I. Morcos köszöntés...
KDNP: Bányásznap: ”jó szerencsét!” MSZP: Fogyatékossággal élő honfitársaink mindennapjaiért LMP: Kinek az oldalára áll a magyar kormány Katowicében?
2018. december 5. 14:27

Szolid” napirend előtti felszólalások köszöntötték e héten is „bemelegítésként” a Tisztelt Házat. Csend persze így sem volt, az ellenzék soraiban erről gondoskodtak, ezúttal azonban a taps kivételével eltekintünk a mentelmi jog birtokában született zajok közvetítésétől. 

 

 

A magyar társadalom Szent Borbála napján ünnepli a bányászokat!

LATORCAI JÁNOS,  (KDNP): - Képviselőtársaim! Egy nappal a Borbála-nap, a bányászok és kohászok védőszentjének ünnepe előtt engedjék meg, hogy innen is köszöntsem e nagy múltú szakma még aktív és már visszavonult képviselőit és mindazokat, akik őrzik és ápolják e nemes hivatás hagyományait! Van mire emlékezzünk, és van mit ünnepelnünk, hiszen ez az iparág hosszú évszázadokon át a magyar gazdaság húzóágazatát jelentette nemcsak gazdasági, hanem kulturális értelemben is. Mert valóljában a bányászat keretében fejlődött ki a többi iparág többsége is, és a bányászat kebelén belül fejlődött tudománnyá a szorosan vett bányászati szakterületeken kívül a geológia, az ásvány- és kőzettan, a kristálytan, a gépészet és a mechanika, a méréstan, a kémia, az ipar- és üzemgazdaságtan, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az, hogy ez a tudományos fejlődés végbemehetett, jelentős részben köszönhető az 1735-ben létrejött Bergschulénak, a későbbi Bányászati és Erdészeti Akadémiának, amely már a XVIII. században is olyan tudásközpontnak számított, amelyet Európa-szerte elismertek és felkerestek. Selmecbánya azért is válhatott a magyar bányászélet központjává és a XIX. század végi szakmai szerveződések kiindulópontjává, mert az intézménytől elvártakat a lehető legmagasabb szinten tudta teljesíteni.

- A hazai bányászélet szempontjából kiemelkedő jelentőségű az 1892-ben ugyancsak Selmecbányán megalapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, amely a bányászat és a kohászat érdekében számos javaslattal kereste az egymást követő kormányokat, ráirányítva a figyelmüket a szakma kihívásaira, a bányászélet gondjaira, problémáira. Az egyesület létrejöttének is köszönhető, hogy a bányásztársadalom az azóta eltelt több mint száz év, azaz egy évszázad alatt is képes volt megőrizni hagyományait, annak ellenére, hogy a trianoni diktátum következtében sajnos hazánk bányászati jellegét egyik napról a másikra elveszítette. A második világháborút követően hiába tűzte ki célul a kommunista vezetés, hogy a vas és az acél országává válunk, egy átmeneti fejlődést követően az 1980-as évek közepére, végére a bányaipar már az összeomlás szélén állt. Ebben az embert próbáló időszakban különösen fontos volt, hogy a bányásztársadalom érdekei, értékei, hagyományai, szellemi tudása megmaradjon.

- Az 1992-ben megalakult Magyar Bányászati Szövetség nemcsak a hagyományok túlélését segítette, hanem szakmai tudásával hozzájárult a bányászati kutatások új feltételeinek kialakításához és a termálprogramok beindításához is. A munkahelyek részbeni megóvása érdekében 1993-ban a hazai bányászat továbbélésének biztosítására létrejött a bányászat és a villamosipar, pontosabban: a bányák és erőművek integrációja, amely jó tíz évre biztosította a bányaipar továbbélését, a munkahelyek megőrzését. De ugyanezt a célt szolgálta a Szent Borbála-érem kitüntetés megalapítása és a társadalommal való elfogadtatása is. Hittük és vallottuk, hogy a bányászatra az új tulajdoni, technikai és technológiai feltételek között is szükség lesz.

- Képviselőtársaim! A bányászok nemcsak a föld mélyén, hanem szabadidejükben is képesek voltak összefogni, önsegélyező egyletet létrehozni, kórházat építeni beteg és elaggott bányászaik számára, odafigyelni a kultúra ápolására, a hagyományok átadására. Képesek voltak művelődési házakat emelni, maradandót alkotni, dalokat, nótákat írni, amelyeket ma is töretlen kedvvel játszanak a bányászzenekarok. A bányászszolidaritás és a hagyományok ma is élnek, annak ellenére, hogy hazánkban a legtöbb helyen sajnos már felhagytak a termeléssel. A gazdag bányásztörténelmi tradícióinkat, gyökereinket kötelességünk ápolnunk és átvinni a jövőbe, abba a jövőbe, ahol az energia, különösen pedig az energiafüggetlenség egyre inkább felértékelődik, ahol reményeink szerint új távlatok nyílnak a hazai bányásztársadalom számára is. Ebben bízva és ennek hitet adva kívánok a holnapi ünnepi nap alkalmából bányászköszöntéssel: ”jó szerencsét!”  (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Fogyatékossággal élő honfitársaink mindennapjaiért!

SZABÓ SÁNDOR, (MSZP): - Képviselőtársaim! 1992 óta december 3. a fogyatékos emberek nemzetközi világnapja. Az ENSZ által létrehívott világnapnak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a betegség vagy baleset következtében fogyatékossá váló embertársaink sorsára. Magyarországon 600 ezer emberről van szó, egyébként pedig a helyzetük vagy sorsuk alakulása közvetlenül a lakosság egyharmadát érinti.

- A fogyatékos emberek világnapja alkalmából engedjék meg, hogy napirend előtt azokról az egészségkárosodott emberekről szóljak, akikről azt gondoljuk, hogy az elmúlt 8 év kormányzása hátrányosan érintette őket, úgy is lehet mondani, hogy a kormány egy kicsit az út szélén hagyta őket. Kezdjük talán a legdrasztikusabb intézkedésükkel, ami a rokkantsági nyugdíj megszüntetését jellemezte. 2010-ben önök több mint 200 ezer embert küldtek el rendkívüli felülvizsgálatra azzal, hogy megállapítsák újra, hogy ezek az emberek valóban állami gondoskodásra szorulnak-e. Ezen rendkívüli, embertelen felülvizsgálatokat követően megállapították, hogy több százezer ember van, aki nem jogosult állami támogatásra, csökkentették 50 százalékot meghaladó mértékben az ellátásukat vagy teljes egészében elvették azt, pedig ezek az emberek nem lettek egészségesebbek!

- De győzött az igazság: nemrégiben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy amit önök tettek 2012-ben, az teljes egészében jogtalan volt! Az egész rendszert 2012-ben átalakították, aránytalan terhet róva az érintettekre az ellátások meghatározásával vagy azok jelentős mértékű csökkentésével. Mi már akkor is világossá tettük, hogy amit tesznek, az igazságtalan és embertelen, a rokkantakat nem lehet bűnbakká tenni, az összes erre felépített intézkedésük embertelen! Sajnos a döntésüknek súlyos következményei is lettek, hiszen megaláztatás, elszegényedés, hajléktalanság, sok esetben öngyilkosság követte tetteiket. Az AB mostani döntése alapján az MSZP pár hete benyújtotta a rokkantnyugdíjasok azonnali kártérítéséről szóló javaslatát, azonban a Népjóléti bizottság fideszes többsége még csak tárgyalni sem kívánta a javaslatunkat. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi rokkantnyugdíjast érint az Alkotmánybíróság döntése, de feltehetően több tízezer emberről van szó, sok milliós kártérítési összegről beszélhetünk.

- Nézzünk az otthonápolás kérdését! Az érintettek évek óta küzdenek azért, hogy az általuk végzett tevékenységet az állam végre munkaként ismerje már el, és legalább a minimálbér szintjére emelje az állami támogatás mértékét. Hosszas küzdelem után végre sikerült elérni az érintetteknek, civileknek, ellenzéki pártoknak egyaránt, hogy valamit azért tegyen is a kormány ebben az ügyben. Ez a lépés azonban a jogosultak csak egy részének jelent jelentősebb változást, és nekik sem pontosan azt, amit egyébként szerettek volna elérni! Bruttó százezer forintra kívánják emelni a gyermekek otthonápolásának díját, amelyre azok lesznek jogosultak, akik gyermeküket ápolják, akárhány éves emberről is van szó. Ez lényegében a nagykorú gondozottakat is gyerekként kezeli, ami önmagában megalázó az ápoltakra nézve! Ugyanakkor azok, akik más közeli hozzátartozójukat, például a saját szüleiket ápolják, nem részesülnek ekkora támogatásban, számukra csak 15 százalékos emelés jár, ami az elmúlt évek értékvesztését sem kompenzálja. Mindezen problémák megoldása érdekében szintén javaslattal éltünk: az volt a javaslatunk, hogy az állami támogatás alapösszege a minimálbér mindenkori összege legyen, nem a családi jogállástól kell véleményünk szerint ugyanis függővé tenni az ellátás összegét, hanem az ápolt egészségügyi állapota kell hogy meghatározó legyen!

- De nem csak a fogyatékos személyek ellátása terén vannak problémák! Életük egyéb részét meghatározó dolgokban is jelentős lemaradásban vagyunk az európai országokhoz képest! Itt van például az akadálymentesítés kérdése: nem csak a kormányhivatalokba kell eljutni fogyatékos embereknek, ügyeket kell intézni, boltba kell járni, orvosi rendelőbe kell menni, azt gondolom, hogy itt még van probléma, van lemaradás! A választójog gyakorlásának a kérdése is megoldatlan. Az értelmi fogyatékosok országos érdekvédelmi szervezete jó ideje küzd azért, hogy felhívja a közel 60 ezer emberre a figyelmet. A kormány szerint persze ezzel sincs probléma, ami azért érdekes, mert még Kósa Ádám fideszes EP-képviselő szerint is diszkriminatív a jelenlegi helyzet.

- Összefoglalva tehát azt tudjuk elmondani, hogy a kormány az elmúlt nyolc évben félretette a fogyatékosok problémáit, néha ugyan csepegtetett számukra valamit, de intézkedései érdemi javulást nem okoztak sem az érintettek jövedelmi helyzetében, sem a mindennapi életkörülményeikben. A szavak szintjén természetesen most is jobban tetszettek teljesíteni, a valóság azonban ettől eltérő. Kérem önöket, hogy a jelenleginél jóval többet tegyenek meg a fogyatékossággal élő honfitársaink mindennapjaiért!  (Taps az ellenzék soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az elmúlt években nemcsak különböző tanácskozások vagy deklarációk szintjén, hanem érdemben is sikerült olyan előrelépéseket tenni, amelyek a fogyatékossággal élő embereket segítik. Segítik abban, hogy nagyobb gondoskodást érezzenek az állam részéről akkor, amikor saját ellátásukra nem képesek, ugyanakkor a teljes értékű élethez közelebbi élet megélésének lehetőségét akkor, ha valamilyen részben még munkát tudnak vállalni, önmagukat el tudják látni. Ha csak azt nézem, hogy a fogyatékossággal élőket célzó kormányzati intézkedési tervben 2015 és 2018 között mennyi kormányzati intézkedést valósítottunk meg, akkor 80 olyan lépésről van szó, amelyek hol kisebb, hol nagyobb, hol részlet-, hol főirányú kérdésben, de segítették a fogyatékkal élő embereket.

- Képviselő Úr! Ön két fő kérdést említett: az egyik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntés, a másik pedig az otthonápolásnak a kérdése. Azzal szemben, ami az önök idejében történt, hogy ezeket az embereket is magukra hagyták, és a foglalkoztatottsági szintjük 2010-ben 18 százalék volt, most ez 40 százalékra emelkedett. Tehát lehet, hogy önök egy-két szép mondatot elmondtak különböző világnapokon, de hagyták 18 százalékon a foglalkoztatásukat. Mi különböző adómódosításokkal, rehabilitációs kártya nyújtotta kedvezményekkel viszont valós, érdemi segítséget tudtunk adni. Az önök idején a megszorítások révén elvettek minden szociális dolgozótól egyhavi bért, most viszont 34 milliárdról 42 milliárd forintra, tehát 23,5 százalékkal emelkedik a rehabilitációs foglalkoztatásra biztosított összeg. Ha megnézzük, hogy mennyi munkáltató volt 2010-12 környékén, aki a rehabilitációs kártya nyújtotta járulékkedvezménnyel foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalókat, akkor még csak 3217-et találtunk, most 9125. Közel háromszorosára emelkedett az új járulékszabályoknak köszönhetően azon munkáltatók száma, akik megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztattak Magyarországon. De ennél is nagyobb ütemben nőtt a foglalkoztatottak száma. Hiszen rehabilitációs kártyával 2012-ben 5500 embert foglalkoztattak, most 37 200-at. 6,7-szeresére, több mint hatszorosára emelkedett azoknak az embereknek a száma, akit így sikerült munkához juttatni. Nem segélyből, nem kiszolgáltatottan, hanem önállóan tudnak élni!

- Képviselő Úr! Ön említette az otthonápolás kérdését. Önök a kormányzásuk utolsó ciklusában lényegileg befagyasztották ezt az ellátási formát, nem emeltek rajta semmit. Mi ezzel szemben 2010-18 között a leginkább súlyos állapotban levő hozzátartozójukat otthon ápolóknak a díját 65 százalékkal emeltük, az alap- és emelt kategória mellett egy új, kiemelt kategóriát is létrehoztunk, és ezek tételeit folyamatosan emeltük. A kiemelt kategóriának pedig kiemelt díjazás is jár. 2019. január 1-jétől pedig bevezetjük a gyermekek otthongondozási díját, amelynek az összege 100 ezer forint lesz. Ön is említette, csak rossz értelmezési keretet adott neki, hiszen a gyermek nemcsak 18 éves koráig számít, hanem amíg valaki a leszármazottját, a gyermekét otthon ápolja, addig ez a kedvezmény jár és nem szűnik meg a gyermek 18 vagy 23, vagy bármennyi éves korában. Nos, ha valaki több ilyen gyermekét ápolja otthon, ez 150 ezer forintos díjat jelent, és a következő években úgy fog emelkedni, hogy 2022-re a minimálbér akkori összegének megfelelő összeg lesz. Ez olyan mértékű emelés, amelyről az önök ciklusában álmodni sem lehetett! Ezen túlmenően, aki nem a gyermekét ápolja, hanem más hozzátartozóját, ott is érezhető, radikális emelkedés fog történni: jövő év január 1-jétől 15 százalékos, majd a következő évben 5, aztán újra 5, aztán újra 5 százalék. Ez azt jelenti, hogy 2022-ig 30 százalékos díjemelésre kerül sor.

- Képviselő Úr! Aki munkaképes, azoknak most már eredményesen tudunk munkát adni. Aki nem munkaképes, ott pedig egy radikális, minimálbér szintjére történő vagy 30 százalékos emelés a következő évek kormányzati célkitűzése. Azt hiszem, a fogyatékkal élők csak a nemzeti kormányra számíthatnak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Kinek az oldalára áll a magyar kormány Katowicében?

SCHMUCK ERZSÉBET,  (LMP): - Tisztelt Ház! Tegnap kezdődött Katowicében a klímacsúcs, aminek tétje sokkal nagyobb, mint a korábbi részes felek találkozóié. Azt gondolom, még a párizsi klímacsúcsnál is nagyobb, hiszen nemrégen jelent meg az IPCC-jelentés, amely elég sötét képet fest a jövőről. És ha nem cselekszünk gyorsan és érdemben, akkor bizony a jövőnket veszélyeztetjük. Csak emlékeztetőül: a párizsi klímacsúcs azt tűzte ki célul, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokon belül maradjon, de a 1,5 Celsius-fok a kívánatos. Azt viszont már tudjuk, hogy ha az önkéntes vállalásokat nézzük, amit összeadtak, amit a kormányok önkéntesen vállaltak a csökkentésre, az 3 Celsius-fok felett marad. Ami nagyon-nagyon nagy probléma, és ez tragikus jövőt fog jelenteni az emberiség számára. Ezzel szembe kell néznünk.

- Képviselőtársaim! Sajnos a világ országai különböző arányban, de összességében elfogadhatatlan mértékben és egyre gyorsuló ütemben élik fel a Föld igencsak véges erőforrásait. Az ember felelőtlen viselkedése következtében napjainkra az emberiség egyik legnagyobb közös problémája az éghajlatváltozás lett. Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint az emberiségnek alig tíz éve maradt arra, hogy csökkentse a légkörbe jutó és az ott felhalmozott szén-dioxid-mennyiséget, különben drámai környezeti, társadalmi és gazdasági változásokkal kell szembesülnünk. A kritikus szintet jelentő 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés elérése már 2030-ra várható, még akkor is, ha addigra minden egyes ország legalább 45 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, és a hasznosított energiaforrások 85 százaléka megújuló energiaforrásból származna. De mit tesz Magyarország, miközben Európában az egyik legérzékenyebb és legsérülékenyebb térség vagyunk az éghajlatváltozás tekintetében? Mit tesz a magyar kormány, hogy hazánk és tágabban a Kárpát-medence ne váljon egy élhetetlen, kietlen régióvá? Sajnos szinte semmit!

- Képviselőtársaim! A nemzeti éghajlatváltozási stratégia, amit nemrégiben tárgyalt a parlament, megkésett és nagyon kevés. Több éves csúszással és a megváltozott hazai körülményeket nem figyelembe véve került az Országgyűlés elé. Ugyanis egy olyan kiinduló helyzetre épült, mint amilyen a rendszerváltás utáni gazdaságszerkezeti átalakítás, illetve a pénzügyi és gazdasági válság hatásainak következtében volt. Ezzel szemben a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében 2015-tól évente átlagosan 5,6 százalékos növekedés tapasztalható, ami meghaladja a GDP ez idő alatti 2-4 százalékos növekedési ütemét. Vagyis a magyar karbonintenzitás romlik, fenntarthatatlan pályát mutat. A NÉS ezért már most elavult. Arról pedig nem is szólva, hogy az alkalmazkodási feladatok számbavétele, meghatározása, azok végrehajtási ütemezése, a végrehajtás feltételeinek biztosítása messze alatta maradnak a szükségesnek. A kormány valódi álláspontját Szijjártó Péter mondta ki nemrégiben: a német autógyárak kiszolgálása fontosabb, mint a magyar emberek egészsége! Sajnos a kormány egész környezetpolitikája ezt támasztja alá!

- Képviselőtársaim! A környezetvédelmi intézményrendszer teljes leépítésétől kezdve az egyszer használatos műanyagok betiltásának elszabotálásáig, a lakóépületek szigetelése helyett a drága és veszélyes Paksi Atomerőmű bővítéséig terjed a magyar kormány gondolkodása, ha a közös jövőnkről és a klímaváltozás megfékezéséről van szó. A klímaváltozás globális probléma, amit csak más országokkal együtt lehet megoldani, de nem fogják mások helyettünk ezt megtenni. A most zajló klímacsúcson két álláspont lesz: akik elkötelezettek a klímaváltozás megfékezéséért, és azok, akik ki akarják magukat vonni. Előbbieknek a bolygónk és a jövőnk megmentése lesz a fontos, utóbbiakban a tőke és a multinacionális cégek további kritika nélküli kiszolgálása. Nagyon reméljük, én nagyon bízom abban, hogy a kormány az első álláspontot fogja támogatni!  (Szórványos taps az LMP soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! A globális éghajlatváltozás a környezetet és az emberi társadalmat fenyegető probléma. Természetesen tudjuk, hogy a Kárpát-medence és hazánk mennyire érintett ebben. Szükséges, hogy ezt a betegséget, megfelelő diagnózis felállításával, megfelelő megelőzésre törekedve próbáljuk rendbe tenni. Ennek a problémának a helyzetével, következményeivel, és fontosságával is a kormány tisztában van. Éppen ezért Magyarország az elmúlt időszakban is a globális felmelegedés ügyében és annak kezelésében példaértékűen élen járt. Energetikai pályánk, energiamixünk fejlesztése a tiszta és karbonsemleges működés irányába fejlődik, például a nukleárisenergia-termelés szerepének fenntartásával és a megújuló energia szerepének növelésével tesszük mindezt. Jelenleg is az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely arra irányul, hogy a kibocsátási kvótakereskedelemből befolyó bevételeit Magyarország kizárólagosan csak zöldítési, klímavédelmi célokra fordítsa, ezekről ön is biztos tájékozódott. Ezen forrásokból 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek, amelyek megfelelő kiválasztása jelentős mértékben elősegítheti a hazai energiarendszer fejlesztését, karbonsemleges és tiszta energiákra történő átállását, egyúttal növelve hazánk versenyképességét. Azonban természetesen egyedül nem tudjuk megoldani ezt a problémát, ezért nagyon fontos az együttműködés különböző országokkal és azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek a klimatikus problémákat kezelni próbálják a különböző klímapolitikai intézkedések és tárgyalások során.

- Képviselő Asszony! Mi azt az álláspontot képviseljük, amit az EU tagállamaival együtt alakítottunk ki. Ennek folyamán legfőbb célunk az, hogy a párizsi megállapodás végrehajtásának 2020-tól való eredményes megkezdhetősége érdekében a megállapodás végrehajtási szabályait tartalmazó úgynevezett párizsi munkaprogram elfogadásra kerüljön, és ezt alkalmazzuk is. Az EU a 2014-ben bejelentett vállalásának végrehajtásával kiemelkedően jól áll. Elfogadásra kerültek azon EU-s jogszabályok, amelyek biztosítják, hogy a Közösség elérje az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött legalább 40 százalékos csökkentését, ez nincs ellentétben azzal, amit ön is mondott a 45 százalékos célszámmal, már az ön által megfogalmazott célszámmal.

- Képviselő Asszony! A nemzetközi klímafinanszírozási tárgyalások a klímacsúcson is kiemelt jelentőségűek lesznek. Az EU arányaiban jelenleg a világ legnagyobb klímafinanszírozója. Ebben az erőfeszítésben Magyarország is arányosan részt vesz, mind kétoldali kölcsönös programokon keresztül, mind a nemzetközi szervezetekbe való befizetések által. A kormány a klímavédelmi célok melletti elkötelezettségének megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ország földrajzi és gazdasági adottságaihoz mérten minél alacsonyabb szintre szorítsa a hazai energiatermeléssel együtt járó kibocsátási értékeket, és az atomenergia szerepének stabilizálása mellett növelje a megújuló energiaforrások használatának részarányát. Ez utóbbi téren már Magyarország felülteljesíti az uniós elvárásokat. 2020-ra a számunkra kötelezően előírt 13 százalék helyett már 14 százalék fölött, pontosan 14,65 százalékos megújuló részarány elérését tűztük ki célul, tehát túlteljesítettük, amit ránk róttak az európai uniós szabályok. A bruttó végső energiafogyasztásban már 2016-ban 14,2 százalékos megújulós részarányt értünk el, ami azt jelenti, hogy a 2020-as évhez képest négy évvel korábban teljesítettük a kötelező célszámot.

Fontos hangsúlyozni: 2010-ben Magyarországon a tiszalöki erőmű minimális vízenergia-termelése mellett szinte nulla százalék volt a megújuló energiából hasznosítható energia, tehát lehet látni, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelem mellett, és elkötelezett a megújuló energia használata mellett is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó