Karácsony kívül és belül
Huszonöt kérdés és válasz segít a készületben, ünneplésben
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a karácsonyról – a hozzánk érkező Megváltóról –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
2018. december 23. 22:11

1. A szentírástudomány szerint mennyire hiteles a Jézus születéséről szóló evangéliumi rész?

Máté és Lukács evangélista leírásából közel egységes képet kapunk Jézus születésének előzményeiről és a születésről, majd az azt követő hónapok eseményeiről. Az evangélisták – úgy tűnik – nagy alapossággal jegyezték le a szájhagyományból a hiteles elemeket, és fűzték azokat egybe.

2. Valóban egy pogány ünnep „megkereszteléséből” jött létre a karácsony?

A Legyőzhetetlen Nap (Sol Invictus) ünnepét nem megkeresztelték, inkább úgy mondanám, hogy a helyébe tették a keresztény ünnepet. A kereszténység sok helyen pogány templom helyébe tett keresztényt, pogány szokás helyébe keresztényt, ami szimbolikus: nem akart elvenni az emberektől semmit, hanem valami többet adni. A Napisten helyett Krisztust, a mi nappalunkat és világító napunkat ünnepeljük. Jézus születése a kezdetektől fogva tény, csak az ünneplés ideje került erre a dátumra később.

3. Mikor kezdték ünnepelni a keresztények Jézus születését?

Valószínűleg a kezdetektől fogva tisztában voltak vele, de aztán az arianizmus eretnekségével szemben hangsúlyozták a keresztények, hogy Jézus a kezdettől fogva istenember volt. Az ünnep pedig segített abban, hogy a mindenki által ismert hittartalomban nagyobb hangsúlyt kapjon Jézus születésének története és igazsága. A niceai zsinat 325-ben mondta ki, hogy Jézus valóságos Isten és az Atyával egylényegű. A római kalendáriumban 354-ben találjuk először december 25-én a karácsonyt, de valószínűleg már évtizedekkel előtte ekkor ünnepelték.

4. December 24. már a karácsonyhoz tartozik?

Nem, az még nagyon adventi nap, régebben szigorú böjt volt e napon. Karácsony böjtjének  nevezték karácsony vigíliáját, az éjféli mise előtt csak növényi eledel került az asztalra (még hal sem), mákos tésztákat, babot, lencsét, aszalt szilvát, diót, almát, hagymát, mézet fogyasztottak. Erre utal a mai katolikus karácsonyi menü: hal, édesség.

Azonban a liturgikus napok a nagy ünnepen „megnőnek”, és már az előző este beálltával megkezdődnek. Így kezdjük el a sötétség beálltával ünnepelni azt az éjszakát, amelyen majd megszületik Jézus. De az első fele az éjszakának virrasztás, várakozás, és csak utána fényes-hangos ujjongás.

5. Honnan ered a karácsony kifejezés?

A magyarba vagy a latin incarnatio (’megtestesülés’) szóból, vagy pedig a szláv korcun (’átlép’, a téli napfordulóra utalva) kifejezésből érkezett.

6. Mit jelent, mikor kezdődik, és mikor végződik a karácsonyi ünnepkör?

A karácsonyi ünnepkör az ünnepet megelőző készületi időből és az ünnepet kifejtő időszakból áll. Jelenleg advent első vasárnapjától a vízkereszt utáni vasárnapig tart.

7. Mióta beszélhetünk karácsonyi ünnepkörről?

A karácsonyi ünnepkör jelen formájában az advent mostani formájának megszilárdulásától, az 5. századtól létezik. A II. vatikáni zsinat előtt egészen Gyertyaszentelő Boldogasszonyig tartott, mert akkor mutatják be a negyvennapos Jézust a templomban. Ma ez az ünnep már az évközi időszakba esik, de mintegy szatellitje az ünnepkörnek, Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal együtt.

8. Miért és mióta állítunk betlehemet?

A betlehemi istálló tiszteletének bölcsője a római Maria Maggiore-bazilika, ahol a jászol egy darabját őrzik és tisztelik. Megelevenedése azonban Assisi Szent Ferenchez kötődik, aki 1223-ban Greccióban állított először élő betlehemet, hogy jobban át tudják élni Jézus születését. A betlehem állítása és a betlehemezés egyaránt közelebb hozza a kétezer éve történteket.

9. A fenyőfa feldíszítése miért vált karácsonyi szokássá?

Röviden talán a csoda áll a háttérben: hirtelen az otthonunkba költözik egy nagy (sokszor lakásátrendezést követelő), illatos, díszíthető, világító, megkerülhetetlen hangulatot árasztó tárgy.

A betlehem állítása a katolikusok karácsonyi szokása volt, míg a 16. századtól megjelenik a német protestánsok között a karácsonyfa állításának szokása, ami a 19. században terjed el Magyarországon.

10. Mit jelképez a karácsonyfa?

A korábbi századokban, egy 1554-es feljegyzés tanúsága szerint, Magyarországon a földesúrnak beszállított karácsonyi tüzelőt nevezték karácsonyfának.

A díszeinek sokféle jelentést tulajdonítanak, egészen a kereszténység előtti antikvitástól. Az örökzöld lombok a legsötétebb napokban a nyarat idézik, szándékunkat mutatják: nem akarjuk, hogy legyőzze a sötétség a napot. Azonban a fenyőfa a keresztény felhasználásban is megjelenik mint a betlehemi misztériumjáték első felvonásának díszlete: a paradicsomjátékban Ádám és Éva bűnbeesése és kiűzetése kerül színre, amelyben ott áll a tudás és az élet fája. A piros gömbök az almákat, a girlandok a kígyót jelenítették meg a fán. Persze nagyon sok egyéb szimbolika is kapcsolódik a díszekhez.

11. Az idősek sokszor fenyőágakkal pótolják a karácsonyfát – így is érvényes a karácsony?

A karácsony nélkülünk is érvényes. Aztán, ha mi megünnepeljük, akkor részesülünk benne. A karácsonyfa azonban nem része, hanem egy díszlete csak az ünnepnek. Azért egy-egy fenyőág kedvesen odakapcsolhat egy-egy magányosan ünneplőt is a régi nagycsaládi karácsonyfákhoz.

12. Mióta ajándékozzuk meg egymást karácsonykor?

A karácsonyi ajándékozásnak többféle eredete van: Isten Fia emberré lesz, nekünk ajándékozza magát; a karácsonyi ostyaküldésre vagy a betlehemezésre, kántálásra is megvendégeléssel vagy ajándékkal válaszoltak. A karácsony felértékelődésével a 19. században a gyermekek megajándékozása, mely azelőtt Szent Miklós napjához kötődött inkább, áttevődött karácsonyra.

13. Mit jelképez a megajándékozás?

Önmagában semmit. Nagyon függ a megajándékozó és a megajándékozott viszonyától. Lehet egy apróság is komoly üzenetet hordozó, és vannak nagy ajándékok is, amelyek semmitmondóak vagy egyenesen bosszantóak.

14. Van annak jelentősége, hogy mit ajándékozunk karácsonykor?

Igen, de annak is, ha nem ajándékozunk. Fogyasztói társadalmunkban többféle tudatos vásárlói mozgalom is küzd a felesleges vásárlás, ajándékozás ellen.

15. Honnan ered a pásztorjáték szokása?

A pásztorjáték a nagy karácsonyi misztériumjáték egyik jelenetének magyarországi önállósodása. A bűnbeesés, mennyből való kiűzés jelenete a „paradicsomjáték”, aztán jön a szálláskeresés, a pásztorok hódolata, a háromkirályok érkezése. A magyar nép szívéhez közel álltak a pásztorok, könnyen azonosultak velük, ezért lett önálló játék, amelyben sajátos karakterek jelennek meg, mint a kispásztor, az öreg, zsémbes, süket pásztor; a magyar pásztorok sajtot, kolbászt, sonkát is visznek a kis Jézusnak. :)

16. A 24-i délutáni pásztorjáték már a karácsonyhoz tartozik?

Igen, karácsony előestéjéhez tartozik a sötétedés utáni pásztorjáték.

17. Mióta járnak a katolikusok éjféli misére?

Karácsonynak eredetileg is három miséje van: egy éjszakai (nem feltétlenül éjféli), egy hajnali (ezt népiesen a pásztorok miséjének nevezik) és az ünnepi. Az éjfélit a Maria Maggiore-bazilikában tartotta a pápa, a 6. században már dokumentáltan.

18. Kötelező részt venni az éjféli misén?

Nem, karácsony négy (előesti, éjszakai, hajnali, ünnepi) miséje közül az egyiken kötelező csak részt venni.

19. December 26-án is részt kell vennünk szentmisén?

Ez a nap karácsony nyolcadának belső napjai közé tartozik, csak ünnep rangja van, a szentmisén nem kötelező részt venni. Azonban jó e napon is elmennünk a templomba, mert a „ma”, amiben Jézus megszületett, továbbra is „ma” van, a nyolcadban megáll egy kicsit az idő, ennek lehetünk részesei.

20. Mi jellemzi a karácsonyi szentmiséket liturgikus szempontból?

A fent említett három, illetve négy misének önálló könyörgései vannak – bár ez az „átlagos” misére járónak talán nem tűnik fel. Újra énekeljük a mise Dicsőség tételét, mely az adventben hiányzott. De a legszembetűnőbbek a jól ismert karácsonyi énekek, melyek felcsendülnek ilyenkor.

21. Az ortodoxok ugyanakkor ünneplik a karácsonyt, mint a római katolikusok?

Nem, a régi, úgynevezett Julián-naptárat használók tizenhárom nappal később, január 6-án ünneplik a karácsonyt, míg a Gergely-naptárat használók velünk együtt, december 25-én.

22. Az ünnepi asztalra kerülő ételeknek van szimbolikus jelentésük?

Igen, a szenteste ételeinek egyrészt böjti, másrészt különféle hiedelembeli jelentései vannak. A legtöbb étel, mely a karácsonyi asztalra került, bőséget és egészséget volt hivatott biztosítani a következő esztendőre. A karácsonyi vacsora az egész karácsonyi ünnepkör egyik legjellegzetesebb szokáscselekménye volt a római katolikus, görögkatolikus és ortodox közösségekben; a szegényes, böjtös ételek és a gazdag, sokfogásos étrend kettőssége jellemezte. A témának gazdag néprajzi szakirodalma van.

23. Ha valaki böjtöt fogadott adventre, meddig kell megtartania?

December 24. délutánjáig.

24. Hogyan tudjuk a karácsonyi ünneplésben visszahelyezni a hangsúlyt a Megváltó születésére a családunkban?

Fogas kérdés. Kevesebb ajándék, kevesebb ünnepi elvárás. A biedermeierben kialakult és kötelezően megjelenő díszítés-meghittség-meghatódottság, mára még ráadásul cukiság – csupa olyan elvárás, amivel nehezen birkózunk meg. Megható adventi-karácsonyi történeteket olvasunk hóról, szegénységről, csendről, szeretetről, tűzhely-melegről, közben pedig még több impulzus ér bennünket, még szétszórtabbak vagyunk, az ajándékok, üdvözletek elborítanak, a város a díszítettségében és a nagy tömegben élhetetlenné válik, az utak járhatatlanná – nem a hótól, hanem – a sok autótól. Nehéz így. Leállni, tudatosan letenni elvárásokat, felnyitni a Bibliát, megkeresni az elméleti és érzelmi kezdőpontját a karácsonynak és onnét indulni, ma, újra: talán remény lehetne.

25. Magyarországon ma a legtöbb családban a szenteste az ünnep legfontosabb része – holott valójában csak utána születik meg a kis Jézus. Nem lenne jó nálunk is áttenni az ajándékozást 25-ére, ahogy az sok más országban szokás?

Nem sokat változtatna ez a lényegen, s azon sem, amin fentebb keseregtem…


A kérdéseket Baranyai Béla és Verestói Nárcisz állították össze.

Magyar Kurír
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Brüsszel propagandája agresszívabb a szovjetnél is
    A kereszténydemokraták és a szocialisták együtt küzdenek azok ellen, akik bírálni merészelik a hivatalos európai doktrínát, így azt mondhatjuk, az Európai Parlament az unió hivatalos propagandaszerve, amely az integrációt támogatja — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Václav Klaus.
  • Kövér: A regionális együttműködések növelik az EU hatékonyságát
    Az európai térség a világban betöltött szerepe és súlya csak akkor őrizhető meg, a súlyvesztés csak akkor mérsékelhető, ha az Európai Unión (EU) belüli együttműködés hatékonyabb lesz a jövőben – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Pőstyénben hétfőn.
  • Erdő Péter bemutatta Rómában az Eucharisztikus Kongresszus programját
    A Puskás Stadionban kezdődik és a Hősök terén bemutatott mise zárja a Magyarországon 2020-ban rendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), amelynek programját, a vatikáni bemutatással egy időben, hétfőn Erdő Péter bíboros az MTI-nek is részletezte.
MTI Hírfelhasználó