Adventjeink
A tárkép világosan mutatja, hogy Európa keleti fele inkább gyakorolja a vallását, mint a nyugati.
2018. december 16. 13:13

Adventjeink

Egy részletet idézek Bangha Béla adventi prédikációjából. Elhangzott 1927. nov. 27-én. (forrás: Pesti Napló 1927. nov. 29. száma)

 

Három Úrjövetet várunk

— Valóban, ma is várjuk Jézus Krisztus eljövetelét. Három Úrjövetet várunk. Az egyénnek, a léleknek az ádventjét. Hazánknak, társadalmunknak, az egész emberiségnek ádventjét. És az Ítélet napjának eljövetelét, amikor az Úr Jézus nem a betlehemi kisded mosolygásával érkezik hozzánk, hanem az örök Ítélő szigorú, villámló tekintetével.

A modern pogányság örvényében élő mai léleknek nagy szüksége van, Krisztusra, az igazi, élő hit világosságára. Jöjjön el hozzánk Jézus az ő kegyelmével, vagy ha itt van, akkor gyarapodjék bennünk! Ismerjük Öt, de még mindig nem áll úgy előttünk, mint ahogy kellene és érdemelné! Szeretjük és mégis mindig ingadozásban telik el az életünk! Hol vagyunk a szentek mély és őszinte hitétől! Az őskeresztények vallásosságától! Vajon élünk-e az evangéliumi eszközökkel úgy, ahogyan kellene? Imádkozunk-e? A Szentségekhez járulunk-e? íme, ezért van szüksége a léleknek Úrjövetre, hogy a mai, Krisztust megtagadó életben az ö kegyelme mutassa meg nekünk az igazi utat.

Az Úrjövet szó nem terjedt el, ma adventet mondanánk. Bangha is felváltva használja. De ettől függetlenül a prédikáció nemcsak érthető, hanem meg is érintő gondolatokat üzen ma is, kilenc évtized távlatából.

Nemrégiben Kiss Rigó László püspök úr egy összejövetelen azt fejtegette, hogy a különféle felmérések nem tudnak tiszta képet adni a vallásosságról, mert ami az ember és az Isten között zajlik, abba nem lát bele a közvéleménykutató. Ez kétségtelen, ám a vallásszociológia több oldalról közelíti meg a kérdést, és eredményeit nem helyes teljesen elvetni. Az európai emberek vallásosságáról egy 2015-17 közötti felmérés összegzése az egyes országok vallásosságát próbálta összehasonlítani. Íme az eredmény:

Minél sötétebb a színezés, annál vallásosabb az adott ország. A felmérés azt próbálta tisztázni, hogy az egyes országokban

hányan jelentik ki, hogy a vallás nagyon fontos része az életüknek,

hogy legalább havonta részt is vesz istentiszteleten,

hogy naponta imádkozik,

hogy szilárdan hisz-e Istenben.

 

Nézzük miként válaszoltak a magyarok:

            A vallás nagyon fontos része az életemnek:              14 %

            Legalább havonta ott vagyok az istentiszteleten:     17 %

            Naponta imádkozom:                                                    16 %

            Fenntartás nélkül hiszem Isten létét:                          26 %

 

Az eredményeket átlagolták és az egyes országokat összehasonlították. A térkép világosan mutatja, hogy Európa keleti fele inkább gyakorolja a vallását, mint a nyugati. Ez elsősorban az egyre inkább magára találó ortodoxia miatt van. A térképen négy színárnyalatot látunk, mi magyarok a harmadik kategóriában vagyunk, a spanyolokkal, norvégokkal, olaszokkal egy csoportban. A lengyelek és a horvátok bekerültek a második csoportba. Ha tehát ebben az adventben nemcsak arra vágyunk, hogy személy szerint hozzánk jöjjön el az Úr, hanem Bangha Béla nyomán a második fajta eljövetelt is át szeretnénk élni, nos akkor van miért fohászkodni, illetve kinek-kinek tehetsége szerint tenni is. Lassan már az Advent végéhez is értünk. Ne keseredjünk el, ha netán nem érezzük elég eredményesnek az eltelt napokat: a program folytatható. Sőt, folytatandó: a fenti alacsony százalékoknak növekedniük kell.

Surján László

gondola
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
  • Fogni kellene Orbán Viktor jeleit
    Orbán Viktor miniszterelnök január elejei, immáron hagyománnyá váló évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatója jelentőségében messze túlmutat önmagán.
MTI Hírfelhasználó