Egyre több államban utasítják el a tömeges migrációt
Idén sem került le a napirendről a kötelező betelepítési kvóta, az Európai Parlament pedig megszavazta a humanitárius vízumot, amellyel a migránsok könnyebben juthatnának be Európába. Ezzel párhuzamosan az ENSZ migrációs és menekültügyi paktuma is a bevándorlást ösztönözné. A tömeges migrációt ugyanakkor Magyarország mellett egyre több államban utasítják el, ezt mutatják a 2018-as választási eredmények is szakértők szerint. Az Unió28 idei utolsó adásában az év meghatározó uniós eseményeit elemezte.
2018. december 27. 17:31

Megerősítené az Európai Unió külső határainak védelmét az Európai Bizottság (EB), ezért kiszélesítené a Frontex, vagyis az unió határvédelmi ügynökségének a jogkörét, több pénzt és jelentősen több embert kapna a szervezet. A magyar kormány, bár a migrációs válság tetőzése óta szorgalmazza a határvédelem erősítését, a bizottsági javaslatot mégsem tudja támogatni, mert az – a kabinet szerint – sértené a tagállamok szuverenitását.

„Többfajta jogszabályjavaslatot kezdeményezett a bizottság párhuzamosan. Például a Frontex átalakítását part- és határvédelmi ügynökséggé, ami elméletileg jól hangzik, hiszen azt kommunikálja, hogy az Európai Unió végre a határvédelemre fókuszálna. Ugyanakkor a javaslat inkább kivenné a határvédelem jogát a nemzetállamok hatásköréből, ezzel megfosztva őket a védekezés jogától” – fogalmazott az M1 Unió28 című magazinműsorában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

A javaslatot a tagállamok többsége leszavazta a szeptember végi, salzburgi csúcstalálkozón. Ekkor azonban már napirenden volt az Európai Parlamentben az a humanitárius vízum, amellyel egyszerűbben juthatnának be a migránsok Európába. A javaslatot második nekifutásra, december közepén fogadták el.

Nem más, mint menlevél?

A humanitárius vízum gyakorlatilag nem más, mint egy beutazási engedély az illegális migránsoknak az Európai Unió területére. A bevándorlók ugyanis az unió területén kívül, egy uniós tagállam külképviseletén igényelhetnék a dokumentumot. Az iratokkal ezután szabadon beutazhatnak abba az uniós országba, amelynek a képviseletén kérték a vízumot. Menedékkérelmüket már az adott tagállamban bírálják el, vagyis az arra nem jogosultakat az EU területéről kellene kiutasítani.

A javaslatot előterjesztő spanyol szocialista képviselő, Juan Fernando López Aguilar a szavazás után arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a humanitárius vízum szabályait még a májusi európai parlamenti választás előtt dolgozza ki.

A szakértő szerint a vízumnak komoly veszélyei vannak.

„A humanitárius vízum annak az iskolapéldája, hogy hogyan lehet törvényes keretbe törvénytelen, alapszerződés-ellenes ötleteket belegyömöszölni. Hiszen pontosan tudjuk, hogy aki vízumot kér, annak hány szűrőn kell átmennie, hány feltételnek kell megfelelnie. Anyagi értelemben, az identitásháttér szempontjából vagy akár az erkölcsi előélet tekintetében. Most ezeket az adatokat a harmadik országbeli személyek nagy része nem tudja szolgáltatni. Tehát nyilvánvalóan ez nem vízum, hanem egyfajta menlevél” – szögezte le a műsorban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

Legális migrációs folyosók

Néhány nap eltéréssel az ENSZ migrációs paktumát is megszavazták a szervezet tagállamai Marrákesben. A határozat szerint legális migrációs folyosókat kell biztosítani a migránsoknak. A december eleji voksolás után az ENSZ közgyűlése is szavazott a paktumról. A hazánkat képviselő Szijjártó Péter azt mondta: „New Yorkban az ENSZ-tagállamok mintegy egyötöde, 41 tagállam utasította el a migrációt segítő megállapodást, ezért nem lehet úgy hivatkozni a dokumentumra, mintha az az országok egységes akaratát képviselné.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: EPA/Salvatore Di Nolfi)

Az elfogadott csomag szerint a bevándorlóknak minden szolgáltatást biztosítani kell útjuk során. A tagállamok nem tehetnek különbséget a migránsok és az állampolgáriak között, vagyis ugyanolyan szociális ellátást kell kapniuk, emellett képzéseket is indítani kell nekik.

A paktumra már a szavazás előtt nemet mondott Magyarország, ahogyan az Egyesült Államok, Izrael vagy éppen Olaszország is. A szakértő szerint a migrációs csomag közös elutasítása megerősítette a V4-országok kapcsolatát.

„A 2018-as év egyik fejleménye, hogy soha nem látott szilárdságot mutat a V4. Mindenképpen példaértékű, hogy bár négy különböző európai pártcsalád kormányfői foglalnak helyet benne, mégis egy ilyen fontos kérdésben, mint az ENSZ-csomag, egyetértenek” – mondta Lomnici Zoltán.

Az évzáró uniós csúcson az Európai Parlament elnöke ismét napirendre vette a kötelező betelepítési kvóta bevezetését. Antonio Tajani szerint vissza lehetne utasítani a migránsok átvételét, ebben az esetben viszont anyagilag kellene hozzájárulni a migráció kezeléséhez. A tagállami vezetők végül elvetették a javaslatot.

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa a műsorban azt mondta: szerinte a migrációellenes és migrációbarát erők küzdelmében az olasz kormányváltás jelentette a legnagyobb fejleményt 2018-ban. Leszögezte: „Az olasz belügyminiszter az egyik zászlóvivője lett annak az álláspontnak, amit Magyarország is képvisel. Komoly fordulat állt be az Európai Unióban 2018-ban. Olaszországnak köszönhetően már egy európai nagyhatalom is társult a V4-ekhez. Az olasz belügyminiszter Orbán Viktornak fontos szövetségese lett ebben a küzdelemben.”

Elemzések szerint a 2019-es európai parlamenti választási kampányt a migráció határozza meg. A felmérések azt mutatják, hogy jelentősen megerősödtek a migrációt ellenző pártok, ami azt is eredményezheti, hogy megakadályozzák a kötelező kvóta bevezetését és az ENSZ-paktum végrehajtását is.

 
 
 
hirado.hu - M1
  • Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk
    Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Sorsdöntő öt év vár Európára
    Ha a számok nyelvére fordítjuk le azt, ami az elmúlt években történt, akkor az iszlám terjedése Nyugat-Európában már elérte a kritikus szintet.
  • Varga Judit a kereszténydemokratáknál
    A Városliget Caféban rendezett találkozón Varga Judit miniszter derűs felszabadultsággal beszélt gyerekkoráról, diák éveiről. Kiemelte: a sport és a zene alakította karakterét. Távolugrás, síkfutás, kosárlabda, hegedű és több nyelv elsajátítása – ezek is ennek a korszaknak a „hozományai”.
MTI Hírfelhasználó