I. Zengzetes pillanatok...
Egynapos sebészeti beavatkozás. Mi történik a lakástakarék-rendszer támogatásának kivezetése után? Egyre drágábbak az alapvető élelmiszerek! Gruevszki esete a magyar diplomatákkal. Mi lesz a vízügyekkel? A fagyhalálról. Mennyi pénzt fordítottak az illegális migráció és a terrorizmus finanszírozására?
2018. december 1. 16:09

Motto: Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!

Zengzetes interpellációk színesítették e héten is az Országgyűlés életétTudósításunk  szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal  a ”szolidabb”  zajokat is jelezve ”közvetíti” a „párbajokat.”

 

Mit tesz a kormány az egynapos sebészeti beavatkozások növelése érdekében?

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! A kormány 2015 februárjában az 1039/2015. határozatában fogadta el az egészséges Magyarország 2020-ig tartó egészségügyi ágazati stratégiáját, amelyben többek között olyan fejlesztési célkitűzéseket határozott meg a Fidesz-KDNP-kormány, mint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér kialakítása vagy az egynapos sebészet feltételrendszerének a javítása. Azt, hogy ez az ágazati stratégia egy átgondolt és megvalósítani kívánt koncepció, mi sem bizonyítja jobban, hogy az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer a teszteket követően már élesben is működik, és a hírek alapján az egynapos sebészet területén is igen komoly előrelépés várható a következő években. Az egynapos sebészet meghatározása szerint a páciens előre tervezetten megjelenik a kórházban, ahol orvosi vizsgálat után sebészeti beavatkozáson esik át. Ezt követően egy kórházi ágyon ápolás zajlik, és 24 órán belül elhagyhatja az egészségügyi intézményt. Természetesen az egynapos sebészeti ellátás csak akkor végezhető, ha a beteg általános állapota jó, várhatóan a műtét alatti vérvesztesége miatt vérátömlesztést nem igényel, és a műtét utáni fájdalma is várhatóan minimális lesz; felnőtt esetében önellátó, gyermek esetében az otthoni gondozása biztosított; nyilatkozik arról, hogy lakás- és higiéniás körülményei megfelelőek, illetve az ellátó egészségügyi intézmény tartózkodási helyétől 30 perc alatt elérhető. Vitathatatlan az egynapos sebészet előnye abban a tekintetben, hogy a saját környezetében mindenki nagyobb lelkierővel lábadozik, ezzel rövidebb lesz az ápolási idő, gyorsabb a gyógyulás, és sokkal költséghatékonyabb rendszer működhet.

- Államtitkár Úr! Természetesen nem elegendő kijelölni a kereteket, az egynapos sebészeti beavatkozások növeléséhez mindenféleképpen infrastrukturális és egyéb fejlesztések is szükségesek. A nyugat-európai ellátórendszerekben az egynapos ellátásban elvégzett esetek aránya 60-90 százalékos, miközben Magyarországon ez a szám 40 százalék alatt van. Éppen ezért kérdezem: 

- Mit tesz a kormány az egynapos sebészeti beavatkozások növelése, feltételrendszerének javítása érdekében? (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy ön is mondta: mindenki számára előnyös, ha minél több beavatkozást egynapos sebészeti beavatkozásként végeznek el. Ez előnyös a beteg számára, hiszen hamarabb hazakerülhet, kevesebb szövődménnyel kell számolnia, előnyösebb a munkahelye számára, hiszen hamarabb visszatérhet oda, és előnyösebb az állam számára is, hiszen a gyógyítás költsége is kevesebb lehet hosszú távon. A csökkenő kórházi tartózkodási idő, a munkába való visszatérés és a kevesebb komplikáció mind-mind előnye az egynapos beavatkozásoknak.  

- Ha megnézzük, hogy Magyarországon általában milyen egynapos beavatkozásra kerül sor a legnagyobb mértékben, akkor ezek a szemlencse-beültetés, a vesekőzúzás, a szívkatéterezés, az ízületi tükrözés és a sérvműtétek. Ezek azok, amit a legtöbbször vesznek igénybe, de ezenkívül számtalan más beavatkozás van, hiszen összesen 554 olyan műtét vagy beavatkozás van, amely Magyarországon most már végezhető egynapos ellátás keretében. Ráadásul az elmúlt években igyekeztünk azzal is ösztönözni, hogy 2015 óta ez az 554 beavatkozás korlátozás nélkül nyújtható. Szintén ösztönzőleg hat, hogy 10 százalékkal magasabb összeget fizet az egészségbiztosító, ha valamelyik eljárást egynapos beavatkozásként végzik el. Tehát a kórház is jobban jár, magasabb finanszírozást kap, a beteg is jobban jár, hamarabb térhet haza.

- Ha megnézzük hogy az 554 típusú beavatkozás közül ‑ amelyekből összesen 362 750 műtétet végeztek a tavalyi évben ‑ milyen arányban vannak az egynapos beavatkozások, akkor azt látjuk, hogy ebből 298 764, tehát közel 300 ezer esetben már egynapos beavatkozásra került sor. Ez az egynapos beavatkozásként végezhető beavatkozások több mint 82 százaléka. És összességében 34,4 milliárd forintot fizettünk ki erre. Ez egy óriási léptékű növekedés 2010 óta, hiszen akkor 138 ezer ilyen beavatkozás volt, ahogy említettem, most 300 ezer. Ez azt jelenti, hogy több mint duplájára nőtt az egynapos beavatkozások aránya. Ebből látszik, ha egy állam gondosan igyekszik az egészségüggyel foglalkozni, a belső arányokra is figyel, és igyekszik a betegek érdekét szem előtt tartani, akkor akár a betegek számára kisebb kockázatot jelentő beavatkozási forma, amely ugyanolyan eredménnyel és gyógyulással jár, adott esetben meg is duplázható.

- További egynapos sebészeti beavatkozásokhoz többféle keretből sok-sok milliárd forintos támogatást biztosítunk. 8 milliárd forint fejlesztési forrásból 18 kórházban 20 helyszínen történik egynapos sebészet kialakítása. 15 helyszínen történik építkezés, átalakítás, eszközbeszerzés, humánerőforrás-képzés vagy lakossági tájékoztatás. 15 ezer orvostechnikai eszközt veszünk 4,7 milliárd forintból az egynapos sebészet feltételeinek kialakításához, elsősorban endoszkópokat, laparoszkópokat, műtői röntgeneket, sebészeti műszereket. Műtők átépítése, kiépítése, kivitelezése 2,3 milliárd forint értékben zajlik, a fennmaradó összegből pedig képzésre, módszertanra is igyekszünk forrást biztosítani mindenki számára.

- Képviselő Úr! Jól látható tehát, ha van egy fontos cél, hogy a betegek minél gyorsabban gyógyuljanak és minél kisebb sebet ejtsenek rajtuk, minél kisebb mértékű legyen a beavatkozás, minél kevesebb kockázattal járjon az, hogy a seb elfertőződik vagy a kórházban fekve több napot töltsenek el, és ez nyilván nemcsak a gyógyulás otthoni körülményeit késlelteti, hanem egyéb kockázattal is járhat adott esetben, ha itt egy kormány többletforrást is, egyszerűsített jogszabályokat is biztosít, mindemellett megfelelően kiépíti a finanszírozás ösztönzőrendszerét, akkor a betegek számára érezhető, akár százszázalékos emelkedést jelentő pozitív változás is történhet az egészségügyön belül!  (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Elfogadom természetesen a válaszát. Hadd tegyem azért azt még hozzá, hogy az egynapos sebészet fejlesztése arányának növekedésében szerintem nagyon jól fog funkcionálni az „Egészséges Budapestért” program, illetve a Pest megyei területfejlesztési program, aminek keretében a fővárosi kórházak is megújulnak és többek között a Pest megyei kórházak is. Ott, ahol én is élek, Cegléden, a Toldi Ferenc Kórház is, és reményeim szerint a betelepített modern eszközökkel még inkább növelhetjük az egynapos sebészet arányát. Bízom benne, hogy ez így is lesz, és fejlődni fog ez a szakterület az egészségügyben. Még egyszer köszönöm a válaszát.  (Taps a kormánypártok soraiból.)

Mi történik a lakástakarék-rendszer támogatásának kivezetése után?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Tudvalévő, hogy a lakás-előtakarékosság tekintetében és állami támogatása tekintetében mintegy másfél millió élő szerződés volt ismeretes, és nagyon sok magyar ember több társadalmi csoportból, osztályból igyekezett jövőjének megalapozásába fogni ily módon, mondjuk, egy CSOK-os önrészre valót összegyűjteni. De idősebb vagy nyugdíjas honfitársaink között is nagyon sokakat találni, akik időskori lakhatási céljaikat, az otthon bővítését és egyéb különféle céljaikat igyekeztek így megvalósítani. Azt is szeretném elmondani, hogy hazudik a kormányzat, amikor a lakáscélú előtakarékosság kivezetésébe fog, hiszen azt állítja, hogy ennek eredeti, alapvető célja az önálló, saját tulajdonú otthon megszerzése lett volna, miközben ez tényszerűen nem igaz! Ezzel a megoldással példának okáért társasházak tudtak a felújításokra összegyűjteni pénzt, fiatalok tudtak egy következő lakhatásra szánt hitel önrészére összegyűjteni különböző összegeket. Éppen ezért már az indoklás is fals volt! Azt is látjuk, hogy miközben a CSOK-ra igyekszik minél többeket rábeszélni a kormányzat, de ezt a CSOK-ot nagyon kevesen, viszonylag szűk kör tudja csak igénybe venni. Viszonylag magas nettó fizetés kell hozzá, jellemzően a magyar átlagfizetésnél magasabb, és olyan szűkítő feltételekkel találkoznak a jelentkezők, hogy a lakás-előtakarékoskodók nagy részét bizony a CSOK-ból kizárják.  

- Államtitkár Úr! Itt is gyakorta dicséri a CSOK bővítését a kormányzat, ugyanakkor nem a támogatási összeget növelte meg, hanem a felvehető hitel összegét. Ha hozzáadjuk mindehhez azt, hogy az eddig lakás-előtakarékoskodók állami támogatást kaptak egy CSOK-önrész összeszedéséhez is, innentől pedig nem, akkor tényszerűen kijelenthető, hogy sokkal magasabb eladósodottságba taszítják az érintetteket a kormányzati képviselők, amikor a lakáscélú előtakarékosság kivezetéséről határoznak. Az is elképesztő, hogy tipikus élethelyzetekre nem ad választ a kormányzat, hogy miből finanszírozható egy társasházi kazáncsere, egy felújítás azt követően, hogy eddig az érintett társasházak 80-90 százaléka használt valamilyen hasonló konstrukciót. Tehát konkrét választ kérnék arra vonatkozóan, hogy egy tipikus élethelyzetben lévő társasházi lakó mire számíthat költségei megemelkedése tekintetében.  Arra szeretném felszólítani a kormánypárti képviselőket, hogy azt a fenyegetőzést is fejezzék be, amit a lakáscélú előtakarékoskodók kapcsán az utolsó napokban kényszerűségből kötött szerződésekkel kapcsolatban megemlítettek, miszerint itt majd a pénzügyi felügyelet vagy vizsgálódik, vagy nem. Én állítom, hogy mindenféle híresztelés ellenére a többség jóhiszeműen köthetett ilyen szerződést. Ha nettó visszaélésre találnak, azt nyilván vizsgálják ki, de az, hogy majd a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank alá beszuszakolt pénzügyi felügyelet tömegesen vizsgálja a magyar állampolgárokat, egész egyszerűen vérlázító! De a fő kérdés az:

- Milyen üzenettel bírnak a lakáscéllal rendelkező és itthon maradni kívánó magyar fiatalok számára? (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

TÁLLAI ANDRÁS,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az elhangzott interpelláció alapján azt lehet megállapítani, hogy a Jobbik továbbra is a nem hatékonyan, nem a megtakarítók érdekét védő lakás-takarékpénztári rendszert követeli vissza! Aminek a lényegét mindenki tudja ma már Magyarországon: a lényege az, hogy a megtakarító betesz 70 százalékot, az állam hozzátesz 30 százalékot, ezt a 100 százalékot a banki tulajdonban lévő lakás-takarékpénztárak használják, vagyis kihelyezik hitelezésre. És ne adj’ Isten, lehetséges, hogy az jön létre, hogy az egyik magyar ember befizeti a megtakarítását a lakás-takarékpénztárba, majd ugyanúgy a saját pénzét és a 30 százalékos állami támogatást fölveszi hitelként, annak megfizeti a kamatát, az a kamat a bankok nyereségét növeli, az ő megtakarítása pedig lényegében számára semmilyen hozamot, eredményt nem hoz, illetve hoz 30 százalékot, amit egyébként az állam biztosított. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2010-től 60 milliárd forint nyereséget termeltek a lakás-takarékpénztárak, és ebből 30 milliárd forintot vettek ki osztalékként. A lakás-takarékpénztárak banki tulajdonban vannak, külföldi, jelentős részben külföldi banki tulajdonban. Lényegében ez a rendszer senki másnak nem volt jó, csak a bankrendszernek… (Z. Kárpát Dániel: Jézus, Mária!)…és úgy látom, a Jobbiknak. Igen, a Jobbiknak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy… (Varga-Damm Andrea többször közbeszól. Elnök: Képviselő asszony, ha ideges, küldök egy pohár vizet!) kettő nap alatt 140 ezer új ügyletet tudtak kötni. (Szávay István közbeszól. ‑ Z. Kárpát Dániel: Lököttek vagytok teljesen! Nem vagytok normálisak!) …Hogy is van ez? Kettő nap alatt 140 ezret? Ha ez nem a bankok érdekét szolgálta volna 140 ezer ügyletet meg lehetett volna kötni két nap alatt? Két nap alatt van 16 munkaóra. Ez azt jelenti, hogy munkaóránként tízezer ügyletet kötöttek meg! Nyilvánvalóan ez csak úgy volt lehetséges, hogyha alapvetően a banki rendszer érdekét szolgálja. Na, ezt a rendszert kívánja visszahozni most a Jobbik, hiszen népszavazást kezdeményezett, törvényjavaslatot nyújtott be, ami elbukott az Országgyűlés előtt! (Z. Kárpát Dániel: Nem került az Országgyűléshez!)

- Képviselő Úr! De nézzük meg, hogy valójában a Fidesz milyen igazi otthonteremtési programot, támogatási rendszert is dolgozott ki. Ne felejtsük el azért, hogy 2010-ben még több mint kettőmillió ember szenvedett a devizahitelezés problémájában. Ahhoz, hogy egy megalapozott, jó lakástámogatási rendszert tudjunk létrehozni, először a devizahitelezést kellett felszámolni, megszüntetni és annak sajnos negatív következményeit. Az első feladat ez volt. Az első ciklusban ezzel birkózott meg a Fidesz-KDNP-kormányzat és az Országgyűlés. Ezt követően volt lehetséges egy teljesen új lakásépítés program, egy családi otthonteremtési kedvezménynek a megteremtése. Ez meg is történt 2015. július 1-je óta. Ettől számítva 92 ezer család élt ezzel a lehetőséggel, és több mint 265 milliárdjában van a költségvetésben. De hogy ez miért működik, ennek több oka is van. Az egyik oka az, hogy alapvetően változott a foglalkoztatási és a jövedelmi helyzet. Hiszen több mint 700 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon és élnek munkából, mint 2010-ben. A másik pedig a jövedelmi helyzet. A jövedelmi helyzet is jelentősen javult Magyarországon, hiszen több éve lényegesen nőtt a magyar emberek fizetése!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Államtitkár Úr! Nemcsak hogy nem fogadható el ez a válasz, megkérdőjeleződik az ön szakmai hitelessége! Egészen elképesztő, amit itt elmondott. Belemondta a jegyzőkönyvbe, hogy a lakáscélú olcsó hitelezés, amit a magyar emberek felvehetnek, elérhetnek, zavarja önt, zavarja az, hogy egy iparág nyereségesen működik. Ha vannak visszaélések, azokat meg kell szüntetni. De önök, jelen pillanatban, amikor gazosodik a talaj, leszórják napalmmal az egész kertet, és bezárják, betiltják oda még a bejárást is. Egészen elképesztő! Nem tudom, mit gondolnak magukról. A bankok nyereségének növeléséről beszélnek, miközben összejátszva az érintett bankokkal, engedték a devizahiteleseket átverni. Az úgynevezett családok évében kilakoltatási rekordok dőlnek meg.

- Államtitkár Úr! Miről beszélnek?  El kell hogy mondjuk önöknek: amikor a lakáscélú olcsó hitelezést reklámozzák a CSOK keretein belül, egy árva szóval nem volt képes válaszolni arra, hogy a társasházban élők hova és kihez fordulhatnak, idős honfitársaink lakhatási céljai hogy fognak teljesülni, és egyáltalán mit vehetnek igénybe azok, akiket eddig lakáscélú előtakarékosságban Magyarország támogatott. Önök tehát összejátszanak a bankokkal, és szégyellje magát az adott válasza miatt!  (Taps a Jobbik padsoraiban. ‑ Hosszan tartó moraj a kormánypárti padsorokban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 40 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Lehet, hogy önöknek nem tűnik fel, de egyre drágábbak az alapvető élelmiszerek

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,  (MSZP): - Államtitkár Úr! Azt mondja a kormány, hogy 2018 a családok éve. Azt tudjuk, hogy a valóságban az annyit tesz, hogy az Orbán és a haverok családjainak az éve. A különböző területeket érő központosítások, fúziók, mutyik a megszokhatatlannál is súlyosabb korrupciós ügyek mind az ő és a haverok zsebeit tömik ki. De mi jut az adófizetőknek, a magyar családoknak? Nem sok, egyre jobban az, hogy elhagyják Magyarországot. Ma a szülők csak azt látják, hogy egyre többe kerül a gyerekek iskoláztatása, amihez a jövőben már munkáltatói támogatás sem jár a kafetéria kinyírása miatt. Az egyetemisták a saját bőrükön tapasztalják a lakhatási válságot, egekben vannak az albérleti árak. Ha valaki bemegy a boltba, látja, hogy minden egyre drágább, és hozzáteszem, sokszor egyre kisebb kiszerelésben kapni ugyanazt a joghurtot, margarint, gyümölcslevet. Nem attól lesz családbarát egy kormány, hogy nap mint nap az arcunkba mondják a kormánypárti politikusok; nem attól lesz családbarát egy kormány, hogyha béna logójú zászlókkal díszíti fel a hidakat vagy teleplakátolják a városokat, hogy a családok éve van, és álkérdésekkel teli nemzeti konzultációt indít milliárdokért, amely a valódi problémákra nem ad semmiféle választ.

 - Államtitkár Úr! A családok évében elszabadultak az árak, felgyorsult az infláció. Öt éve nem volt példa arra, hogy átlagosan 3,6 százalékot elérjen az évesített pénzromlás mértéke, ráadásul az élelmiszereknél még rosszabb a helyzet, azok ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest, ami azért is figyelemre méltó, mert az élelmiszerek súlya számottevő, eléri a 25,4 százalékot a lakossági fogyasztásban. Ahhoz képest, hogy idén 3 százalékos inflációval számoltak, január óta a krumpli ára majdnem 30 százalékkal, a friss zöldségek ára 18 százalékkal, a gyümölcsöké 20 százalékkal emelkedett. Egy évre visszatekintve még nagyobb az áremelkedés mértékbe: a burgonya esetében 36,5, a friss zöldségeknél 38,4 százalék. Tisztelt államtitkár úr, és akkor itt még nem beszélünk Európa legmagasabb áfájáról, a 27 százalékos áfáról, ami a legszegényebbeket érinti a legjobban. Ezért kérdezem államtitkár urat:  

- Mit tesz a kormány azért, hogy az élelmiszerek ára ne emelkedjen tovább?

- Mit tesz a kormány azért, hogy az üzemanyagok ára ne emelkedjen tovább?

- Miért nem lép fel határozottan a kormány az albérletárak emelkedése ellen?

- Miért nem támogatják nagyobb mértékben a magyar családokat, a fiatalokat, a kisnyugdíjasokat?

- Mindeközben mennyit költ a kormány a „családok éve” kampányra?

- Mennyit költenek az újabb felesleges, demagóg nemzeti konzultációra? (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)

***

TÁLLAI ANDRÁS,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Szokásos nagyhangú felszólalásához én úgy készültem, hogy megnéztem az ön tevékenységét a parlamentben ezzel kapcsolatban, amiről ön beszél.  (Derültség a kormánypártok soraiban.) A következőt tudom a parlamenti jegyzőkönyvekből mondani. Ön és a pártja 2015-ben szavazott a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről: nemmel szavaztak… (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.)… nemmel szavazott Bangóné Borbély Ildikó és az MSZP. 2016-ban a parlament szavazott a baromfihús, a friss tej, a tojás áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről; pártja tartózkodott. Ön is tartózkodott, magyarul nem szavazta meg a csökkentést.  (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiban: Szégyen!) 2017-ben a parlament szavazott a halhús és az internet áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről: az MSZP nemmel szavazott, Bangóné Borbély Ildikó is nemmel szavazott.  (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiban: Szégyen! ‑ Az elnök csenget.) 2018-ban, már ebben a ciklusban a parlament szavazott a tej áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről: az MSZP nemmel szavazott, Bangóné Borbély Ildikó is nemmel szavazott.  (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. ‑ Közbeszólások a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

- Képviselő Asszony! Ha ön azt mondja a parlamentben, hogy magas az élelmiszerár ‑ és a kormány, az Országgyűlés csak azt teheti, hogy csökkenti az adóját, mert más piaci beavatkozása nem létezik ‑, ön ezt követeli a kormányon, mikor ön és pártja egyetlenegy esetben sem szavazza meg azt, amit a kormány a parlament elé terjeszt, erre mondják azt, hogy vizet prédikál és bort iszik!  (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Így van! ‑ Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Közbeszólások és derültség az ellenzéki soraiban.) Nem is csoda, hiszen lehet, hogy ön még nem volt képviselő, de a párttársai, akik éppen akkor kormányon voltak, elvették a 13. havi bért a közszférától, és elvették a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól!  (Arató Gergely: Amit ti visszaadtatok…?) És az áfa csökkentését sem támogatták egyszer sem. Önök éppen hogy emelték az alapvető élelmiszerek áfáját is, és bizony az inflációt is az egekbe növelték, pedig az infláció valóban a szegények adója. Ha valakik a szegények ellen tettek ebben az országban, akkor azok önök voltak,  az önök pártja és az önök kormánya!

- Képviselő Asszony! Tudja, hogy kell egy olyan rendszert megcsinálni, ahol az emberek előre tudnak lépni, jobb az egzisztenciájuk és jobb az életszínvonaluk? Először is meg kell védeni az embereket. Meg kell védeni például a devizahitelezéstől. Önök nem megvédték, hanem kétmillió embert beletoltak ebbe a kegyetlen rendszerbe! Aztán meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy csökkenjen a rezsi. Az önök idejében nem csökkent a rezsi, hanem növekedett a rezsi! A mi időnkben csökkent, és az emelkedése megállt. Önök nem támogatják a családokat sem, hiszen elvették a családi adókedvezményt! Most viszont egy kétgyermekes családnak 2019. január 1-jétől 40 ezer forint/hó lesz a családi adókedvezménye. Aztán azt is nehéz megteremteni, hogy az embereknek emelkedjen a jövedelme, hogy abból jobb lét legyen.  (Arató Gergely: Mészáros Lőrincnek már sikerült!) A Fidesz-kormány, ha hiszi, ha nem, már néhány éve megteremtette annak feltételeit, hogy az emberek jövedelme reálisan növekedjen. Hát, így kell ezt csinálni és nem úgy, ahogy önök csinálták!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ: - Államtitkár Úr! Jobb, ha az ön meg az én alkoholfogyasztási szokásaimról nem beszélünk, mert szerintem ön rosszabbul fog járni, mint én!  (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)

- Államtitkár Úr!  Hogyan fordulhat elő, hogy 40 forintba kerül egy tojás? Hogyan fordulhat elő, hogy 1600 forint Magyarországon egy kiló zöldség? Hogyan fordulhat elő, hogy 300-400 forint egy kiló burgonya? És a rejtett árnövelés legtöbb esetben úgy fordul elő, hogy most már a félliteres tejföl az 350 gramm.

- Államtitkár Úr! Hadd mondjak még valamit! Önök ezeket a csökkentéseket olyan gyalázatos törvénycsomagban készítették elő, hogy lehet, volt egy-két pozitív dolog a törvénycsomagban, de sok minden más a magyar családokat kizsigerelte.  (Németh Szilárd István: Semmi törvényjavaslat-csomag nem volt...) Lényegében így szavaztatnak meg minden törvényt a parlamentben, hogy lehet, hogy pozitív egy lépés, de tíz másik sanyarú lépés következik a magyar családok részére. Nem fogadom el!  (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Gruevszki esete a magyar diplomatákkal

 ARATÓ GERGELY,  (DK): - Államtitkár Úr! Az önök csodálatos történetét, a Gruevszki-ügyet szeretném érinteni, mert azért az mégiscsak elképesztő, hogy Európa magát legbevándorlásellenesebbnek festő kormánya hoz be szervezetten illegális migránst Magyarországra, csempész be bűnözőket ebbe az országba. Önök azt mondják, hogy Gruevszki úr a zöldhatáron lépett át, ahhoz nem volt köze a magyar kormánynak, - ez vagy igaz, vagy nem. De azt már nem is merik cáfolni, hogy onnan kezdve, Albániából talán kézről kézre adták az önök diplomatái a kis autókban, az állami gépkocsikban állami fizetésért ezt a bűnözőt, amíg eljutott Magyarországra. Nem tudom, hogy neki is kellett-e kólát vagy csokit bekészíteni, vagy őneki nem volt erre szüksége, de mindenesetre gondját viselték, igazi VIP-ellátást kapott, VIP-migránsként VIP-úton jutott be Magyarországra.

- Hogy is jutott be Magyarországra? Hiszen önök arra hivatkoznak meglehetősen szánalmas módon, hogy a határon elég volt a személyijét fölmutatni. Nem mutatta föl egyébként, mert diplomatakocsin hozták, de a magyar határon nem lehet átjutni egy macedón személyivel útlevél nélkül. Tehát felvetődik az a kérdés, hogy akkor hogyan került ez a jóember Magyarországra. Hogyan került be ebbe az országba, amit állítólag önök aztán kőkeményen határőriznek, pont azon a szerb határon, ahol ő minden valószínűség szerint bejutott ebbe az országba? Hogyan került be? Ugyanazok a diplomaták hozták be, akiket egyébként névvel, címmel, rendszámmal megírt a nemzetközi sajtó is, amit önök cáfolni sem mertek? Milyen dokumentummal került be az országba? Embercsempészet történt, és dokumentum nélkül jött, vagy pedig adtak neki valamilyen dokumentumot? És akkor ez a dokumentum miről szólt? Legálisan jutott hozzá ehhez a dokumentumhoz, vagy esetleg okirat-hamisítás történt?

- Azt mondják, hogy Gruevszki úr különleges bánásmódot érdemlő személy. Na, Gruevszki úr nem lehet. Olyan nincsen, hogy tíz éve miniszterelnök bűnözők különleges bánásmódot kapnak, bármennyire is szeretnék önök. Ennek következtében tehát meg kellett szegni a saját törvényüket is, amelyik szerint mindenkinek, aki nem különleges bánásmódot igénylő, a tranzitzónában kell menedéket kérnie, és ott kell tartózkodnia addig, amíg megkapja ezt a fajta jogosultságot. Mindebben, magyar diplomaták segítették Gruevszki urat. Kérdezem miniszter úr helyett államtitkár urat:

- Ki utasította a diplomatákat egy elítélt személy menekítésére?

- Ki adta az utasítást egy elítélt bűnöző illegális bevándorlóként történő becsempészésére?

-  Ki és milyen alapon mentesítette Gruevszkit a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején érvényes rendelkezések alól?

- Hogyan kívánják kivédeni, mivel megszegték a schengeni kódexet is, az Európai Bizottság előre látható kötelezettségszegési eljárását?

- Mit kívánnak tenni, ha Macedónia vagy valamelyik másik érintett ország a bécsi egyezmény megsértése miatt a nemzetközi bírósághoz fordul? (Taps a DK és az MSZP soraiból.)

***

MENCZER TAMÁS,  (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Sajnálattal látom, hogy az a fajta álhírgyártás, amit elkezdtek a múlt héten, az folytatódik most is. A magyar diplomaták semmilyen szökésben és szöktetésben nem vettek részt. Fejezzék be a magyar diplomaták rágalmazását! Nikola Gruevszki három országhatár-átlépés során mutatta be az úti okmányait, tehát összesen hatszor ellenőrizték, minden esetben továbbengedték. Az is ismert, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hatóság a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően tette lehetővé azt, hogy a meghallgatására Budapesten kerüljön sor.

- Azt persze megértem, hogy önök nem szimpatizálnak Nikola Gruevszki tevékenységével, merthogy ő kerítést épített a macedón határon, megerősítette a határvédelmet, és meg akarta állítani az illegális bevándorlást. Önök pedig mindig ez ellen tesznek, tekintettel arra, hogy önök bevándorláspártiak. Emlékezhetünk, amikor Gyurcsány Ferenc lebattyogott a magyar kerítéshez, és ott kézen fogva néhány migránst, mindent megtett azért, hogy be tudjanak jönni, a hóna alatt akarta behozni őket. Arra is emlékezhetünk, amikor egészen nevetséges valóságshow-t rendezett a saját villájában illegális bevándorlókkal. Bár egyszer azt látnánk, hogy a magyarok számára valóban fontos ügyeket karolja fel ilyen elszántsággal a balliberális ellenzék! De erre az ellenzékre ez sosem volt jellemző!

- Emlékezhetünk arra is, hogy Bauer Tamás még nem is olyan régen arról beszélt, hogy migránsokat kell betelepíteni, és így lehet orvosolni szerinte a problémákat. Arra is emlékezhetünk, hogy Gyurcsány Ferenc pedig kiütést kap akkor, ha a külhoni magyarokról hall, mindent megtesz a külhoni magyarság ellen. Itt egy volt miniszterelnökről, az önök vezetőjéről beszélünk, ezt ne felejtsük el!  (Arató Gergely: Mi a válasz?) Önök tönkretették ezt az országot gazdaságilag, és most a biztonságát is bármikor odadobnák! Önök folyamatosan lejárt lemezeket raknak fel, és tulajdonképpen… (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Úgy van!)…legyünk őszinték, az önök egész pártja egy lejárt lemez! Tulajdonképpen egy letűnt kor… (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Úgy van!) itt maradt romhalmaza a pártjuk, de azért jó, hogy itt vannak, mert arra mindig emlékezhetünk, hogy mennyire kártékonyak!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

ARATÓ GERGELY: - Sajnálom, hogy államtitkár úr fülét sérti az őszinte szó, de ezen nem tudok változtatni. A kérdéseimre pedig nem válaszolt. Nem mondta el, hogy ki utasította a diplomatákat, hogy részt vegyenek az embercsempészetben. Nem mondta el, hogy Gruevszki úr milyen dokumentummal került Magyarországra. Nem mondta el, hogy miért mentesítették VIP-migránsként a menekültügyi eljárás számos intézkedése alól…. Az pedig, hogy szóba hozza, - Képviselő Asszony! hogy Bauer úr Orbán Viktor miniszterelnök úr korábbi kijelentését ismételte meg, ez csak önt jellemzi. Mielőtt megnyomnák képviselőtársaim  szavazáskor a gombot, szeretném emlékeztetni minden fideszes képviselőtársamat, hogy Gruevszki úr a csatlósait és mamelukjait hátrahagyva menekült el az országból, és ők ma már a macedón börtönrendszer kevésbé komfortos áldásait élvezhetik.  (Taps a DK és az MSZP soraiból. - Szavazás. ‑ Arató Gergely magas hangon kántálva: Figyelem! Most jön a hopp, hopp, hopp, hopp, hopp!  Szórványos taps.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Mi lesz a vízügyekkel?

HOHN KRISZTINA,  (LMP): - Államtitkár Úr! A 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról megfogalmazza a jogokat és kötelezettségeket, amelyeknek teljesülniük kell a vízellátás zavartalansága, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése érdekében. A törvény több alapelvet is tartalmaz, többek közt az ellátásbiztonság elvét, az ellátási felelősség elvét, a szolgáltatói felelősség elvét, a szolidaritás elvét, a költségmegtérülés elvét, valamint a legkisebb költség elvét. A költségmegtérülés elve kimondja, hogy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük. A kérdés az, hogy valóban megtérül-e, ugyanis az elmúlt időszakban egyre több jelzés érkezik polgármesterektől, hogy újabb és újabb tőkeinjekciókat kénytelenek igényelni az adott önkormányzati tulajdonú vízművek ahhoz, hogy a törvényben előírt zavartalan vízellátást biztosítani tudják. Némely vízművek törzstőkeemelést hajtanak végre vagy egyéb más módon próbálják fedezni a hiányzó forrásokat.  

- Államtitkár Úr! Mint az bizonyára önök előtt is ismert, van lehetőségük az önkormányzatoknak pályázniuk vízdíjtámogatásra, de csak azoknak, akik megfelelnek a pályázati kiírásban megfogalmazottaknak. Viszont a baj az, hogy ez az elnyerhető támogatás évek óta csökken, mégpedig azért, mert a keretösszeg nem növekszik, ellenben a pályázók száma folyamatosan nő. Sajnos jellemző, hogy az állami tulajdonú cégek kapják egy jelentős hányadát ennek az összegnek. További probléma a közműadó, amely ‑ mint tudjuk ‑ méterben van meghatározva és nem bevételarányosan. Ez ugye azt jelenti, hogy egy aprófalvas ellátási területtel rendelkező vízmű több közműadót fizet, mint egy városias területű. Az aprófalvak esetében nincs annyi bevétel az adott településről, mint amennyi az arra a településre eső adó, tehát az ilyen területen működő vízművek nagyobb problémákkal küzdenek. A lakosság szempontjából fontos intézkedés a rezsicsökkentés. Viszont tény, hogy a 2011 óta nem növekvő vízdíj miatti kiesés pótlásra szorul. Az állami vízművek ‑ amennyiben veszteségesek ‑ kompenzációt kapnak, ellentétben az önkormányzati tulajdonú vízművekkel. Mindezek alapján kérdezem:   - Államtitkár Úr!

- Ugye, nem az a kormány célja, hogy bebizonyítsa, hogy a vízművek működésképtelenek, és szükséges az államosítás?

- Ugye, most nem az következik, hogy az önkormányzatok kénytelenek lesznek akár adósságba hajszolni magukat, hogy a vízművek életképesek maradjanak?

Ugye, ez olyan ország ahol a feladat elvégzéséhez a szükséges forrást biztosítják? (Taps az LMP soraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Önök az elmúlt hónapokban rengeteg energiát öltek abba, hogy bizonyos események kapcsán félrevezessék a közvéleményt, és adott esetekben összevisszaságot, káoszt vizionáljanak. Aki azt remélte volna, hogy a próbálkozások látványos kudarca elriasztja önöket a további politikai hisztériakeltéstől, annak sajnos csalódnia kellett, hiszen ismét annak lehetünk tanúi, hogy egy újabb közszolgáltatás kapcsán kezdik a rémhírgyártást és az emberek megtévesztését. Ezt nem lehet másnak nevezni, mint az emberekkel szembeni tisztességtelen politikai manővernek, amely egy belső válságtól szenvedő párt kétségbeesett próbálkozása arra, hogy felhívja magára a figyelmet!

- Képviselő Asszony! Az ön állításai az önkormányzati tulajdonú vízi közművek helyzetével kapcsolatban teljességgel megalapozatlanok! Ön szerint problémát jelent, hogy egyre több önkormányzat ismeri fel a 4,5 milliárd forint összegű lakossági víz- és csatornaszolgáltatási támogatásban rejlő pályázati lehetőségeket? Ön szerint probléma az, hogy a kormány a közteherviselés rendszerét csak úgy hajlandó működtetni, hogy az ne büntesse az emberek és a vállalkozások teljesítményét? Ön komolyan úgy gondolja, hogy az a kormány, amely 2011 és 2014 között közel 1400 milliárd forint összegű adósságot vállalt át a helyi önkormányzatoktól, most rosszat akar a településeknek? Valóban úgy véli, hogy a nemrég még az ön által vezetett Mánfa község felhalmozott adósságát, ami 14,5 millió forint volt, azért konszolidálta a kormány, hogy most újratermeljük a baloldali kormányok időszakában kialakult problémát?

- Képviselő Asszony! A vízi közművekkel kapcsolatban a valódi problémát az jelenti, hogy a szektor több évtizedes rekonstrukciós elmaradást görget maga előtt, az elmaradott eszközökre, elavult technológiákra pedig korszerű, fenntartható és költséghatékony működést alapozni nem lehet. Ahogy a legtöbb területen, itt is a jelenlegi kormányra hárul a feladat, hogy ezt a lemaradást ledolgozza. Éppen ezért a kormány 2017 végén megkezdte a víziközmű-szektor hosszú távú jövőképét megalapozó stratégia kidolgozását, első lépésként pedig a 2018. évi költségvetésbe 1,5 milliárd forint összeggel beterveztük a vízi közművek állami rekonstrukciós alapját a rekonstrukciós forrásigények kielégítésére. Olyan modell kidolgozása van napirenden, amely a szükséges pótlási, felújítási feladatok ütemezésével és pályázati lehetőség biztosításával biztosítja a vízi közművek hosszú távú, magas színvonalú működésének feltételeit. Mindenki, éljen akár városban, akár községben, biztos lehet benne, hogy a kormány, ahogy eddig, úgy a jövőben is meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minden háztartás folyamatosan jó minőségű, egészséges és megfizethető árú ivóvízhez jusson!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

HOHN KRISZTINA: - Nagyon sajnálom, hogy államtitkár úr szinte megsértődött a felszólalásomon. Egyszerű, sima szakmai felszólalás volt, politikai sárdobálástól mentes ‑ ez az egyik. A másik pedig az, hogy nem gondoltam volna, hogy egyszer Mánfa község adósságállománya is szóba kerül itt a parlamentben, de ha már itt tartunk, akkor erről majd egyszer magánbeszélgetésben nagyon szívesen beszámolok önnek, hogy miből keletkezett, amit abban az évben el is vontak az önkormányzatoktól. Mánfától pont annyit vontak el, amennyit konszolidáltak ‑ erről ennyit. Köszönöm szépen amúgy a fantasztikusan nem szakmai választ!  (Taps az LMP soraiban.)

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A fagyhalálról

BURÁNY SÁNDOR,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A legfrissebb adatok szerint szeptember óta tizenhárman fagytak halálra, köztük nyolcan fűtetlen otthonukban hunytak el. Hiába hazudják bele az emberek képébe, hogy a hajléktalantörvény megoldja az utcákon élők problémáit, hogy az aluljárókból való kitiltás mindenkinek jó lesz, valójában minden eddiginél több embert sodornak életveszélybe. A hajléktalanellátásra nyolc éve szinte semmi pénzt nem fordít a magyar állam, a szállókon egymás hegyén-hátán alszanak az emberek. Nincsenek kellő számban szociális munkások, és akik vannak, azok sincsenek tisztességesen megfizetve. Nincsenek szociális bérlakások, nincsenek rehabilitációs programok. Amit a kormány most tesz, az nem más, mint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés!  

- Államtitkár Úr! Szeretném felhívni a figyelmüket arra is, hogy a lakhatási szegénység Magyarországon milliókat érint 2017-ben több mint másfélmillió fő élt olyan túlzsúfolt lakásban, amelyben beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba, vagy túl sötét a lakás. Az EU-s tagállamok közül Magyarországnál csak Romániában rosszabb a helyzet. És hiába élnek embertelen körülmények között ezek az emberek, a hajléktalanná válás réme ott lebeg felettük nap mint nap. Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak, a háztartások harmadának van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13 százalékának pedig 60 napon túli közműhátraléka van, miközben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7 százalékának értékében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás. Erre a maguk válasza az, hogy az emberi méltóságuktól már így is megfosztott, segítségre és emberhez méltó bánásmódra szoruló polgártársainknak egyetlen lehetőséget hagynak: fagyjanak halálra! Nem igaz, hogy van elegendő férőhely, nem igaz, hogy az állam mindent megtesz, hogy ne kelljen az utcán élniük ezeknek az embereknek.  Ezért is kérdezem:

- Miért sodorja életveszélybe ezeket az embereket a magát kereszténynek tartó kormány ahelyett, hogy segítene rajtuk?

- Miért nem emelik a szociális munkások bérét?

- Miért nincs törvénybe foglalva az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma? (Taps a Párbeszéd soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Tisztelt Ház! Az a frakció vagy az a képviselő beszél arról, hogy kinek hogyan van lehetősége arra, hogy kifűtse a saját otthonát, a saját lakását, amelyik háromszorosára emelte a gáz árát, és kétszeresére emelte a villamos energia árát!. S annak a pártnak a nevében beszél ön a hajléktalanok helyzetéről, amelyik érezhető módon semmit nem tett annak érdekében, hogy a hajléktalanok valódi segítséget kapjanak, szemben ezzel a kormánnyal, amelyik valós segítséget kíván nyújtani.

- Képviselő Úr! Nagyon sok mindent tudok cáfolni abból, amit ön mondott. Először is azt mondta, hogy semmit nem költ a kormány hajléktalanellátásra. Nos, ez 9,1 milliárd forint, ami az ön számára semmi, ami önnek nem tűnik föl a költségvetésben. Persze lehet, hogy ha a 4-es metróból kilopott összeghez méri, akkor ahhoz képest önöknek nem túl nagy összeg, de azért a hajléktalanok ellátásának ez egy tetemes forrása. Ehhez jött még egy 300 millió forintos többlet, egy tartalékalap, amit idén pontosan a megnövekedett, a törvény által előírt feladatoknak az ellátására biztosítunk. Ha ön megnézi, hogy az elmúlt években a rezsicsökkentésnek köszönhetően hogyan alakult azoknak az embereknek a száma, akiknek a lakás megfelelő fűtésével problémájuk van, és felüti az Eurostat erre vonatkozó éves kiadványait, mondjuk, 2012-ben meg 2017-ben, akkor azt látja, hogy 766 ezer emberrel kevesebbnek van most már gondja arra, hogy kifizesse a rezsit, és ez elsősorban a rezsicsökkentésnek és a béremeléseknek köszönhető. Ha megnézi, hogy a hitelek törlesztésével mennyivel kevesebb embernek van ma problémája, ha felüti az ön egyik kedvenc Eurostatjának a statisztikáit, azt látja, hogy 1 millió 89 ezer emberrel kevesebbnek van most már azzal probléma, köszönhetően a forintosításnak, köszönhetően a végtörlesztés lehetőségének, az árfolyamgátnak és a bankok elszámoltatásának. Nos, ennyivel kevesebb embernek van hónapról hónapra problémája azzal, hogy a hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos költségeit fedezze.

- Képviselő Úr! Ami a hajléktalanellátást illeti: cáfolom azt a mondatát is, hogy ne lenne elég férőhely. Pontos adatot fogok önnek mondani azzal kapcsolatban, hogy Budapesten és vidéken mekkora volt a múlt héten a kihasználtsági adat: országosan 80 százalék, míg Budapesten 78,5 százalék. Tehát még bőven van úgy is kapacitás, hogy a krízisidőszakra megnyitható többletkapacitásokat nem nyitottuk meg. Ön is tudja, hogy összességében 19 ezer férőhely áll rendelkezésre, s nemcsak állami intézményekben, hanem különböző karitatív és más segélyszervezetek intézményeiben is. 240 szervezettel működünk most együtt annak érdekében, hogy a hajléktalanoknak újrakezdési lehetőséget biztosítsunk, hogy ők a hajléktalan életforma helyett a hajléktalanszállásokon keresztül el tudjanak kezdeni egy új életet. Nem hiszem, hogy az  a magatartás, amit önök tanúsítanak, amely a korábbi állapotot védi, az bármelyik hajléktalannak az érdeke. Egyetlenegy hajléktalannak sem segítenek azzal, amikor a korábbi jogi szabályozást védik, amely nem volt kellő mértékű segítség a hajléktalan emberek számára, hiszen a hajléktalanság fennmaradt.

- Képviselő Úr! 9800 éjjeli menedékhely és átmeneti szálló áll a rendelkezésükre, 1600 többletférőhelyet fogunk megnyitni akkor, amikor erre majd szükség lesz, 7600 nappali melegedő kapacitás szintén rendelkezésre áll. Hogy mi lett az intézkedés következménye, ami október 15-én lépett hatályba? Ha csak az utóbbi heteket nézem, amikor hidegebbre fordult az idő, akkor azt mondhatjuk, hogy 670-nel többen jelentek meg a hajléktalanszállásokon. De ha a törvénymódosítás hatálybalépése óta nézem, hogy mennyivel több ember ment be hajléktalanszállásra, és nem az utcán meg nem az aluljárókban, meg nem az erdőkben, a tereken vészeli át az időt, akkor 1115-tel vannak többen. 1115-tel több embernek tudtuk az emberhez méltó kitörés lehetőségét biztosítani!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

BURÁNY SÁNDOR: - Államtitkár Úr! A választ nem tudom elfogadni. Látom, számos ötlete lenne még, csak az a helyzet, hogy közben az emberek megfagynak! Ez a szomorú valóság. Ezzel kapcsolatban pedig semmilyen érdemi dolgot nem mondott nekem.  (Rétvári Bence: Csak erről beszéltem!) Szeretem, amikor a múlttal dobálóznak itt a parlamentben, szeretném emlékeztetni önt, államtitkár úr, arra hogy az én fiatalkoromban azt, amit ön itt művelt a parlamentben az elmúlt percekben, úgy hívták, hogy közveszélyes munkakerülés!  (Völner Pál: A régi szép idők! ‑ Rétvári Bence: Kádár idején jobb volt!) Ugyanis az ön munkájához tartozna, hogy egy képviselőnek arra, amit kérdésként feltett, érdemi választ adjon. Ilyen érdemi elemek az én feltett kérdésemmel kapcsolatban az ön válaszában még nyomokban sem voltak fellelhetőek! És azért közveszélyes, mert az a magatartás, amit tanúsítanak, elősegíti azt, hogy az emberek megfagyjanak, nem pedig megakadályozza azt!  (Taps a Párbeszéd soraiban.)

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Mennyi pénzt fordítottak az európai adófizetők pénzéből az illegális migráció és ezáltal a terrorizmus finanszírozására?

 ÁGH PÉTER,  (Fidesz): - Államtitkár Úr! A magyar és európai köztudatot hetek óta igen intenzíven foglalkoztatja, hogy illegális migránsok tízezrei hogyan és kinek a felhatalmazása alapján jutottak név nélküli, bárki által felhasználható bankkártyákhoz. Az európai adófizetők, köztük a magyar állampolgárok egészen biztosan nem adtak felhatalmazást arra senkinek sem, hogy teljes mértékben átláthatatlan módon illegális bevándorlók tömegei havi fix juttatást kapjanak bankkártyájukra, amit utána arra használhatnak fel, amire akarnak. Szégyen és egyben felháborító, hogy miközben Magyarország eurómilliókat fordított arra, hogy megvédje a magyar és a schengeni övezet határait, addig Brüsszel egyre eszeveszettebb módon játszik Soros György kottájából, és már mindegy, hogy milyen módszerekkel, a lényeg, hogy támogatni tudják az illegális bevándorlók Európába csábítását. Magyarországon az illegális bevándorlás megfékezése tekintetében egy pártszimpátiákon átívelő egyetértés született, amihez elég, ha megnézzük a 2016-os népszavazás eredményét.  (Arató Gergely: Érvénytelen volt.) Az emberek 98 százaléka mondott nemet az illegális migrációra és az Európai Unió migránsbarát politikájára; köszönik, de nem kérnek belőle.

- Államtitkár Úr! A Soros-hálózat aktív tagjaként migránsbarát eszméket hirdető index.hu egyik írásában teljes erőbevetéssel próbálta elhitetni az olvasókkal, hogy nincs is ezekkel a névtelen bankkártyákkal semmi baj, hiszen sok ilyen kártya van hazánkban is. Nem hiányzott sok hozzá, hogy egy lapon említsék ezeket a készpénz helyettesítésére alkalmas és rendszeresen feltőkésített bankkártyákat az egyszerű áruházi pontgyűjtő kártyákkal. A két konstrukció között azonban egy egészen „aprócska” különbség van. Mégpedig az, hogy a bevándorlók ezen összegeket arra fordítják, amire csak akarják. Felfegyverkeznek belőle, márkás ruhákat és technikai eszközöket vásárolnak maguknak, de nagyobb volumenben akár a terrorizmus igen intenzív finanszírozására is képesek az adófizetők pénzéből. Ez botrányos!

- Államtitkár Úr! A magyar embereknek joguk van tudni, hogy az Európai Unióba befizetett adóforintjaikat mire költik Brüsszelben. Mi, magyar emberek egy keresztény kultúrájú Európában hiszünk, ellentétben a sorosista brüsszeli bürokratákkal. Mindezek figyelemmel kérdezem:

- Tudhatjuk-e, milyen mennyiségű pénz vándorolhatott illegális migránsok és ezáltal akár a terroristák bankszámláira? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

MENCZER TAMÁS,  (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Tulajdonképpen ugyanaz zajlik 2015 óta, ha megnézzük az elmúlt esztendőket. 2015-ben, az illegális bevándorlási válság kezdetén egy adott pillanatban a világ több pontján illegális bevándorlók tízezrei, százezrei egyszerre néztek rá az órájukra, látták, hogy hoppá, 4 óra van, el kellene indulni Európa felé. Nyilvánvalóan ez nem szervezetten történt, és semmi köze Soros Györgyhöz ‑ ezt mondják, ugye, a bevándorláspárti politikusok. De mi tudjuk, hogy ez nem így van! Ez szervezetten és irányítottan történt, és történik. Azóta is zajlik egy vita, vagy talán azt sem túlzás mondani, hogy egy harc ezzel a témával kapcsolatban: megállítani vagy megszervezni kell az illegális bevándorlást?!  A magyar kormány álláspontja egyértelmű: ez egy veszélyes folyamat, ami megállítható és meg is kell állítani! Ugyanakkor azt látjuk, hogy a Brüsszelben, illetve az ENSZ-ben tevékenykedő bevándorláspárti politikusok és bürokraták egészen más vonalon haladnak. Ők megszervezni akarják a bevándorlást, és ennek egyik újabb fejezete, amit ön is említett, az úgynevezett migránskártya. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány mítoszt eloszlatni. Ugye, azt mondják, hogy ezt csak egy országban, csak Görögországban lehet használni, csak élelemre fordítják egészen biztosan s a többi. Ehhez képest a nemzetközi sajtóban, hogy mást ne mondjak, oknyomozó riportokat lehet arról olvasni, hogy vadonatúj cipőben, vadonatúj telefonokkal és egyéb segédeszközökkel érkeznek a migránsok egyik országból a másikba.  Sőt, ami még súlyosabb, most már pontosan lehet látni és lehet tudni, hogy milyen anonim pénzküldő szolgáltatáson keresztül juttatják el egyik országból a másikba az illegális bevándorlók ezeket az összegeket, vagy még ki tudja, milyen összeget. A feladás egészen biztosan anonim módon történik, ha a levételnél szükséges valamilyenfajta igazolvány, akkor a migránsok szállásadói, embercsempészek vagy ki tudja, ki más segít a pénz levételében és a migránsokhoz juttatásában. Tehát ez nem más, ki kell mondani, mint az illegális bevándorlás finanszírozása!

- Képviselő Úr! Ami Brüsszelben és az ENSZ-ben történik, az a migráció megszervezése, finanszírozása, sőt továbbmegyek: ami zajlik, tisztán kell látni, az illegális bevándorlás legalizálása! Ez az, ami zajlik, ez a cél, semmi más, semmi varázslat, semmi különösebb. Egészen pontosan az, amire azt mondjuk, hogy illegális, arra a következő pillanattól azt akarják mondani, hogy legális és támogatandó. Ez természetesen abszurd és elfogadhatatlan! Bizonyos szempontból, hangsúlyozom, még olyan is, mintha valaki a betörő oldalára állna azzal szemben, akinek a házába betörtek, és azt mondaná neki, hogy ez egy kicsit csúnya dolog volt, ez így nem jó, de majd mi megszervezzük, hogy valahogyan más módon bejussál. Ez az európai emberek elárulása! Természetesen tudjuk, hogy vannak olyan emberek, vannak olyan szükségben lévő emberek, akiknek segíteni kell, de azoknak ott kell segíteni, ahol a baj történt vagy az ahhoz legközelebbi biztonságos ponton, hogy a konfliktus elmúlta után haza tudjanak térni a szülőföldjükre. Az is nagyon fontos, hogy a döntéseknek, a most meghozott döntéseknek óriási súlyuk van, mert az ilyen súlyú döntéseket jellemzően, hiba esetén soha többé nem lehet jóvátenni.

- Képviselő Úr! És még arról érdemes néhány szót mondani, hogy mi a motivációjuk azoknak, akik a bevándorlást támogatják. Egyfelől, ugye, van a balliberális bevándorláspárti politikusi réteg, ők nyilvánvalóan szavazatszerzésből csinálják, amit csinálnak. A bevándorlók keresztény-konzervatív pártokra sose szavaznának! Aztán ott van a mögöttük álló tőkés réteg, akit Soros Györggyel szoktunk azonosítani, nem véletlenül. A zavarosban mindig könnyebb halászni, mégiscsak egy spekulánsról van szó, ezt soha ne felejtsük el! És hogy egyébként mit gondol a világról és a világ folyásáról, arról érdemes egy 10 vagy talán 15 évvel ezelőtti amerikai interjúját megnézni, fellelhető; a moralitásról, illetve az amorális dolgokról ő ott egészen őszintén vall. Illetve van egy harmadik csoport, amelyik támogatja a bevándorlást, nettó ostobaságból. Nagyjából ezt a három csoportot lehet látni, Magyarország pedig az illegális bevándorlásból nem kér és nem is fogadja el!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

ÁGH PÉTER: - Államtitkár Úr! Köszönöm, elfogadom a válaszát, amivel rávilágított arra, hogy az Európai Unió milyen módon asszisztál ehhez a problémához. Azt gondolom, ez is azt mutatja, hogy nagy a baj Brüsszelben. Ha a hétvége politikai történéseire nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy a baj már óriási. Nagy-Britanniát ugyanis nem sikerült az Európai Unión belül tartani, a migránsokat pedig nem sikerült kívül tartani. Ha mindehhez hozzávesszük a migránskártyák ügyét, akkor azt láthatjuk, hogy a bajt ezzel csak tovább tetézik. Ez pedig jól rávilágít arra a felelőtlen politizálásra, amit jelenleg Brüsszelben a döntéshozók végeznek. Azt gondolom, itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, az európai parlamenti választás pedig jó alkalmat fog ehhez teremteni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Bartha Szabó József
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
MTI Hírfelhasználó