Csendes éj
Zarándoklat – Megtalálható-e az egészséges egyensúly a vallásosság és a szolgáltatások között?
2018. december 25. 10:13

A zarándokút a turizmus legősibb formája az ókor óta, ám a XXI. századi élményturizmus a vallási kegyhelyek hangulatát is megváltoztatta. Mennyi lelkiség van a zsúfolt betlehemi Születés temploma vagy Lourdes mögött?

A Betlehembe vezető egyszerű csillag fénye mára csillogó-villogó fényfüzérré változott, ennek mentén keresik a modern kori háromkirályok a születés csodáját.

A kontraszt nem is lehetne szembetűnőbb. A bibliai történet egy hideg éjszakáról, egy ragyogó csillagról szól, ahol a levegőt tömjénfüst lengi be, pásztorok és háromkirályok térdelnek egy újszülött kisgyermek előtt. Az egyszerű kép olyan gazdag szimbólumokban, hogy utánozni sem lehet.

A Születés temploma előtti téren mégis megpróbálják. A szentföldi szuvenírekkel próbálják újratermelni az ősi képet. Évről évre egyre több zarándok érkezik a „világ karácsonyi fővárosába” – ahogy a helyi hatóságok Betlehemet emlegetik. Közel százezer keresztény látogat el a Szentföldre évente a december és január közötti időszakban. Ennek körülbelül fele katolikus, 28 százaléka ortodox keresztény, húsz százaléka protestáns (főleg evangélikus) és hét százaléka egyéb felekezet tagja. A látogatók harminc százaléka jelenti ki, hogy Izrael látnivalói érdeklik, és nem zarándokcéllal érkezett.

Szakértők szerint azonban érdemes vigyázni a számokkal, Izrael esetében ugyanis a politikai villongások miatt sok turista nem mer egyedül nekilátni a városnézésnek, inkább csatlakoznak egy hivatalos zarándokcsapathoz, amely egyfajta status quo részeként „érinthetetlennek” minősül – állítja Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök, a latin patriarkátus helynöke.

A turizmus a 2000-es évek elején, majd 2014-ben a gázai háború nyomán jelentősen visszaesett, ami jelentős veszteségként érintette a szinte mind palesztin kézen lévő szállodákat és ajándékboltokat. Így megszületett a hallgatólagos megállapodás: zarándokokat nem bántunk, hiszen tízezernyi állást teremtettek az elmúlt években.

A legtöbb zarándok Kelet-Európából, főként Oroszországból és Ukrajnából érkezik, de sokan jönnek Ázsiából is, leginkább Vietnamból, Kínából, a Fülöp-szigetekről, Koreából és Japánból. December 24-én este számtalan nyelv képviselője zsúfolódik itt össze. A nemzetközi tömeg török kávéval melegíti magát, miközben figyeli, hogyan szellemül át a legtöbb zarándok, amikor meghajolva belép a Születés templomába.

– Elképesztő élmény ott állni a téren a sokféle ember között. Korábban mindig itthon töltöttem a karácsonyt, de már harmadik éve megyek vissza Betlehembe, hogy átéljem a csodát ott, ahol Jézus megszületett – meséli ragyogó arccal Ágota. Zarándoktársai között szintén sok a visszatérő, és mindannyian kiemelik, hogy a karácsonyi betlehemi utazás a lélek és Isten találkozása. Mások ugyanakkor nehezen a kötik a mai csillogó Betlehemet a 2000 évvel ezelőtti szegénységhez.

Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének korábbi elnöke szerint aki tényleg hívőként vesz részt egy zarándokúton, azt nem fogják zavarni a kereskedelmi fonákságok:

– Nem lehet elvárni, hogy steril körülmények vegyenek minket körül vallásgyakorlás közben. Nincs olyan, hogy a templomban senki nem énekel hamisan, vagy nem beszél egy kisgyerek. Ha valaki steril környezetre vágyik, annak be kell zárkóznia a szobába imádkozni, de ha elmegy a Szentföldre, Rómába vagy az El Caminóra, akkor számolnia kell azzal, hogy különféle emberekkel találkozik. Aki ettől nem tud elvonatkoztatni, az ne induljon el – tanácsolja az atya.

Keresztény látogató a betlehemi Születés templomában. Évről évre többen érkeznek a „világ karácsonyi fővárosába” Fotó: REUTERS/Ammar Awad

Nagy különbség van persze abban, hogy ki hogyan indul útnak. A szentföldi zarándokok repülővel és busszal járják be Jézus életének állomásait. Egy tíznapos, egyhetes út nem olcsó mulatság: 250-350 ezer forintba kerül. De van kifejezetten karácsonyi program is: az éppen Jeruzsálemben vagy Tel-Avivban tartózkodók háromszáz dollárért vehetnek részt kétnapos karácsonyi betlehemi utazáson, amelynek során az éjféli misét a Születés temploma előtti kivetítőn nézhetik meg, háromcsillagos szállodában lakhatnak, és bőséges vacsorával ünnepelhetik meg a szentestét.

Jóval olcsóbb megoldás, ha valaki Rómába látogat. Ide saját szervezésben autóval vagy repülővel lehet útnak indulni, illetve plébániatemplomok és néhány utazási iroda is szervez utakat 70 ezer és 130 ezer forint között. Azonban éppen karácsonykor szinte egyik sem. Oka lehet ennek egyrészt az, hogy Magyarországon erős az otthon ünneplés hagyománya, másrészt nálunk a zarándokturizmus nem olyan erős turisztikai terület, mint a világ többi országában. A WTO felmérése szerint a zarándoklatok a turizmus 33 százalékát jelentik, míg Magyarországon mindössze nyolc százalékát. A közel ezer itthoni utazási irodából kevesebb mint tíz szervez klasszikus zarándokutakat.

Ez érdekes ellenétet mutat a Kereskedelmi Világszervezet adataival, amelyek szerint az elmúlt harminc évben jelentős növekedés jelentkezett a zarándokturizmus piacán, mivel egyre több a keresztény és a muszlim vallásgyakorló. A Közel-Keleten az átlagos éves növekedés tíz, Ázsiában 13 százalék körül mozog. A Canadean piackutató cég úgy számol, hogy 2020-ra Szaúd-Arábia elérheti az évi húszmilliós turistaszámot. A hindu és buddhista hívők Indiába látogatnak el, Izrael és Palesztina pedig a világ legforgalmasabb zarándokhelye.

A magyarok leginkább saját erőből kelnek útra a karácsonyi Rómába. A legtöbb zarándok elsőként a Szent István-zarándokházhoz fordul, amely éppen ezért – bár távol esik a városközponttól – gyakorlatilag mindig tele van. Az első magyar zarándokház Szent István nevéhez fűződik, aki a Szent Péter-bazilika közelében építette fel a zarándokló magyarok szálláshelyét. 1776-ig állt, amikor a bazilika bővítése miatt le kellett bontani; ma emléktábla emlékeztet az épületre. Számos próbálkozás után 1967-ig kellett várni, hogy a magyar emigráció adományaiból megépülhessen a mai zarándokház, amelyet néhány éve anyaországi hozzájárulással újítottak fel.

Sokan nem tekintik igazi vallási útnak az autós, buszos, repülős zarándoklatot, inkább a turizmus egyik ágának. Számukra csak a gyalogosan megtett utazás jelent igazi megtisztulást. Ezért is terjedt el itthon az El Camino, illetve nő a Rómába vezető Via Francigena népszerűsége is. Az El Caminóról azonban sokan térnek haza a betlehemi multikulturális csodától eltérő érzésekkel. Míg Betlehemet – minden visszásság ellenére – áthatja a béke érzése, addig az El Caminón a galíciai liberális reklámkampánynak köszönhetően
– amely kulturális, sport- és nem vallási útként hirdeti az utat – egyre többen járnak olyanok, akik nem tartják tiszteletben az út egyik alapszabályát, a minél kevesebb beszélgetést.

– Meg kell találni az egészséges egyensúlyt a vallásosság és a szolgáltatások között – mondja Kovács Mariann turisztikai szakértő. – Sokan hördülnek fel, mikor Lourdes-ba érkezve utcákon keresztül csupa műanyag szoborral találják szembe magukat. Azt mondják, így nagyon nehéz átlényegülve belépni a bazilikába. Az El Caminón részt vevők viszont nem veszik észre az utcai árusokat, mivel ők nem kocsiból szállnak ki, és eszükbe sem jut pluszsúlyt cipelni a hátizsákjukban. Nem lehet tehát elvárni, hogy a kereskedelem ne jelenjen meg a vallásos központokban, de nagy a helyi hatóságok felelőssége, hogy mit engednek a templomok közelébe.

Mind Rómában, mind Betlehemben minden évben zsúfolásig megtelik a Szent Péter-bazilika és a Születés templomának falához épült Szent Katalin-templom. (A Születés temploma ortodox kezelésben van, így a katolikus éjféli misét a szomszédos Szent Katalinban tartják.) Rómában az éjféli mise este fél 10-kor kezdődik, Szent II. János Pál pápa utolsó éveiben hozták előrébb. A misére szabad a belépés, de előzetes regisztrációhoz kötött, amely azonban a helybiztostást nem tartalmazza, hanem érkezési sorrendben lehet belépni a templomba, ezért már délutántól sorba állnak a hívek, és sokan így is csak a Szent Péter térre férnek be.

Hasonló a helyzet Betlehemben, ahol a kétszáz fős Szent Katalinba pillanatok alatt elfogynak a jegyek (a zarándokok és a diplomaták regisztrációja előnyt élvez). A többség a Születés temploma előtti téren a kivetítőkön vehet részt a szertartáson, ahol mindenki megrendül, amikor felcsendül a templomból kihallatszó Csendes éj. És hirtelen feleslegessé válik bosszankodni a kirakodóvásár-hangulaton, a neonnal megvilágított éjszakát ugyanis pontosan ugyanaz a szeretet hatja át, mint kétezer évvel ezelőtt.

magyaridok.hu
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Von der Leyent megválasztották a Bizottság elnökének
    Megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
  • Bogár László: A dollár agóniája
    A hatvanas évek végére kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz is elinflálódik. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy dollártömegeiket aranyra válthassák.
  • A Hunyadiak emlékezete Szegeden
    Szeged is, miként az ország egésze, ezer szállal kötődik a Hunyadiakhoz. Szeged-Alsóvároson házuk volt, számos diplomáciai, közéleti esemény kapcsán is számos alkalommal megfordult városunkban János és fia Mátyás király is.
MTI Hírfelhasználó