II. Zengzetes pillanatok...
Fidesz: Miért akarják újra becsapni az embereket a balliberálisok? Jobbik: Magyarország erős és büszke, vajon az adósságban úszó kórházaink is azok? MSZP: Meddig még? DK: Mennyibe kerül a magyar adófizetőknek a volt macedón miniszterelnök magyarországi „vendégeskedése”? LMP: Mikor lép vissza a kormány a paksi bővítéstől? Párbeszéd: Szükség van-e az oroszokkal kötött, paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződés újratárgyalására? Jobbik: Nemcsak a létszámon múlik a hon védelme!
2018. december 1. 16:11

Motto: Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!

 

 

Zengzetes interpellációk színesítették e héten is az Országgyűlés életét.Tudósításunk  szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal  a ”szolidabb”  zajokat is jelezve ”közvetíti” a „párbajokat.”

Miért akarják újra becsapni az embereket a balliberálisok?  

BÖRÖCZ LÁSZLÓ,  (Fidesz): - Államtitkár Úr! November 17-én Orbán Viktor és Tarlós István főpolgármester történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá… (Moraj az ellenzék padsoraiból. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Budapest további fejlődése érdekében. Az együttműködésnek köszönhetően több mint ezermilliárd forint összegben valósulhatnak meg fejlesztések szerte Budapesten. Minden jóérzésű magyar embert örömmel tölt el a bejelentés, hiszen Budapest a nemzet fővárosa, ezért a város sikere az egész magyarság sikerét is jelenti.  (Folyamatos zaj. ‑ Arató Gergely: Na! Na!) A baloldal persze önmagát most sem hazudtolta meg, az emberekkel szembeni politizálás eredményéből semmit sem tanulva, olcsó politikai haszonszerzés reményében ismét az ország lakosságának támogatását élvező döntéssel mentek szembe, természetesen a tőlük megszokott hazug és félrevezető stílusban. Az ügy pikantériája, hogy olyan pártok képviselői emelik fel a hangjukat a várható fejlesztésekkel szemben, melyek teljesen kifosztották Budapestet! Százmilliárdos adósságot halmoztak fel, miközben busás fizetésekkel és végkielégítésekkel tömték ki egymás zsebeit! A szocialista-liberális városvezetés botrányt botrányra halmozott, a tömegével elkövetett közbeszerzési szabálytalanságokkal, a tetemes összegekért megrendelt hasznavehetetlen tanulmányokkal és a kádereik által irányított, több közszolgáltatóval szemben indult büntetőeljárásokkal. A Demszky-Hagyó-korszak működésének egyik eklatáns példája az OLAF által megállapított, a 4-es metró építésével összefüggő több tíz milliárdos korrupciós botrány vagy éppen a BKV akkori csődközeli állapota!

- Tarlós István 2010-ben vette át a szakadék szélén lévő főváros irányítását, amellyel lezárult Budapest életének egyik legmélyebb és legsötétebb, nokiás dobozokkal fémjelzett időszaka. Az új városvezetésnek köszönhetően Budapest gazdálkodása, köztereinek állapota, közlekedése, közbiztonsága és turisztikai megítélése soha nem látott mértékben fejlődik. A Fidesz-KDNP-kormány összesen 218 milliárd forint adósságtól szabadította meg Budapestet, míg az MSZP-SZDSZ-es kormányok valójában magukra hagyták a budapestieket. A szocialisták kardlapoztattak, fejmagasságban lövettek, és most ők oktatnak minket jogállamiságból! Meghamisított gazdasági adatokat szolgáltattak az EU-nak, de most ők akarják megmondani, hogyan kellene kiszolgálni Brüsszelt. Húsz év alatt teljesen kifosztották Budapestet, de most ők, önök féltik a fővárost! Mindezekre tekintettel kérdezem államtitkár urat:

- Miért akarják újra becsapni az embereket a balliberálisok? (Mirkóczki Ádám, az MSZP és a DK padsoraira mutatva: Miért nem őket kérdezed? -  Taps a kormánypártok padsoraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS,  (Miniszterelnökség államtitkára):- Tisztelt Országgyűlés! Budapest ma egy soha nem látott fejlődés kapujában áll… (Vadai Ágnes: Azt látjuk, tényleg!)... a XXI. század következő évtizedeire a város valaha volt legsikeresebb korszaka köszönhet ránk. Az a célunk, hogy 2030-ra Budapest legyen a három legjobb európai nagyváros egyike. Ezt megalapozzák az elmúlt nyolc évben megvalósult fejlesztések. Csupán felsorolásszerűen és csupán kiragadva egy-két példát: Zeneakadémia, Pesti Vigadó felújítása, Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, Sorsok Háza, egyetemi campus, Ludovika, Liget-projekt, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Duna Aréna, uszodafelújítások…  (Nagy zaj, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból, köztük Duna Aréna?)…Gül Baba türbéje és a környező városrész felújítása… (Zaj. Az elnök kocogtatja a csengőt.)…Kossuth tér, a belső kerületek útfelújításai és a külső városközpontok rehabilitációja.  (Z. Kárpát Dániel: Mondj egy olyat, amit nem a haverotok épített!) De nem folytatom a sort. Ezt a felsorolást csak azért szerettem volna az önök figyelmébe is ajánlani, mert ez bizonyítja, hogy amikor ezt az állítást megfogalmazzuk, miszerint azt szeretnénk, hogy Budapest Európa három legjobb városa közé kerüljön, nem a levegőbe beszélünk. A siker feltételei ugyanis adottak. Budapest fejlődik, az eredmények kézzelfoghatóak. Köszönhető ez a Tarlós István főpolgármester úr vezette városvezetés és a kormány együttműködésének is. Ezt a munkát erősítette meg a képviselő úr által is említett, november 17-én aláírt megállapodás, amely létrehozta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát. Mindez egy paritásos alapon működő szervezet, vétójoggal rendelkező olyan testület, amely méltó utódja tud lenni a millenniumi városfejlesztéseket levezénylő végrehajtó, hasonló elnevezést viselő korábbi testületnek, amelynek egyébként Budapest első aranykorát köszönhetjük.

- Képviselő Úr! Annak érdekében, hogy kihasználjuk ezt a történelmi esélyt, szükségünk van egy úgynevezett mestertervre, egy tízéves fejlesztési stratégiára. Ez a „Budapest 2030” fejlesztési terv, amit a kormány és a főváros 2019 végéig közösen készít el, de azt gondoljuk, hogy egy ilyen terv nem csak a városvezetésnek és a kormánynak a belügye, közösségi tervezésre van szükség. Ez a folyamat a Budapest-párbeszéd, amelyben a budapestiek és a Budapesttel foglalkozó városi, civil, valódi civil szakmai közösségek is részt tudnak venni, abban a projektben, hogy hogy találjuk ki együtt, hogy hogyan tudjuk sikerre vinni Budapest ügyét. Mindez erősen és egyértelműen szembeállítható a korábbi, 2010 előtti időszakkal, amit leginkább az elvesztegetett évtizedeknek tudunk nevezni, meg nem valósult, korrupcióba fulladó beruházások évtizede, esetleg ez a másik jelző, amit Budapest előző évtizedeire lehetne alkalmazni. Különösen nagy jelentősége van a közlekedési fejlesztéseknek, és ezért gondoljuk úgy, hogy az utasokat szolgáló közösségi közlekedés javítása érdekében egyetértünk a főpolgármester úrral, és ő határozottan kérte a kormányt a HÉV-vonalak átfogó felújítására, a déli HÉV-ek metrókapcsolatának megteremtésére, az elővárosi vasút erőteljesebb bekapcsolására a budapesti közösségi köz lekedésbe. Ez egészül ki egy olyan útfelújítási programmal, amivel az autós közlekedés lehetőségeit is meg szeretnénk valósítani.

- Képviselő Úr! A kormány nyitott a főpolgármester úr javaslataira, meg is kezdte a szükséges döntések meghozatalát, ami ahhoz kell, hogy minél előbb ezek a döntések valósággá váljanak, és megvalósult beruházások legyenek belőlük, az előző, általam felsorolt beruházásokból. És ehhez szeretné kérni a kormány a mostani városvezetés és a kormány állampolgárok általi és budapestiek általi támogatását!  (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

BÖRÖCZ LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Amióta Demszky Gábort mindenféle ellenőrizet nélkül találhatjuk meg Budapest utcáin és nyilatkozgat ilyen formában, azóta némi képünk lehet arról, hogy 1990-2010 között hogy működhetett a szocialista-liberális fővárosi vezetés, és hogy miért nem történt semmi 1990-2010 között a fővárosban.  (Arató Gergely: Demszky ötször nyert!) Államtitkár úrnak nagyon köszönöm a válaszát, természetesen elfogadom. A kormány és a főváros együttműködése mintaértékű lehet, és Budapest jövője az ország jövője szempontjából kiemelkedő jelentőségű.  (Taps a kormánypártok soraiból.)

Magyarország erős és büszke, vajon az adósságban úszó kórházaink is azok?

 RIG LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Szeptember végére újabb 4 milliárddal gyarapodva, 46 milliárd forinthoz közelít a magyar kórházak adósságállománya.  Nyár végén röppent fel a hír, miszerint Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a kórházigazgatók felelősek az egyre duzzadó adósságállományért. Az ÁSZ megállapításai szerint nem a kormány ad kevés pénzt az egészségügyre, hanem az intézmények működnek gazdaságtalanul és szabálytalanul. Szeretnék pontosan idézni: „Pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein… ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodni a tulajdonosnak, tehát az államnak.”

- A választókerületemben található két kórház is sajnos dúskál az adósságokban: Tapolcáé 83 és Ajkáé 485 millió. És ezt ki kell hogy javítsam, hiszen az interpellációm beadásának az időpontjában volt ez az adat, és ez így már nem helyes, valótlant pedig ne állítsunk. A legfrissebb adatok szerint 580 millió, tehát meghaladta a félmilliárd forintot az ajkai kórház adósságállománya. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy vannak olyan kórházak is, amelyeknek a gazdálkodása példás, itt van például a győri Petz Aladár Kórház, az oktatókórházé 1 millió forint, a jelenlegi adatok szerint pedig nincsen tartozásállománya. Felmerül tehát a kérdés: az országban működő kórházak többségében azért halmozódtak fel ekkora adósságok, mert rosszul működik a kórház menedzsmentje, vagy netán alulfinanszírozott az egészségügy? Mivel az ÁSZ megállapításai szerint, idézek: nem a kormány ad kevés pénzt az egészségügybe, hanem az intézmények működnek gazdaságtalanul és szabálytalanul ‑ akkor önök szerint a kórház vezetése a felelős? Ha az ő rossz gazdálkodásuk miatt úsznak a kórházak adósságban, akkor miért nem lép közbe a kormány?

- Államtitkár Úr! A tapolcai kórház 2012-ben azzal nézett szembe, és azzal hitegették önök Tapolca lakosságát, hogy az aktív ellátás megszüntetése, a struktúraváltás milyen nagyszerű lesz az ott élőknek. Eltelt hat év, de mi ezt sajnos nem érzékeljük! A struktúraváltás behozta a hozzáfűzött reményeket? 83 milliós az adósságállománya jelen pillanatban. Lassan már oda jutunk, hogy ha megérkezik a kórházba a cérna, a kesztyű vagy valamelyik diagnosztikai eszköz, azt is nemzeti szalaggal fogják átadni, miközben a kórházak adósságállományát senki nem adja át a lakosság részére! Felháborító, hogy míg önök újabb 6 milliárd forintból plakátolgatnak országszerte, addig az intézményeket, amelyekben, még egyszer mondom, életeket mentenek, tönkreteszik! Kérdezem tehát tisztelt államtitkár urat:

- Kinek a hibája az, hogy egyre nő az intézmények adósságállománya: a kormányé vagy a rossz gazdaságmenedzsmenté? (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Ember Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Érdekes a Jobbik kettős véleménye az Állami Számvevőszék megállapításaival kapcsolatban; most a képviselő úr azokat felolvasta, és azokkal mintegy egyetértve szólalt fel. Amikor viszont ugyanez az Állami Számvevőszék nem a kórházak gazdálkodását vizsgálta, hanem a Jobbikét, akkor ilyeneket mondtak önök: az ÁSZ folyamatosan félrevezeti a közvéleményt. Most nem hallottunk az ön által idézett ÁSZ-jelentés kapcsán ilyen mondatokról, minimális valós tényt tartalmaznak csak; az ÁSZ-nak vissza kell térni a törvényesség talajára; sok-sok üres oldal van az ÁSZ jelentéseiben, és az egész eljárás amúgy is alkotmányellenes. Ezzel szemben önök most mint egy teljes mértékben elfogadandó dokumentumról beszélnek az ÁSZ dokumentumáról! Ezt persze önöknek kell a saját választóikkal tisztázni.

- Ami az ajkai kórházat illeti: képviselő úr, az ajkai kórház zökkenőmentesen, minden gond és probléma nélkül tud a továbbiakban működni, sikerült megoldaniuk az eltávozott aneszteziológusok és intenzív terápia pótlását. És ezt nem én mondom, ezt nem a kormányzat mondja, hanem az ön ellenzéki képviselőtársa, László Imre mondta. Azért olvastam föl, hogy betűre pontosan azt idézzem, amit ő mondott. Azt is elmondta, hogy miért nem ilyesfajta híradások jelentek meg az elmúlt időben az ajkai kórházról, ‑ ezen híradások nyomán szerkesztette ön is az interpellációját. Azt írja az ön ellenzéki képviselőtársa, hogy: a megjelent híradások túllépték azt a küszöbértéket, ami alkalmas lett volna arra, hogy a maguk realitásában nézzük ezeket a dolgokat. Tehát önt, tisztelt képviselő úr, nemhogy a kormány, nemhogy a kórház, hanem a saját ellenzéki képviselőtársa is cáfolja!

- Hogy mennyivel költünk az egészségügyre többet most, mint 2010-ben, az egy eléggé magas összeg. Ha megnézi képviselő úr a 2010-es és a ’19-es költségvetési törvényt, 647 milliárd forintnyi többletet fog találni benne. Ha megnézi az érintett két kórházat, ott is érezhető költségnövekedést, érezhető államitámogatás-növekedést fog tapasztalni, annak ellenére, hogy például az ajkai kórház esetében az elmúlt egy évben semmifajta önkormányzati támogatás nem érkezett. Ha tehát az ajkai számot nézzük, a Magyar Imre Kórházat, 2012-ben az OEP-finanszírozása 1,9 milliárd forint volt, most 3,5 milliárd forint, tehát 1,6 milliárd forinttal, 82 százalékkal magasabb. Mindeközben az elmúlt években, az állami fenntartás bevezetése óta a Magyar Imre Kórházban volt konszolidációs és egyéb költségvetési többletforrás, 2,3 milliárd forint, míg fejlesztési forrásból több mint 3,1 milliárd forint. Ha a tapolcai Deák Jenő Kórházat nézzük, ott is érezhető az emelkedés, 799 millió forintról 923 millió forintra növekedett 2014-15-16-17-ben a kórház OEP-finanszírozása. Ez azt jelenti, hogy 123 millió forinttal, 15 százalékkal magasabb összegből gazdálkodhat, és nem 2012 óta, hanem csak az utóbbi három évben.  (Folyamatos zaj a teremben.)

- Képviselő Úr!  Ha megnézi, hogy mennyi támogatást kapott ezen túlmenően, láthatja: különböző fenntartói támogatásként 591 millió forintot, míg fejlesztési forrásból 2,6 milliárd forintot. De ezek a többletforrások országosan is megjelentek, elsősorban a béremelés fedezeteként, hiszen nagymértékű, érezhető béremelés volt az egészségügyben az elmúlt években. És ez abban is megmutatkozott, hogy az egészségügynek, ahogy mondtam, összesen 647 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésére, de különböző struktúraváltási támogatásokra is 37 milliárd forintot tudtunk fordítani, ami pontosan azt a célt szolgálta, hogy a későbbi eladósodás csökkenjen. Így ezekben a kórházakban is most már kisebb mértékű az adósság felhalmozása. De ettől függetlenül azért zajlik vizsgálat a leginkább nagy adósságot felhalmozó és a legkevesebb adósságot felhalmozó kórházakban, hogy a kettő közötti különbséget látva a legjobb gyakorlatokat tudjuk kialakítani.  (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

RIG LAJOS: - Államtitkár Úr! Nem sikerült a konkrét kérdésre válaszolni! Segítek önnek egy kicsit! Azért az ÁSZ-megállapításokkal önök mindig egyet szoktak érteni, tehát ha ez így van, akkor a kórház menedzsmentje gazdálkodik rosszul.  Épp ezért szerettük volna kikérni mind a két kórházból a részletező adatokat, hogy miből áll ez az adósságállomány. A tapolcai kórház menedzsmentje részünkre átadta ezeket az adatokat, de az ajkai kórház 15 nap után még kért 2 nap haladékot, majd egy elutasító levelet küldött nekünk, hiszen ez a pénz nem tartozik a közpénzek közé, elvesztette közpénzjellegét, ezért az Adatvédelmi Hatósághoz fordultunk. Azért azt lehet látni, hogy a tapolcai kórház adósságállománya napról napra, sőt hónapról hónapra csökken, míg az ajkai kórházé hétről hétre tízmilliókkal emelkedik. Tehát itt le kell szögeznünk: államtitkár úr, arra a kérdésre, hogy ön szerint ki a rossz gazdája a kórháznak, az állam vagy a menedzsment, nem sikerült válaszolni, ezért nem tudom elfogadni!  (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Meddig még?

MOLNÁR GYULA,  (MSZP): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben többször foglalkoztam ezzel a témával itt a parlamentben, és azt látom, hogy most már nemcsak az utcákon van káosz, hanem egy picit a számokban és a közbeszerzésekben is.  (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Egyre inkább azt látom, azt látjuk, hogy itt valami ebben az ügyben nem nagyon stimmel. A máskor egyébként oly bátor és harcos NAV most gyáva nyúlként viselkedik, és hallottuk, hogy több hónapja nem adja le a mérlegét ez a cég, ennek ellenére máshol, sokkal kisebb ügyért is nagyon komoly retorziók vannak.

- Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban nyilvánosságra került, hogy egy négyfős kft. nyerte meg a közbeszerzésben azt, hogy behajthatja a kintlévőségeket. Azt gondolom, hogy óriási felelősség Magyarország egyik legfontosabb közszolgáltatásának a behajtását egy négyfős kft.-re bízni. De ennél még meglepőbb az, hogy ez a kft., mielőtt kihirdették volna a végeredményt, már elkezdte gyűjteni a munkatársakat. Tehát tulajdonképpen, miközben a közbeszerzés egy teljesen nyílt dolog Magyarországon, hallottuk, hogy itt minden rendben van, ez a cég már ezt megelőzően tudta, hogy mi is fog történni a közbeszerzésnél. Az a kérdésem tehát:

Eljött-e az a pillanat önök szerint, amikor érdemes újragondolni, hogy helyes úton indultak-e el akkor 2016-ban, amikor létrehozták ezt a központosított céget?

- Nincs-e itt a pillanat, hogy érdemes lenne megállni, ezt a céget felszámolni, megszüntetni, és visszaadni a tevékenységet oda, ahova az ténylegesen való?

- Tervezik-e azt, hogy költségvetési pénzből, vagyis közpénzből, az adófizetők pénzéből kompenzálják ezt a ma már nyilvános 20 milliárd forintot és a vélhetően, a számok alapján közel hasonló nagyságrendű hiányt, ami ebben az esztendőben fog keletkezni?

- Terveznek-e bármifajta vizsgálatot a díjbeszedés ügyében, tehát ez a nyírségi négyfős kft. nyugodtan hátradőlhet, így kell Magyarországon közbeszerzést nyerni, vagy pedig lesz bármilyenfajta ellenőrzés és figyelem?

- A számvitel rendjének megsértése dolgában, amiért egy kisebb céget már rég felfüggesztettek volna, lesz-e bármifajta pénzügyi vagy adóügyi szankciója a cégnél? (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

***

FÓNAGY JÁNOS,  (Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Kérdése elsősorban arra irányult, hogy helyes volt-e a kormány 2016. évi döntése. Meggyőződésem szerint igen! Ön pontosan tudja, hogy a hulladékgazdálkodásban a begyűjtés viszi a pénzt, a felhasználás, a feldolgozás, a hasznosítás, ha jól csinálják, hozza a pénzt! 2016 előtt a begyűjtés költségét a lakosság egy nem kontrollált árrendszer keretében, emelkedő árak mellett fedezte, a feldolgozás és a tárolás hasznát pedig külföldi cégek elvitték. Ez az alapszituáció okozta azt, hogy: 1. a kormány a rezsicsökkentés keretében behatárolta a hulladékgyűjtés árait; 2. egy más vállalati struktúrát alakított ki annak érdekében, hogy a begyűjtés és a felhasználás közötti anomáliát felszámoljuk.

- Ha a képviselő úr kérdése arra irányul, hogy ez simán ment-e, akkor azt kell mondanom, hogy nem. Nem, voltak és vannak ebben zavarok, és nagyon gyorsan hozzá kell tennem, hogy ez a folyamat még nem fejeződött be. A 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. alapvetően ellátja, ellátta és ellátja azt a feladatot, amire létrehozták. Ott, ahol az általa létrehozott szerződési rendszerben a szerződött partnerek korrektek voltak, ott a hulladék begyűjtése zavarmentesen történt. El kell ismernem, és ebben önnek igaza van, hogy voltak olyan szerződő partnerek, akik egyébként rövid távú politikai okok miatt elszabotálták a szerződés teljesítését, és ennek következtében a begyűjtésben néhány napos késedelem mutatkozott, ‑ ez egyébként elsősorban a szelektíven gyűjtött hulladék területén történt. Ugyancsak hosszabb időt vett és vesz igénybe, hogy az elején egyébként informatikai rendszerbeállítási, begyakorlási okok miatt akadozó számlázás okozta kieséseket utolérjük. Ezzel együtt jelenleg is mind a begyűjtés, mind a teljesítményeknek a kiegyenlítése folyamatosan történik, és ahol szükséges volt, a kormány beavatkozott. 26 milliárd forinttal időlegesen beavatkoztunk, bízva abban, hogy a cég a behajtásokat, a számlázásokat időben biztosítani fogja.

- Végezetül a kérdéseire: a közbeszerzéseknél az ajánlattevő kockázata és felelőssége, hogy hogyan írja ki a pályázatot, és hogy annak a követelését vagy teljesítését hogyan tartja be. Tudomásom szerint egyébként ezzel problémája a kiírónak nem volt. Az egyéb kérdéseire pedig: ennek a vállalatnak, mint minden más gazdálkodó szervezetnek az ellenőrzése meghatározott rendben történik, meggyőződésem, hogy amikor a NAV programjában az szerepelni fog, ezt a vállalatot is ellenőrizni fogják. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

MOLNÁR GYULA: - Államtitkár Úr! Jó lenne azt mondani, hogy voltak biztató mondatok az ön válaszában, de nem tekintem ezt feltétlenül válasznak, hiszen pont a lényeges kérdések ügyében ön kitérő mondatokat mondott! Úgy érzem magam, mint az egyszeri mesterember, aki azt mondja, hogy már háromszor vágtam belőle, és még mindig rövid. Tehát ez a rendszer nem működik, önök nem veszik észre, hogy egy rossz struktúrában próbálnak meg valamit működtetni! Ebben az ügyben szerintem vissza kell menni a kiindulóponthoz, végig kell gondolni, - a felelősség az önöké innentől kezdve! Ha ez a rendszer ‑ és még egyszer mondom: alapvető közszolgáltatásról van szó ‑ összeomlik, az emberek fogják érteni. Ez nem olyan egyszerű politikai tétel, hogy mit gondolunk az oktatásról, az egészségügyről. A víz, a villany, a szemét az, amit az emberek mindennapjaikban megélnek, ha nincs, ha nem működik, az háborús helyzet! – A választ nem tudom elfogadni!  (Taps az MSZP, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Mennyibe kerül a magyar adófizetőknek a volt macedón miniszterelnök magyarországi „vendégeskedése”?

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár Úr! Bár önnek háttal vannak, de nézzen fel oda a karzatra, itt vannak fiatalemberek, és válaszoljon úgy a kérdéseimre, mintha őnekik mondaná el, és mondjon igazat, és győzze meg őket arról, hogy amikor önök becsempésztek egy elítélt bűnözőt az országba útlevél nélkül, illegális migránsként, ezt mondták önök különleges eljárásnak. Önök úgy beszéltek egy korrupció miatt elítélt, börtön elől menekülő, bukott politikusról, mintha valami védtelen hímes tojás lenne, és ennek a különleges elbánásnak luxusszálloda meg politikai menedékjog kell. Önök nem bánnak emberként a menekültekkel, akik a bombák elől menekülnek... (Cseresnyés Péter: Bombák elől?!)... ellenben piros szőnyeget terítenek bűnözők elé. Ezért is kérdezem:

- Mit kap Gruevszki, mit kap még, mi jár még az Orbán-kormány VIP-migránsának, milyen juttatásokat kap a magyar adófizetőktől a különleges elbánás keretében?

- Hol lakik Nikola Gruevszki, Mészáros Lőrinc valamely luxusszállodájában, esetleg egy kastélyban vagy másutt?

- Mennyit költenek a börtön elől megszökött illegális bevándorló lakhatására, kényelmes elhelyezésére, wellnesselhelyezésére?

- Önök az elmúlt évek úgynevezett tájékoztató kampányában azt állították, hogy minden migráns fejenként 9 millió forintot kell hogy kapjon a magyarok pénzéből. Megkapta-e ezt a 9 millió forintot az önök által becsempészett kedves luxusmigránsa és kapott névtelen bankkártyát is uniós közpénzből?

- Kérem mondja el: mennyit költenek a pénzünkből a szökevény bűnöző bújtatására, mennyit költenek az oktatására?

- Önök mondják, hogy a bevándorláspárti szervezetek arra tanítják a menekülteket, hogyan lehet kikerülni a törvényeket, ezért is kérdezem: mit kell mondaniuk a menekültügyi eljárásban, hogy menedéket kapjanak?

- Önök mint bújtató szervezet, mennyit költenek arra, hogy az önök által becsempészett elítélt azt is mondja, amit kell? (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS,  (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Egészen elképesztő az, amit a DK képviselőcsoportja, ön és Vadai Ágnes képviselő asszony ebben az ügyben csinál.  (Zaj a DK soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Én tudom, hogy nekem a munkaköri leírásomnak része, hogy itt válaszoljak, tűrési kötelezettségem is van, de egy dolgot elmondanék. Nagymamám négy és fél évet ültRákosiék alatt, Rákosiék börtönében politikai okokból, és ő volt az, aki később a rendszerváltozás után mindig azt mondta, hogy ez kommunista tempó. Ez jutott eszembe most,  déjà vu-m volt. Az, hogy önök bűncselekmény elkövetésével vádolnak mindenkit…(Taps a kormánypártok soraiban.)…az, hogy önök bűncselekmény elkövetésével vádolnak bárkit, vagy az, hogy börtönnel fenyegetnek itt a parlamentben, az semmi más: kommunista tempó!  (Zaj, közbeszólások a DK soraiban.) Szívesen tájékoztatom a képviselő urat: a rendszerváltozás 29 éve történt, a jövő évben ünnepeljük a 30. évfordulóját.  (Varju László: Ez nem 29 éve történt, hanem most történt. Börtönben kellene ülnie!) Úgyhogy remélem, hogy akkor az önök számára is egyértelmű válik, hogy az az időszak véglegesen lezárult.

- Képviselő Úr! A jogszabályban meghatározottak szerint jelentkezett a volt macedón miniszterelnök egy magyar külképviseleten. A jogszabályban meghatározottak szerint kapott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerinti schengeni övezetbe történő belépést biztosító okmányt. A jogszabályokban meghatározottak szerint hallgatta meg őt Magyarország, Budapesten.  A jogszabályoknak megfelelően, jogszerűen ‑ sőt, csak így lehetett jogszerű ‑ zajlott az eljárás, nem a tranzitzónában, s végül a jogszabályban meghatározott feltételek szerint kapott az illető menedékjogot Magyarországon. A konkrét ügy körülményeiről pedig ezen túlmenően tájékoztatást nem tudunk adni, ahogy azt szintén nagyon sokszor elmondtuk, de egy dologra felhívnám a figyelmet azért: itt valami mégiscsak van az ügy hátterében. Ezt bizonyítja az, hogy van egy olyan uniós tagállamban jogerős bírósági ítélet, ami egy ehhez kapcsolódó ügyben megtagadta két macedón állampolgárnak a kiadatását. Tehát érdekes módon uniós bíróság azt gondolja, hogy mégiscsak lehet ennek az ügynek a hátterében valami. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a magyar menekültügyi hatóságnak is megvan ez a jogosultsága.

- Képviselő Úr! Felháborító és elképesztő az, hogy önök minden esetben azok mellé állnak, akik illegális bevándorlóként jönnek  Magyarországra.  (Gréczy Zsolt: Ti engedtétek be!) Minden esetben olyan emberek mellé állnak, akik a jogszabályokat nem betartva… (Zaj, közbeszólások a DK soraiban. ‑ Gréczy Zsolt: Most engedtétek be az illegális bevándorlót!) próbálnak a zöldhatáron keresztül az Európai Unió területére jönni. Ráadásul minden politikai segítséget megadnak abban, hogy ezek közül az emberek közül minél többen eljussanak Európába, és minél többen eljussanak Magyarországra. Ez szerintem felháborító, és egyébként a magyar választópolgárok véleménye is teljesen egyértelmű e tekintetben, ezért van ilyen különbség a kormánypárti frakciók létszáma és az önök frakciólétszáma között!  (Zaj, közbeszólások a DK soraiban.) Egyébként pedig még tartozom önöknek azzal, hogy Nikola Gruevszkinek milyen jogai vannak: a menekültügyi törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek illetik és terhelik őt, ugyanúgy, ahogy mindenkit, akinek a menedékjogi kérelmét elfogadták a magyar hatóságok.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARJU LÁSZLÓ,  (DK): - Államtitkár Úr! A mai napunkat kihasználják arra, hogy felsorolják, hogy önöknek milyen érdeke van abban, hogy Gruevszki itt legyen. Szavazatszerzést folytatnak ezzel, a mögötte álló tőkéseket is ideédesgetik, és egyébként politikai segítséget nyújtanak egy bűnözőnek, egy olyan migránsnak, akit önök szívesen befogadtak. Egyébként pedig a kérdésre nem válaszolt. Önök, akik azt híresztelték, hogy 9 millió forintot adtak neki, akkor adtak vagy sem? Válaszoljon a kérdésre!...Mivel pedig nem adott választ, nem is fogadom el, éppen ezért az Állami Számvevőszéknél rendkívüli és azonnali vizsgálatot kérünk, hogy önöknek és a magyar adófizetőknek mennyibe került az, hogy önök bűnözőket bújtatnak és őket ide beengedték Magyarországra! (Gréczy Zsolt: Így van! ‑ Taps a DK soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Mikor lép vissza a kormány a paksi bővítéstől?

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, (LMP): - Tisztelt Országgyűlés! Egy rendkívül fontos ügyről van szó, a legdrágább magyarországi projektről van szó. A kormány világosan beszél már arról, hogy nem fog a szerződésben kötött határidőre megvalósulni a paksi bővítés a 2025-26-os határidőre. Tehát ezt már elismeri a kormány is. Az illetékes Süli miniszter úr elmondta az Országgyűlésben is, hogy törekednek a blokkok mielőbbi felépítésére, de nem tudják garantálni azt, hogy időben kész lesz. És azt is elmondta, hogy a referenciának számító orosz atomerőművi blokkok nem építhetőek meg egy az egyben hazai körülmények között, ezért ezeket a bizonyos terveket adaptálni kell a magyar műszaki szabványok, illetve az európai uniós szabványok alapján.

- Államtitkár Úr! 2014-ben az LMP már felhívta a figyelmet az Orbán-Putyin-paktum megkötésekor ezekre a problémákra, és akkor azt válaszolta a magyar kormány, hogy igazából mindent végiggondoltak, mindent megfelelően előkészítettek, és hogy az Unió mindenre rábólintott. Akkor azt is elmondták indoklásként, hogy azért kellett gyakorlatilag verseny nélkül az oroszokat megbízni, mert Paks esetében a bővítést más nem tudja megoldani. Az kiderülhetett most már minden magyar ember számára, hogy a legdrágább magyarországi projekt kapcsán önök nagyon sok tekintetben nem mondtak igazat a magyar embereknek! Először is ki kell emelni azt, hogy nem igaz az, hogy a Roszatom az egyedül képes vagy egyáltalán a Roszatom képes ezeket a bizonyos fejlesztéseket megvalósítani, hiszen egyértelmű, hogy már meg kellett volna történnie az engedélyezésnek, és eddig nem történt meg. Megint csak miniszter úrtól tudjuk, hogy eddig a Roszatom nem tudott olyan terveket bemutatni, ami az uniós előírásoknak megfelelne.

- Államtitkár Úr! Az az állítás sem megalapozott, hogy azt a bizonyos hitelt, amit felvettek, majd ebből a bizonyos megtermelt áramból lehet fizetni, hiszen már 2026 márciusától meg kell kezdeni a törlesztést, és hogyha ez a bizonyos csúszás megvalósul, akkor ez az állításuk is valótlannak bizonyul. Az sem igaz, amit önök mondtak, hogy a kormány kalkulációjában egy 55 eurós ár szerepel mint megawattóránkénti költség. Több forrásból, több egymástól független forrásból is ismerhetünk olyan kalkulációkat, amelyek azt mondják, hogy még a 120 eurós ár is optimista becslésnek tűnik. És az az állításuk sem volt igaz, hogy a Duna vize majd elegendő lehet a régi és új blokkok hűtésére, hiszen sajnos bebizonyosodott az, hogy egy alacsony vízállás alatt még a jelenlegi esetben is problémákat okoz. Miután már minden magyar állampolgár számára világos lehet, hogy ez a projekt nem fog tudni rentábilisan működni, a kérdés az:

- Készen áll-e a kormány arra, hogy ezt a milliárdos adósságot termelő projektet visszavonja, vagy továbbra is öntik a hatalmas összegeket a feneketlen kútba? (Taps az LMP soraiban.)

***

ASZÓDI ATTILA,  (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy Magyarország ma a villamos energia több mint 30 százalékát importálja. Ez a magas importarány rendkívül nagy ellátásbiztonsági kockázatot jelent, és akármennyire is meglepő, de a villamos energiáról szóló törvény értelmében az ellátásbiztonság garantálása a kormány feladata és felelőssége. Tehát a kormány a törvény értelmében úgy kell hogy eljárjon, hogy a fogyasztók mindig, folyamatosan el legyenek látva villamos energiával. Amit ma teszünk, a 2011-es energiapolitikával van összhangban, és teljesen összhangban van a 2014. évi II. és XXIV. törvénnyel is, amelyek a Paks II.-projekt megvalósításáról szólnak. Ma Közép-Európában körülbelül 140 ezer megawattnyi nagyerőmű van, amelynek 24 százaléka öreg, negyven évnél idősebb szénerőmű. Ezek a Közép-Európában lévő szénerőművek korszerűtlen, öreg szénerőművek, le fognak állni a következő időszakban, és ha nem építünk új erőműveket, akkor az ellátásbiztonsági feladatokat, amelyeket, még egyszer mondom, a kormányra testál a törvény, nem tudnánk teljesíteni. Tehát alapvető szükséglet, hogy új erőművek épüljenek, és az atomerőmű kapacitása hosszú távon Magyarországon megmaradjon!

- Képviselő Úr!  A műszaki követelmények tekintetében arról szeretném tájékoztatni önt, hogy az atomtörvény azt mondja: az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak minden szemponttal szemben elsőbbsége van. Úgy kell tehát eljárnunk, hogy ezt az atomtörvényben előírt, egyébként a nemzetközi előírásokból származó követelményt teljesíteni tudjuk. Annak érdekében, hogy ezzel összhangban járhassunk el, egy olyan szerződéses rendszert építettünk fel a Paks II.-projekt megvalósítására, ahol a nukleáris biztonsági követelményeket beépítettük magába a megvalósítási szerződésbe, összhangban a legkorszerűbb európai uniós előírásokkal. Tehát a fővállalkozó számára egészen egyértelmű a legelső pillanattól kezdve, hogy a magyar és az európai uniós jogszabályokkal összhangban, a legkorszerűbb nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelően kell a projektet megvalósítani, nincs ebben a tekintetben semmilyen újdonság. Természetszerű, ha valaki az Európai Unió területére behoz egy ilyen technológiát, akkor meg kell feleltesse a technológiát az itteni előírásoknak. Ezen a feladaton a fővállalkozó a legelső pillanattól kezdve dolgozik. A fővállalkozó kiválasztásával kapcsolatban tudnia kell, hogy az Európai Bizottság vizsgálta ezt a kérdést, és egyetértett velünk. Megerősítette, hogy Magyarországnak joga volt közvetlenül kiválasztani a technológia szállítóját, tekintettel a technológiai kizárólagosságra, tekintettel a követelményeinkre. Egyébként Európában az új atomerőmű-projektek kétharmadánál nem tender formájában választották ki a fővállalkozót, tehát más országok is alkalmazták atomerőmű-projektekben a technológiai kizárólagosság elvét.

- Képviselő Úr!   Az Európai Bizottság egyébként hat különböző ügyben vizsgálódott a Paks II.-projekt tekintetében. Megállapította, hogy gazdaságos lesz, meg fog térülni, igenis a költségek 50-55 euró környékén mozognak majd, a villamosenergia-piacon értékesíteni fogja tudni a villamos energiát ez az erőmű, az állam számára meg fog térülni ez a beruházás és a fixáras keretszerződés pedig minden feltételt biztosít a számunkra ehhez.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,  (LMP): - Államtitkár Úr! Sok ezer milliárdos projektről van szó, ami generációkat adósíthat el Magyarországon. Konkrét kérdést tettem fel, és olyan problémafelvetéseket, amelyeket szakemberek is megerősítettek. Erre semmiféle választ nem kaptam. Én feltennék gyorsan egy újabb kérdést is: hogyan és milyen módon szeretnék megoldani a nagy aktivitású nukleáris hulladékok, tehát a kiégett fűtőelemek és egyéb hulladékok elhelyezését? Hiszen tudjuk azt, és már beszéltünk sokszor erről, hogy e tekintetben is, így az atomtemető előkészítése kapcsán is egy politikailag minden szempontból káros és felelőtlen projekt indult el, amely megoldást nem kínál. Most tekintettel arra, hogy ebben a rendkívül súlyos ügyben feltett kérdésre nem kaptam válaszokat, ezért természetesen nem tudom elfogadni államtitkár úr válaszát.  (Taps az LMP padsoraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Szükség van-e az oroszokkal kötött, paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződés újratárgyalására?

KOCSIS-CAKE OLIVIO,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A múlt héten Paks II.-vel kapcsolatban nyilvánosságra került egy levél, amelyet Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt igazgatója írt, akit egyáltalán nem lehet atomenergia-ellenességgel vádolni. Mártha Imre pont azokat az érveket hozta fel a paksi beruházással kapcsolatban, amelyeket a Párbeszéd már jó pár alkalommal itt a parlamentben is elmondott. Ezért itt és most nem arról vitatkoznék, hogy az atomenergia jó-e vagy nem, biztonságos-e vagy nem, hanem hogy a Paks II.-beruházás megéri-e Magyarországnak és a magyar embereknek. A volt igazgató szerint Paks II.-vel az a legnagyobb baj, hogy az oroszokkal aláírt szerződés Magyarország számára elképesztően kedvezőtlen, az engedélyezések is rosszul állnak! Európai uniós jogi környezetben az oroszok még nem építettek atomerőművet, a Finnországban épülő erőmű esetén sem tudják tartani az EU-s szabványokat, a szerződés szerint viszont a magyar félnek fog pluszpénzbe kerülni, ha az EU-s szabvány szerint kell átszabni a gyártást. Kiderült, hogy a Duna nem alkalmas két erőmű hűtésére, a klímaváltozásnak köszönhetően pedig Paks II. hűtése sem megoldott. Csak hűtőtornyokkal lehetne biztosítani a hűtést, ami viszont 10-15 százalékkal emelné az így is 4000 milliárdra rúgó költséget.

- Államtitkár Úr! Paks II.-t a magyar társadalom többsége sem támogatja! A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással, az orosz hitelt a magyar társadalom kétharmada nem támogatja. Bizonyára vannak saját kutatásaik is, hiszen ha lenne ilyen, akkor a csapból is az folyna, hogy Paks II. megéri. A tervek szerint a termelési ár 100 és 120 euró per megawattóra között lenne, de jelenleg 50-60 euró ugyanez az ár. Ahhoz, hogy Paks II. megérje, a duplájára kellene emelkednie ezeknek az áraknak, ami a megújuló energiák, az energiatárolás fejlődése mellett nehezen elképzelhető. Új nemzetközi elemzéseket kellene készíteni, de ennek is valószínűleg az lenne az eredménye, hogy Paks II. nem éri meg. A kérdéseim tehát:

- Paks II. megépítése megéri-e?

- A kormány tervezi a hitelfelvétel újratárgyalását az oroszokkal, ebben az ügyben mik a fejlemények?

- Továbbra is tartható-e a Paksi Atomerőmű bővítése a jelenlegi tervek alapján?

-  Mit gondol arról, hogy Paks I. élettartamát még plusz tíz évvel, 2040-ig meg kellene hosszabbítani, ezzel kiváltani a Paks II.-beruházást?

- Mit fognak kezdeni a fűtőelemekkel? (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)

***

ASZÓDI ATTILA,  (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! A helyzet az, hogy nincs új a nap alatt. Nincsenek új elemek sem az ön kérdéseiben, sem pedig azokban a kérdésekben, amelyeket itt citált. Ezekről a kérdésekről rengeteget beszéltünk az elmúlt években, és nemcsak hogy beszéltünk róluk, hanem hatósági eljárások alapját képezték ezek a viták és beszélgetések, valamint az Európai Bizottság maga is részletesen megvizsgálta ezeket az ügyeket. Hadd kezdjem a gazdaságossággal! Önök, mások is bírálták ezt a projektet. Mi bemutattuk, hogy ez a projekt gazdaságosan megvalósítható, az előbb említett 55 euró per megawattóra körüli termelői ár várható az új blokkok esetében, és bemutattuk azt is, hogy az előbb említett villamosenergia-piaci változások következtében olyan nagykereskedelmi árak kialakulása várható a régiós piacon, ami egyértelműen a projekt megtérülését igazolja. Ezeket a vitákat mára lezártuk, hiszen az Európai Bizottság mind a mi álláspontunkat, mind pedig az ellenzők álláspontjait mérlegelte. Továbbá az Európai Bizottság végzett rengeteg saját számítást, kétszer tízezer különböző szcenáriót szimulált, és azt kapta az elemzésében az Európai Bizottság, hogy a projekt várható megtérülési mutatója 7,35 százalék/év. Ez a belső megtérülési rátája a projektnek. Ez mutatja egyértelműen, hogy a projekt megtérülő, visszahozza a befektetett tőkét, az összes költséget, benne a hulladékkezelésnek, az üzemanyagnak, az üzemeltetésnek, a karbantartásnak is minden költségét. Tehát ne legyenek kétségei, gazdaságosság szempontjából teljesen jól állunk!

- Képviselő Úr!  Egyértelmű, hogy a magyar és az európai uniós biztonsági előírásoknak meg kell, hogy feleljen az erőmű: ilyen erőművet rendeltünk, ilyen erőmű fog megépülni!  Nagyon fontos azt is hangsúlyoznom, hogy ellátásbiztonsági, energiapolitikai és klímavédelmi okokból is rendkívül fontos, hogy a projekt megvalósuljon. Nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátását fogja a projekt megtakarítani, így aztán önöknek, zöldpolitikát folytató politikusoknak kellene a leginkább támogatniuk az új blokkokat, hiszen sem Európában, sem pedig Magyarországon a klímavédelmi célkitűzéseket az atomenergia nélkül teljesíteni nem lehet. A projektre vonatkozó szerződéses keretrendszer egy fixáras, nagyon előremutató, szigorú követelményeket rögzítő keretrendszer, amely a magyar fél érdekeinek maximálisan megfelel, ezeket a magyar érdekeket maximálisan védi. Ez a szerződéses keretrendszer megfelelő, beleértve az államközi szerződéseket is, így ezeknek a szerződéseknek az újratárgyalására az ön állításával szemben nincs szükség. A Dunával kapcsolatban azt tudom mondani, hogy kellő mennyiségű hűtővíz van a Dunában, a frissvíz-hűtés megoldható ugyanúgy, ahogyan a mostani blokkok esetében is. Azokban a meleg nyári időszakokban, amelyek adott esetben korlátozóak lehetnek, az erőműben lesznek olyan kiegészítő hűtőberendezések, amelyek az erőmű működését ezekben az időszakokban is biztosítani fogják. A hulladékkezeléssel kapcsolatban pedig egészen egyértelműen a nemzeti politikával és a nemzeti programmal összhangban fogunk eljárni, teljesítve az európai uniós előírásokat is.  (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

KOCSIS-CAKE OLIVIO: - Államtitkár Úr! A  kérdések közül igazából egyre válaszolt, hogy ön szerint is továbbra is tartható-e az atomerőmű bővítése a jelenlegi tervek szerint. Sajnálattal hallom, hogy igen, de amiket mond, azok mind drágítják ezt a beruházást, és nem látom, hogy fog kijönni ez az 50-60 eurós ár, amikor a legalacsonyabb becslések 100-120 eurót mondanak. Legutóbb Süli János azt mondta, hogy a hitelszerződést újra fogják tárgyalni. Ezek szerint akkor most ez nem fog megtörténni, ami ugyancsak nagyon veszélyes, hiszen ezt a hitelt el kell kezdenünk törleszteni 2026-ban. Arról sem mondta el a véleményét, hogy a 2040-es meghosszabbítás Paks I. esetén esetleg nem válthatja-e ki Paks II.-t. A válaszát nem tudom elfogadni!  (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Nemcsak a létszámon múlik a hon védelme!

VARGA-DAMM ANDREA,  (Jobbik): - Államtitkár Úr! Vigyázó szemeteket Ukrajnára vessétek! Az elmúlt órákban röhögés, huhogás és mindenféle olyan dolog hangzott el ebben a Házban, amit nem gondolnék olyan napon, amikor is a szomszédságunkban háborús helyzet van kialakulóban, ahová esetleg kárpátaljai honfitársainkat fogják katonának behívni. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy nekünk mint parlamenti képviselőknek, ilyennel kell elsődlegesen foglalkozni. És azért mertem ezt szóba hozni, mert a témám is, az interpelláció is ehhez, ilyen jellegű ügyekhez kapcsolódik.

- Államtitkár Úr! Az új parlament megalakulása óta a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról, a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról, a Magyar Honvédség létszámáról tárgyaltunk a Honvédelmi Minisztérium előterjesztése alapján. Szerepelt ezekben az engedélyezett létszámemelkedés úgy, hogy még a 2013-ast sem éri el a meglévő szint, szerepelt ebben az, hogy újabb veszélyhelyzetet vezetnek be, a honvédelmi veszélyhelyzetet. Ugyancsak szerepelt a javaslatban a nemzetközi katonai parancsnokság létrehozatala, és szerepeltek mindazok a kérdések, amelyeket, úgy gondolják, hogy szervezeti rendszerrel és létszámmal lehet megoldani. A költségvetési törvényben jelentősen magasabb összeg szerepel a honvédelem finanszírozására a következő évre, amely lehet akár pozitív, bár komoly kétségünk van abban, hogy esetleg a beszerzésekben a túlárazások eredményeként nem valakiknek a zsebében fog landolni a költségvetés egyes forrásrésze.

- Államtitkár Úr! Tudja ön is, tudjuk mi is, hogy bármilyen szervezet problémáját nem elsősorban a szervezet felépítése, hanem a szakmai alapokon nyugvó, elkötelezett emberek együttes munkája oldja meg. Hiába azonban formálisan a honvédelem, hiába azok az erőforrások, amelyek a hon védelmét szolgálják, hiába mindazoknak a kiváló embereknek a munkálkodása, akik akár a NATO szervezeti rendszerében, akár a hazai viszonyok között próbálják a képességeket kialakítani és megőrizni, ha a kormány politikája teljesen ellene megy annak, hogy hazánkat minél kevesebb atrocitástól, problémától, nemzetközi konfliktustól kelljen a nemzetközi térben megvédenie. Az is a hon védelmének nehézségét jelenti, ha egy ország nemzetközi politikai életében és a hazai viszonyok közötti munkálkodásával a hazát elszigeteli, olyan országok haragját vívja ki, akikkel aránylag kiegyensúlyozott volt a viszonya hosszú évtizedek óta. Ha megszegi egy kormány az írott és íratlan közösségi szabályokat, a népek békés egymás mellett élésének alapvető feltételeit, akkor hiába költ bármilyen összeget a hon védelmére, bármennyire is több tízezer embert integrál ebbe a rendszerbe, sőt akár egy társadalmat is hadkötelezetté tehet, ha olyan viszonyokat teremt, amelyek között nem tudja a hazáját megvédeni más országok haragjától. Ma már nem a fegyverek és a gyalog menetelő katonák létszáma óv meg egy országot a nemzetközi konfliktusoktól, nem ezek a viszonyok nehezítik az adott ország polgárainak életét, hanem olyan gazdasági, humanitárius, erkölcsi elszigetelés és visszautasítás, amivel a haza polgárai számára fuldokló a légkör, amelyet teremtenek. Kérdésem önhöz, államtitkár úr:

- Nem gondolja-e, hogy sokkal hatékonyabban tudná megvédeni hazánk polgárait, ha bármilyen nemzetközi konfliktustól megvédenék hazánk polgárait? (Taps a Jobbik soraiból.)

***

MENCZER TAMÁS,  (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Szeretném én is azzal kezdeni, amivel ön kezdte a felszólalását: Ukrajna kérdésével. Teljes mértékben egyetértek önnel, rendkívül súlyos az, ami szomszédságunkban történik, és valóban talán ez a legfontosabb, ami ma ebben a Házban itt szóba kerül. Nagyon rossz hír az, hogy hadiállapotot vezetnek be a szomszédságunkban, 150 ezer magyar él ott. Napi kapcsolatban vagyunk Brenzovics elnök úrral, ha szükséges, napi többszöri kapcsolatban, tehát folyamatos kapcsolatban, és bízunk benne, bár a jelek magukban nem túl biztatóak, de reméljük, hogy a helyzet legalábbis nem fokozódik, és elmozdul a rendezés irányába.

- Képviselő Asszony!  Amivel nem tudok egyetérteni: a felszólalásában honvédelmi és külügyi kérdéseket is említett. Tartozom önnek azzal a vallomással, hogy a hétvégén sok időt töltöttem a felszólalásával. Igen-igen, olvasgattam, olvasgattam, olvasgattam, most nem akarom azt mondani, hogy reggel, délben meg este, egy gyurcsányi hazudás rendszerességével, de sokat, és nem egészen értettem meg, hogy hová akart kifutni, de nem kérdőjelezem meg a jó szándékát. A lényeg az, hogy attól ne tartson, hogy az egész világot le akarjuk rohanni egy tízmilliós országként! Négy éve dolgozom a külügyminiszter úr mellett, még sose mondta, hogy vegyem a kabátomat, és induljunk a világ lerohanására. Azt viszont sokszor elmondta, hogy a tiszteletet megadjuk mindenkinek, de elvárjuk mi is a tiszteletet a diplomáciai munkánk során, azt a tiszteletet, ami egy ezeréves államisággal rendelkező ország esetében elvárható. Nem keressük a konfliktusokat, de nem ugrunk el a konfliktusok elől semmi esetben sem! És különösen akkor nem ugrunk el a konfliktusok elől, hogyha igazunk van! Ilyen konfliktusvállalás például az illegális bevándorlással kapcsolatos konfliktusvállalás. Miért ne vállalnánk a vitákat akkor, amikor igazunk van?!  

- Képviselő Asszony!  Megmondom önnek egészen őszintén, habár Ukrajna vonatkozásában egyetértettünk, kicsit csodálom, hogy a Jobbik mikor lett ilyen gyáva ebben a konfliktusvállalás témakörben, és élek a gyanúperrel, hogy ez valahol a Spinoza-ház környékén kezdődhetett el. Ami pedig a diplomáciai elszigeteltséget illeti, nem vagyunk diplomáciai elszigeteltségben. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy miniszterelnök úr röviddel ezelőtt diplomáciai rekordidőszakon volt túl, a világ vezetői, első számú vezetői fontosnak és érdemesnek ítélik a magyar miniszterelnök véleményét arra, hogy meghallgassák, és ez természetesen nem véletlen, és ha valaki megnézi külügyminiszter úr naptárját, abban is látható, hogy semmifajta elszigeteltségben nem vagyunk. Ezt egészen biztosan tudom önöknek állítani, vele szemben van az irodám, de én is csak nagyon ritkán találkozom vele. Tehát sem elszigeteltek nem vagyunk, sem semmifajta ilyen jellegű problémánk nincsen!

- Képviselő Asszony!  Már hallom a jobbikos képviselőktől  a személyemmel kapcsolatos megszólalásokat, akik szeretnének engem a televíziós munkámhoz visszasegíteni. Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy önöknél a pályaív pont fordított: az önök bukott pártvezetői szoktak amatőr internetes televíziózással próbálkozni!  (Derültség a kormánypárti oldalon.) Tehát a pályaív pont fordított. Bevallom önöknek őszintén, hogy megnéztem Vona Gábor néhány videóját, sőt, hogy fokozzam a dolgot, ezt követően Gyurcsány Ferenc néhány videóját is megnéztem… (Nagy zaj, derültség, közbeszólások.)… és azt kell mondanom, hogy igen éles a verseny „az ország legnagyobb ripacsa” címért!  (Derültség. Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARGA-DAMM ANDREA: - Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert a válasz egyik felét elfogadnám, de a másik felét nem tudom! Ritkán kerül egy képviselő ilyen helyzetbe. Azt hallottuk, hogy az ukrajnai konfliktust illetően percről percre kapcsolatban vagyunk ukrán szervezetekkel, illetőleg a kárpátaljai magyarság képviselőivel. A válasz másik részét azért nem tudom elfogadni, mert úgy gondolom, hogy e Ház képviselőinek nagy része az elmúlt nyolc évben is itt ült, és végig kellett hallgatnunk elég sok olyan nemzetközi konfliktusból eredő problémát, amelyek, ha tetszik, ha nem, országunk megítélését igencsak negatív irányba megváltoztatták. Gondolok itt például Brüsszelben aláírt megállapodásokra, majd itthon azoknak akként való aposztrofálására, hogy mi ezt nem akartuk. Mi mindenkivel harcolunk, mindenkivel szembemegyünk, az ENSZ-közgyűlésen világkvótát kérünk, majd hazajövünk, és azt mondjuk, hogy ilyet soha nem mondtunk, s közben mindenkit perelünk, s akkor még jó pár országon keresztül elítélt bűnözőt is a határokon átsegítünk. Mindezek alapján nem tudom a választ elfogadni!  (Taps a Jobbik soraiban.)

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 42 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. 

Bartha Szabó József
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
MTI Hírfelhasználó