Egyre népszerűbb a Visegrádi Együttműködés
A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a Visegrádi Együttműködés (V4) országai felnőtt népességének túlnyomó része ismeri a V4-et, és többségük úgy gondolja: országa a szövetség keretein belül jobban érvényesítheti érdekeit.
2018. november 22. 18:40

Az intézet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a Visegrad Group által 2001-ben és 2015-ben végzett felmérésekhez képest jelentős növekedés állt be a V4 ismertségében.

A Nézőpont Intézet szerint a növekvő ismertség vélhetően annak köszönhető, hogy az európai migrációs válság és az annak megoldására adott közös válasz növelte a V4-ek politikai súlyát, és így a róluk szóló híradások számát.

A Nézőpont által a négy országban készített telefonos közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 47 százaléka optimista a jövőt illetően, 82 százalékuk nem hagyná el az EU-t, ugyanakkor a menekültkvótákat 77 százalékuk elutasítja.

A V4-ek (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) ismertsége a négy érintett országot összesítve rendkívül magas, a válaszadók 86 százaléka az adatfelvételt megelőzően már hallott a szövetségről. Leginkább a csehek (91 százalék) és a szlovákok (88 százalék) vannak tisztában a közép-európai EU-s országok szövetségének létezésével. A másik két tagállamban valamivel alacsonyabb a V4-ismerők aránya, a magyarok 83, a lengyelek 81 százaléka ismeri a Visegrádi Együttműködést – közölték.

A V4-et a tagok továbbra is nagyon fontosnak ítélik meg (10-es skálán 7,4-es átlag), a legfontosabbnak a magyar lakosság tekinti (7,9-es átlag). Országonként maximum 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tartják fontosnak, viszont minimum 17 és maximum 39 azoké, akik nagyon fontosnak tartják az együttműködést. A V4 elutasítottsága tehát marginális, mindenhol jelentős tábora van a szövetségnek – írták.

A kutatásból kiderült az is, hogy a válaszadók szerint a V4-eknek leginkább az autópálya-építés (82 százalék) és tudományos kutatások (78 százalék) tekintetében kellene szorosabbra fűzniük kapcsolataikat. Szintén fontos kapcsolódási pont a turizmus, az ipar- és az energiapolitika. Legkevésbé (39 százalék) az adópolitikák összehangolását tartják fontosnak.

A válaszadók alapvetően optimistán látják a jövőt, leginkább derűlátóbbnak a magyarok számítanak, 49 százalékuk szerint öt év múlva jobb helyzetben lesz az ország, 34 százalékuk szerint viszont romlik a helyzet a következő fél évtizedben. A csehek 48, a szlovákok 47, a lengyelek 42 százaléka optimista.

Kiderül továbbá: mind a négy állam népességének többségi (a négy ország felnőtt népességének majd kétharmada, 63 százaléka) álláspontja, hogy országuk a V4 keretein belül hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, mint önállóan.

Leginkább a magyarok és a szlovákok vannak meggyőződve a Visegrádi Együttműködés eredményességéről, azonban a cseh és a lengyel felnőtt népesség többsége is hiszi, hogy a szövetség segítségével könnyebb az egyes országok érdekeinek az érvényesítése.

A kutatás szerint a lengyelek 86, a szlovákok 85, a magyarok 82, a csehek 76 százaléka szerint országának nem kellene elhagynia az uniót. Emellett viszont a menedékkérők uniós kvótarendszer alapján történő elosztásának ötlete „továbbra sem túl közkedvelt a V4-tagállamokban”.

A válaszadók 77 százaléka inkább vagy egyáltalán nem ért egyet a mechanizmussal, mindössze 18 százalékuk támogatja azt. A csehek 83 százaléka, a magyarok és a szlovákok 78-78 százaléka, valamint a lengyelek 68 százaléka utasítja el az állandó elosztási mechanizmus ötletét – tudatták.

A Nézőpont Intézet telefonos (CATI) közvélemény-kutatása október 16-31. között készült a négy országban, 1000-1000 ember megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az ezerfős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék – olvasható a közleményben.

MTI
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó