Gulyás: Rossz irányba mozdult az európai közösség
A migrációs válság kapcsán az unió vezetői a jogtiprás oldalára álltak, az Európai Bizottság leplezetlenül politikai szerepet játszott – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy csütörtöki konferencián. Hangsúlyozta: a hazánk elleni bírálatok azért is jogosulatlanok, mert Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amely példamutató módon járt el a migráció ügyében.
2018. november 24. 10:51

Rossz irányba mozdult az európai közösség az elmúlt években – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az Alapjogokért Központ Magyarország és „A hetes cikkely” című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy az Európai Bizottság nem a szerződések őre volt, hanem bevallottan politikai szerepet játszott. Szavai szerint az utóbbi években következmények nélkül lehetett lábbal tiporni a schengeni egyezményt, és az számított jó európainak, aki így tett, az pedig rossznak, aki betartotta a jogszabályt.

– Rossz irányba mozdult az európai közösség az elmúlt években, az Európai Bizott­ság leplezetlenül politikai szerepet játszott, ez pedig ellentétes a lisszaboni szerződéssel, és sok kárt is okozott – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, az Alapjogokért Központ Magyarország és a hetes cikkely című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

Szavai szerint olyan Európai Unióban élünk, ahol következmények nélkül lehet a schen­geni egyezményt lábbal tiporni, és a migrációs válság kapcsán az unió vezetői egyértelműen a jogtiprás oldalára álltak. – Senkinek nem lehet erkölcsi alapja arra, hogy azt a Magyarországot bírálja, amely elsőként tett eleget a külső határvédelmi kötelezettségeinek, és az egyetlen olyan állam volt, amely példamutató módon járt el a migráció ügyé­ben – mutatott rá a tárcavezető.

Gulyás Gergely a Sargentini-jelentést az eltérő gondolkodás szankcionálására tett kísérletnek nevezte, hozzátéve: a holland zöldpárti képviselőnő befolyásolni akarja a független magyar igazságszolgáltatást. Arra a felvetésre, hogy a 7-es cikkely az értékek megszilárdításáról szól, kijelentette, hogy ez többszörösen képtelenség. – Nem lehet jogállamisági sérelmekről beszélni konkrét jogsértés nélkül – hangsúlyozta.

Magyarország példamutató módon járt el 

Magyarország volt az egyetlen példamutató módon eljáró állam a migráció ügyében: elsőként végezte el kötelezettségét a külső határok védelmében – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság nem döntéshozó fórum, hanem tanácsadó testület, ezért a véleményét nem kell szentnek tekinteni, főleg mivel átpolitizálódott.

Magyarországnak vannak közös értékei Nyugat-Európával, de egyes kérdésekben, így például a migráció vagy a családpolitika ügyében alapvetően nem értenek egyet – jelezte. Azt mondta, nyugaton intolerancia, kirekesztés tapasztalható, nem hajlandóak elfogadni az övékétől különböző álláspontot, a sajtóban pedig hírhamisítás folyik Magyarországról.

A Sargentini-jelentés az eltérő gondolkodás szankcionálására tett kísérlet – vélekedett a miniszter. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőben van szovjet típusú hajlam: befolyásolni akarja a független magyar igazságszolgáltatást. Az eljárást politikainak, a dokumentumot vádiratnak nevezte.

A holland képviselőnő politikai nyomást akart gyakorolni Fotó: Európai Parlament

– A jelentés 69 érdemi állításából 37 hamis, 19 folyamatban lévő vitás ügyre utal, 13 pedig már lezártra – emlékeztetett a sajtóeseményen Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hangsúlyozva: az eljárás nem kidolgozott, s korábban Judith Sargentini maga nyilatkozta, hogy politikai nyomásgyakorlásra akarja használni a dokumentumot.

– Miután Magyarországot politikai támadás érte, ezért politikai választ adtunk rá – jelentette ki a frakcióvezető, aki azt is felidézte, hogy a jelentés elkészítése során a Miniszterelnökség véleményét nem kérték ki.

Az EU magát lőtte lábon

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a Sargentini-jelentés készítője maga nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy politikai nyomásgyakorlásra akarja használni a dokumentumot. Azt mondta, hogy annak 69 érdemi állításából 37 hamis, 19 folyamatban lévő vitás ügyre utal, 13 pedig már lezártra. Kocsis Máté utóbbiban látta a legnagyobb veszélyt, hiszen a jelentés ezáltal relativizálja a korábbi egyeztetéseket.

Sérelmezte, hogy az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárásban nem veszik figyelembe, hogy Magyarország hasznos tagja az Európai Uniónak: nemcsak kulturálisan, de gazdaságilag is értéket tesz hozzá a közösséghez.

A frakcióvezető kitért arra, hogy a Sargentini-jelentés elkészítése során olyan szervezeteket kerestek meg, mint a Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International, a Miniszterelnökség véleményét ugyanakkor nem kérték ki. Úgy fogalmazott, hogy az EU magát lőtte lábon, amikor ilyen alapokon állva megindította történetének egyik legsúlyosabb eljárását.

Bárándy Gergely szerint a jelentés lényegi állításai igazak

Bárándy Gergely volt szocialista képviselő úgy vélekedett, hogy bár a Sargentini-jelentés kétségtelenül tartalmaz hibákat, a lényegi állításai igazak. Azt mondta, lehet vitatkozni azon, hogyan kell értelmezni a 2. cikkben foglalt értékeket, amelyek megsértésének gyanúján alapszik a 7. cikk szerinti eljárás megindítása.

A jogállamiság azonban például biztosan magában foglalja a visszaható hatály tilalmát, és ha egy tagállam ilyen elveket sért meg, akkor vele szemben fel kell lépnie a közösségnek – hangoztatta. Ez nem nyomásgyakorlás, hanem az értékközösségből fakadó kötelesség – fűzte hozzá.

Az ügyvéd szerint az EU most jutott el oda, hogy kimondja, elfogyott a türelme. Bárándy Gergely úgy vélekedett, nem lehet mesterségesen különválasztani, hogy egy döntés jogi vagy politikai. A kormány azért cselekszik így, mert bizonyos érvekre nem akar reagálni. Ezeket politikaiaknak minősíti – hangoztatta.

Schiffer szerint a fékek és ellensúlyok rendszerét mára kiiktatták az alkotmányos rendszerből

Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke azt mondta, a közbeszédben a rendszerváltás óta állandó vitatechnika, hogy negatív felhanggal beszélnek a politikai döntésekről. Szerinte tartalmi értelemben a fékek és ellensúlyok rendszerét mára kiiktatták az alkotmányos rendszerből.

Bár a 2. cikkben csupán tömören esik szó az uniós értékekről, a jogszabályhely „nem holt betűk halmaza” – fogalmazott Schiffer András. Ugyanakkor ő szintén kitért rá, hogy a Sargentini-jelentés nem sikerült jól, és a nyilvánvaló tévedések vagy hazugságok rontják a hitelét.

A résztvevők között vita alakult ki abban, hogy politikusok véleményezhetnek-e bírói ítéleteket. Schiffer András azt hangoztatta, hogy a bíró ne bírálja az alkalmazandó jogszabályt, a jogalkotó pedig ne bírálja az ítéletet. Bárándy Gergely hasonló álláspontra helyezkedve jelezte, szeretne átadni Kocsis Máténak egy sokoldalas dokumentumot, amely fideszes politikusok kritikáját tartalmazza bírósági ügyekről.

Kocsis Máté szerint Bárándy Gergely politizált a vitában 

Gulyás Gergely ezzel szemben torz álláspontnak nevezte, hogy nem lehet egymásról véleménye a két félnek. A mostani, mediatizált világban el kell felejteni, hogy a bírósági ítéleteket kommentár nélkül hagyja a politika, ez sehol sincs így a világban – mondta. Kocsis Máté szerint Bárándy Gergely durván politizálni kezdett a vitában.

A jogállamiság számonkérése azonban furcsa a szocialista politikus részéről a 2006-os események és a romagyilkosságok tükrében, amelyek kormányzásuk alatt történtek – mondta. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője történeti áttekintést adott a 7. cikkről.

Jelezte, hogy a jogállamisági eljárás fontos része a párbeszéd, a törekvés a másik fél szempontjainak megértésére. Úgy vélekedett, hogy a vita ezen formája még mindig jobb, mint a korábbi kardcsörtetés.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szintén kiemelte, hogy a 2. cikkben foglalt értékek nem rendelkeznek jogilag megfogható tartalommal. Hozzátette, hogy a 7. cikk alkalmazásának szabályai nincsenek kidolgozva. A Sargentini-jelentés nem vezethet oda, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát az EU-ban – jelentette ki Szánthó Miklós.

hirado.hu - MTI - magyaridok.hu
  • Magas lengyel állami kitüntetést kapott Kövér László Varsóban
    A lengyel-magyar parlamenti együttműködésben és a két ország viszonya fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemekért a lengyel államfő által adományozott kitüntetést Kövér Lászlónak a lengyel alsóházi elnök, Elzbieta Witek adta át.
  • Hollómese
    Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.
  • A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális
    A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális, például a kereszténydemokrata megközelítés közösségben: családban, nemzetben gondolkodik – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
MTI Hírfelhasználó