A fővárost is tehermentesíti majd Esztergom sztrádája
A hegyvidékiek nem bánnák, ha távolabb haladna az áruforgalom
Elkerülhető az M0-s nyugati szakaszának megépítése más, az agglomerációba vezető utakkal, ám ahhoz néhány problémát meg kell oldani. Többek között elképzelhető, hogy a felújítás előtt álló M1-est Bicskéig kétszer négy sávon kell megépíteni.
2019. január 9. 16:34

Nem biztos, hogy valóban megépül az M0-s autópálya hiányzó nyugati, a budai hegyeken át vezető szakasza, legalábbis erre következtettek szakértők abból, hogy az országos területrendezési terv térképéről eltűnt az M0-s nyugati szektora, illetve hogy a Parlament törvényalkotási bizottsága úgy módosította a rendezési tervet, hogy abból kimaradna a Budaörs–Budakeszi–Nagykovácsi–Budapest (II. kerület) közötti szakasz.

Bár lapunk nem kapott információt az illetékes tárcától a fejlesztésről, azonban egy, a tervekre rálátó forrásunk elismerte, valóban felmerült már az elmúlt évben, hogy esetleg elállnak az M0-s elkerülő autópályagyűrű befejező szakaszának megépítésétől.

A december legvégén napvilágot látott, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztéseket tartalmazó listán azonban szerepel az M100-as jelzésű gyorsforgalmi út, amely az M1-est köti össze Esztergommal. Ez a fejlesztés része a megyeszékhelyek gyorsforgalmi kapcsolatát biztosító programnak.

A korábban kétszer egy sávosnak, majd gyorsútnak tervezett, mintegy 32 kilométer hosszú, a mai tervek szerint kétszer két sávos M100-as autóút nyomvonala az új M1 Bicske (Mány) autópálya-csomóponttól indul, főúttal bekötve oda az 1. számú főutat, majd Zsámbékot, Tököt, Perbált és Tinnyét nyugatról, Dágot, Únyt, Csolnokot és Leányvárt keletről elkerülve, a 10-es főutat külön szintű csomóponttal keresztezi. Továbbhaladva a Budapest–Esztergom vasútvonal felett halad át, majd Kesztölcöt nyugatról elkerülve a 117. számú főúton halad tovább Esztergom-Kertvárosig.

A tervezett nyomvonal mintegy 20 kilométerrel nyugatra részben megismétli az M0-s nyugati szakasz ívét. Ahhoz azonban, hogy az M0-s északi szakaszának végpontjáig, a 10-es útig érjen, építeni kell egy, a mai 10-es út nyomvonalával párhuzamos, de nem lakott területen haladó új gyorsforgalmi utat Észak-Buda és Kesztölc között. A 10-es út vonala ugyancsak erősen beépült, nem lesz könnyű ott elkerülő nyomvonalat kijelölni, valószínűleg alagút építésére is szükség lehet.

A tervezett nyomvonal 20 kilométerrel odébb részben megismétli az M0-s nyugati szakasza ívét Fotó: MTI/Beliczay László

A terv sikeréhez szükség van az M0-s északi szakaszának megépítésére, amely jelenlegi végpontjától, azaz a Megyeri híd budai hídfőjétől és a 11-es út csomópontjától a 10-es útig vezet. Ezt a részt már előkészítették, kivitelezése a korábbi tervek szerint 2023-ra fejeződhet be.

A fenti elképzelések szerint tehát az új elkerülő útvonal az M0/M1 csomópontjától az M1 bicskei elválásán keresztül az M100-as úton Esztergomig/Kesztölcig vezetne, majd onnan az M10-es úton érkezne el az M0-s északi szakaszához. Mint látható, az útvonal magában foglalja az M1-es mintegy 30 kilométeres szakaszát – hívta fel figyelmünket informátorunk.

Az autópályák közül legforgalmasabb hazai útvonal azonban jelenleg is építés alatt áll. Egyfelől a közútkezelő az elmúlt évben az út burkolati hibáit folyamatosan javította, és ebben az évben ugyanez folytatódik. Eközben megkezdődött az M1-es teljes átépítésének és bővítésének tervezése, és 2021-ben megkezdődhet a kivitelezés is Budapest és Győr között.

Az átépítés teljes rekonstrukciót jelent a meglévő pálya esetében, vagyis az alapokig újjá­építik a sztrádát. Informátorunk szerint az M1-es forgalmának növekedése indokolja a bővítést, azonban ha a Budapest és Bicske közötti szakasz egyben kerülőút is lesz, akkor meg kellene fontolni a kétszer négy sávosra bővítést.

A fővárost alternatív úton elkerülő útvonal előnye lehet, hogy olcsóbban megvalósítható, mint a hegyvidéki, természetvédelmi terepen vezető M0-s nyomvonal – vélekedett szakértőnk. Ugyanakkor jelentős kerülő a nyugat–keleti irányú tranzitforgalomnak, emiatt vélhetően nem csökken a déli–keleti szektorok jelenlegi terhelése.

magyaridok.hu
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Orbán: Magyarországon az történik, amit a magyarok akarnak
    Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. "Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
  • Semjén: az állam és az egyház együttműködése a járható út
    Nem tudok elképzelni jobb "befektetést" a költségvetési pénzeknek, mint az egyházi intézményekbe történő invesztíció - jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisztabereken vasárnap.
  • A kereszténydemokrácia esélyei az Európai Néppártban
    A KDNP egyelőre teljes jogú tagként marad a pártcsaládban, és küzd a kereszténydemokrata célokért. A döntés hátteréről és a kereszténydemokrata politizálás európai szintű lehetőségeiről kérdezte a Gondola Harrach Pétert, a KDNP alelnökét, parlamenti frakcióvezetőjét.
MTI Hírfelhasználó