II. Fésztufész…
A kérdések zöme költőnek is mondható volt, szerepelt már bennük az „ítélet”. Minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.
2018. december 6. 18:20

Mottó: A ”mezítlábasnak” becézett egyszerű kérdések nem ölnek, nem gyilkolnak, ”csupán” jeleznekBoksz-nyelven szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek.

 

 

Szóltak, küzdöttek, látták, láttatták a ”cifra világot”! A  mentelmi jog híján szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal  a ”szolidabb”  zajokat, bekiabálásokat is jelezve ”közvetítjük” a szónoklatokat.

Mekkora értékű felújítások fejeződtek eddig be, mekkora összeg vár még felhasználásra?

PÓCS JÁNOS,  (Fidesz): - Tisztelt Ház! A közelmúltban a jászberényi tankerület számos oktatási intézményében került megrendezésre átadó ünnepség. Tapasztalhattuk, volt ok az örömre, ugyanis az EFOP „Az állami fenntartású köznevelési intézmények tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése” című pályázatnak köszönhetően mintegy 450 millió forint összértékben számos iskola újulhatott meg. Eddig az iskolafejlesztésben érintett települések a Jászságban: Jászboldogháza, Jászárokszállás, Jászszentandrás, Jászkisér, valamint Jászberény. A felújított intézmények közül szeretném kiemelni most a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumot, ahol november 20-án tartottuk a fejlesztés ünnepélyes átadását. A „Negyedszázadnyi megújulás ‑ a Lehel Vezér Gimnázium infrastrukturális fejlesztése” elnevezésű projekt 142,61 millió forint támogatási összegben részesült. A projekt keretén belül megvalósult a nevelési, oktatási tevékenység megvalósításához használt tantermek, oktatási termek és az az azok elérését szolgáló folyosók és közlekedők felújítása. Az energetikai korszerűsítésnek köszönhetően megújult az iskola két épületszárnyának villamos rendszere is. A projekt keretén belül a fizikai és kémiai oktatási eszközök, tantermi bútorok beszerzése is megtörtént.

- Államtitkár Asszony! Ezúton szeretném mind a jászságiak, mind jómagam köszönetét kifejezni a kormány felé, hiszen az elmúlt években látható és jelentős fejlesztések valósultak meg és fognak megvalósulni a kormány segítségével. Építettünk utakat, építettünk új csatornahálózatot, felújítottuk az ivóvízhálózat egy részét, fejlesztettük a jászberényi Szent Erzsébet Kórházat, teremtettünk számos munkahelyet, adtunk át sportcsarnokot, jégpályát. Tettük mindezt úgy, hogy átvállaltuk az önkormányzatok 2010 előtt felhalmozott hitelét. Tudjuk, hogy minden fejlesztésben az a legértékesebb, ami a gyermekekről szól, ezért kérdezem tisztelettel államtitkár asszonyt:

- Hogyan áll az EFOP 4.1.3. számú forrásainak felhasználása, és mekkora értékkel kezdődhetnek és fejeződhetnek be? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

VITÁLYOS ESZTER ZSUZSANNA,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A kormány elkötelezett amellett, hogy a legkorszerűbb iskolákba járjanak mind a diákok, mind a pedagógusok, ahol valamennyi, a XXI. század versenyképességi elvárásainak megfelelő feltétel adott a modern, nívós neveléshez, oktatáshoz, ahol az osztálytermek, tornatermek, tanuszodák jól felszereltek, és a tanulás élményszerű. A kormány ennek érdekében mind hazai, mind jelentős uniós forrásokat felhasználva dolgozik a köznevelési intézmények fejlesztésén. A kérdésében említett EFOP 4.1.3. azonosítószámú konstrukció csak egy azok közül a köznevelési intézmények korszerűsítése érdekében megjelentetett felhívások közül, amelyeket az iskolák fejlesztésére fordítunk. 2014-2020 között több mint 125 milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre. A konstrukciók az állami és a nem állami intézményfenntartók részére egyaránt lehetőséget biztosítanak a fejlesztési terveik megvalósításához, amelyek keretében több mint 600 iskola korszerűsítése történhet meg az idei, illetve az elkövetkezendő három év során.

- Képviselő Úr! Ezen konstrukció keretében összesen 437 pályázat nyert támogatást 29,27 milliárd forint összértékben. Ezek közül az idei évben már 115 intézmény felújítása megtörtént 7,86 milliárd forint értékben. A kivitelezési munkálatok és az ezzel párhuzamosan elkészült épületek átadásai folyamatosan zajlanak. Az idei évben még további 265 projekt sikeres befejezése várható, további 16,87 milliárd forint forrás felhasználásával. 57 projekt esetében 2019-ben fog megtörténni a megvalósítás befejezése, amelyre 4,54 milliárd forint áll a kedvezményezettek rendelkezésére. Jól látható tehát, hogy a kormány az európai uniós források felhasználásával - az elmúlt évtizedekben sajnálatos módon nem látott - jelentős fejlesztéseket valósít meg a köznevelési intézményrendszer minél hatékonyabbá tétele érdekében! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért nem az őrségiek szempontjai érvényesülnek az Őrségben?

 BANA TIBOR,  (Jobbik): - Államtitkár Úr! Ahogy arra kampányom során is ígéretet tettem, az Őrség hangja és szószólója is szeretnék lenni. Az utóbbi időszakban ismételten több kritikai hangvételű megkeresés érkezett hozzám, amelyeknek célkeresztjében újra az Őrségi Nemzeti Park állt. Többen nehezményezték, hogy a helyi sajátosságokat nem vagy csak részben ismerő munkatársak sokszor inkább gátjai az Őrség fejlődésének, mintsem annak előidézői.

- Államtitkár Úr! Az Őrségi Nemzeti Park gazdálkodása finoman fogalmazva sem a hatékonyság mintapéldája. Visszatérő probléma, hogy a Nemzeti Park területén erdőterülettel rendelkezők az év egyik felében szinte be sem tehetik lábukat a saját tulajdonukba, hiszen a március 31-e és szeptember 1-je közötti időszakban vágási tilalom van érvényben, ez pedig komoly gondot jelent a téli tüzelő összekészítésekor a tűzifával fűtő családok számára. Az említett időszak azonban nemcsak az erdőtulajdonosok számára jelent problémát, hanem az amúgy is magas tűzifapiaci árakat és a kínálati oldalt is negatívan befolyásolja.  Félreértés ne essék, számomra is rendkívül fontos az Őrség környezetének megóvása, azonban úgy gondolom, azok az ott élők, akik évszázadokig és jelenleg is kincsként őrzik az őseiktől kapott földet, a legnagyobb figyelemmel, valamint törődéssel viseltetnek földjeik és erdejeik iránt. Bátorítom az Őrségi Nemzeti Parkot, hogy vizsgálódásaik fókuszába inkább azon osztrák állampolgárok tulajdonába átengedett területek kerüljenek, ahol a korábbi földművelési hagyományokkal ‑ mint például a nadrágszíjparcella ‑ teljesen szembemenve, nagy területű egybeszántott, az emberre és a természetre is káros vegyszeres gazdálkodás folyik, továbbá azon erdőgazdaságok, ahol ipari méreteket öltött a fakitermelés, amelynek döntő hányadát az osztrák állam területén értékesítik ezért is kérdezem:  

- A családok évében miért nem a magyar családok az elsődlegesek, miért vannak szinte kitiltva fél évig saját erdejükből a tulajdonosok?

- Milyen érdemi lépéseket tervez a kormányzat, hogy a szülőföldjükön élő őrségiek érdekei legyenek az elsődlegesek? (Taps a Jobbik soraiból.)

***

FARKAS SÁNDOR, (agrárminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr!  Az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága területén éppúgy, mint hazánk összes többi védett természeti területén a természet védelméről szóló törvény szabályozza a fakitermelések lehetséges időtartamát. A törvényi szabályozáson túl az igazgatóság semminemű szigorítást nem alkalmazhat és nem is alkalmaz. A területen megvalósuló konstruktív együttműködést bizonyítja az a tény is, hogy az igazgatóság rendszeres szakmai tanfolyamok szervezésével támogatja a helyben élők szaktudásának bővítését, saját erdőgazdálkodásuk során pedig közel 60 magánszeméllyel, erdőbirtokossági társulattal vannak napi szintű munkakapcsolatban. Az igazgatóság a munkatársait elsősorban a nemzeti park településein élők közül választja ki, akik munkájuk mellett a helyi közösségek aktív tagjai is egyben. Az igazgatóság a terepjáró gépjárműveit az európai uniós pályázati támogatásból, közbeszerzési eljárás lefolytatását követően szerzi be, a gépjárművek használatát a gépjármű szabályzatáról és a munkába járásról szóló két igazgatói utasítás szabályozza. A szabályzat az igazgató vagy igazgatóhelyettesek előzetes írásbeli engedélye alapján lehetővé teszi a szolgálati gépjárművek magáncélú használatát, majd az igazgatóság kiszámlázza a használó dolgozónak, az ellenértékét pedig megtéríti a dolgozó.

-  Képviselőtársam! A munkába járás kapcsán a szabályozás lehetővé teszi a csoportos személyszállítást is, tehát a dolgozók szolgálati gépjárművel, szervezett keretek között, előre meghatározott útvonalakon történő munkába járását. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gazdálkodását és tevékenységét a jelenleg is folyamatban lévő állami számvevőszéki vizsgálat ellenőrzi. A szervezet hatékonyságát jellemzi, hogy a tíz hazai nemzeti parki igazgatóság közül a legkisebb költségvetésből gazdálkodik, azonban minden jogszabályok előírta feladatának  maradéktalanul és szabályszerűen eleget tesz! (Taps a kormánypártok soraiban.)

A második világháború előtti munkakörülmények várnak a dolgozókra a jövő évtől!

SZABÓ SÁNDOR,  (MSZP): - Tisztelt Ház! Kósa Lajos  ismét alkotott, nem először, bár most segítségül hívta Szatmáry Kristófot  is. Egy kora téli reggelen arra ébredtek, hogy milyen jó volna, ha megváltoztatnák a munka törvénykönyvét, azon belül is a munkaidő-beosztás szabályait. No, ez azért nem okozott osztatlan sikert a munkavállalók között, akik egész egyszerűen családellenesnek, embertelennek, aljasnak, a munkavállalókat kizsigerelőnek tartják ezt a fajta a javaslatot, mi meg mondhatnánk úgy is egyszerűen, hogy rabszolgatörvény!

- Nem először fut már neki a Fidesz egyéni módosító javaslat mögé bújva, hogy a munkavállalókat kizsigerelje, és a tőkéseket, a külföldi multikat támogassa! A javaslat ugyanis arról szól, hogy három évig az orvosok, ápolók, szakácsok, pékek ‑ és még sorolhatnám a szakmákat ‑ majd átlagbért kapnak, és majd a harmadik év végén kapják meg a túlórapénzüket, emellett a túlórájukat is jelentősen, 400 órára kívánja emelni a javaslat. Csak ha képviselőtársam a munkavállalók között is mozogna, akkor pontosan tudhatná, hogy a gyakorlat már most is ez, tehát 400 óra és afölött túlóráznak a munkások, és ha ez lesz az etalon, ez lesz az alap, akkor majd 6-8 órát fognak túlórázni naponta a munkavállalók, teljesen elszakítva őket a családtagjaiktól. Ismét kiderül tehát, hogy kik is állnak a tőkések pártján! Önök előszeretettel hangoztatják, hogy mi itt a baloldalon szoktuk képviselni a tőkéseket. Hát, nem, kormánypárti képviselőtársaim azok, akik a tőkét képviselik a magyar dolgozókkal szemben! Még az arroganciájuknak sem szabnak határt, hiszen maga a javaslat után kezdtek valamilyen egyeztetésbe a munkavállalók szervezeteivel. Kósa Lajos  viszont cinikusan megjegyezte, hogy a javaslat fogadtatása vegyes, és még egyébként olvasni is kéne a sorok között, mert ők egyértelműen fogalmaztak. Mindezek miatt kérdezem államtitkár urat:  

- Miért a tőkét és a tőkéseket védik a tisztességes és becsületes munkavállalókkal szemben?

- Miért húznak kerítést a munka világában a tőkések és a magyar dolgozók közé?

- Miért nem biztosítják a tisztességes megélhetést a munkavállalóknak? (Taps az ellenzéki padsorokban.)

***

BODÓ SÁNDOR,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Magyarország Kormányának kiemelt célja a magyar emberek gazdasági biztonsága, a foglalkoztatás lehető legszélesebb körű biztosítása. Ehhez azonban versenyképes, modern gazdaságra van szükség, ahol a napi feladatokra reagálni tudó termelés folyik. Ahhoz, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban foglalkoztassanak munkavállalókat, és számukra minél versenyképesebb bért tudjanak fizetni, elengedhetetlen az akadályok lebontása. A 2012-ben hatályba lépett új munka törvénykönyvünk az előző évtizedek tapasztalatait egybegyűjtve igyekezett naprakész választ adni a munka világának kihívásaira. A törvénykönyv szerzői nem láthatták előre a nemzetközivé váló gazdasági működés trendjeit. Tíz évvel ezelőtt még nem volt gyakorlat az, hogy egy üzemben a termelési ciklusok miatt nagy eltérések jelentkeznek a munkaintenzitás területén. A gondok, képviselő úr, tehát nem a munkavállalók számával állnak összefüggésben.

- A feladat ma Magyarországon az, hogy a munkavállalók számára a munkát a modern kor igényei szerint lehessen megszervezni. A hosszabb munkaidőkeret vagy a túlórák számának emelése mindazonáltal nem jelenti azt, hogy a munkavállalót korlátlanul lehetne foglalkoztatni. A törvény a munkaidő beosztását korlátok közé fogja, a keret hónapjainak száma, az elrendelhető túlórák száma valóban magasabb lett, mint volt, de ez nem a heti munkaidőt növeli meg, mert az nem változik. A javaslat nyomán a beosztás szabályai változnak csak meg.

- Képviselő Úr! Két fontos garanciára hívom fel a figyelmét, az egyik az EU-irányelv, a másik pedig a kollektív szerződés. A kormány mindig szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit, azokat semmilyen körülmények között nem engedi csorbulni. A javaslat elfogadása esetén a szabályozás továbbra is szigorú feltételeket támaszt majd a túlmunka és a hosszabb munkaidőkeret alkalmazására. Mindezzel pedig nem a múltba térünk vissza, hanem a jelenhez igazodunk, és a jövőre tervezünk!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

A légi folyosók hatása Újpestre!

VARJU LÁSZLÓ,  (DK): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban ön is tapasztalhatta, hogy a képviselőket, de főként a lakosságot jelentősen aggasztja az az átszervezés, ami a repülés területén történt. Szeptemberben, amikor az első világháború befejezésének ünnepe volt, akkor a 100 éves évfordulón, Budapesten harangzúgás volt, ami emlékeztetett erre, viszont a szoboravatásnál a XIII. kerületben, ahol magam is jelen voltam, ott egy órán belül, 60 percen belül 11 gép haladt el közvetlenül a fejünk felett. Újpesten és Angyalföldön egyaránt zajlik ez, miközben önök azt mondják, a korábbi válaszaiban azt mondta, hogy tulajdonképpen ezt meg kell szokni, egy nagyvárosban élünk. Én pedig azt mondom, és a lakosság, a választók azt mondják, hogy ennek hatása azért van, vagy azért van ez a helyzet, mert önök ez év nyár végén átszervezésre adtak lehetőséget, és ezt átalakították, ezért Budapest lakossága jelentős hátrányt szenved minden értelemben, sokkal koszosabb lett a város, és sokkal zajosabb is, sokkal szennyezettebb! És nyilván majd azt is a mi adónkból kell fizetni, amikor önök erre valamilyen választ találnak, pedig csak önök okozták ezt a bajt, önök hozták a bajt a fejünkre. Nem csoda, hogy Budapesten ez a hangulat ilyen módon alakult önökkel szemben. Ezért is kérdezem:

- Miért engedélyezték ezt?

- Ki engedélyezte az új légi folyósokat?

- Miért nem foglalkoztak a döntésük miatt megnövekedett zajterheléssel?

- Ha már így döntöttek, miért nem helyeztek ki minden érintett kerületbe mobil zajszintmérőt?

- Miért van az, hogy ennyire nem érdekli önöket Budapest lakossága, élete?  (Taps a DK és az MSZP padsoraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elhelyezkedéséből, futópályáinak tájolásából adódóan a légi forgalom zaja sajnos elkerülhetetlenül terheli a fővárost és a környező települések lakóterületeit. Ma már nincs akkora összefüggő lakatlan területsáv, amely fölött a repülők az emberi fül számára észrevétlenül hagyhatnák el vagy közelíthetnék meg a futópályákat. A 2018. augusztus 16-án életbe lépett változásokra a kötelezően alkalmazandó uniós előírások miatt volt szükség. Itt a kormánynak mérlegelési lehetősége nem volt, hiszen a rendelkezések figyelmen kívül hagyása kötelezettségszegési eljárást vont volna maga után. Persze, önről, az ellenzéki képviselőkről általában alapos okkal feltételezhető, hogy kedvükre való lenne egy újabb hazánkkal szembeni brüsszeli eljárás… (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiból.)annál is inkább, hiszen az ön párttársai és szövetségesei rendszeresen Brüsszelen keresztül próbálják lejáratni Magyarországot, ezzel sok esetben az erkölcsi károkozáson túl jelentős anyagi hátrányt is okozva a magyar embereknek, a magyar polgároknak!

- Visszatérve a légi forgalomra: a változások bevezetését részletes vizsgálatok előzték meg, ezek alapján megállapítható, hogy a zajjal érintett területek és lakosok száma összességében csökkent, a zajszintek tekintetében pedig a rendelkezésre álló adatok szerint nincs határérték-túllépés vagy eltérés bármilyen szabálytól, előírástól. Budapesten a zajjal érintett kerületek száma is csökkent. A lakók éjszakai pihenése kapcsán pedig kijelenthető, hogy ha minden navigációs berendezés és minden futópálya korlátozás nélkül rendelkezésre áll, a mélyalvási időszakban Budapest fölött nem zajlanak le- és fölszállások! (Schmuck Erzsébet: Dehogynem! Több tíz! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért késnek a kormány környezetegészségügyi intézkedései, mikor lesz új Nemzeti Környezetegészségügyi Program?

SCHMUCK ERZSÉBET,  (LMP): - Államtitkár Úr! Az Országos Közegészségügyi Központ 2017-ben közreadta a „Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése” című kiadványt. Az ebben foglaltak alátámasztják azt a régóta hangoztatott aggodalmunkat, hogy a környezet állapotának romlása és egyes káros környezeti tényezők súlyosabbá válása szoros összefüggést mutat a magyar lakosság számos krónikus, idő előtti halálozáshoz vezető megbetegedésével. Ez sajnos már nemcsak az idős korosztályt, de a fiatalokat és gyermekeinket is érinti. Ez ellen sürgősen kellene tenni!  

- A jelentés szerint Magyarországon az összes betegségteher 6,2 százaléka tulajdonítható környezeti kockázati tényezőnek, például a WHO egészségi irányértékét meghaladó szállópor-szennyezettség az összes természetes halálozás mintegy 3-14 százalékáért tehető felelőssé a harminc évnél idősebb lakosság körében.  De elkeserítő a helyzet a beltéri levegő minőségének alakulását tekintve is, például az 5 ezer főnél kisebb falusi településeken a lakások 38,4 százaléka penészes. Az elektromágneses terhelés, továbbá a hőhullámos napok alatti többlethalálozás, az UV-sugárzással kapcsolatos bőrdaganatok előfordulása, a hormonháztartást zavaró anyagok miatt hazánkban jelentősen növekedett a pajzsmirigyrák és a prosztatarák kockázata, valamint idetartoznak a diabéteszes megbetegedések is. És a jelentés például az azbeszttel kapcsolatos ügyekkel nem is foglalkozik. Ezért is kérdezem:

- Államtitkár úr, nem gondolják, hogy indokolt és időszerű volna egy, a nemzeti környezetvédelmi programhoz kapcsolódó nemzeti környezet-egészségügyi program megalkotása és végrehajtása? (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Sok olyan programot indítottunk, amelyek mind-mind az ön által felvetett tényezőket igyekeznek kiküszöbölni, ezen a helyzeten javítani. 2011-ben indította el a kormány a kisméretű szállópor csökkentésének ágazatközi intézkedési programját. Ez tartalmaz egyrészről a közlekedési, másrészről az ipari, harmadrészt a mezőgazdasági, negyedrészt a lakossági szektorban olyan intézkedéseket, amelyek mind-mind tudják a szálló por okozta megbetegedéseket csökkenteni. Erre összességében 160 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt időszakban.

- Képviselő Asszony! A kültéri levegő minőségének minősítési rendszerét ön is ismeri, ugyanezt igyekszünk a beltérilevegő-minőségnél lakossági ajánlásokkal és más, a tisztiorvos, most már a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott iratokkal, ajánlásokkal segíteni. Az előrejelző és figyelmeztető rendszer, amelyre ön is célzott, nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a hőhullámokról, az UV-sugárzásról a lakosság értesüljön, hanem hogy a különböző szervek is, egészségügyi szervek, önkormányzatok, katasztrófavédelem, fel tudjanak készülni az ebből fakadó többletfeladataikra. Szintén ön említette a nem ionizáló sugárzásokat. Itt a lakosság elektromágneses térnek való kitettségének folyamatos monitorozása, az itt adott segítség szintén a Népegészségügyi Központ feladatai között szerepel. A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos felhasználás, megelőzés, azbesztmentesítés mind-mind-mind hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi programokban szerepelnek! (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Dehogy szerepelnek! -  Taps a kormánypártok soraiban. )

Miért üzletel a kormány a 4-es metróval összefüggő csalás gyanusítottjaival?

 TORDAI BENCE,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A 4-es metró ügyét az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozásakor a Fidesz minden idők legnagyobb korrupciós botrányának nevezte, és könyörtelen fellépést ígértek. Aztán eltelt egy év, és a nagy vizsgálat odáig jutott, hogy Medgyessy Péter! Nincsenek további gyanúsítottak, cégek, pártok, üzleti szereplők; nincs semmi! Beszédes a csend, annyi biztos! Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője derítette fel, hogy a kenőpénzek eljuttatásában részt vevő cégek mögött két Strabag-lobbista, Aczél Zoltán és apósa, Terner Géza játszottak kulcsszerepet. Ők pedig 2010 óta már a Fidesz korrupciós hálózatának részei! Aczél és Terner üzletelt Simicska Lajossal, aki akkor még a Fidesz főoligarchája volt, érdekeltek Garancsi római-parti luxusberuházásában. Feltűntek a botrányos kereskedőházak környékén, és egy dán cégen keresztül a NER-ben szárnyaló Belfryben is tulajdonjogot szereztek, így több milliárdos állami megbízásokat kapnak a Strabaggal karöltve. Látszik, hogy arra a szolgáltatásra, amit ők tudnak nyújtani, a Fideszben igény van, és ezt a szolgálatot meg is hálálják!

- Államtitkár Úr! A korábbi kormányok ostorozása, az elszámoltatási biztosok és a kirakatperek pedig csupán annak elkendőzésére szolgálnak, hogy a Fidesz nemcsak központosította, de állami szintre emelte a korrupciót!. A NER legbizalmasabb és legsötétebb ügyleteiben használták Aczélt és Ternert, a letelepedésikötvény-biznisztől a kereskedőházakig. Azokban a Rogán Antal és Szijjártó Péter által felügyelt korrupciós machinációkban, amelyek egyetlen és kizárólagos célja a Fidesz legszűkebb köreinek feltőkésítése volt. Cserébe a Fidesz még a 4-es metró ügyét is elsikálja, csak hogy megvédje korrupciós szolgáltatóit! Ezért is kérdezem: 

- Miért üzletel a pártállam a négyesmetró-botrány gyanúsítottjaival?

- Miért érinthetetlenek a Strabag lobbistái, Aczél Zoltán és Terner Géza? (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS,  (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Úgy vettem észre, hogy itt egy sajátos parlamenti műfajt láthattunk: szóbeli kérdés formájában, ugyanis a sci-fi kategóriájába kerültünk! A Párbeszéd képviselőjeként ön ugyanis valójában az MSZP avatárjaként járt el. Ugyanis, tudja, van az a nagyon híres, népszerű külföldi film, amiben nagy kék lényeket irányítanak emberek. Itt valójában az is történt, hogy amikor ön ezt a kérdést feltette, akkor önt igazából joystickkel a háttérben az MSZP-sek irányították, azért, mert igaz az, amit mi mondunk, és igaz az, ami az OLAF-jelentésben van, hogy a négyesmetró-botrány minden idők legnagyobb korrupciós ügye! Összesen az OLAF szerint 167 milliárd forintot csaltak el! A jelentés szerint teljesen egyértelmű, hogy a felelősség a Gyurcsány-kormányt, a Bajnai-kormányt és a szocialistákat terheli! Nyilván, ha ezzel a kérdéssel ők jönnek elő, akkor mindenki kineveti őket. Ezért aztán önnek kell eljárnia mint az MSZP avatárja és feltenni ezeket a kérdéseket!

- Képviselő Úr! Én megértem ezt a dolgot, politikailag is valószínűleg az önök számára kifizetődő, ugyanúgy, ahogy a korábbi választásokon is együtt indultak, a következő választásokon is együtt fognak indulni. Tehát értem én, csak ez igazából nem visz közelebb minket a megoldáshoz. Ugyanis ezzel az üggyel kapcsolatban is az a helyzet, hogy büntetőeljárás van folyamatban. Szerintünk ez egy rendkívül súlyos probléma. A kormány annyit tudott tenni ez ügyben, hogy egyrészt támogatja a hatóságok munkáját, másrészt, és ezt azért engedje meg, hogy hadd húzzam alá, befejezte a beruházást! Tehát sikerült befejezni azt a beruházást, amit előtte évtizedekig nem, és amit az előttem már korábban mondott ügyek mentén sikerült homokba vezetni a korábbi főpolgármesternek is, a szocialistáknak, illetőleg a szabad demokratáknak. És egyébként 2010 óta 2100 milliárdot költött Budapest-fejlesztésre, ebből 700 milliárdot közlekedésfejlesztésre! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Milyen konkrétumok ismerhetőek meg az M9-es tervezett építéséről?

 FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt években jó néhány alkalommal felszólaltam már az Országgyűlésben az M9-es gyorsforgalmi út tervezett szakaszaival kapcsolatban, ez ugyanis nagyban érinti választókerületem és szűkebb értelemben vett szülőföldem területét, megvalósulva komolyan hozzájárulna annak fejlődéséhez. Szülővárosom ‑ Kecel ‑, valamint Kiskunhalas, Jánoshalma, és a déli határ vidékének is nagy segítség lenne a projekt megvalósulása, jó hatással lenne valódi munkahelyek teremtésére, új beruházások elindítására, befektetők idecsábítására, az országos úthálózatba való bekapcsolódásra, a régió nagyobb városainak és a fővárosnak a gyorsabb elérésére. A projekt azonban közel másfél évtizede nem haladt érdemben vidékünkön, és még csak az előkészületeiről sem hallhattunk az utóbbi években.

- Államtitkár Úr! Remélhetőleg most végre történik előrelépés az ügyben, ugyanis Varga Mihály miniszter úr a Nemzeti Versenyképességi Tanács múlt heti ülése után bejelentette, hogy elfogadták és a kormány elé terjesztik a versenyképesség javítására irányuló főbb javaslataikat. A miniszter úr sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján a versenyképességi csomag részét képezi az M9-es is, pontosabb információt azonban még nem tudhattunk meg az építkezésről. Nagyon bízom benne, hogy döntési helyzetben prioritásként fogják kezelni az M9-esnek e szakaszát is, amely érinti a választókerületemet, hiszen ez a térség sajnos jelentős infrastrukturális, gazdasági, versenyképességi elmaradásban van például a nyugati országrészekhez képest, amit olyan statisztikai adatok is alátámasztanak, mint hogy a megye egyes járásaiban a legalacsonyabb az egy főre jutó éves nettó jövedelem országos szinten. Kérdezem ezek alapján államtitkár úrtól:

- Miért kellett ennyit várni az M9-es fejlesztésére?

- A mostani javaslat milyen konkrétumokat tartalmaz a gyorsforgalmi úttal kapcsolatban?

- Bács-Kiskun megyében pontosan milyen nyomvonalon fog haladni, és mely városokat fog érinti az M9-es? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER,  (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár):- Képviselő Úr! A kormány az ország erősödése és a vidék helyzetbe hozása érdekében kiemelten kezeli a közlekedési infrastruktúra bővítését, korszerűsítését, jelentős forrásokat fordít a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére. Célunk, hogy 2030-ra az ország bármely pontjáról harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos útszakasz. Az M9-es autópálya megépítése is koncepcionális eleme a gyorsforgalmi hálózat bővítésének.

- Képviselő Úr! Az emberek mindennapi tapasztalataival megy szembe akkor, amikor Bács-Kiskun megyét az ország elhanyagolt térségeként igyekszik beállítani. A térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjének is köszönhetően nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a közösen elért eredmények, a gazdasági, foglalkoztatáspolitikai sikerek a megyében élőket is éppúgy érintik, mint az ország más térségeinek lakóit. Bács-Kiskun kiemelkedő sikere a Mercedes-gyár letelepítése például, bővítése, a beruházás és a kapcsolódó beszállítói lánc által megteremtett munkahelyek sokasága. Ha pedig a közlekedésfejlesztést tekintjük: mintegy 50 milliárd forintból idén készült el a megyét délen átszelő, Szegedet az M6-os autópályával összekötő 55. számú főút 90 kilométer hosszú szakaszának teljes felújítása, emellett folyamatban van a Baja és Hercegszántó közötti út tervezése, 2021-ig pedig elkészülnek a mohácsi Duna-híd tervei is. Az útjára induló „Magyar falvak” program pedig az alsóbbrendű utak felújításával fogja javítani a községek közlekedési lehetőségeit, így a Bács-Kiskunban megtalálható, községeket átszelő vagy éppen a környékükön menő több számjegyű utak felújítását is! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért a nyugdíjasokon spórol a kormány?

KORÓZS LAJOS,  (MSZP): - Államtitkár úr, most már minden gazdasági, pénzügyi elemző, de maga a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank is azt prognosztizálja, hogy a jövő évben 3 százalék fölött lesz az infláció mértéke, sőt vannak olyan elemzők, akik megkockáztatják, hogy akár a 3,5 százalékot is el fogja érni. A nyár folyamán elfogadott jövő évi költségvetésben 2,7 százalékos inflációval terveztek. Ez nyilvánvalóan azt mutatja, hogy a nyugdíjasokon kíván spórolni a kormány!

- Szeretném emlékeztetni arra, hogy már az ősz folyamán világossá vált, hogy például ilyen élelmiszerárak mellett nem tartható a 2,7 százalékos infláció. A KSH nemrégiben megjelent kimutatása szerint a friss zöldségek egyéves átlagban több mint 38 százalékkal emelkedtek, a burgonyánál 36 százaléknál magasabb inflációval számolt, illetve a száraztésztánál vagy a lisztnél is közel 8 százalékos inflációt mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy nagy valószínűséggel 3 százalék fölött lesz az infláció a következő évben. Ez azt eredményezi, hogy ha 2,7 százaléknál marad, mint ahogy a közelmúltban kihirdetésre került kormányrendelet tartalmazza, akkor 10-11 hónapon keresztül a nyugdíjasok fognak hitelezni a kormánynak, és majd csak a jövő év novemberében számíthatnak arra, hogy egy összegben visszamenőlegesen megkapják a jussukat. Éppen ezért kérdezem az államtitkár urat:

- Tesznek-e olyan intézkedést, hogy kiigazítsák ezt a 2,7 százalékos januári nyugdíjemelést, hiszen volt erre példa a történelemben, 2016-ban, amikor 0,9 százalékos prognózissal számoltak, akkor 1,6 százalékra emelték? (Taps az ellenzék soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Bármit is mond ön itt a parlamentben, azért a nyugdíjasok nem fogják elfelejteni, hogy volt egy olyan párt, amelyik a nyugdíjak vásárlóértékét volt képes csökkenteni, és ez a Szocialista Párt volt! Akkori szövetségesével együtt képesek voltak egyhavi nyugdíjat elvenni minden nyugdíjastól. Akkor nem foglalkoztak azzal, hogy mennyivel emelkedtek az árak, csak azzal foglalkoztak, hogy miként lehet elvenni a nyugdíjasoktól! Abban a nyugdíjasoknak van tapasztalata, hogy ha a szocialisták kormányon voltak és valamikor spórolni kellett, mert önök azt mondták, hogy megszorításokat kell végrehajtani, lehetett ez Bokros-csomag, lehetett 2008-2009, a nyugdíjasok mindig rosszul jártak, mert Horn Gyula idején meg akarták adóztatni a nyugdíjakat, az azt követő Gyurcsány-, Bajnai-korszakban pedig elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól.

- Ezért volt fontos garancia minden nyugdíjas ember számára, amit 2010-ben a Fidesz és a KDNP nyújtott minden magyar nyugdíjasnak, hogy meg fogjuk őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét. Mondtuk ezt az után a sokkhatás után, amikor önök éppen érezhető mértékben, 8 százalékkal csökkentették a nyugdíjaknak a nominális értékét, hát még a vásárlóértékét. Ezt meg is tettük, egy olyan törvényi rendszert hoztunk létre, és itt jogszabályok szabályoznak mindent, amire a képviselő úr rákérdezett, amelyben a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul, de járhatnak jól! Nem járhatnak rosszul, hiszen ha magasabb az infláció a tervezettnél, ezt megkapják novemberben a törvény szerinti eljárásban visszamenőlegesen januártól, ha viszont alacsonyabb az infláció a tervezettnél, a különbséget, a pozitívumot megtarthatják. Így az a több mint 29 százalékos nyugdíjemelés, amit megvalósítottunk az elmúlt években, közel 10 százalékos vásárlóérték-emelkedést jelentett, hiszen a különbözetek mindig ott maradtak a nyugdíjasoknál, ezzel a 10 százalékkal is jobban jártak. Ma már egy olyan gazdasága van Magyarországnak, amely képes úgy működni, hogy nyugdíjprémiumot és 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt is tudunk a nyugdíjasoknak adni! Én mindenkit megnyugtatnék: törvény rendezi ezt a kérdést, a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul, csak jól! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Kell-e félnünk az ünnepektől?

SZÉKELY SÁNDOR,  (DK): - Államtitkár Úr! Nagyon nehéz ma az ellenzék tagjainak megőrizniük a higgadtságukat, komolyságukat!  (Rétvári Bence: A komolyságot nem sikerül!) Sokszor nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk azon, amit itt önök előadnak kormányzás címszó alatt. Önök kilenc éve kormányoznak, a kormányzásukat megelőző évekkel ellentétben nem gazdasági világválság, hanem soha nem látott nagy globális gazdasági fellendülés volt, ráadásul Magyarország kapott sok ezer milliárd eurót arra, hogy a gazdaságát megerősítse. Szóval, kilenc ilyen év után önök nemhogy visszaállítanák a 13. nyugdíjat, amit elvitt a világválság, még arra sem futja az erejükből, hogy az infláció mértékével növeljék a nyugdíjakat! Maguk nemhogy növelnék a béreket, hanem fordítva: egyszer csak elveszik a kafetériát, de a fizetéseket nem emelik meg annyira, hogy kipótolja a veszteségeket. Maguk nemhogy segítenék az átlagemberek lakáshoz jutását, ellenkezőleg: elveszik az utolsó olyan konstrukciót, a lakáskasszát, amivel az átlagemberek is tudnának érdemben pénzt félretenni. Maguk nemhogy csökkentenék a munkaidőt, mint mondjuk, Németország, amelyre szeretnek hivatkozni, hanem ellenkezőleg: jön a 400 órás túlóra, amit ráadásul majd csak három év múlva kell kifizetni. És ez csak az elmúlt másfél hónap termése!  

- Uraim! Maguk csődbe viszik az országot és benne azokat, akik itt élnek, akiket maguknak szolgálniuk kellene! Maguk most egy megszorító csomagot tolnak át éppen pofátlanul és elképesztő agresszivitással, leginkább a német óriáscégek kérésének tesznek ezzel eleget.

- Kormánypárti Képviselőtársaim! A Fidesz kamuharcban áll a német uniós politikával, de letette a fegyvert a német iparral szemben! Maguk eladták bagóért az országunkat! Maguk gyarmattá tették Magyarországot! Ami az osztrákoknak, a törököknek, de még az oroszoknak is csak súlyos véráldozatok árán ment, azt maguk elintézték nekünk pár év alatt. Nagyon félve és nagyon óvatosan kérdezem tehát:

- Terveznek-e további megszorító lépéseket bevezetni Magyarországon?

- Van-e esély olyan bérnövekedésre a következő évben, mely meghaladja a kafetéria elvételéből fakadó keresetkiesést, valamint az inflációt is?

- Valamint, hogy tényleg 400 órányi túlórakeretet akarnak bevezetni úgy, hogy közben a túlórákat csak három év múlva akarják kifizetni? (Taps az ellenzék soraiban.)

***

BODÓ SÁNDOR,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az ünnepektől nem kell félni, a kormány politikájában pedig sem korábban nem szerepeltek, sem a jövőben nem szerepelnek megszorító intézkedések. Magyarország Kormánya a magyar emberek jóléte érdekében olyan gazdaságpolitikát és ehhez kapcsolódóan olyan foglalkoztatáspolitikát folytat, amelynek eredményeit mára már megtapasztalhattuk. A munkából élők száma jelentősen növekedett, ezzel párhuzamosan az álláskeresők aránya jelentősen csökkent, a munkabérek, így a minimálbér és az átlagbér is jóval magasabb, mint valaha volt. A kormány nem tervez megszorításokat, sőt a kormányzati ciklust meghatározó gazdaságpolitika célja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés fenntartása. A pénzügyi stabilitás fenntartása mellett a kormány továbbra is elkötelezett a családok támogatásának kiterjesztése, a munkaalapú gazdaság erősítése mellett.

- Felhívom képviselő úr figyelmét arra, hogy a munkaidő-szervezésre vonatkozó javaslat kétirányú módosításokat tartalmaz. A munkaidőszabályok bonyolult rendszert alkotnak, a törvényjavaslat épp ezért külön foglalkozik a túlóra és külön a munkaidőkeret kérdésével. A munkaidő-szervezés kérdését a munka törvénykönyve külön cím alatt kezeli, mint ahogy külön uniós irányelv is foglalkozik ezzel. A jogszabályok és a munkavállalók védelme érdekében szigorú kereteket alakítottak ki erre vonatkozóan. Jelen javaslat tehát nem a védelmi korlátokat akarja lazítani, hanem a szabályokat szándékozik a gazdasági élet kihívásaihoz, a kor munkamódszereihez igazítani! A javaslat szerint a 36 hónapos munkaidőkeret folyamán a munkaidő egyenetlenül lett beosztva. A műszakpótlékok, az éjszakai pótlékok minden hónapban kifizetésre kerülnek majd. Előfordulhat ebben a rendszerben, hogy a munkavállaló a három év átlagában nem dolgozza le a számára elrendelhető összes rendes munkaidőt, de az nem fordulhat elő, hangsúlyozom, hogy a keret lezárásakor nem kerülnek számára kifizetésre a túlórái! (Taps a kormánypártok soraiban.) 

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó