Egy pályafutás képei
Az állandóságra szavaztak a CDU küldöttei
Annegret Kramp-Karrenbauert választották a CDU pártelnökének. Kiszelly Zoltán elemző és Tóth Erik politológus szerint a küldöttek ezzel az állandóságra szavaztak, és az új pártvezetőtől nem is várnak nagy változást a több mint tizennyolc év után leköszönő Angela Merkel politikájához képest.
2018. december 8. 15:38

Angela Merkelt 2000. április 10-én választották meg először a CDU elnökének, azóta nyolcszor erősítették meg pozíciójában. Az elmúlt években azonban a kereszténydemokraták 40 százalék fölötti támogatottsága 30 százalék alá csúszott. A kancellár háromszor kényszerült nagykoalícióban kormányozni, és a populista AfD személyében kihívója is akadt. Merkel október 29-én bejelentette, hogy nem pályázza meg újra a tisztséget, és legkésőbb 2021 őszén visszavonul a politikai életből. A szombati elnökválasztáson Annegret Kramp-Karrenbauert választották a CDU élére.

A Merkel-klón győzött

„Sokan mondják, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer Angela Merkel klónja: hasonlít rá és a karrierje is sok dologban egyezik, hiszen Merkel is először a párt főtitkára volt, innen került a pártelnöki, majd a kancellári székbe” – fogalmazott Kiszelly Zoltán politológus az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Annegret Kramp-Karrenbauer és Angela Merkel leköszönő elnök a CDU tisztújító kongresszusán (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Mint mondta, Angela Merkel azzal tett szert vezető szerepre, hogy ki akart lépni a még mindig befolyásos, de formális pozíciót már nem birtokló Helmut Kohl árnyékából, és a mostani választás is erről szólt: kilépjenek-e az utódok Angela Merkel politikájának árnyékából? A két férfi jelölt erre vállalkozott, de végül a küldöttek azt a jelöltet választották, aki Angela Merkel politikáját folytatja.

Amikor Annegret Kramp-Karrenbauer Merkel politikájához képest visszalépést ígért, az még kicsit talán a kampány hatása volt, mert tapasztalta a választópolgárok elvárásait: az emberek nem a bevándorlás megszervezését, hanem éppen ellenkezőleg, a határozott fellépést sürgették – reagált Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Annegret Kramp-Karrenbauer előállt néhány olyan gondolattal, ami szimpatikus lehet például egy közép-európai állampolgár számára. A migránsok kötelező betelepítési kvótája helyett közös szolidaritást javasolt. Angela Merkel is nemrég az utóbbi mellett foglalt állást, ebből kifolyólag Annegret Kramp-Karrenbauer politikájából később sem biztos, hogy kikerülnek a kötelező betelepítési mechanizmusok, de azért számíthatunk változásokra a német belpolitikában – fogalmazott Tóth.

Megállítható-e a CDU népszerűségvesztése?

Arra a kérdésre, hogy a CDU elnökválasztása után is megmarad-e Angela Merkel kancellár függetlensége, Kiszelly Zoltán azt felelte, hogy a kancellárt egy komplett programmal választják meg. A koalíciós szerződés utolsó bekezdése azonban lehetővé teszi, hogy a három kormányzó párt félidőnél, azaz jövő szeptemberben felülvizsgálhatja, hogy mit valósítottak meg a programból.

„Angela Merkel »egy béna kacsa, akit nem a pártja fog«, hiszen amikor nem volt meg a kancellári többség a saját pártjától, akkor bátran számíthatott a zöldek vagy a baloldal szavazatára is” – hangsúlyozta Kiszelly.

A német parlament támogatja az ENSZ migrációs csomagját (Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher)

A nagykoalíció támogatóinak folyamatos csökkenése a migráció támogatása mellett abból fakad, hogy a német emberek legégetőbb problémáit – a dolgozói és az időskori szegénységet, a lakhatási nehézségeket és a dízelautók növekvő tilalmát – évek óta nem sikerül megoldani. A német polgárok új válaszokat várnak a politikától, így miután Merkelhez hasonló kaliberű elnököt választottak a CDU élére, a párt további népszerűtlenedése várható – folytatta a politológus.

Tóth Erik úgy gondolja: Annegret Kramp-Karrenbauer megválasztásával nem lehet fordulatra számítani a migrációs politikában. A Bundestag a napokban a nagykoalíció jóvoltából megszavazta az ENSZ migrációs csomagját. Ez azt mutatja, hogy a CDU-elnök nem fog érdemi hatást kifejteni a kormányzati vagy a párt által képviselt migrációs politikára. Egyszerűen nincsenek meg a megfelelő erős politikusok, akik képesek lennének felvenni a versenyt.

Mi volt a gond Merz-cel és Spahnnal?

Tóth Erik elmondta: amikor a küldötteknek dönteniük kellett, hogy milyen 3 éves ciklus következzen, akkor a stabilitást választották. Merz úgy fogalmazott, hogy tiszta pozíciót szeretne felvenni, azaz CDU-elnökként szembement volna Angela Merkel politikájával, ezt a politikai konfliktust pedig a párttagok nem tudták volna feloldani, így a szembenállás országos szinten még inkább legyengítette volna a pártot.

Merz a nagytőke embere, egy lobbista, aki ismeri a politikusokat. Nagyon befolyásos szereplő. A német nagytőke embere, amely fontosnak tartja, hogy kapcsolatban legyen az Egyesült Államokkal. Ez jelenthetett problémát az elnökválasztáson. Merz felforgatta volna a pártot, sok „Merkel-árva” került volna ki az alakulatból, ezek a tagok viszont legalább jövő szeptemberig pozícióban maradnak – reagált Kiszelly Zoltán.

Merz 482, Kramp-Karrenbauer 517 szavazatot kapott az elnökválasztás második körében (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Spahn hozzáállása magánéleti kérdésekhez nem találkozik a német nép többségének véleményével. Egyrészt fiatal, másrészt nem tudott a másik két jelölttel szemben olyan alternatívákat felállítani, amit a párttagok értelmezhetnek – mondta Tóth Erik a harmadik jelöltről.

Spahn még a csikóéveiben van. Meghökkentő ötletei vannak, nem kiforrott. 15 év múlva remek politikus lesz – tette hozzá Kiszelly Zoltán.

Visszapillantás

CDU-kongresszus, 1991, Drezda Angela Merkel  és pártfogója Helmut Kohl Foto: Michael Jung / dpa

Angela Merkel első miniszteri székében Bonnban Foto: Peter Timm

1993-ban Foto: AP

Angela Merkel és Friedrich Merz 2000 márciusában a berlini Reichstagban Foto: picture-alliance / dpa

2000. április 10. Essen Angela Merkel és Wolfgang Schäuble Foto: Martin Gerten / dpa

Angela Merkel Wolfgang Schäuble és Friedrich Merz között Foto: Wolfgang Rattay / Reuters

2005 május Angela Merkel és Edmund Stoiber (CSU)Foto: picture-alliance/ dpa/dpaweb

Gerhard Schröder (SPD) gratulál Angela Merkelnek Foto: dpa

2007, Heiligendamm George W. Bush és Wladimir Putin Foto: AP

2011 újévi köszöntés Angela Merkel és Guido Westerwelle külügyminiszter Christian Wulff államfő és felesége Bettina Foto: API

Merkel és Schäuble - és a menekültválság Foto vom 17. Juli 2015 Getty Images

Nürnbergi CSU-kongresszus - Horst Seehofer az ellenőrizetlen migránsáradatról beszél Foto: Sven Hoppe / dpa

 2018. július 3. Koalíciós válságtanácskozás  Merkel, Andrea Nahles SPD-elnök és Olaf Scholz  Foto: CLEMENS BILAN/EPA-EFE/REX/Shutterstock

Búcsú Hamburgban 2011. december 7. Foto: Michael Kappeler / picture-alliance

hirado.hu - M1
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó