Átrendeződhetnek az erőviszonyok Európában
Bár 2017-ben és 2018-ban a legnagyobb nyugati EU-tagállamokban már lebonyolították a választásokat, Európa idén sem marad adós az EU és hazánk szempontjából egyaránt fontos választásokkal. Ezek közül négyet emelünk ki.
2019. január 2. 23:42

Európai Parlament. Az Európai Unió jövője szempontjából legfontosabb idei választás az európai parlamenti ­(EP-) voksolás lesz, amelyet az EU összes tagállamában május 23. és 26. között rendeznek meg. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember végén fogalmazott: a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a választáson meg kell változtatni az európai politikát. Hogy a bevándorláspárti erők megerősödnek, az kétségtelen, ám hogy többségbe kerülnek-e, valószínűtlen. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor nemrég a Karc FM-nek adott interjúban azt mondta: „A nemzeti identitás, a nemzetben való gondolkodás, az állami szuverenitás fog megerősödni.

Manfred Weber Fotó: MTI

Az a fajta gondolkodás, amely szerint az erős Európa az erős nemzetekre épül, könnyen lehet, hogy a hagyományos pártokon belül fog megerősödni, leginkább az Európai Néppárton belül számítok erre.” Az szinte biztos, hogy továbbra is a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt lesz a legerősebb pártcsalád az EP-n belül, amelynek jelenlegi frakcióvezetője, Manfred Weber (bal oldali képünkön) lehet az Euró­pai Bizottság következő elnöke. Eközben a nyugat-európai baloldal minden bizonnyal tovább hanyatlik.

Belgium. Az EP-választásokkal egy időben rendezik meg a belgiumi szövetségi parlamenti választásokat. A Charles Michel liberális miniszterelnök vezette kormánykoalíció nemrég azért bomlott fel, mert annak legnagyobb pártja, a nacionalista, szeparatista Új Flamand Szövetség ellenezte az ENSZ migrációs paktumának aláírását. A bevándorlás kérdése minden bizonnyal befolyásolja majd a terrorcselekmények áldozatául esett országban a választások kimenetelét. Flandriában erősödnek az euroszkeptikus és bevándorlásellenes pártok, Vallóniában a nyugat-európai tendenciák­nak megfelelően a zöldpártok felemelkedése figyelhető meg. A The New York Timesnak nyilatkozva Martin Conway történészprofesszor azt mondta, Bel­gium újabb bizonyítéka annak, milyen nehéz manapság összetartani egy centrista kormányzást Nyugat-Európában.

Lengyelország. A legnagyobb visegrádi országban legkésőbb novemberben tartják a parlamenti választásokat, ahol a három évre hatalomra került nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság, a magyar kormány szoros szövetségese a felmérések szerint újra győzni fog, s megtartja abszolút többségét a parlamentben. A gazdasági lendületet fenntartó, a családok támogatására nagy hangsúlyt helyező és a migrációs kvótákat hevesen elutasító kormány tavaly is egész évben harcban állt az Európai Bizottsággal és azokkal a nyugati politikai erőkkel, amelyek a jogállamisági uniós eljárást kezdeményeztek Lengyelország ellen. – Ennek hátterében az áll, hogy a nyugati tagállamok próbálják büntetni azokat az új tagállamokat, amelyek nem folytatnak teljesen szervilis politikát – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth rádió hétfő reggeli hírműsorában.

Ukrajna. A kárpátaljai magyarság szempontjából is fajsúlyos választások elé néz a velünk szomszédos Ukrajna, ahol március 31-én elnök-, október 27-én parlamenti választásokat tartanak. „Ukrajnát továbbra is a korrupció, a politikai és gazdasági bizonytalanság, az orosz beavatkozás nyomasztja, illetve az a nézeteltérés, hogy a jövőt a Nyugattal vagy Oroszországgal szövetségben kell elképzelni” – állapítja meg a Council on Foreign Relations amerikai kutatóintézet.

Petro Porosenko Fotó: MTI

A felmérések szerint a jelenlegi két kormánypárt közül a Petro Porosenko államfő blokkja a szavazatok 10-14 százalékát szerezheti meg, míg a Népfrontnak már nem is mérik a támogatottságát, annyira népszerűtlen. Az elnökjelöltek listáját Julija Timosenko volt miniszterelnök vezeti. Az eredményt figyelemmel követi a magyar kormány, amely diplomáciai eszközökkel igyekszik nyomást helyezni Ukrajnára a kisebbségek jogfosztása miatt.

magyaridok.hu
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Von der Leyent megválasztották a Bizottság elnökének
    Megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
  • Bogár László: A dollár agóniája
    A hatvanas évek végére kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz is elinflálódik. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy dollártömegeiket aranyra válthassák.
  • A Hunyadiak emlékezete Szegeden
    Szeged is, miként az ország egésze, ezer szállal kötődik a Hunyadiakhoz. Szeged-Alsóvároson házuk volt, számos diplomáciai, közéleti esemény kapcsán is számos alkalommal megfordult városunkban János és fia Mátyás király is.
MTI Hírfelhasználó