Nemzedéki feladat a hazaszeretet kultúrájának újjáépítése
Az Országgyűlés elnöke szerint a mostani nemzedék egyik legfontosabb feladata a hazaszeretet kultúrájának újjáépítése.
2018. november 27. 18:03
Kövér László a Magyarország vármegyéi és városai - ismertebb nevén az egyik szerkesztőjéről "Borovszkynak" nevezett - sorozat reprint kiadásának bemutatóján kedden a Pesti Vigadóban azt mondta: a hazaszeretet kultúrájának újjáépítése most "korparancs". A megmaradás egyetlen útja, amikor a globális üzleti érdekek totális támadást intéztek a közösségek ellen, minden lehetséges identitás felszámolásáért - tette hozzá.    
 
A házelnök hangsúlyozta: szabadság és jólét, demokrácia és emberi jogok nem létezhetnek erős nemzetek és erős államok nélkül.    
 
Kövér László a 104 év után most újra kiadott 26 kötetes "Borovszkyt" olyan "honismereti hologramnak" nevezte, amely magyar fénytörésben mutatja be a Kárpát-medencét.

A házelnök szerint a "Borovszky" a hazaszeretet kultúrájának jeles darabja, amely a korabeli tudomány igényességével rajzolja fel azt az életet, amelyet az alkotóközösség "történelmi pillanatfelvételként" 1896 és 1914 között maga előtt látott.

A magyar történelem a Kárpát-medencében nem lemaradástörténet - "mint ahogyan azt a marxista és újabban a liberális történetírás is hajlamos sugallni" -, hangoztatta, hanem olyan teljesítmény története, amelyre büszkék lehetünk.

Ha "a nemzet nem más, mint közös emlékezet a múltról és közös terv a jövőre nézve" - miként azt Ernest Renan francia filozófus megfogalmazta - akkor a "Borovszky" újrakiadásával olyan nemzeti alapmű született újjá, amely egyidejűleg erősítheti a Kárpát-medencére vonatkozó emlékezetet és terveket is - mondta.
Kövér László szerint a kiadvány legfontosabb tanulsága, hogy minden jól működő országnak családi, vallási és nemzeti közösségekre van szüksége, amelyek az önazonosság legerősebb biztosítékai lehetnek.

Kitért arra: a "Borovszky"-sorozat magyar fénytörésben mutatja be a Kárpát-medencét, annak a nemzetnek a látásmódját tükrözve, amely a történelem forgatagában, ezer éven át mindig többséget - hol abszolút, hol pedig relatív többséget - alkotott, és alkot ma is a Kárpát-medencében, amely térségről természetesen az itt élő többi nemzeti közösségnek is megvan a maga története és látásmódja.

A sorozatot méltatva a házelnök azt mondta, abból az egykor volt egész Magyarországot lehet megismerni sokszínű, változatos életében, azt az országot, amelynek közösségeit még nem választották el egymástól határok - sem fizikai, sem lelki értelemben.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Úgy fogalmazott: ha a térség XX. században született nemzetállamai olyan XXI. századi nemzeti államokká tudnak válni, amelyek nemcsak a nemzeti többségek, hanem a területükön élő minden őshonos nemzeti közösség önazonosságának és érdekeinek védelmére törekednek, akkor a Kárpát-medence népeinek és államainak földrajzi és történelmi egymásrautaltsága jövőalakító erő lehet Európában, olyan erő, amelynek mindenki a nyertese lehet. Hozzátette: a magyaroknak ez a szomszédaik számára szóló ajánlatuk, tervük a XXI. századra.

Az önmagunknak szóló XXI. századi magyar terv lényege pedig az, hogy legyen ismét magyar gyarapodás a Kárpát-medencében, lélekszámban, lélekben és erőben egyaránt - mondta Kövér László.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy 1918 a magyaroknak ugyan megpróbáltatásokat, fájdalmakat és szétszakítottságot hozott, de nem szabad, hogy eltakarja előlük azt a sokszínű világot, amely több nép történelmi otthona volt.

Ennek a régi Magyarországnak a gazdagságát mutatja be hitelesen Borovszky Samu monográfiája.  A kiadvány egyszerre kínál ismeretanyagot, állít minőségi mércét a jelenkor törekvéseihez és emlékeztet minden lapján arra, hogy "áldozatos munkával és összefogással mi mindenre lehetünk képesek" - fűzte hozzá.   

A Borovszky Samu történész által is szerkesztett kiadvány a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg idén, 4200 példányban, kormányzati támogatással.   

Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia elnökhelyettese (b2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) kezet fog, mellettük Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója (b) és Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (j2) a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat (1896-1914) reprint kiadásának bemutatóján a Pesti Vigadóban 2018. november 27-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b-j) a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat (1896-1914) reprint kiadásának bemutatóján a Pesti Vigadóban 2018. november 27-én. MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat (1896-1914) reprint kiadása a Pesti Vigadóban tartott bemutatón 2018. november 27-én. MTI/Szigetváry Zsolt 

MTI
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó