ülésnek és szintén reményét fejezte ki, hogy formális ülésre is sor kerület a Magyarországot érintő ügyről.

Az Európai Parlament szeptemberben szavazta meg a magyar jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, amelynek alapján megindították az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

A dokumentum kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

MTI
MTI Hírfelhasználó