Tudósok és hallgatók a kormányzattal szembeni hisztériában
Amikor a Gyurcsány-kormányzat idején egy ultraliberális miniszter csúnyán nekiment az Akadémiának, egyetlen tudós és hallgató sem vonult az utcára tiltakozni.
2018. november 28. 09:51

Egyre erősebb az a nemkívánatos tendencia, amely szerint a tudomány magas szintű képviselői ideológiai alapon hajlamosak a liberálisok szolgálóleányává válni.

A tudósokra nem jellemző, hogy utcára vonuljanak, de november 24-én, A tudomány és az oktatás szabadságáért! jelszóval mégiscsak demonstrációt tudott szervezni kutatók, oktatók és hallgatói csoportok részvételével a szélsőség.

Már a rendezvény címe is félrevezető provokáció, azt a hamis látszatot keltette, mintha veszélyben lenne hazánkban a tudomány és az oktatás függetlensége.

Azonban ennek a rendkívüli vehemenciával beharangozott felvonulásnak az őszinteségét és hitelességét megkérdőjelezte, hogy egy posztkommunista miniszterelnök országlása alatt, amikor a csomagos pénzügyér azt a komolynak szánt kijelentést tette, hogy Burundiban sincs egyetem, mégis milyen jól megvannak, vagy amikor a Gyurcsány-kormányzat idején egy ultraliberális miniszter csúnyán nekiment az Akadémiának, egyetlen tudós és hallgató sem vonult az utcára tiltakozni.

A sajtót sem árasztották el hőzöngő, bombasztikus, világvége-hangulatot keltő írásokkal. Most azonban érdekes módon ellenállhatatlan késztetést éreznek a tudósok és tanítványaik arra, hogy a kormányzat tervezett intézkedései ellen az utcán és a médiában hevesen tiltakozzanak.

Már november 14-én egyetemek, hallgatók és oktatók álltak bele a kormányzattal szembeni hisztériába. Ugyanis az ELTE Társadalomtudományi Kara egész napos sztrájkot hirdetett. Úgy gondolták, eljött az ideje annak, hogy a tudomány szabadsága, az oktatási szabadság védelme érdekében és a társadalmi nemek szak megszüntetése ellen, továbbá a CEU mellett zászlót bontsanak.

A következő intézmények zajos kardcsörtetéssel csatlakoztak e szégyenletes propagandaháborúhoz: az ELTE BTK több tanszékének és intézetének oktatói, munkatársai, a CEU oktatói, az MTA két tudományos osztálya, a Budapesti Andrássy Gyula Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének tudományos munkatársai. A sztrájk napján szolidari­tási megmozdulást szerveztek a CEU és a Corvinus hallgatói is.

Az oktatók az óráik megtartása helyett a sztrájk témáival foglalkozó, hallgatóbutító előadásokkal szórakoztatták kedvenc tanítványaikat. Természetesen majd erre a napra is szemrebbenés nélkül felveszik az adófizetők pénzéből származó fizetésüket. Végül a megmozdulást hallgatói fórum zárta, ahol a résztvevők nagy löttyös indulattal úgy döntöttek, támogatják a november 24-i tüntetést.

Alaptörvényünk kimondja, hogy Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát. Mindenki azt kutat, amit akar, de a szükséges anyagi forrásokat valakinek: az államnak, a gazdaság szereplőinek vagy akár egy magánembernek biztosítania kell. Viszont kutatási forrás alanyi jogon sehol a világon nem jár senkinek sem.

Óriási tévedés bárki részéről azt hinni, hogy a kormánynak csak az a dolga: beleszólás, koordináció és prioritások felállítása nélkül köteles minden eszetlen kutatási témát finanszírozni.

A mindenkori finanszírozónak szíve-joga, hogy a neki fontos témákat kiemelten támogassa, a kevésbé fontosakat kisebb összegekkel és a neki egyáltalán nem tetszőket pedig végképp ne finanszírozza. Ez így működik az egész világon.

Vitán felüli, hogy modern demokráciákban utcai demonstrációkon a tudományos élet és kutatómunka, a felsőfokú oktatás tematikai és finanszírozási elvi kérdései megvitatásának nincs helye.

Ezeket a kérdéseket a tudomány műhelyeiben, egyetemeken és akadémiákon, párbeszédben a finanszírozóval, kell és lehet tárgyilagosan megvitatni. Azonban azt tapasztaljuk, hogy globalista világunkban a politika mindenhová behatol, a globalista politika és a tudományosság teljesen összefonódik.

Sőt a finanszírozásra szomjas szakmai civil szervezetek is egyre inkább politikai igények kiszolgálóivá válnak, nem egy esetben a globális politikai háttérhatalom hozza őket létre saját politikájának alátámasztására.

Láthatóan a globalista politika megpróbálja uralma alá hajtani a tudományt is. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az ideológia­vezérelt kutatások, amelyek közül például a genderkutatás egy mesterségesen kreált, a természetes nemi identitás manipulálásával foglalkozó kutatási irányzat.

A tudósok, oktatók részéről nem függetlenségi háborúra, hanem a kormány nézeteire nyitott szakmai párbeszédre van szükség. A tudomány művelői nem lehetnek bukott politikai csoportok véleményhatalmi terrorjának szócsövei. Nem a tudomány szabadsága ellen, hanem éppen a tudomány szabadságának visszaszerzéséért és az áltudományokkal szemben folyik a küzdelem.

Petrin László

A szerző jogász

magyaridok.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó