Magyarország figyelemmel követi Ukrajna kisebbségi politikáját
Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és önállósága mellett, de figyelemmel követi a kisebbségeket érintő politikáját – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva kedden.
2018. december 5. 01:57

A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos ülésének első munkanapja szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: mindaddig, amíg Ukrajna nem hagy fel a magyar nemzeti közösség jogainak szisztematikus csorbításával, addig Magyarország nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezéséhez.

„Nagy a nyomás rajtunk, hogy ezt az álláspontunkat adjuk fel. Ha feladnánk, akkor nem lenne más erőforrásunk arra, hogy a magyar nemzeti közösségek érdekében fel tudjunk lépni” – húzta alá.

A miniszter hangsúlyozta, a kisebbségi jogok védelme elválaszthatatlan a biztonsági kérdésektől. A kisebbségeknek járó jogok biztosítása része a biztonsági és stabilitási kérdéseknek. Nem véletlen, hogy Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta, hogy fenntartja, fejleszti és tiszteletben tartja a kisebbségek jogait – emlékeztetett.

Magyarország egyetlen esetben tudja feloldani vétóját, ha az ukránok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy helyreállítsák a területükön élő magyar közösség azon jogait, amelyek megilletik a kétoldalú megállapodások és nemzetközi jogszabályok alapján. A labda Ukrajna térfelén pattog – tette hozzá.

A macedón külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszéléséről Szijjártó Péter elmondta, a magyar álláspont szerint Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő magyarországi menekültügyi kérelmének ügye jogi kérdés, amelyben kormánytól független hatóság jár el, ahogy a kiadatási kérelem vonatkozásában is. Megerősítette ugyanakkor, hogy a két ország közötti politikai együttműködést Magyarország az eddigieknek megfelelően kívánja fenntartani és tovább erősíteni.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a Macedónia nevéről szóló vita lezárását követően a jövő év elején a NATO-csatlakozás folyamatát le lehet zárni. Elmondta továbbá, hogy Macedónia új budapesti nagykövetének kérelmét gyorsított módon meg fogja adni Magyarország, azt jelezve, hogy a politikai együttműködést továbbra is prioritásnak tekinti, annál is inkább, mert Macedónia fontos szerepet játszik a migrációs hullámok megállításában.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter kezet fog a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján Brüsszelben 2018. december 4-én. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozáson részt vevő Georgiával kapcsolatban kijelentette, „itt az ideje, hogy a NATO elindítsa a tagsági akciótervet”. Semmifajta jogi, biztonsági akadálya nem lehet annak, hogy Georgiát a tagsági akciótervre a szövetség meghívja.

Sajnálatos módon azonban az álláspontok nem közeledtek e tekintetben, holott Magyarország úgy gondolja, hogy a NATO megerősítése szempontjából fontos lenne, hogy a szövetség pozitív jelzést küldjön azoknak az országoknak, amelyek teljesítik az elvárásokat – közölte.

Szijjártó Péter azzal a vállalással kapcsolatban, amely szerint a NATO szövetséges országai 2024-ig szóló célkitűzése szerint bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják elmondta, a NATO-tagországok között Magyarországnak nincs szégyellnivalója, ugyanis komoly haderő-fejlesztési programba fogott. Ennek keretében 20 Airbus helikoptert rendelt, Csehországtól felderítő és kiképző-repülőgépeket vásárolt, januártól megkezdi a kézifegyverek gyártását cseh licenc alapján, valamint Törökországgal szorosabb hadiipari együttműködést alakít ki.

Magyarország a vállalásoknak megfelelően a 2024-es céldátum előtt el fogja érni a kívánt védelmi kiadási szintet és azon belül a 20 százalékos fejlesztési hányadot – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte továbbá, hogy a NATO szerepvállalását tovább kell erősíteni a terrorellenes küzdelemben. A terrorizmus egyik következménye ugyanis, hogy nagy tömegekben illegális bevándorlók mozognak világszerte. Az ilyen terülteken a bűncselekménynek és az agresszív cselekedetek száma radikálisan megnőtt. A terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet ezért ugyanúgy a napirend elején kell tartani – húzta alá a miniszter.

A kétnapos külügyminiszteri tanácskozás középpontjában egyebek mellett a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, az orosz-ukrán konfliktus megvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll.

MTI
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor: Mutassuk meg Brüsszelnek, hogy milyen sokan vagyunk!
    Közvélemény-kutatók szerint várhatóan négy-hat magyarországi párt, illetve pártszövetség jut be az Európai Parlamentbe (EP) a mostani választáson a 9 induló lista közül. A legfrissebb támogatottsági adatok alapján mandátumot szerez majd a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a DK, továbbá esélyes lehet még az LMP és a Momentum is.
  • A nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz
    Magyarország gazdasága az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, ez az Európa-bajnok növekedés azt igazolja, hogy a nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. kapacitásbővítő beruházásának alapkőletételi ünnepségén szerdán Gyöngyösön.
  • Kvíz
    Vajon az alább idézett beszédet ki mondta el? Vilmos német császár 1916-ban, Joseph Goebbels náci propaganda-miniszter 1940-ben, Gerhard Schröder volt német kancellár az Unió keleti bővítésekor vagy Manfred Weber EU főbiztos-jelölt a mostani kampányban?
MTI Hírfelhasználó