I. Fésztufész…
Szóltak, küzdöttek, látták, láttatták a ”cifra világot”.
2018. december 6. 18:21

Mottó: A ”mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések nem ölnek, nem gyilkolnak, ”csupán” jeleznek. Boksz-nyelven szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek.

 

 

Szóltak, küzdöttek, látták, láttatták a ”cifra világot”! A mentelmi jog híján szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal  a ”szolidabb”  zajokat, bekiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” a szónoklatokat.

Vajonfelmérte-e a kiszivárogtató politikus, hogy cselekedetével milyen károkat okozhat egy katona és családja számára?

HUBAY GYÖRGY, (Fidesz): - Tisztelt Ház! Hetek teltek el azóta, hogy az LMP társelnöke, Demeter Márta, aki egyben a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke is, durván átgázolt egy külföldön szolgálatot teljesítő katona és családja személyiségi jogain. Fittyet hányva nem nyilvános katonai adatok nyilvánosságra hozatalával járó kockázatokra, gondolkodás nélkül beáldozott egy kétéves kislányt annak érdekében, hogy hazug, lejárató kampányt tudjon indítani a miniszterelnök szintén kiskorú lányával szemben. A képviselő asszonyt az öncélú politikai haszonszerzés annyira elvakította, hogy nem gondolt bele, mennyire kellemetlen lehet ezen cselekedete egy olyan kisgyermek és családja számára, aki semmiről sem tehet, csak a haza szolgálatában dolgozó édesapját ment el meglátogatni.

- Államtitkár Út! Azt egy sorkatonai szolgálatot teljesített magyar fiatal is tudta, hogy a katonasággal kapcsolatos információkat nem oszthat meg külső személyekkel, erre egyébként eskü is kötelezte. Ellentétben képviselő asszonnyal, aki magát honvédelmi szakembernek tartja, bár a legalapvetőbb kötelezettségekkel sincsen tisztában. Az mindannyiunk számára világos, hogy milyen komoly biztonsági kockázattal jár nyilvánosságra hozni egy külföldi misszióban szolgálatot teljesítő katona kétéves gyermekének nevét, felfedve ezzel önmagát és teljes családját. Hogyan tud ezek után ez az ember akár súlyosabb konfliktusövezetekben harcolni, hogyha mindvégig az van a szeme előtt, hogy a családjával is zsarolhatják őt, hiszen egy felelőtlen magyar politikus bemondta a sajtóban gyermekének a nevét? A képviselő asszony hatalmas hibát vétett, mikor gyermekeket használt fel arra, hogy lejárassa a miniszterelnököt, de bátorsága viszont azóta sem volt, hogy kiálljon a nyilvánosság elé, és bocsánatot kérjen a katonától és családjától!

- Államtitkár Úr! Így kérdezem ‑ tudva, hogy mennyire érzékeny adatokról beszélünk, és mennyire fontos egy háborús övezetben szolgálatot teljesítő katona adatainak védelme, felmerül a kérdés:

- A képviselő asszony szivárogtatásai milyen biztonsági kockázatot jelentenek a katona és családja számára?

- Tud-e még így teljes értékű szolgálatot teljesíteni külföldön? (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,  (honvédelmi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A Magyar Honvédség négy földrészen, 14 országban, 23 misszióban lát el feladatot. Ezek a missziók az Európai Unió, a NATO vagy az ENSZ, illetve ha Irakot nézzük, akkor egy informális szövetségesi rendszerben dolgoznak azon, hogy azokon a területeken, ahol háború volt, ahol polgárháború zajlott, ott helyreállítsák a békét. A magyar katonák ezekben a missziókban az esküjüknek megfelelően szolgálják, akár az életük árán is szolgálják a hazájukat, érvényesítik a magyar érdekeket és vesznek részt a békefolyamatokban. Nos, ezek a forró pontok, mert többnyire azért háborús helyzetben kell helytállniuk a magyar katonáknak, de a megváltozott biztonsági környezet ‑ gondolok itt a hibrid és a kiber harcmodorra ‑ egyértelművé teszi mindenki számára, az egyszerű ember számára is és minden katona számára, hogy milyen nagy értéke van az információknak, ráadásul azoknak a személyes információknak, amit egy katona neve vagy a családjának a helyzete jelent. Ezek az információk a titok kategóriájába tartoznak, és ez nem véletlen, hiszen magát a missziót védik ezzel, a misszió sikerét és magukat a katonákat és a katonáknak a családját.

- Most ebben a helyzetben Demeter Márta szolgáltatott ki nem nyilvános katonai adatokat egy magyar katonáról, egy ENSZ-misszióban részt vevő magyar katonáról és családtagjairól. Én úgy vélem, hogy Demeter Márta vétkesen megsértette ezt a titoktartási elvet, és az a cselekedete, amivel ő kiszivárogtatott, sőt ráadásul meghamisított adatokat, az nem maradhat következmények nélkül! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Lassan felkerül a korona is?

RIG LAJOS,  (Jobbik): - Tisztelt Ház! November 1-jén este Püspökladányban egy kétes EU-s projekt keretében történő építkezés kerítésénél égő mécsesekből az alábbi két szó van kirakva: ”jog és igazság”. Vajon miért? Miért érezték az ott élők, hogy szeretteik mellett a jog és az igazság sincs már köztük? Tavaly nagy vihart kavart, amikor a nyírlaki kastélyból pszichiátriai és szenvedélybetegeket akartak kiköltöztetni a környező településekre. A helyiek akkor azt beszélték, valamelyik fideszes oligarchának megtetszett a védett park ölelésében található, barokk Tarányi-kastély, ezért lett olyan hirtelen fontos a betegek kiköltöztetése. Lakossági összefogásával sikerült megakadályozni ezt a szakmailag sok szempontból kifogásolható tervezetet és a háttérben meghúzódó kastélymutyit.

- Államtitkár Út! Most Püspökladányra került a sor, hasonló helyzetben van! Akkor sem és most sem a lakosok érdekei számítottak, hanem inkább a pártjuk, valamint az önös érdekeik. Tudjuk, óriási EU-s támogatás jár a pszichiátriai és szenvedélybetegek kiköltöztetésére, és a támogatásokon kívül adókedvezmény is a kastélyok felújítására. Köztudott az is, hogy fideszes oligarchák sorra kebelezik be a vadászkastélyokat. Kezdődött mindez a Ghaith Pharaon által megvásárolt seregélyesi kastéllyal, majd nem sokkal később a turai kastély került Tiborcz István érdekkörébe. Hasonló sors várhat a rábasebesi Széchenyi-vadászkastélyra, és már Mészáros tulajdonába került a bélmegyeri vadászkastély is. Eljutottunk oda, hogy miközben a nagy király a várba költözik, addig a kiskirályok kijátsszák maguknak a vadászkastélyokat és bekebelezik a vadásztársaságokat! Lassan már tényleg csak a korona hiányzik! Kérdezem tehát államtitkár urat:

- Meddig akarnak még átgázolni az embereken?

- Miért veszik semmibe az érdekeiket a saját céljaik elérése miatt? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Van annak egy diszkrét bája, amikor a Simicska Lajos pénzéből kampányoló Jobbik oligarcházik itt a parlamentben. Önök teljes mértékben egy oligarchának szolgáltatták ki a saját pártjukat, és ezért a választóik meg is büntették önöket. Ön elvileg az elmúlt két percben a különböző, akár pszichoszociális fogyatékossággal élők, akár más fogyatékossággal élők úgynevezett kitagolási programját támadta… (Rig Lajos: Pszichiátriai… ‑ Lukács László György: Eredetileg Soros-terv volt!)…nevezetesen, hogy különböző nagy, koncentrált lakóotthonokból kisebb, családiasabb környezetbe költöztetjük azokat, akiknek így nagyobb esélye van arra, hogy teljes értékű életet éljenek. És ön mindenről beszélt, csak az ő érdekükről nem. Az ön felszólalásában minden benne volt, csak az együttérzés nem azon emberek iránt, akik ezekben a lakóotthonokban, nagy, zsúfolt lakóotthonokban élnek, és akik a következő években vagy akár évtizedekben is kisebb, családiasabb, az életüket jobban segítő környezetbe kerülnek.  

- Képviselő Úr! Ha kilátna ebből a jobbikos buborékból és a fogyatékossággal élő emberek kapcsán nem csak az oligarcházás jutna az eszébe, akkor észrevette volna, hogy a kormány mely szervezetekkel írt alá egy megállapodást, amelyben ők is teljes mértékben azt támogatják, amit ön itt támadott. Kiket támadott tehát ön? Az Autisták Országos Szövetségét, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét… (Lukács László György: Köze nincs hozzá! Pszichiátriai intézményekben vakok és gyengénlátók…)…a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, valamint a Siketvakok Országos Egyesületét. Hiszen az a program, amit végrehajtunk, azok a kitagolások, amelyek most folyamatban vannak és amelyeket ön itt az előbb támadott, azok pontosan ezen szervezetekkel kötött írásbeli megállapodás szerinti irányt képviselik. Kérem, hogy legalább a fogyatékossággal élő embertársaink iránt némi együttérzést mutasson a Jobbik!  (Varga-Damm Andrea: Jaj, jaj, jaj!) Köszönöm, ha megteszik!  (Taps a kormánypártok soraiból.)

Mi lesz a halálút sorsa?

MOLNÁR ZSOLT,  (MSZP): - Államtitkár Úr! Fejér megye egyik legfontosabb közútja személy- és teherforgalom szempontjából is a 81-es út; kétsávos közút, amely Székesfehérvár és Győr között teremt kapcsolatot. Sok, Ausztriában dolgozó külföldi vendégmunkás is ezt az utat választja. Az óriási forgalom, különösen a kamionforgalom miatt rendkívül balesetveszélyes, halútnak is nevezik az ország több más útjához hasonlóan. Még a 2014-es országgyűlési választások előtt az akkori és jelenlegi országgyűlési képviselő Fejér megye 2. választókerületéből útügyi biztos minőségében is ígéretet tett a 81-es út régóta esedékes négy sávra szélesítésére.

- Államtitkár Úr! A 81-es út jelenlegi állapotában akadályozza a régió gazdasági fejlődését, rontja az itt lakók életminőségét, rontja az ott megtelepült vállalkozók piaci lehetőségét, rontja a régió egyik fontos értékének, a turizmusnak a lehetőségeit. Az út menti települések lakói egyre nehezebben jutnak el munkahelyükre, egészségügyi intézményekbe, a diákok az iskolába. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2015. február 10-én szervezett fórumon, valamint a kamara 2016. március 22-én tartott közbiztonsági fórumán is elhangzottak ezek a panaszok a vállalkozók, polgármesterek, turisztikai szakemberek hozzászólásában. Kérdezem:

- Fenntartja-e a kormány akkori álláspontját, valóban lekerült-e a napirendről a 81-es út négy sávra bővítése?

- Milyen tervei vannak Magyarország Kormányának a halálút jövőjével kapcsolatosan? (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány az ország és a vidék versenyképességét, gazdasági fejlődését, a közlekedésbiztonság javítását minél több négysávos útszakasz megépítésével kívánja elősegíteni. Kiemelt szakpolitikai cél a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városok gyorsforgalmi bekötése. Az elsődleges feladat az ebből a szempontból ma még ellátatlannak minősülő települések, térségek bekapcsolása a közlekedési vérkeringésbe.

- A 81-es számú főút két olyan magyarországi régión, a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon halad át, amelyek a gyorsforgalmi úthálózat kiterjedtségét tekintve az ország legkedvezőbb helyzetű régiói közé tartoznak. Belátható, hogy a gyorsforgalmiút-fejlesztésekre fordítható források egy jelentős részét a kormánynak elsősorban a jelenleg még ellátatlan régiókban kell hasznosítania. Ezért a 2022-ig tervezett beruházások között a 81-es számú főút négysávosítása jelenleg nem szerepel. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy az idei évben a hazai finanszírozású komplex útfelújítási program keretében elkészült a 81-es számú főút Mór és megyehatár közötti szakaszának felújítása.

- Az M1-es autópálya kétszer háromsávos bővítése érdekében az előkészítés alatt álló vizsgálat kitér a sztráda felújításának idején kerülőútként használható hálózati elemek, köztük a 81-es számú főút forgalombiztonsági fejlesztési lehetőségeire is. A javasolt balesetmegelőző intézkedések eredményeként javulni fog várhatóan az útszakasz közlekedésbiztonsági helyzete. A 8126-os jelű útszakasz felújítása kapcsán pedig arról tájékoztathatom, hogy annak a megvalósítására kiírt közbeszerzések eredménytelenül zárultak. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy a beruházás műszaki tartalmát áttekintve megteremtsük egy újabb sikeres kiírás feltételeit. Ennek eredményes lebonyolítása után remélhetőleg már a jövő évben megtörténhet a szerződéskötés, majd megkezdődhet a munka kivitelezése. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Miért nincs felelőse két év után sem a Pillangó utcai metróbalesetnek?

HAJDU LÁSZLÓ,  (DK): - Államtitkár Úr! Budapesten 2016 decemberében volt a rendszerváltás utáni Magyarország egyetlen olyan metróbalesete, amelyben több ember is megsérült. A hivatalos információk szerint 15 ember sérült meg, közülük többen súlyosan, amikor a 2-es metró Pillangó utcai megállójánál az egyik szerelvény hátulról belefutott a másikba, tehát utolérték egymást. Lassan két év telt el, de az RTL Klub híradójának adott rendőrségi válasz szerint gyanúsítottat még nem jelöltek meg. Két év nyomozás tehát nem volt elegendő arra, hogy egyáltalán meghallgassanak valakit, akiről esetleg később kiderülhet, hogy ő a felelős. Az érintett szakaszon közben azóta is sebességkorlátozás van érvényben, a metró a mai napig nem gyorsulhat 30 kilométernél nagyobb sebességgel. A mai napig nem tudjuk tehát, hogy biztonságos-e az a metrószakasz! Kérdezem ezért az államtitkár urat:

- Miért nem találta meg a rendőrség a baleset felelőseit közel két év nyomozás alatt?

- Egyáltalán megállapították, hogy emberi mulasztás történt?

- Ha nem történt emberi mulasztás, akkor nyilvánvalóan műszaki hiba állhat a háttérben?

- Mire jutott a rendőrség, melyik okozta a balesetet?

- Ha műszaki hiba okozta a balesetet, azt úgy kell érteni, hogy a budapestiek a mai napig veszélyben vannak ezeken a szerelvényeken?

- A felelőst valaha ebben az ügyben meg fogják-e nevezni?

- Mi az oka a hallgatásnak?

- A budapestieknek joguk van tudni, nincsenek-e rossz helyzetben, a biztonságuk milyen a magyar metrón a fővárosban? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

KONTRÁT KÁROLY,  (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amelynek fontos része a közlekedésbiztonság is. Ez többek között magában foglalja a közlekedési balesetek megelőzését és a már megtörtént balesetek kivizsgálását is. Az ön által kérdezett Pillangó utcai metróbalesettel összefüggésben a nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. A nyomozó hatóság igen széles körű bizonyítást végez: 105 tanút hallgattak ki, több bizonyítási kísérletet folytattak le, igazságügyi vegyész szakértőt, illetve igazságügyi vasútbiztonsági, valamint vasútbiztonságiberendezés-szakértőt is kirendeltek az eljárás során.

- Az ügyészség 2018. szeptember 17-én további nyomozási cselekmények foganatosítását határozta meg, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. A nyilvánosság tájékoztatására a nyomozás befejezését követően a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint nyílik lehetőség. Arra kérem képviselő urat, hogy ha önnek fontos a budapestiek biztonsága, mint ahogy a kérdésében többször is említette, akkor ne gyakoroljon nyomást az eljáró hatóságokra, várja meg az eljárás befejezését, amelyről a tájékoztatást meg fogják kapni.

- Képviselő Úr! A rendőrségi nyomozással párhuzamosan a közlekedésbiztonsági szervezet az esetet kivizsgálta, és erről jelentésében tájékoztatta a nyilvánosságot. A szervezet ajánlásokat fogalmazott meg az üzemeltető számára, hogy a hasonlóan kedvező időjárási körülmények esetén se történhessen még egyszer baleset. Képviselő úr figyelmébe ajánlom mind a jelentést, mind az ajánlásokat, amelyek 2017 óta elérhetőek a közlekedésbiztonsági szervezet honlapján. A hatóságok célja, hogy a tömegközlekedést igénybe vevő emberek a lehető legnagyobb biztonságban utazhassanak, és a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló esetek, hasonló balesetek, hanem a jövőben balesetmentesen tudjanak közlekedni a budapestiek, illetve a Budapestre látogató vendégek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Óvoda-pedagógiai célok ellehetetlenítése megér néhány százmillió forintot?

 CSÁRDI ANTAL,  (LMP): - Államtitkár Úr! Rogán Antal  polgármestersége idején, még 2012-ben saját javaslata alapján adta el az V. kerület a belvárosi Bástya utcai telket, amely a déli Belváros utolsó zöldterületeinek az egyike. Ez ellen az LMP és a környékbeli lakosok karöltve tiltakoztak, és ennek a döntésnek a következtében a belvárosi óvodás gyerekek ebben az évben elvesztették az általuk használt játszóteret. Ma úgy áll a helyzet, hogy egyáltalán nem tudják igénybe venni ennek a teleknek a használatát. Elvesztettek egy játszóteret, elvesztettek egy kikapcsolódási területet, elvesztettek egy területet, ahol fejlesztési pedagógiai módszerekkel lehetett őket nevelni, tanítani. A kerület mostani vezetése persze próbálja úgy menteni a dolgokat, hogyRogán miniszter úr nyilvánvaló felelőssége ne kerüljön szóba, ami ‑ lássuk be ‑ nem egy egyszerű feladat. A dolog jelenlegi állása szerint az annak idején 400 millióért eladott ingatlant most ennek az árnak a többszöröséért tudja csak visszaszerezni a kerület, jelentős vagyonveszteség árán, ha egyáltalán sikerül. Ezért is kérdezem:  

- Hogy ítéli meg, az óvodapedagógiai célok megvalósulását hogyan befolyásolja egy óvodában a játszótér elvesztése?

- Mit gondol a minisztérium, a parkoló vagy a gyerekek egészsége-e a fontosabb?

- Ki vállalja a szakmai és a pénzügyi felelősséget ebben az ügyben?

- Minthogy Rogán Antal, aki bizonyíthatóan felelős a kialakult helyzetért, önnel együtt szintén tagja a kormánynak, nem gondolják-e úgy, hogy a kormánynak bocsánatot kellene kérnie a belvárosi kisgyermekes szülőktől, amiért kockára tették az óvoda játszóterét és ezen keresztül a gyermekek töretlen fejlődését, valamint nem utolsósorban az egészséges környezethez fűződő jogaikat? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Az önök pártjában van egy országos ismertséggel rendelkező testület, etikai bizottságnak hívják…(Ungár Péter: Ismerjük!)…mindnyájan hallottunk erről a testületről. Azt hiszem, ez a kérdés is ott fog landolni, amit itt most ön felvetett. Hiszen ön azt a 144/2012. június 28-án megszületett határozatot támadja, amely a Bástya utcai telek hasznosítási funkciója tárgyában született, és amelyet az ön párttársa, Árvai Péter, az LMP képviselője elfogadott az önkormányzatban.  (Ungár Péter: Nem tagja! ‑ Kocsis-Cake Olivio felé mutat: Náluk!) Úgyhogy bízom benne, hogy az etikai bizottság majd ezt ki fogja vizsgálni, és megállapítja, hogy kinek van igaza ebben a kérdésben. Önöknél házon belül majd az etikai bizottság fog igazságot tenni. (Ungár Péter: PM-es!)

- Ami egyébként a tényeket illeti: képviselő úr, akár helyben, akár országosan azt láthatja, hogy valószínűleg az önök önkormányzati képviselője azért támogatta ezt, hiszen az óvoda közelében két játszóteret hozott létre az önkormányzat, egyet a Fővám téren, egyet a Károlyi kertben. A Szerb utcában is az udvar ügyében kialakult jogi helyzet rendezéséig egy játszóteret alakított ki, mosdóval és illemhellyel, illetve a Bástya utcai óvodának van tornaterme. Tehát így gondoskodnak az odajáró óvodások testneveléséről, fejlesztéséről és a szabadlevegős vagy zárt téri testmozgásáról.

- A kormányzat is országosan igyekszik támogatni az óvodákat, a jövő évi költségvetésben, amit önök nem támogattak! 4,6 milliárd forinttal fordítunk többet az óvodák fenntartói támogatására, mint idén. Ez azt jelenti, hogy 81 700 forintról 97 400 forintra tud nőni az a fajlagos összeg, amivel támogatjuk az óvodákat. 100 milliárd forint az, amit fejlesztésre szánunk ezekben az években óvodák, bölcsődék fejlesztésére, és 2010 óta 9 ezerrel növeltük az óvodai férőhelyek számát, pontosan azért, hogy minden család a gyermekeit biztonságban tudhassa az óvodákban. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

A kormánynak nem fontosak az apák?

KOCSIS-CAKE OLIVIO,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A kormány által bevezetett diákhitel-kedvezményekkel kapcsolatban számos panasz érkezett Székely László ombudsmanhoz, amelyeket az alapvető jogok biztosa ki is vizsgált. Emellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is jelezte, hogy a kormány gondolja újra a diákhitel elengedésének feltételeit. A probléma az, hogy a diákhitel-elengedési kedvezmény csak az édesanyákra terjed ki, az édesapák semmilyen kedvezményben nem részesülnek, még akkor sem, ha a családban csak az édesapának van diákhitele. Az ombudsman jelentése szerint, amennyiben a családban az édesapának van hiteltartozása, az ugyanolyan teherként jelentkezik, mint ha az édesanyát érintené. Illetve a biztos felveti annak a lehetőségét is, hogy azok a férfiak is kapjanak kedvezményt, akik egyedül nevelik gyermekeiket.

- Államtitkár Úr! A kormány rendszeresen hangsúlyozza, hogy milyen fontosak számára a családok, most mégis egy olyan kedvezményt ad, amely a családokat nem kezeli családként. A minisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy az ombudsman véleményének ellenére sem hajlandóak változtatni a szabályozáson, továbbra is negatív megkülönböztetésben részesítik az apákat. Ezzel pedig különbséget tesznek család és család között! Teszik mindezt úgy, hogy a most zajló nemzeti konzultációban a kormány külön figyelmet szentel az apák fontosságának. Ezért is kérdezem:

- Egyetért-e azzal, hogy a gyermeknek joga van anyához és apához, ha igen, akkor kérdezem én: hol van itt az apa?

- Miért diszkriminálja negatívan az apákat a kormány?

- Miért nem kezelik családként a családokat, amikor a kedvezményről döntenek?

- Miért nem fogadják el az alapvető jogok ombudsmanának állásfoglalását, és változtatják meg a rendeletet? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Amikor az ellenzék szemében a kormány éppen nem nőellenes, akkor férfiellenes, amikor éppen nem édesanya-ellenes, akkor édesapa-ellenes! Nos, az Alaptörvényben is rögzítettük, hogy vannak olyan kedvezmények, amelyeket a kormány a nőknek, az édesanyáknak szeretne nyújtani. Ez az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció, és itt is, ebben az esetben is egy ilyennel állunk szemben, hiszen nyilvánvalóan az édesanyák számára a gyermekvállalás mind fizikailag, mind a karrierjük előremenetelét nézve sokkal több áldozatvállalással jár. Éppen ezért döntött úgy a kormány, hogy bizonyos kedvezményeket kifejezetten a nőknek, kifejezetten az édesanyáknak, adott esetben a nagymamáknak nyújt. Ilyen volt a „Nők 40”, amit egyöntetűen nem támogatott az ellenzéki frakciók összessége. Senki nem szavazta meg ezt az ellenzék részéről! Azt is kifejezetten a nőknek biztosítottuk, hogy 40 év munka, vagy 40 év munkából valamennyi gyermeknevelés és munka után egy ilyen kedvezménnyel tudjanak nyugdíjba vonulni. Bizony, hasonló a célunk a „Nők 40” mellett akkor is, amikor a diákhitelből egy pluszkedvezményt adunk az édesanyáknak. Ezzel szerencsére élnek is, hiszen 1504-en már kérték a törlesztés felfüggesztését, 531-en az 50 százalékos elengedést, 336 fő részére pedig már a teljes elengedés lehetősége megnyílt.

- Képviselő Úr! Ez azt jelenti, hogy 796 millió, tehát közel 800 millió forinttal tudtuk az édesanyákat támogatni. Ráadásul a diplomás édesanyákat, akik az egyetemet elvégezték, utána gyermeket vállaltak, van, aki már három gyermeket is vállalt, és így tudtunk további kedvezményt is adni. Ez nem jelenti persze azt, hogy az élet számos területén az édesapák ne kapnának kedvezményt. Kíváncsi vagyok arra, hogy amikor nemsokára, heteken belül arról lesz szó, hogy az édesapák pótszabadsága első gyermek után ötről nyolc napra emelkedjen, és további kedvezményeket kapjanak, megszavazzák-e önök itt a parlamentben, vagy pedig nem? Heteken belül kiderül! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért szüntetik meg az Agrárminisztériumot?

MAGYAR ZOLTÁN,  (Jobbik): - Államtitkár urat egy tippelős játékra hívom! Ön szerint, ha megszűnne a saját tárcája, azt mennyi idő után vennék észre a hazai agrárium szereplői? Több, a mezőgazdaságban dolgozónak is feltettem ugyanez a kérdést, és a válaszok eléggé nagy szórást mutattak, de abban mindenki egyetértett, hogy hónapok is eltelhetnének bizony, mire feltűnne bárkinek, hogy az ön minisztériuma már nem létezik!

- Különös aktualitást kapott ez a tippelősdi, hiszen a múlt héten került a Ház elé egy olyan törvényjavaslat, amely az agrárkamara eddig is már brutális jogköreit még tovább hizlalja. A kamara a kötelező tagdíjakon túl EU-s és hazai források milliárdjai felett is diszponál éves szinten, miközben a legtöbb gazdálkodó számára valódi érdemi segítséget nem nyújt a gazdálkodáshoz. Ezt nem én mondom, hanem mindenki, aki érintett ezen a területen, talán államtitkár is sok ilyen panasszal találkozott. Mindezek után, azt hiszem, joggal várhatnánk el átlátható működést. Ehelyett azt látjuk, hogy különböző sikkasztással meggyanúsított emberek menekülőhelyévé vált az agrárkamara, gyanús informatikai fejlesztésekről szóltak a hírek, és egy rendkívül botrányos kamarai választásról, amit így utólag lehet, hogy még a bíróság is megsemmisít. Rendrakás helyett azonban önök viszont az elmúlt hetekben megismert törvénymódosítással még tovább növelik a kamara jogait.

- Államtitkár Úr! Mi úgy gondoljuk, hogy erősíteni kell a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében. Az is tény, hogy a földforgalmi törvény komoly módosításokra szorul. Ugyanakkor ezen módosításoknak nem azt kellene tartalmazniuk, hogy ez a kamara tovább terjeszkedhessen és gyakorlatilag tovább tudja csökkenteni a szakmai döntések arányát az agrártárcánál, hiszen lássuk be, hogy általában csak politikai indíttatású lépésekkel találkozhatunk. Mindezek után csak annyi kérdésem lenne államtitkár úrhoz:

- Mikor akarják politikamentesíteni az Agrárkamarát? (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

FARKAS SÁNDOR,  (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Először is szeretnék egy dolgot tisztázni: nekem nincs saját agrártárcám!  (Magyar Zoltán: Talán érthető!) Én kimondottan a vidéken élő emberekért és a mezőgazdaságban élőkért dolgozom, ugyanakkor az agrárminiszter a kormány agrárpolitikájáért, az agrár-vidékfejlesztésért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdőgazdálkodásért, földügyért, halgazdálkodásért, ingatlan-nyilvántartásért, környezetvédelemért, természetvédelemért, térképészetért, vadgazdálkodásért felelős tagja. Ha ön ezek közül bármelyik szakterületet jelentéktelennek tartja, azzal nem csupán önmagáról állít ki szánalmas bizonyítványt…(Ungár Péter: Jaj, jaj, jaj!)... hanem azoknak az embereknek a munkáját is semmibe veszi, akik az agráriumban dolgoznak például azért, hogy önnek és itt mindannyiunknak legyen az asztalán étel.

- Képviselő Úr! Belátom: kellemetlen lehet az ön számára az a tény, hogy a legutóbbi, azaz az egy évvel ezelőtti agrárkamarai választáson részt vevő gazdák kiemelkedő többsége a Magosz listája mellett tette le a voksát, azonban óva intem önt attól, hogy mindezért a választókat kezdje el hibáztatni. Javaslom helyette, hogy próbáljon végre felelős képviselőként a magyar agrárium érdekében cselekedni! Kezdhetné ezt azzal, hogy nem bohóckodásra használja fel a módosító javaslatait!  (Magyar Zoltán: Nem szoktam ilyet tenni.)  Itt van előttem, be tudom bizonyítani, hogy milyen, mondhatnám azt, hogy komolytalan ‑ finoman: komolytalan ‑ javaslatokat terjesztett a kormány elé. Úgy gondolom, hogy mellőzni kellene ezeket a gondolatokat, és inkább talán arról kellene beszélni, hogy hogyan lehet a gazdavilágot segíteni, helyzetbe hozni, felkészíteni. Amíg azonban szellemesnek csak nagyon erőltetetten nevezhető alkotásokra futja, inkább olyan tippelős játékot kellene indítani, vajon tudják-e a gazdák egyáltalán, hogy ön országgyűlési képviselő? (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mikor mentesítik végre Albertirsát a napi 200 kamion forgalma alól?

KORÓZS LAJOS,  (MSZP): - Államtitkár Úr! A Pest megyei Albertirsa lakosai több mint egy évtizedes problémával kénytelenek nap mint nap szembenézni. A belterületi utakra óriási teherforgalom zúdul. A helyi Aquarius cégcsoport ‑ a város legnagyobb és egyik legfontosabb munkáltatójáról van szó ‑ a városon keresztül kell hogy útba indítsa a kamionjait, tekintettel arra, hogy a 4-es út számukra nem egy opció.

- A problémának egyetlenegy oka van: 2010 óra a kormányzat nem hajlandó semmilyen forrást biztosítani egy déli elkerülő út megépítéséhez! Tudomásom szerint mintegy 10-11 kilométeres út kivitelezéséről lenne szó, s erre annál is inkább nagy szükség lenne, mivel naponta több mint 200 kamion a város belterületén át tud csak Budapest felé haladni. A beruházás nem is igényelne nagyobb összeget, mint 2-3 milliárd forintot. Ezt is több alkalommal egyeztették a tárcával. Emlékeim szerint 2010-ben még Fónagy János államtitkár úr azt válaszolta egy parlamenti meghallgatás kapcsán, hogy igyekszik azt a fejlesztési tervek közé besorolni. Az ígéretek ellenére az építkezés csak nem akart elkezdődni. 2018-ra a probléma tovább súlyosbodott. Bizonyára ismeretes ön előtt is, hogy mintegy két héttel ezelőtt egy ásványvizet szállító kamion egy családi házba rohant, és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem történt komolyabb probléma, bár az anyagi kár meglehetősen nagy volt. Éppen ezért is kérdezem államtitkár urat:

- Mit tesznek annak érdekében, hogy ez a déli elkerülő út megépüljön?

-  Ha nem kívánnak semmit tenni, akkor legyen olyan kedves megmondani, hogy ezt miért nem teszik, ha meg igen, akkor tessék megmondani, hogy mikor kezdik a beruházást? (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A magyar közúthálózat 2010 óta a korábbiakhoz képest példátlan léptékű fejlődésen ment és megy jelenleg is keresztül, ellentétben az önök idejével, amikor az alsóbbrendű utakra szinte egy fillért sem fordítottak, sőt azt lehet mondani, hogy a főutakat is sok esetben elhanyagoltá! Ezért furcsa, amikor egy MSZP-s képviselő számonkér valamit a jelenlegi kormánytól. (Korózs Lajos: Én csak kérdeztem!)

- Képviselő Úr! A megvalósuló projekteket a Magyarország rövid és középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásáról és azok 2022-ig történő megvalósításáról szóló kormányhatározat foglalja egységbe. A közútfejlesztés hangsúlyos területei egyfelől a sok évtizeden át elhanyagolt alsóbbrendű utak helyreállítása, ami egyébként a magyar falvak programjában prioritásként is szerepel, másfelől a közlekedésbiztonságot és a versenyképességet regionális szinten javítani képes gyorsforgalmi úthálózat bővítése, nemzetközi összeköttetéseinek kiépítése. E stratégiai prioritásokra tekintettel a hivatkozott határozat jelenleg nem tartalmazza az Albertirsa déli elkerülő szakasz megvalósítását, ami nem azt jelenti, hogy nem fog megvalósulni a közeli vagy távolabbi jövőben.

- Azzal talán képviselő úr is tisztában van, hogy a kormányzat által támogatott közlekedési beruházások kiemelt célja a jelenleg csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városok gyorsforgalmi bekötése. Például Szolnok az a város, amelynek a bekötését meg kell oldani. A két Pest megyei szakasz 2019 végére és 2020 elejére tervezett átadásai az albertirsaiak közlekedési lehetőségeit és életminőségét is várhatóan érdemben javítják majd. Kérdésének azt az élét, miszerint a kormány kifejezetten elhanyagolja Albertirsa városát és nem fordít figyelmet a város lakóira, határozottan szeretném visszautasítani! Az elmúlt néhány évben ugyanis több száz millió forintos beruházást tudtak megvalósítani kormányzati támogatással a városban. Ilyen például a szociális támogatások, sportcsarnok építése, energia-korszerűsítés, járdaépítés, orvosi rendelő felújítása. Tehát a kormány odafigyel az albertirsaiakra, és a későbbiekben oda fog figyelni a közútfejlesztésre és a probléma megoldására is! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért kell még saját, pozitív kezdeményezésüket is elpuskázni?

LÁSZLÓ IMRE,  (DK): - Államtitkár Úr! A mitológia szerint amit a frígek királya, Midász megérintett, az arannyá változott. Sajnos ezt az önök kormányáról nem tudom elmondani, lásd a CEU történetét. A vastagbélrák egyike a legalattomosabb daganatos megbetegedéseknek. Amikor a beteg panaszaival orvoshoz fordul, már gyakorlatilag alig van a túlélésre remény. Évente közel 5 ezer áldozatot szed hazánkban ez a gyilkos kór. Rendkívüli módon örülök, hogy ez a szűrővizsgálat beindul, abszolút értelemben szükséges és indokolt. Azonban ami mögötte van, az már kevésbé. Tudjuk, hogy ez a szűrővizsgálat kétfázisú, először a háziorvosok fogják kiszűrni a vastagbélrákra gyanúsakat, majd a második fázisban a kórházakban műszeres vizsgálatok történnek. Csakhogy a háziorvosok önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt, és még csak koncepció sincs arra nézve, hogy mi történik azokkal, akiknek a háziorvosa nem óhajtja ezt a pluszfeladatot fölvállalni. A kórházak pedig így is túlterheltek, a szakma már korábban is tiltakozott, kevés a gasztroenterológus, kevés a műszer, így ennek megfelelően normál körülmények között is hosszú várólisták alakulnak ki. Kérdezem ezért államtitkár urat:

- Hány háziorvos vállalta a szűrőprogramban való közreműködést?

- Ennek alapján a lakosság hány százaléka nem jut el a szűrővizsgálat első fázisáig sem?

- Hogyan kívánják megoldani a jelenleg is akadozó betegellátás mellett, hogy a kórházak a szűrőprogramból rájuk háruló pluszfeladatokat is képesek legyenek ellátni? (Taps a DK soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt hiszem, abban önök is és mi is egyetértünk, hogy a rosszindulatú daganatos halálozás csökkentése egy nagyon fontos nemzeti cél. Ezért volt fontos a 45-65 év közötti nők kétévenként végzett ingyenes emlőszűrése, és ezért fontos az az utóbbi időben bevezetett, a 25-65 év közötti nőket érintő, adott esetben háromévenként megismételt méhnyak-szűrővizsgálat, amely szintén a rosszindulatú daganatos halálozások csökkentésében, a betegség kialakulásának megelőzésében fontos szerepet játszhat. Ehhez jön harmadikként a vastagbélszűrési program. Erre eddig 1894 háziorvos kezdte meg az akkreditált továbbképzését, ezáltal ők jelentkeztek arra, hogy alkalmasak legyenek az ön által is említett első fázisára ennek az országos szűrési programnak. A nemzeti rákellenes program keretében 2019 második félévétől szeretnénk országosan a vastagbélszűrést mindenki számára hozzáférhetően kiterjeszteni. Megszervezésre került a vastagbélszűrésben részt vevő laboratóriumok rendszere, amelyek kolonoszkópos vizsgálatokat el tudnak végezni. Eszközfejlesztésekre is sor került 38 labort érintően, és 28 darab kolonoszkópos torony és 12 mosóautomata beszerzésére is sor került.

- Képviselő Úr! Amikor elindul az országos szűrés, a korábbiakat kibővítve, mert azért megyékben voltak már előzetes szűrési programok, akkor természetesen egy országos kommunikációs kampány is fog indulni annak érdekében, hogy mindenki minél inkább vegyen részt ezeken a szűréseken. Hiszen van olyan ingyenes szűrési program, ahol csak 40-50 százalék között mozog a megjelenési arány. Bízunk benne, hogy ezek nőnek, és ezáltal sok mindenkinek tudjuk a későbbi betegségét megelőzni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Hajlandó-e a kormány a 2019. évi nyugdíjat a várható infláció mértékével emelni?

SCHMUCK ERZSÉBET,  (LMP): - Államtitkár Úr! Miniszterelnöke ősszel úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjak értékét megőrző politikát folytat a kormány, sőt nyugdíjemelésekre törekednek. Sajnos a nyugdíjas-társadalom helyzete összességében romlik, egyrészt azért, mert egyre jobban nő a szakadék közöttük és az aktív dolgozók között! Míg a bérek 8-12 százalék között nőnek, addig a nyugdíjak 1-2 százalék közötti változása csak kullog a felzárkózás után. Másrészt pedig azért, mert az inflációkövető nyugdíjemelés nem veszi számításba a nyugdíjas fogyasztói kosarat.

- Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjasokat szinte teljesen kizárják a gazdasági növekedés hasznából, legföljebb csak morzsákat csöpögtetnek nekik! Tény, idén kaptak 18 ezer forint egyszeri nyugdíjprémiumot, de ez az összeg nem épül bele a nyugdíjukba. És ha 2018-ban nem lesz a GDP 3,5 százaléknál magasabb, akkor ezt a pénzt a nyugdíjasok elfelejthetik! Pedig a következő év nehezebb lesz számukra, ugyanis az infláció az előző évekénél várhatóan magasabb lesz, az előrejelzések szerint meghaladja a 3 százalékot. Ennek ellenére a kormány 2,7 százalékos nyugdíjemelést irányzott elő. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nyugdíjak emelése alacsonyabb legyen az infláció mértékénél, ezért is kérdezem:

- Hajlandó-e a kormány a 2019. évi nyugdíjat a várható infláció mértékével emelni, vagy ragaszkodik a 2,7 százalékos emeléshez?

- Mikor indítanak felzárkóztatási programot, hogy a nyugdíjak és az aktív dolgozói fizetések közötti bérolló ne táguljon tovább, illetve ne nőjön az olló az alacsony és a magasabb nyugdíjak között?  (Taps az LMP soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Mi 2010-ben azt vállaltuk, és ezt messze teljesíteni is tudtuk, hogy megvédjük a nyugdíjak értékét, vásárlóértékét, hogy nem fog kevesebbet érni a nyugdíj egyik évről a másikra. 2010-ben ez még egy bátor vállalás volt, lehet, hogy most nem tűnik annak, de akkor az volt, hiszen éppen csak túlestek a nyugdíjasok azon, hogy egyhavi nyugdíjat elvettek tőlük, és azt mondták, hogy ezt azért teszik, hogy ne kelljen még egy havi nyugdíjat elvenni tőlük. Emlékszünk erre 2008-2009-ből. Ehhez képest mi egy olyan rendszert hoztunk létre, amiben a nyugdíjasok rosszul nem járhatnak, de jól járhatnak több indokból is. Ennek a következménye, mivel sokszor volt a nyugdíjemelés mértéke magasabb, mint a valós infláció, éppen ezért a különbözeti rész ott maradt évről évre beépülően a nyugdíjasoknál, a nyugdíjak vásárlóértéke ma már 10 százalékkal magasabb, mint amilyen 2010-ben volt. Ha fordítva történne, és az infláció lenne magasabb, abban az esetben, mint ahogy már erre is sor került, nyugdíj-kiegészítést, nyugdíjkompenzációt kapnak a nyugdíjasok. November hónapban, visszamenőlegesen januártól megkapják azt a különbözetet, amennyivel az infláció az adott évben magasabb volt a tervezettnél. Tehát semmiképpen nem járhatnak rosszul a nyugdíjasok. Vagy többet kapnak, ha magasabb a tervezett infláció a ténylegesnél, vagy pedig novemberben visszamenőlegesen minden hónapra, mind a 12 hónapra megkapják az összeget, és természetesen a következő évi nyugdíjukba ez a többlet már beleépül.

- Képviselő Asszony! Önöknek nem nagyon sikerült még eddig sem eltalálni az inflációt: amikor erről beszéltek, idén is azt mondták, hogy nem fognak bejönni a számok, 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az általános fogyasztói árindex 2,8 százalékkal emelkedett, de a nyugdíjas-infláció ennél alacsonyabb, 2,7 százalék volt. A tavalyi évben is azt mondták, mint az idén, még magasabb lesz a nyugdíjas-infláció. Úgy látszik így december elején, hogy ebben is tévedtek, és bízunk benne, hogy a nyugdíjasoknak akár egy kis többlete is lesz. Azt az eredményt viszont a mostani gazdaság tudta kihozni, hogy nyugdíjprémiumot is kaphattak az idősek, a kormány gazdálkodása pedig azt, hogy már többször Erzsébet-utalványban is részesülhettek. Igyekszünk a későbbiekben is a nyugdíjasok számára biztonságot teremteni!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó