Pozitívan fogadták a szavazati jog kiterjesztését
A kárpátaljai helyzet áttekintése és az európai parlamenti választáson való részvétel lehetőségének megteremtése szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ülésen tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten. Közlése szerint a résztvevők körében "nagy sikert" aratott a voksolást érintő szabályok megváltoztatása.
Utoljára frissítve: 2018. november 15. 15:31
2018. november 15. 15:15

A kormányfő helyettese kérdésre jelezte: elegendő idő lesz, hogy az érintettek a tavaszi EP-választáson már részt vegyenek, beleértve a regisztrációt is. Azt is rendkívül pozitívan fogadták a résztvevők, hogy egyszerűsítették a regisztrációt és a voksolást - közölte.

Semjén Zsolt hozzátette: az ülésen tárgyaltak a kárpátaljai helyzetről is.

Nincs hova hátrálni e téren - jelentette ki. Rámutatott: nem tudnak mást tenni, mint uniós és NATO színtéren blokkolnak mindent, amíg a jogsértések nem szűnnek meg, és világgá kiáltják azokat a jogsértéseket és jogtiprásokat, amelyek Ukrajnában érik a magyarságot.

A közterület-használatot érintő törvénymódosításról kérdésre Semjén Zsolt azt mondta: nem azt akarja, hogy az ellenzék ne mondhassa el a véleményét, elkötelezett híve a szabad véleménynyilvánításnak.

Ugyanakkor vannak nemzeti ünnepek, amikor annak méltóságát sérti, ha odamegy egy maroknyi ember, hogy megzavarja a rendezvényt.

Ezzel együtt ő maga nyitott arra, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, a kompromisszumra, és arra, hogy cizellálják a módosítást - közölte.

A világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülése a fővárosi Várkert Bazárban 2018. november 15-én. Szemben középen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette balról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2) és Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos (b), jobbról Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j2) és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos (j). MTI/Koszticsák Szilárd

Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának

Semjén Zsolt erről a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. ülésén beszélt csütörtökön Budapesten, egyúttal köszönetét tolmácsolva a diaszpóra magyarságának.
A kormányfő helyettese rámutatott: jelenleg a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a szerzett jogaitól fosztják meg, lényegében az elüldözésük zajlik szülőföldjükről.  

Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot - mondta.

Kitért arra is, mára már természetes, hogy ebben az időszakban tanácskozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának legitim egyeztető testülete.

Ez azonban nem volt mindig így - emelte ki Semjén Zsolt, aki  hozzátette: a szocializmusban a diaszpórát még ellenségként kezelték. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kormány megalakult, küldetésüknek tartották, hogy a diaszpórát a helyén és a súlyának megfelelően kezeljék. Azért is fontos a tanács, mert a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak csak megjelenni.

Egyedülálló szervezeti struktúra jött létre, és ez az egyeztető fórum a magyar élet minden részét érinti - jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programra, a Mikes-programra, illetve a Julianus-programra és a nemzeti regiszterre. Ezek mind egyedülálló magyar innovációk - fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes a testület előtt is beszámolt arról, hogy már több mint egymillió új magyar állampolgár van, ez magában foglalja a diaszpóra kedvezményes honosítását és az állampolgárság megállapítását.

Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva ismét kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok - köztük a diaszpóra magyarsága - az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is - mondta, hozzátéve: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelezte: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából.

Az ülésen a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyilatkozik a sajtónak a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésének szünetében a fővárosi Várkert Bazárban 2018. november 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Potápi: erősebbé és egységesebbé vált a magyarság

2010-14 között a polgári kormány megalkotta a nemzetpolitika új keretrendszerét, aminek köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.

Úgy fogalmazott: a nemzeti kormány a nemzet elválaszthatatlan részének tartotta és tartja a külhoni magyarságot. Ennek jegyében 2010-ben megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt, s azokat a szimbolikus jogszabályokat, amelynek köszönhetően ma nemzetpolitikáról beszélhetnek.

A tervezett zárónyilatkozatból kiemelte, a kárpátaljai magyarsággal vállalt szolidaritást, és azt, hogy a Külhoni magyarság díjat ezentúl Kallós Zoltánról neveznék el. Folytatódnak az emlékévek is, jövőre II. Rákóczi Ferenc tiszteletére hirdetik meg, és a Magyarság Háza bonyolíthatja le.

Grezsa István: Magyarország újra motorjává válhat a Kárpát-medencei együttműködésnek

Magyarország újra motorjává válhat egy olyan új, Kárpát-medencei együttműködésnek, ahol a magyarsággal való együttműködés a stabilitást szolgálja és végső soron közös érdek - mondta Grezsa István csütörtökön Budapesten.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a magyar szórvány napján arról beszélt: a "politikai trend arra mutat", hogy "a bizalmatlanságot felülírja a bizalom, és az együttműködés uralja a Kárpát-medencében élő népek és országok közötti kapcsolatot" - fogalmazott.

Ennek sok jele mutatkozik - mondta, és példaként említette Szerbiát, ahol az ország európai uniós törekvései "jól összeköthetők a magyar nemzeti kisebbség és a magyar szórvány boldogulásával". Említette továbbá a "jó szlovák magyar államközi kapcsolatokat", hozzátéve, hogy azért van még tennivaló a nemzetiségi jogok terén.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: a mai magyar politika nem valami ellen irányul, és a szomszéd népekkel együttműködésben képzeli a jövőt.

A magyar szórvány napja tehát miközben fontos nemzeti ügy, túl is mutat önmagán, hiszen a népek közötti együttműködéséről is szól - fűzte hozzá.

Grezsa István kitért arra is: a magyar szórvány és a tömbvidékek magyarsága a magyarság számára egyfajta "aranytartalék" is, amely növeli a magyarság 21. századi versenyképességét.

"Valóban minden magyarra, a magyar szórvány legelmaradottabb részein élőkre is számít a magyar kormány" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szórványban élő magyarság nemcsak humán erőforrás, hanem ebből adódóan gazdasági versenyelőnyt is eredményez.


   

MTI
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
MTI Hírfelhasználó