A technológiák mellett az emberek tudásába is szükséges befektetni
A bizonytalan környezetben felértékelődik a nemzetgazdaság válságálló képessége mint legfontosabb versenyképességi tényező.
2018. december 13. 10:32

A Peter Drucker-menedzsmentkonferenciát minden év novemberében szervezi a Peter Drucker Nemzetközi Társaság Bécsben. A konferencia nevének oka, hogy Drucker Bécsben született 1909-ben. A II. világháború előtt, 1933-ban először Nagy-Britanniába, majd 1943-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol híres menedzsmentprofesszor és szaktanácsadó lett. 2005-ben halt meg Kaliforniában.

Az emlékére rendezett konferenciák előadásai minden évben egy fő téma köré szerveződnek, amely idén a menedzsment humán dimen­ziója a digitális forradalom korában volt.

Ha olyan szavakat akarunk felsorolni, amelyek a háromnapos konferencián a leggyakrabban előfordultak, akkor a következőkre kell utalnunk: bizonytalanság, bonyolultság, változás, kreativitás, innováció, tanulás, képesség, tehetség, motiváltság.

Kiderült, hogy a világ, amelyben élünk, mennyire bonyolult, milyen nagyok és nehezen előrejelezhetők a változások és milyen sok a nemzetközi gazdasági és politikai bizonytalanság.

Az is, hogy ebben a környezetben hogyan lehet sikeres gazdaságokat és vállalkozásokat működtetni. Megoldásként az innováció, a kreativitás, a tudás, az állandó tanulás és fejlődés mutatkozik. De az sem elég, ha megvan a nagy tudású és kreatív munkaerő, hiszen azt meg is kell tartani. A megtartáshoz érdekes feladatokra, inspiráló környezetre, kockázatvállalásra és erős bizalmi szintre van szükség.

A globális cégek értékláncai a jövőben meg fognak változni. Egyrészt az összeszerelő tevékenységeket felváltják a robotok, másrészt egyre nagyobb szükségük lesz kreatív, problémaérzékelő és -megoldó munkatársakra, akiket ha helyben nem találnak meg, akkor más országokból fognak megszerezni, hiszen a tudáspiac globális és nyitott a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt.

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy nemzeti érdek az, hogy – elsősorban a felnőttképzés segítségével – a helyi munkaerő tartós foglalkoztathatósága fenntartható legyen. Másrészről az is egyértelmű, hogy egy olyan ország, amelyben nincs elegendő számú innovatív cég, elveszítheti a legjobb szakembereit, és emiatt le is maradhat a digitális forradalom keltette versenyben.

A bizonytalan környezetben felértékelődik a nemzetgazdaság válságálló képessége mint legfontosabb versenyképességi tényező. A válságálló képességhez pedig kiegyensúlyozott gazdasági szerkezetre, erős és sikeres hazai vállalkozásokra és biztos gazdasági alapokra van szükség.

A brexit kapcsán az előadók az EU-t elsősorban negatív jelzőkkel illették, utalva bürokratikusságára, döntései lassúságára és azok megvalósítása hatékonyságának problémáira.

Az EU működése többek között azért drága, mert az arra költött összegek hatalmas pénzkivonást jelentenek, miközben azok nem teremtenek értéket a közösségnek. Meglepő viszont, hogy a szervezők régiónkból egyetlen előadót sem hívtak, és Ázsia is alulreprezentált volt: egy kínai, egy indiai vállalati igazgató, illetve egy szingapúri tanácsadó képviselte.

A több mint ezer résztvevő között azonban már szép számmal voltak Ázsia szinte valamennyi országából, akik világosan látják, hogy az EU lemaradóban van Ázsia mögött. Ázsia innovatív, dinamikus, sokat költ az új technológiákra és az azok alkalmazásához szükséges tudásra.

Ezentúl Ázsiában sok a sikeres kisvállalkozás is, amelyek nagy mértékben járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez. Terjed továbbá a szabadúszó vállalkozói státus is, ami azt jelenti, hogy a szakember nem egy, hanem több cégnek is dolgozik egy időben. Ez összhangban van azzal a szervezeti változással, amely a cégeknél lejátszódik.

Nevezetesen, hogy a hierarchikus szervezetek egyre rugalmasabbá, a külvilágra nyitottabbá válnak, amelynek során egyénekkel és kisvállalkozásokkal is keresik a szakmai együttműködés lehetőségeit. Így aztán az embert egyre kevéssé tekintik egyszerű humán erőforrásnak, sokkal inkább partnerként, alkotótársként gondolnak rá.

Ezt a folyamatot nyilvánvalóan az államnak is támogatnia kell. Ennek egyik eszköze az állami irányítás és intézményrendszer minél erőteljesebb digitalizálása, amely együtt jár a bürokrácia csökkentésével is. Másrészt az állam maga is, kreatív szereplőként, a változások elősegítőjeként és támogatójaként részt vehet az átalakulási folyamatban, beleértve azt is, hogy az intézményrendszert magát is nyitottabbá, rugalmasabbá és együttműködőbbé teszi.

A német parlament egyik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházásokhoz hosszú távú gondolkodásra és kiszámítható környezetre van szükség. Ezért nem elég, ha az állam támogatja a vállalkozások beruházásait. Ösztönözni is kell őket arra, hogy saját forrásokból is beruházzanak. Ennek pedig fontos feltétele a politikai és intézmény-rendszerbeli kiszámíthatóság és átláthatóság.

A végső következtetés, amely számunkra is megfontolandó, hogy a jövő azoké a nemzeteké lesz, amelyek nemcsak a technológiákba, hanem az emberekbe, azok tudásába, képességeibe is beruháznak, és olyan környezetet teremtenek, amelyben a cégek sikeresen működhetnek, az emberek pedig jó munkahelyeken, jó fizetésért és egészséges környezetben dolgozhatnak.

Csath Magdolna

A szerző közgazdász, egyetemi tanár

magyaridok.hu
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • A főváros új vezetése partneri viszonyra törekszik a kormánnyal
    Budapest új vezetése készen áll partneri viszony kialakítására a kormánnyal - hangsúlyozta első nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester. Ezt pénteki hivatalba lépése után levélben jelzi Orbán Viktor miniszterelnöknek, akitől személyes találkozót kér - fűzte hozzá az ellenzéki politikus a Patyolat próbaüzem nevű kulturális befogadó térben tartott eseményen.
  • Amikor Magyarországra migrált nyugati liberálisok döntik el, hogy ki legyen Budapesten a főpolgármester
    Budapesten szavazati joggal rendelkezik 90 ezer olyan európai állampolgár, akik nem beszélnek magyarul, nem rendelkeznek magyar felmenőkkel és egyáltalán nem tetszik nekik a nemzeti érdeket szem előtt tartó politizálás. Ezek a liberális külföldiek viszont meghatározták a főpolgármester-választás kimenetelét. Sőt egyes vélemények szerint el is döntötték azt – írja a Tűzfalcsoport.
  • Kétharmad közelében a kormánypártok
    A mandátumok csaknem kétharmadát megszerezte a Fidesz—KDNP a megyei közgyűlésekben a vasárnapi választáson. A szocialista párt önállóan csupán tizenkét képviselői helyet szerzett, de közben kettő helyett három polgármesterük lett a megyei jogú városokban. Budapesten az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad, így néggyel növelték a kerületi vezetőik számát.
MTI Hírfelhasználó