Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
Utoljára frissítve: 2018. december 11. 17:24
2018. december 11. 11:46

Az Antall József néhai miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, Küldetés és szolgálat címmel rendezett emlékkonferencián a kormányfő kiemelte: Antall József "azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés". Az adott körülmények között kész csoda volt, hogy egyben tudta tartani koalíciós kormányát, elindította a gazdaság szerkezeti átalakítását, elkerülte a pénzügyi összeomlást, volt ereje visszautasítani Soros György "ország kifosztó javaslatát", és a bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken - sorolta.

A Veritas Történetkutató Intézet és az Antall József Tudásközpont által szervezett eseményen Orbán Viktor hangsúlyozta: az egykori miniszterelnöknek nem volt meg a kétharmada, pedig ha meglett volna, megspórolhattunk volna húsz évet.

A kormányfő felidézte: amikor később követte Antall Józsefet a hivatalában, ugyanazt a küzdelmet kellett vívnia, amelyet elődje félbehagyni kényszerült: a harcot a posztkommunista erők ellen. Antall halála után még 17 évig kellett várni, hogy a keresztény, polgári és nemzeti Magyarország építéséhez hozzákezdhessenek - emlékeztetett.

Orbán Viktor közölte: 1990-ben nem sikerült szakítani a kommunizmussal; sikerült ugyan vele szemben többségre jutni, de szakítani nem. A szakítást politikai értelemben ugyanis az jelentette volna, ha sikerül megalkotni a kommunizmust lezáró és a nemzeti korszakot megalapozó, megnyitó új alkotmányt - magyarázta.

A konferencián arról lesz szó, mi mindent tett a néhai kormányfő, neki azonban az jut eszébe, hogy mi mindent nem tehetett meg, "pedig megvolt benne a tehetség, a tapasztalat, a legjobb életkorban volt, és a korszak is nagy tetteket kívánt" - fogalmazott a miniszterelnök.

Kitért rá: minden volt kommunista országban megalkották az új alkotmányokat legkésőbb a kilencvenes évek végéig, kivéve Magyarországon. Nekünk 2010-ig kellett harcolnunk érte - "nem várni rá, hanem harcolni érte" -, azok ellen, akik "a kommunizmus szellemi alapjait, felhígítva bár", de elszántan védelmezték, akik a demokráciát és Magyarország jövőjét úgy képzelték el, ahogy 1990-ig volt, "persze megszabadítva az ideológiai túlzásoktól és lecserélve az egypártrendszer díszleteit" - mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "új alkotmány, új eszmei alapok, új hatalmi viszonyokat eredményező törvények nélkül Magyarország nem találhatott vissza a kommunizmus előtti önmagához, nem találhatott vissza az internacionalizmustól a nemzeti büszkeséghez, az ateizmustól a kereszténységhez és az osztályharcos irigységtől a polgári méltányossághoz".

Úgy vélte, új alapok nélkül ma nem lenne csaknem teljes foglalkoztatottság, munkaalapú gazdaság, 5 százalék körüli növekedés, és nem sikerülne a migráció ellen megvédeni magunkat.

A kormányfő arra is kitért, hogy Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal, mert ezzel az "eredeti, szellemi, spirituális és történelmi célját, személyes küldetését, a polgári és keresztény Magyarország gondolatát és megteremtésének történelmi lehetőségét adta volna fel". Tudta, hogy ha a "polgári, nemzeti és keresztény politikusok rövidtávú, kényelmi, haszonelvű megfontolásokból kompromisszumot kötnek a posztkommunistákkal, akkor hosszú időkre kompromittálják eszméjüket és vele a küldetésüket is" - közölte.

Orbán Viktor azt mondta: hálásak vagyunk Antall személyes példaadásáért, a haza érdekében hozott személyes áldozatáért, a szeretetéért, a türelméért, és a bizalmáért, amellyel a fideszesekhez és rajtuk keresztül az új politikai nemzedékhez viszonyult. "A Jóisten segítsen bennünket, hogy legalább utólag kiérdemeljük" - zárta szavait a miniszterelnök.

Boross Péter: a gondviselésnek köszönhető, hogy Antall József miniszterelnök lett

Boross Péter volt miniszterelnök szerint a gondviselésnek köszönhető, hogy Antall József lett az első miniszterelnök a rendszerváltozás után.

Boross Péter Antall József volt miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, az Országházban rendezett keddi emlékkonferencián úgy fogalmazott, Magyarország nem volt "kedvence a Nyugatnak", ezért előnyös volt, hogy olyan ember lett a miniszterelnök, aki megjelenésével, kisugárzásával tiszteletet váltott ki, aki társasági ember volt a szó legnemesebb értelmében, tudása pedig mindig mérhetetlen hatást váltott ki.

Vannak, akik még most is kritizálják bizonyos döntéseit, de figyelembe kell venni a politika azon alapvetését, hogy nem lehet mindig azt tenni, amit szeretnénk, hanem sokszor csak azt, ami lehetséges - jegyezte meg. Kiemelte, hálásak lehetünk a sorsnak, hogy ilyen színvonalú miniszterelnöke volt az országnak, és "búsonganunk" kell azon, hogy korán elment, mert még rengeteg dolga lett volna.

Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese, Antall József volt kabinetfőnöke kiemelte, Antall József higgadtan, magabiztosan, elszántan, következetesen, szakértő módon és a nemzetet szolgáló küldetéssel kormányzott, és kifejezetten érzékeny volt a szociális problémák és az emberi szenvedés iránt.

Antallt taszították a tovább élő kádári állapotok, nem a meglévőt akarta folytatni új viszonyok között, hanem minél messzebb akarta vinni az országot a kádári társadalmi-politikai viszonyrendszertől - fogalmazott a főigazgató-helyettes. Elmondta azt is, hogy Antall József hozta vissza a politika szótárba a nemzetpolitika kifejezést, az összmagyarságban gondolkodást, ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.

Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a rendszerváltozás gazdasági helyzetét elemezve felidézte, hogy Antall kormányzásának kezdetén az ország nemzetközi összehasonlításban is a legeladósodottabb államok közé tartozott, az ország gazdaságilag "kivérzett", pénzügyi összeomlás fenyegette.

Az országnak érdeke volt a demokrácia és a piacgazdasági átalakulás, de Antall - az IMF támogatta neoliberalizmus helyett - a szociális piacgazdaság híve volt, amely tekintettel van a társadalmi érzékenység és igazságosság követelményire is. A változásokat mégis az IMF vezényelte le, és a rendszerváltoztatás sajnálatos módon nem járt a magyar gazdaságpolitika mozgásterének kiszélesedésével, alkuerejének megnövekedésével - vélekedett Kádár Béla.

Csáky Pál, szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője kijelentette: Antall József tevékenysége és kormányának munkája viszonyulási pont a magyar történelemben, nélküle és kormánya nélkül a magyar demokrácia történetét soha nem lehet megírni.

Emlékeztetett: külpolitikailag is bonyolult időszak volt az Antall-kormány korszaka, és az egykori kormányfő "biztos, hogy nem tudott mindent megtenni, amit szeretett volna, de mindent megtett, amit tehetett".

Antall József egyik legnagyobb eredménynek nevezte, hogy bevezette a nemzetpolitika témakörét.

A néhai miniszterelnök erőt adott, utakat mutatott, és tisztességgel vitte véghez a nemzet által ráruházott feladatot - fogalmazott.

Szőcs Géza miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát, és e gondolat hatása erőteljesebb volt, mint a Fidesz-kormány 2010-es törvénye a kettős állampolgárságról, pedig - mondta - annak horderejét nem lehet vitatni.

De Antall József kijelentése annak idején egyfajta pozitív sokként érte az anyaországon kívül élő magyarokat - vélekedett. Úgy látja, az Antall-kormány a határon túli magyarok "gazdasági talpra állításával" igyekezett támogatni e közösségeket, de a kormány rövid tevékenysége alatt nem sikerült ennek feltételeit megteremteni. Megjegyezte: Antall Józsefben "személyes, őszinte elfogultság" volt Erdéllyel szemben.

Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatásvezetője a néha miniszterelnök ifjúságpolitikájáról szólva azt mondta, Antall szerint mindig a magyar tehetségek biztosították az állam túlélését, a 20. században azonban a tehetséges fiatalok egy része nem kapott lehetőséget bizonyos okok, például a származása miatt.

Ezért Antall a meritokráciát akarta az állam működési elvévé tenni, azaz elérni, hogy kizárólag a teljesítmény határozza meg az egyéneket helyét - mutatott rá a kutatásvezető.

Antall József történész, politikus, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke 1932. április 8-án született, és 1993. december 12-én hunyt el. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) munkájában 1988-tól vett részt, 1989-ben a párt elnökévé választották. Kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Miniszterelnöksége idején az ország elindult a szociális piacgazdaság felé, Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek és tagja az Európa Tanácsnak. Kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a szocialista tábor katonai (Varsói Szerződés) és gazdasági (KGST) tömörülése, továbbá Magyarország kezdeményezésével létrejött a visegrádi országok együttműködési csoportja.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök és Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye az Antall József halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett Küldetés és szolgálat című emlékkonferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2018. december 11-én. MTI/Illyés Tibor

Kónya Imre korábbi belügyminiszter és Schmitt Pál volt köztársasági elnök (középen, b-j) az emlékkonferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2018. december 11-én. MTI/Illyés Tibor

Kádár Béla közgazdász, az egykori Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere, Csáky András volt országgyűlési képviselő és Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője (b-j) az emlékkonferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2018. december 11-én. MTI/Illyés Tibor

MTI
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
MTI Hírfelhasználó